Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-26 / 48. szám
HÍRLAP, 1992. február 26., szerda MEGYEI KÖRKÉP 3. Képviselők fogadóórája Az egri városi önkormányzat KDNP képviselőcsoportjának tagjai — dr. Löffler Erzsébet és dr. Bárdos Rezső — február 28- án fogadóórát tartanak a városházán. A választópolgárok pénteken délután 4 és este 6 óra között kereshetik fel őket a Dobó téri hivatal I. emelet 2. számú helyiségében. Kaláka-koncert a főiskolán Ma 19 órai kezdettel Egerben, a tanárképző főiskola nagy előadótermében Kaláka-koncertre kerül sor. Internáltak összejövetele A Hatvan MÁV Állomásfőnökség nagy előadótermében összejövetelt rendeznek február 28-án, pénteken 15 órai kezdettel az egykori internáltak részére. Itt mutatják be a Németi Gábor által írt, és a MÁV Vezérigazgatósága gondozásában kiadott „Vasutasok pokoljárása 1950- 53” című könyvet, amelyet ez alkalommal ajándékba adnak minden egykori internáltnak, aki áldozata volt az 1950. évi újhat- vani tüntetést követő megtorlásnak. Kárpótlás, szövetkezetek, átmenet Az egri városháza dísztermében rendez fórumot február 27- én, csütörtökön 17 órakor a polgármesteri hivatal és az MDF egri szervezete. A téma a kárpótlás, illetve a szövetkezeti és átmeneti törvény. Az érdeklődők találkozhatnak dr. Farkas Gabriellával, az MDF alelnökével, dr. Sepsey Tamással, az Országos Kárpótlási Hivatal vezetőjével, és dr. Lovászi Csabával, az FM helyettes államtitkárával. A tervek szerint a HÉT című tévéműsor stábja riportot készít az eseményről. A Republic Füzesabonyban Pénteken este 7 órától diszkóval egybekötött műsort ad Füzesabonyban, a városi művelődési házban a Republic együttes. A műsort Three Boys vezeti. Óvodai felvételek Egerben március 2-án és 3-án 8 és 13 óra között, illetve 4-én, 5- én és 6-án 13 és 18 óra között lesznek az óvodai beíratások a polgármesteri hivatal művelődési és sportirodája tájékoztatása szerint. Azokra a gyermekekre kerül sor, akik 1992. augusztus 31-ig betöltik a 3. életévüket. A helytől függően felvehetők azok a kicsik, akik december 31-ig betöltik 3. évüket. A szülők vigyék magukkal a beíratásra személyi igazolványukat. A felvételről az óvoda értesíti őket. A toll mindenkié... Irodalmi műsort mutat be február 27-én 16.30 órai kezdettel az Irodalmi cukrászdában a Független Alkotók Országos Egyesülete. A műsorban megemlékeznek egy elfelejtett íróról, Türk Frigyesről, sajtótájékoztatót tartanak az egyesületi könyvkiadás elmúlt évi eredményeiről, az évi célkitűzésekről, és összeállítást mutatnak be az Irodalmi antológia ’92 kötetből. A Tisza-tóról Sarudon Tisza-tó nyilvánosság klub alakult és nyitotta meg irodáját Sarudon, a polgármesteri hivatalban. Gyűjtik a lakosság véleményét ahhoz az előterjesztéshez, amelyet a klub terjeszt majd ez év júliusában a kormány elé, amikor kormányszintű döntések várhatók a tó sorsát, fejlesztését illetően. Világjárók Gyöngyösön A TIT — Művelődési Központ Ország — Világjárók Klubjában ma, szerdán délután fél 6- kor kerül sor Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban a „Németalföldi városokban” című előadásra. Ezúttal Hatala Zoltán geológus lesz a résztvevők „kalauzolója”. A HÁÉV és a túlélés esélyei Megállnak-e a lejtőn az állami építők? (Folytatás az 1. oldalról) Ez nyolcvanmillió forint árbevételt jelentett vállalatunknak. A belföldi munkák kapacitásunknak mintegy 60-70 százalékát kötötték le. Ezek körül szeretném kiemelni a gyöngyösi Bugát Pál Kórház építését, az egri Esz- terházy Károly Tanárképző Főiskola Leányka utcai épületegyüttesét, Ózdon a rehabilitációs átképző központ átalakítását, valamint Gödöllőn kétszáz lakás átadását. Építésből és szerelésből tavaly összesen 520 millió forintot szereztünk, 150 millióval kevesebbet, mint 1990-ben. — Ilyen körülmények között hogyan indították az idei évet? — Elhatározott szándékunk, hogy a 300 fős létszámot megtartjuk. A tavalyihoz képest sokkal kedvezőbb vállalatunk életében, hogy erre az évre szerződésben biztosítottak munkáink. így 200 millió forint értékben dolgozunk belföldön, 100 milliónyiban pedig Németországban. Egyetlen célunk van: túlélni az idei évet, és ehhez a megrendelések — úgy tűnik — adottak. Az átalakulásunk második lépcsőjében részvénytársaságot hozunk létre. A