Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-26 / 48. szám
Figyelő HÍRLAP, 1992. február 26., szerda 7. Hatvanmilliárd, vagy valamivel több? Az eddig feldolgozott 805 ezer kárpótlási igényről elkészült az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalban az első, viszonylag teljes körű összesítés. Eszerint összesen mintegy 35 milliárd forint értékben kértek kárpótlást az érintettek. Ez az összegzés a benyújtott igények, nem pedig a határozatok alapján készült. Valószínű, hogy ez az összeg még jelentősen módosul, hiszen a kérelmek nagyobb részét hiányosan töltötték ki. A kárpótlás végösszegét 60 milliárd forintra becsülik az illetékesek. (NAPI) Az is számít, hány éves a cég első három embere Gyorsfénykép a külföldi befektetőkről A most búcsúzott óesztendő kétségtelenül nehéz gazdasági év volt, de máris megállapíthatjuk, hogy volt néhány biztató, a jövőre nézve ígéretes eredménye. Ezek között is a leglátványosabb a külföldi tőke érzékelhetően növekvő szerepe a magyar gazdaságban. Bár ennek ágazatonkénti, tevékenységfaj tánkénti részarányáról, strukturális és területi elhelyezkedéséről még nincsenek pontos adatok, az mindenképp figyelemre méltó, hogy a volt KGST-országokba irányuló tőke legnagyobb mértékben a magyar gazdaságban talált működőképes piaci lehetőséget. Ugyanakkor gazdaságunk szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy mi vonzza ide a külföldi tőkéseket? Milyen jellegű befektetéseket helyeznek előtérbe? A rövid, a közép- vagy a hosszabb távú érdekeltség jellemzi őket? S általában: mit vár a külföldi befektető a magyar partnertől a sikeres és tartós együttműködés érdekében? E kérdésekre — egzakt statisztikai kimutatások hiányában — egy esztendő céginformációs adatainak és tapasztalatainak alapján is közelítően pontos válasz adható. Az egyik általánosítható tapasztalat, hogy a külföldi tőkések nagy többsége alaposan tájékozódik, mielőtt közös vállalat alapításába kezd. S nem csupán a korábbi magyar cég vagyoni helyzete, adósságállománya, banki értékelése érdekli, hanem például a cég első három vezetőiének a személye: kora, szakképzettsége, iskolai végzettsége, korábbi munkahelye, stb. Gyakori az a kérdés is, hogy a magyar állam felelősséget vállal-e a cég működéséért, felgyülemlett adósságaiért? Egy másik tapasztalat: a külföldi befektetők körében markánsan kirajzolódik két csoport. Az egyikbe a viszonylag kisebb tőkét befektető, elsősorban az infrastruktúra létrehozásában közreműködő tőkések tartoznak. A másodikba a nagytőkével, Európa- vagy világszerte ismert márkanévvel rendelkező pari és kereskedelmi nagyválla- atok, amelyek egymással versengve igyekeznek megvetni Iájukat térségünkben. Az első csoportba tartozó — a néhány ezertől tízezer schillin- gig, márkáig befektető — tőkések jelentős része marketing-, nróker-, tanácsadó, adószakértő, oktató-továbbképző közös vállalatot létesít, tehát a hiányzó niaci infrastruktúra kialakítasá- noz járul hozzá. Ehhez szeren- :sésen igazodik a hazai joggyakorlat, bár még vannak jogi fehér föltok, például a későn megszü- etett csődtörvény, vagy a még érvényes számviteli szabályozás. A zömmel kis- vagy részben középméretű vállalkozások a külföldi tőkés számára a belépőt elentik a magyar piacra. Többségük azt igényli, hogy a vállalkozás több mint fele az ő birtoká- na jusson. Általában nem várnak i közös vállalkozástól az első ;gy-két évben nyereséget. Elvárják viszont, hogy az itt létrejött vállalkozások teljes mértékben vegyék át azt a működési formát, amelyet saját hazájukban megszoktak. Az igény ugyan érthető és jogos, de gyakran ütközik a hazai partnerek egy részének értetlenségébe. A jelentős tőkével rendelkező befektetők óvatosabbak. Egy részük kivár, más részük kemény feltételeket szab a vételhez vagy a társuláshoz. A tapasztalatok szerint elsősorban a szellemi tőkét, a szakértelmet és ezzel együtt a hazai közeget jól ismerő, jó kapcsolatokkal rendelkező menedzsereket, vezető munkatársakat keresik. Igénylik a gyár vagy üzlethálózat területét, de kevésbé vagy egyáltalán nem igénylik a berendezéseket, a gépeket, a munkaeszközöket. Más szóval: a vállalkozás magját, a korszerű technikát, az ismeret- anyagot maguk hozzák, sőt a szakmai képzést, továbbképzést is maguk valósítják meg. Rendszerint nem tartanak igényt a