Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-26 / 48. szám

8. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1992. február 26., szerda ír i z a Üzleti esemenyek Magyar ajánlatok a FÁK árutőzsdéin A magyar exportajánlatok 1-2 héten belül megjelennek a FÁK államaiban működő 900 áru­tőzsde közül azon a 195-ön, ahol az Intercontact Marketing Net­work Kft.-nek brókerirodákon keresztül kapcsolata van. Ezek az irodák Minszktől Vlagyivosz­tokig jelentős napi forgalmat bo­nyolítanak le az árutőzsdéken, kőolajipari, fa- és papíripari el­adásokkal és vásárlásokkal, know-how-, ingatlan-, gépkocsi­és részvényértékesítési ügyletek­kel. Az összegyűjtött export-im­port ajánlatokra közvetlen úton is partnereket keresnek. Terve­zik, hogy a jövőben a FÁK orszá­gaiból a hazánkon átmenő tran­zitszállításokban is közremű­ködnek. A hálózat hetente friss információkat szerez be a legna­gyobb tőzsdékről, és ebbe bete­kintést nyerhet minden érdeklő­dő. (AP) Támogatják Csehszlovákiát Csehszlovákia 100 millió ECU-t kapott gazdasági reformjainak támogatására az EK kelet-európai segélyprogramjából. Ebből 31 milliót fordítanak a privatizációra és a gazdasági szerkezet átalakítá­sára. Harmincmillió ECU szolgálja a bankrendszer, a közlekedés, a statisztikai adatszolgáltatás, a helyi közigazgatás és az egészségügy infrastruktúrájának korszerűsítését, a fennmaradó összeget az ener­giaszektor, a távközlés és az oktatás kapja. Csehszlovákia a tavaly ka­pott külföldi támogatás kétharmadát használta fel. December 31-ig 2,2 milliárd dollárt vettek fel a 3,8 milliárdból. Az IMF 1,75 milliárd dolláros hitelkeretéből 1,38 milliárdot emeltek le, a Világbank 450 milliós keretéből 200 milliót, az EK 482 milliós keretéből 185 milliót, míg a 24-ek csoportja 215 milliós hitelfelajánlásából 88 millió dol­lárt. (AP) Csekkforgalom Oroszországban A súlyos bankjegyhiány pótlá­sára csekkfüzetet oszt ki a válla­latok között az orosz központi bank. A vállalatok jelölik meg a csekkfüzeten azt a maximális összeget, amit egy csekk alapján fizethetnek. Ezután a vállalat bankszámlájáról leemelhető a csekken szereplő összeg. (Handelsblatt) Tolar-leértékelés A szlovén központi bank 19 százalékkal devalválta a tolart. Tavaly októberi kibocsátása óta most harmadszor értékelték le a szlovén va­lutát. Az intézkedést elsősorban az exportőrök követelték. (NZZ) Belorusz pénz Ukrajna, Kazahsztán, Ör­ményország és Moldova után Belorusszia is önálló valuta kibo­csátását tervezi. A minszki kor­mány 1 milliárd rubelt kért a par­lamenttől a pénzjegynyomda lé­tesítésére. Ä fehér-orosz valuta megteremtésének indító lépését kuponok kibocsátásával már megtették. Ukrajnában egyéb­ként a kuponhiány 10 rubelre nyomta fel az eredetileg egy ru­belért kibocsátott kuponok érté­két. Egy dollárért a feketepiacon 10 kupont adnak. (Handelsblatt) Iroda-túlkínálat Bécsben A bécsi ingatlanpiacon jelentős áresést várnak az irodák túlkínála­ta miatt. Az árbomnak vége — jósolják a szakemberek, akik szerint ebben nagy szerepe van az Expo lefújásának. Az irodák kínálata máris túl nagy, és ezt egy sor, az idén elkészülő új beruházás még to­vább fogja növelni. Jövőre