hazai vállalat jóléti, szociális, kulturális intézményeire sem. A külföldi nagyvállalatok másik értékes „hozadéka” a minőségi munka iránti igény, amelyet a betanított és szakmunkásoktól a vezető beosztású dolgozókig mindenkivel szemben támasztanak. Ez pedig olyan új szemléletet, felfogást követel, amelyre a fejlődő piac építése során múlhatatlanul szüksége van gazdaságunknak. A nagy befektetők zöme hosz- szú távon érdekelt. Olyan vállalkozásba fektet be tehát szívesen, amely nemcsak a szűk magyar piacot képes ellátni, hanem — részben vagy egészben — az egész régiót. Ez magyarázza, hogy a megtermelt nyereséget általában visszaforgatják a vállalkozásba, alaptőkét emelnek, bővítenék ott, ahol perspektívát látnak — de csak ott... A befektetők között — szerencsére elvétve — vannak csupán rövid távra tekintő szerencselovagok is, akik kihasználják a magyar piac fejletlenségét, a hazai vállalkozók naivitását, tájékozatlanságát. Ellenük csakis megfelelő információval lehet védekezni. Végül még egy általánosítható tapasztalat: a külföldi partnerek hozzászoktak a kiszámítható érdekeltséghez, igénylik — teljes joggal — a viszonylag stabil adózási, elvonási feltételeket, a még meglévő joghézagok mielőbbi kiiktatását. Ha ez biztosított, akkor vállalkozásaik számukra és a magyar gazdaság számára egyaránt sikeresek lesznek. Nyitrai Ferencné dr. Mit kell tudni...? A szövetkezeti átmenet szabályairól a Az 1992. évi II. tv. (szövetkezeti átmeneti törvény) határidőkimutatása. I. A törvény kihirdetésének napján lép hatályba, (január 20.) II. A törvény szabályait 1992. június 30-ig, mgtsz esetén 1992. december 31-ig lehet alkalmazni. ül. Vagyonnevesítés. 1. Mgtsz és ipari szövetkezet esetén befejezésének határideje 1992. április 31. 2. Kívülállók vagyonnevesítési igényének bejelentési határideje: a tv. hatályba lépésétől számított 60 nap. (A határidő jogvesztő.) (március 20.) IV. A vételi jog gyakorlásának határideje (szakcsoporttag, haszonbérlő stb.) a szövetkezet felhívásától számított egy hónap. V. Az érdekegyeztető fórum kezdeményezésének határideje: 1992. február 29. VI. A fórum működésének szabályai: 1. Megalakítását az igénylők vagy a szövetkezeti önkormányzatnál kezdeményezi. (II. 29.) 2. Az önkormányzat köteles 15 napon belül megalakítani. (III. 15.) 3. A szövetkezet a Kárpótlási Hivatal ák. értesítésétől számított 30 napon belül köteles elkészíteni a földkijelölési tervezetet, és azt a fórumnak véleményezésre 30 napon belül megküldeni. 4. A fórum a tervezetre 8 napon belül észrevételeket tehet. 5. Észrevétel esetén további 8 napon belül kötelező egyezségi kísérlet a fórum és a szövetkezet között. Egyezség esetén a tervezetet meg kell küldeni a megyei kárrendezési hivatalnak. 6. Ha nem jön létre egyezség, a szövetkezet köteles 8 napon belül a tervezetet megküldeni a megyei kárrendezési hivatalnak. 7. A megyei kárrendezési hivatal 15 napon belül határozattal dönt. 8. Az I. fokú határozat ellen a szövetkezet, a fórum vagy a részarány-tulajdonosok képviselője fellebbezhet az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz. 9. A jogerős államig, határozat ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye. VII. Szakcsoportoknak a jövőbeni státusra döntést kell hozniuk. Az mg. szakcsoport esetén a döntés határideje 1992. december 31. Ha nincs döntés e határidőtől számított 31. napon a szakcsoport a törvény erejénél fogva megszűnik. VIII. Szervezeti változások kezdeményezése 1. Vagyonnevesítésről hozott közgyűlési határozatról a távollevő érdekelteket 15 napon belül a határozat megküldésével értesíteni kell. 2. További két hónapon belül lehet szervezeti változást, kiválást kezdeményezni. 3. Kiválás: a törvény hatályba lépése és 1992. december 31. közötti időszakban lehetséges, egyénileg és csoportosan. 4. Szervezeti változás befejezésének határideje mgtsz-nél 1992. december 31. IX. Árverés: 1. Megtartásának időpontja a vagyonmegosztási közgyűlést követő 60 napon belül. 2. Árverési kifogás benyújtható az árverést követő 3 napon belül a helyi bírósághoz. 3. A bíróság 8 napon belül nem peres eljárás során dönt. X. Új (módosított) alapszabály cégbírósági benyújtásának határideje mgtsz esetén 1993. január 31. XI. Érdekképviseletek bírósági nyilvántartásba-vételi kérelmének benyújtási határideje: 1993. június 30. 1. Miért kellett ilyen sokáig várni az új szövetkezeti törvény megalkotásával? Az 1990. évi, a rendszerváltás feltételeit megteremtő választások után megalakuló Parlamentnek jutott osztályrészül az, hogy megalkossa mindazokat a törvényeket, amelyek alapján Magyarország egy valódi polgári, demokratikus berendezkedésű országgá alakuljon át. Először főként azoknak a törvényeknek a megalkotására került sor, amelyek az új társadalmi berendezkedés jogi kereteit biztosítják. 1990-ben és 1991-ben évenként — a sok gátló körülmény ellenére — száznál is több törvény megalkotására került sor. Ahhoz, hogy a szövetkezeti törvényt, valamint az átmeneti rendelkezéseket meg lehessen alkotni, először a tulajdoni viszoHEVES wm Egy lap HIRIAP amely a megye minden Ne feledje: a legjobb befektetés a HlRIAP-hiidetés! olvasójához EGER, Barkóczy u. 7. sz. 3301.(PF.:23) T.:36/13-644 Fax: 36/12-333 SZÓI! nyok rendezését is célzó kárpótlási törvényt kellett elfogadni. Ez 1991 nyarán megtörtént. Az új szövetkezeti törvényt, valamint az átmeneti rendelkezéseket 1991 őszétől kezdte tárgyalni a Parlament. Az 1992. évi költség- vetési törvény körüli emlékezetes huzavona miatt végül is csak 1992. január 6-án tudta elfogadni az Országgyűlés az említett törvényeket. 2. Miért kellett két törvényt alkotni a szövetkezetekről? Az átmeneti szövetkezeti törvény egységes jogszabályi keretet ad arra, hogy a szövetkezetek sok esetben kényszerrel kialakított szervezetüket át tudják alakítani. Ezen túlmenően az átmeneti törvény rendezi a szövetkezeten belüli tulajdoni viszonyokat, ideértve a termőföld-tulajdont is. Az átmeneti törvényhez külön végrehajtási rendelet nem kapcsolódik. Ázt tartalommal — a törvény keretei között — a tagságnak kell megtöltenie. Az egységes szövetkezeti törvény hosszú távon kínálja a szövetkezetek számára a jövőképet megformálni. Erről szól részletesebben a „Mit kell tudni...? a szövetkezeti törvényről” című kiadvány. 3. A szövetkezeti átmeneti törvény nem veszélyezteti-e a kárpótlási törvény végrehajtását? A szövetkezeti átmeneti törvény számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely a kárpótlási törvény végrehajtását kívánja elősegíteni. A szövetkezet igaz, hogy általában nevesítheti a vagyonát, azonban ez nem vonatkozik arra a földterületre, amelyet a kárpótlási hivatal értesítése alapján a kötelezően kárpótlási földárverés céljára ki kell jelölnie. Ez a földterület mindaddig nem ne- vesíthető az érintettek között, ameddig a kárpótlási földárverésre vonatkozó jogszabályi határidő (1993. március 31.) le nem telik. Ezt követően viszont a kárpótlásra jogosultak sem szerezhetnek szövetkezeti tulajdonban levő földet. 4. Hogyan nevesítik a szövetkezet vagyonát? A szövetkezet tulajdonában lévő vagyont attól függően nevesítik, hogy az termőföld, vagy pedig egyéb, úgynevezett felhalmozott vagyon. Termőföld esetében ez a nevesítés az érintett személyek konkrét, az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzett magántulajdonba adásával történik. Az egyéb vagyontárgyakat felértékelik, és üzletrész, azaz értékpapír formájában nevesítik. Az üzletrészben történő nevesítés azt jelenti, hogy az a személy, aki ilyen értékpapír birtokába jut, egyúttal az üzletrészen feltüntetett részarány, illetve ösz- szeg erejéig valódi tulajdonosává válik a szövetkezetnek. (Folytatjuk) Finn — orosz vegyes vállalat Szentpéterváron A finn Nokia-csoporthoz tartozó Nokia kábel- és berendezésgyártó egység vegyes vállalatot hozott létre a szentpétervári telefontársasággal kábelgyár létrehozására. A Nokia-egység 51 százalékkal részesedik a Névakábelgyárban, ahol a tervek szerint 1993 tavaszán indulna meg a telefonkábelek előállítása. Várakozások szerint a teljes gépipari beruházás 25 millió finn márkára (egy USA-dollár = 4,432 finn márka) emelkedhet. (Reuter) Itt az Opel Astra Szombathelyen megkezdték az előjegyzések felvételét az Opel Astrára, amelyet a tervek szerint márciustól már sorozatban szerelnek össze a szentgotthárdi Opel-gyárban. A személygépkocsi ára várhatóan 1 millió forint lesz, amelyből 100 ezer forintot az előjegyzéskor, 900 ezret pedig akkor kell egy összegben befizetni, amikor a leendő tulajdonosok átveszik a gépkocsit. Az alaptípus egyébként Nyugat-Európában körülbelül 20 ezer márkába kerül. (MTI)