és 1994-ben a szakértők szerint több százezer négyzetméter irodai felesleg várható. Ha az osztrák gazda­ság növekedése — csökkenő ütemben ugyan, de tovább tart, ez a felesleg is csak jó néhány év alatt fog felszívódni. Addig az árharc a bérlők oldalán ígér sikert, azaz további áresések várhatók. A gyen­gébb minőségű irodák pedig várhatóan bérlő nélkül maradnak. Ä je­lenlegi havi 250-300 schillinges négyzetméterenkénti árak a belváros legjobb helyein, és az átlagos 200 schillinges négyzetméterenkénti árak valószínűleg alig tarthatók. (Der Standard) Szupermozi Kölnben Köln belvárosában elkészült a Média-parknak keresztelt épü­letegyüttes első része, amelynek 13 vetítőtermében 3180 különle­gesen kiképzett ülőhely van. A Cinedoms nevű épület legna­gyobb, hétszáz fős termében 226 négyzetméteres vászonra vetítik a filmeket. A Cinedoms tervezői azzal számolnak, hogy a nagy felbontású tévék újabb nézőket fognak elcsalni a mozikból, ugyanakkor az igazi, látványos mozifilmek még ezeken a nagy képernyőkön sem érvényesül­nek olyan tökéletesen, mint eb­ben a hipermodern vetítőterem­ben. A Média-parkban egyéb­ként egy sor egyéb intézmény szolgálja majd a szabadidőt. Ä kölni városépítészeti program a tervezők szerint a posztinduszt- riális életforma lehetőségeit ak­názza ki, ennek megfelelően a költségek is horribilisek. A Cine­doms százmillió márkába került, megtérülése körülbelül tizenöt év. (Handelsblatt) Csökkenő állatállomány A Központi Statisztikai Hiva­tal 1991. december 31-i felméré­se szerint az ország állatállomá­nya egy év alatt jelentős mérték­ben csökkent. A csökkenés állat­fajonként eltérő volt, s míg a szarvasmarha-állománynál 10 százalékot tett ki, addig a sertés- állomány egy év alatt háromne­gyedére apadt. 1991. december 31-én 1.420 ezer szarvasmarha, 5.993 ezer sertés, 1.808 ezer juh, s 36 millió tyúkféle volt az or­szágban. Az állatállomány csök­kenése tíz év távlatában még je­lentősebb. Az állattenyésztést nem ösz­tönzi, hogy a legfontosabb álíati termékek felvásárlása folyama­tosan csökken. Az 1991 első ne­gyedévi vágómarha-felvásárlá­son kívül minden fontosabb álla­ti termék felvásárlása elmaradt az előző év hasonló időszakában felvásárolt mennyiségtől. Előze­tes adatok szerint 1991-ben vá­gómarhából 31.764 tonnával (14,5 %-kal), tehéntejből 471 millió literrel (19,9 %-kal), vá­gósertésből 129.298 tonnával (15,6 %-kal) kevesebbet vásá­roltak fel, mint 1990-ben. A sertéstenyésztők szempont­jából ugyanakkor kedvező jel le­het, hogy 1991 decemberében a hízott sertés szabadpiaci átlagára 1990 decemberéhez képest 6,1 %-kal emelkedett, míg a mor­zsolt kukorica ugyanezen idő­szakban mért átlagára 4,8 %-kal csökkent. Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási Főosztály Pénz-Tárca Befektetésről, vállalkozásról mindenkinek A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat a bőrünkben. Hát akkor meg... Értékek és értékpapírok Úri huncutság-e a tőzsde kö­rül nyüzsögni? Ezúttal ezt a kér­dést kell megválaszolnom a pén­züket — bármennyicskét — tőké­re cserélőknek. Ä lóverseny — szenvedéllyé válva — csődbe vi­het egyéni sorsokat, családi eg­zisztenciákat; a lakosság fizető- képességét meghazudtoló mér­tékben költ lottó, totó vásárlásá­ra; megkísértett már mindenkit a tépkedős, kaparós, blöffölős sze­rencsejátékok áradata. Nem is szólva az „itt a piros, hol a pi­ros?” számos válfajáról. Na és persze ki ne vállalkozna egy kis kaszinózásra, ha teheti? Nos, ha ezekről van szó, szemrebbenés nélkül, magától értetődően tu­dunk „bukni” — hiszen a vesztés esélye általában mindig sokkal nagyobb, mint a nyerés lehetősé­ge­Mégsem értem, miért szereti jobban a magyar ember a kiszá­míthatatlan kimenetelű dolgokat azoknál, amelyek jól kiszámítha­tók? Megéri-e nekünk az a — ke­vés, vagy akár felfokozott — iz­galom, várakozási láz, amit a sze­rencsejátékok okoznak? Miért nem szeretünk csak úgy, egysze­rűen nyerni, terített lapokkal ját­szani? Kinek-kinek magának kell megválaszolni ezeket a kér­déseket. Ám akik úgy döntenek, hogy ők inkább akarnak esélye­sek lenni, mintsem esélytelenek — azok számára a tőzsdézés le­het a megfelelő izgatószer, a szenvedély, a hobbi, a játék. Na és persze az üzlet. A japán háziasszonyok meg­takarított konyhapénze nélkül hamarosan összeomlana a világ talán legfejlettebb gazdasága, tudniillik ezek a kis spórolós ja­pán menyecskék hónapról hó­napra lazán eltőzsdézik a koszt- ra-kvártélyra való pénzük egy részét. De senki ne higgye, hogy önérdek nélkül teszik mindezt: tőzsdézésre fordított pénzük „fűti” a gazdaságot, aminek nyo­mán egyre többet érnek az érték­papírjaik, azok hozadéka egyre jobb és egyre biztosabb egzisz­tenciát teremt a családnak. Igaz, ott van élénk tőzsdei élet, ahol tömegével vannak bróker- és dealer-cégek, amelyek lelkiis­meretesen kezelik a háziasszo­nyok befektetéseit, és van kultú­rája a tőzsdének, amit mi még hallomásból is csak alig isme­rünk. Emberformáló erejű lehet az a késztetés, ami a tőzsdézés révén a gazdasági élet figyelésére sar­kall. Hiszen nem mindegy az, hogy melyik vállalat használja a pénzünket, hogy milyen papí­rokban dolgozik a tőkénk! Áki tehát a tőzsdén értékpapírokat vásárol, az akarva-akaratlanul is figyeli a „saját” cégeit, azok kon­kurenciáját, azt érdeklik a hírek, amelyek befolyásolják az árfo­lyamváltozásokat. Űj beszédté­mák, pletykák jelenhetnek meg a baráti társaságban, a kocsmák­ban, másféle információk kezdik érdekelni a befektetőt; szóval változik, élénkül, nemesedik, színesedik „tőkésünk” élete, lel- külete. Ráadásul nem kevésbé izgalmas játék ez sem, mint a ru­lett, a kártya, a lóverseny, vagy akár a lottó. És ha másért nem, hát csak ezért — a lélek nemesedése okán — is megéri átgondolni a csalá­dok eddigi pénzgazdálkodási, megtakarítási és befektetési szo­kásait. Hiszen jobb ma egy „kis tőkés”, mint holnap egy céltalan munkanélküli. Sorozatunk eddi­gi fejezeteiből már tudjuk, hogy a pénz szegényít, a tőke gazdagít. Márpedig aki a tőzsdén szeretne meggazdagodni, tudnia kell, mi­ként alakult ki nálunk — ismét — az értéktőzsde, milyen alapfo­galmakat kell ismerni a tőzsdé­zéshez, milyen játéklehetőségek vannak. Kalauzunk a tőzsde ki­váló és sikeres ismerője, a Lupis Brókerház igazgatója, Jaksity György lesz. Merth László 1992. április 7 - 12. önálló magyar árubemutató Hamburgban A német tartományok közül Baden-Württemberggel, vala­mint a bajor tartományokkal szoros és jó kapcsolataink van­nak, az északnémet régióval való kapcsolatainkban még sok a tar­talék. Magyarország mintegy 10 éve jelentkezett Hamburgban önálló árubemutatóval. Idősze­rű, hogy a megváltozott körül­mények között Magyarországot mint potenciális és megbízható gazdasági partnert népszerűsít­sük. Hamburg a Német Szövetségi Köztársaság kapuja, a legna­gyobb kereskedelmi központ, mely a teljes német külkereske­delem 15 %-átadja, a tranzitfor­galom 50 %-a bonyolódik Ham­burgon keresztül. Hamburg nemcsak kapu, hanem a hajón, vasúton érkező nyersanyag fel­dolgozóhelye, Németország rak­tára és csomagolóháza, egyben sajtófőváros és kulturális köz­pont is. A magyar kiállítás ágaza­ti kötöttségek nélkül kíván képet rajzolni a gazdaságról, de főleg az idegenforgalom, élelmiszer- ipar, fogyasztási és háztartási iparcikk, könnyűipar, korszerű ipar, gyógyszeripar, szállítmá­nyozás területén. Az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara és a Heves Megyei Idegenforgalmi Hivatal az önálló magyar árubemutató keretében Heves megyét méltón reprezentáló standot kíván kiala­kítani 100 négyzetméteren. A nagyközönségnek a termé­keket közvetlenül népszerűsítő árusítást is szervezünk. A „Don- su Markt” a magyaros aprócik­kek, hagyományos élelmisze­rek, kézművesáruk árusítóhelye lesz. A kiállítás helye: Ham­burg, Messe I. Pavilon A kiállítás ideje: 1992. április 7-12. Nyitva tartás: naponta 10-18 óráig, csütörtökön 10-18 óráig. Területi díj: 16.200 Ft/ négyzetméter. További információk: Észak-magyarországi Gaz­dasági Kamara Eger, Kossuth L. u. 9. Tel. + fax: 36/12-989 EGERTOURIST Heves Megye Idegenfor­galmi Hivatala, Marketing­csoport 3300 Eger, Szarvas tér 1. Tel: 36/11-225, fax: 36/10-639. Magyar közreműködés Horvátország újjáépítésében 1992 elején minisztériumok és a Magyar Gazdasági Kamara képviselőiből álló magyar dele­gáció járt Zágrábban, azzal a cél­lal, hogy felajánlja a magyar vál­lalatok, vállalkozók közreműkö­dését a horvátországi újjáépítés­ben. A delegáció tárgyalt Horvát­ország miniszterelnökével, az ipari és az újjáépítési miniszterrel és a Horvát Gazdasági Kamará­val. A horvát felek jelezték, hogy a károkat felmérni igen nehéz, a károk összege 20 milliárd USD nagyságrendben várható. Legin­kább az infrastruktúra és az épü­letállomány károsodott. Legfon­tosabb a további károk elhárítá­sa, melyekhez alapvető építő­anyagként cserépre, síküvegre és cementre van szükségük. Meg­rongálódott a tehergépjármű- parkuknak mintegy 50 %-a. A cégek kölcsönös képviseletet kí­vánnak létrehozni egymás orszá­gában. Rendkívül fontos a közúti közlekedés, a kikötők és a vasúti tranzitforgalom újraindítása. El kell kezdeni a közvetlen, aktív vállalatközi kapcsolatok kialakí­tását már az ipari létesítmények újjáépítésében és a horvát priva­tizációs folyamatokban egya­ránt. A fentiekben összefoglaltak- hoz kormányzati szinten kell tisztázni és rendezni a finanszíro­zási, elszámolási feltételeket. Mindezekhez kormányzati mun­kabizottságok felállítására kerül sor rövidesen, amely bizottság­ban a kamarák és szakmai szö­vetségek is helyt kaphatnának. Az áru- és szolgáltatási kapcso­latok lebonyolításához banki csoportok létrehozása van terv­ben mindkét oldalon. Célunk aktívan bekapcsolód­ni az újjáépítésbe, így ebben a kormányzati munkabizottság­ban való részvételt is kezdemé­nyezi az ÉMGK. Ehhez gyűjtik össze a közreműködési elképze­léseket. Amennyiben az Ön szervezete érdekelt a horvátor­szági újjáépítésben való részvé­telben, kérjük, hogy rövid időn belül küldje be írásos javaslatát (termék, kapacitás, szolgáltatás, felajánlás stb.) magyar, esetleg angol nyelven, hogy egységesen továbbíthassuk a magyar és hor­vát minisztériumok, illetékesek felé. Ezek és a lehetőségek függ­vényében helyzetfelmérő utat is tervezünk Horvátországba. Fülöp Gábor kép viselet- vezető jr Heves Megyei Munkaügyi Központ PÁLYÁZATOT HIRDET oktatási kapacitással rendelkező GAZDÁLKODÓ SZERVEK ÉS INTÉZMÉNYEK részére pályakezdő fiatalok és munkanélküliek képzésére, átképzésére szervezett szakképesítést nyújtó tanfolyamok lebonyolítására — a megye területén a következő szakmákban: X 8 általános iskolával rendelkezők reszere: — hegesztő — kőműves — villanyszerelő — szakipari fenntartó — építőipari fenntartó — díszműlakatos — víz-gáz szerelő — mezőgazdasági kisgépszerelő — eladó — gépi varró, nőiruha-készítő — tejtermék-feldolgozó — kosárfonó — népi- és háziszőttes-készítő — cipőjavító Érettségivel vagy diplomával rendelkezők részére: — külkereskedelmi üi. + alapfokú nyelvvizsga — idegenforgalmi üi. + alapfokú nyelvvizsga — borászati kisvállalkozó — vendéglátóipari menedzser — falusi vendéglátó — valutapénztáros — ügynök — baby sitter — házgazda-vállalkozó — vállalkozói ügyintéző + alapfokú számítógép-kezelő vagy nyelvi képzés — virágkötő — ingatlanközvetítő — felsőfokú manager asszisztens + nyelv — titkárnő + alapfokú számítógép-kez. + szövegszerkesztő — alap- vagy középfokú számítógép-kezelő + alapfokú nyelvvizsga — gépíró + szövegszerkesztő — középfokú vámügyi szaktanfolyam + alapfokú nyelvvizsga — szakács + alapfokú nyelvvizsga — felszolgáló + alapfokú nyelvvizsga — háztartási gépkarbantartó — gyógynövénykezelő + drogista A felsorolt szakirányok mellett benyújtható bármely gazda­ságorientált képzési program, amely a munkaerőpiac által keresett ismereteket nyújtva elősegítheti az elhelyezkedést, munkavállalást. A pályázatok elbírálásánál előnyben része­sülnek a felsőfokú végzettségű munkanélküliek számára ja­vasolt képzések, valamint a komplex ismereteket nyújtó programok (szakmai képzés + nyelv + munkaerőpiaci tré­ning). Pályázati feltételei: — elméleti és gyakorlati képzés lebonyolítása — tematika — vizsgáztatási jogkör (fénymásolat) — képzési idő: maximum 12 hónap — intenzív jellegű képzés, (napi 4-8 óra) — tételes költségvetés 5/1989. (I. 15.) PM sz. rendelet alap­ján (amely kizárólag az oktatás közvetlen költségeit tartalmaz­za, tárgyi feltételek kialakításához nem igényelhető támoga­tás). A pályázat benyújtásának határideje: 1992. március 20. Helye: Heves Megyei Munkaügyi Központ Eger, Kossuth L. u. 9. További információk: telefon 10-032 vagy 13-011/206 mellék.

Next

/
Thumbnails
Contents