pénzügyi helyzetünk olyan, hogy legalább 100 millió forintra van szükségünk... Ezt a gyöngyösi telepünk értékesítésével szeretnénk elérni. így megmarad az egri, felnémeti ipartelepünk — vágánnyal együtt —, amelyet közös hasznosítással szeretnénk működtetni. Miskolcon megkezdtük egy 160 millió forintos magánpanzió építését, folytatjuk Egerben az Eszter- házy Károly Tanárképző Főiskola Éeányka úti épületegyüttesének kialakítását, és fővállalkozóként lakásépítést is kezdünk a megyeszékhelyen. Németországban pedig Ulmban és Münchenben folytatjuk tevékenységünket. Egyébként minden munkánkat versenytárgyalás során nyertük el. Szeretném azonban azt is elmondani, hogy — sajnos — ezek a tárgyalások még ma sem a legtisztességesebbek. — Mi lesz az egri munkásszállójukkal, az ötszintes irodaházukkal és az ipari tanulóképző bázissal? — Felajánlottuk ezeket az egri önkormányzatnak közös hasznosításra, vagy értékesítésre. Erre vonatkozóan tárgyalásokat is kezdtünk. A százhúsz-szobás munkásszállónkra az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola nyújtott be pályázatot a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz kollégiumi férőhelyeinek bővítése címén. Örömmel vennénk, ha Eger egyik országgyűlési képviselője például felvetné adott fórumon az említett létesítményeink hasznosítását. Ez nemcsak vállalatunknak, hanem a nemzetgazdaságnak is minden bizonnyal előnyös lehetne. — Mikorra várható, hogy átalakulnak részvénytársasággá? — A budapesti székhelyű Valor Kft.-veikötöttünk szerződést a vállalatunk teljes átalakulásához szükséges anyagok elkészítésére. Elképzeléseinket — amelyek között az önálló külkereskedelmijog megszerzése is szerepel — április végéig adjuk át az Állami Vagyonügynökségnek. A leendő részvénytársaság működtetéséhez lehetőség lesz külföldi működő tőke bevonására is. Amennyiben ezt az évet veszteség nélkül zárnánk... nos, mindez elegendő lenne a fennmaradáshoz. .. Mentusz Károly Idén sem lesz helyi adó Váraszón Ebben az évben 11-12 millió forint költségvetési összeggel gazdálkodhat Váraszó önkormányzata — tekintettel arra, hogy az idén sem vetnek ki helyi adókat, mert a közműfejlesztések (vízmű, telefon) befizetése a lakosság nagy részének terheit növeli. A fentebb említett összegből többek között 2,5-3 milliót fordítanak majd az általános iskola felújítására, amelyben benne van már a céltámogatásként kapott 1,3 millió forint támogatás is. Befejezik a Szabadság út szélesítését és a műemléktemplom felújítását is. Javult a helyzet a mátraderecskei téglagyárban Negyven ember ismét dolgozhat A gyártógépsor órákon belül üzemelhet... (Fotó: Perl Márton) A mátraderecskei téglagyárban tavaly májusban álltak le a kisméretű téglák és a cserepek gyártásával. Ezt követően — elsősorban a kereslet visszaesése miatt — lassanként az egész üzem beszüntette a működést, s a helyzet a közelmúltban odáig fajult, hogy csupán hét ember maradt a gyárban, a többieket vagy kényszerszabadságra küldték, vagy pedig elbocsátották. Most viszont jó híreket kaptunk Mátraderecskéről: amint Keller József gyárigazgatótól megtudtuk, a napokban ismét megindul az említett, kisméretű téglák és a válaszfalak gyártása, s rövidesen a cserépgyártás is elkezdődik majd. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy maga a gyár vette volna fel újra a munkát. A vállalat továbbra is csak a meglévő termékek értékesítésével foglalkozik, a téglagyártás pedig dolgozói vállalkozási formában, egy, a gyáron belül alakult betéti társaság keretében indult újra. Ez a betéti társaság mintegy negyven embernek, a téglagyár hajdani dolgozóinak biztosít munkalehetőséget. Keller Józseftől arról is érdeklődtünk, hogy hol tart az önállósodási folyamat. Ahogy elmondta, az „anyacég”, a Mályiban székelő Észak-Magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat először csaknem 49 millió forintot kért volna a derecskeiektől a leválás fejében, ám ők az illetékes minisztériumban is kifejtették azon álláspontjukat, hogy csupán a derecskéi gyárat közvetlenül terhelő adósságot — a hosszú lejáratú hiteleket — tudják átvállalni. Ebben szerencsére a legutóbbi találkozáskor már Keller József és az anyavállalat igazgatója is egyetértett, s a derecskeiek szóbeli ígéretet is kaptak, nem kér többet a mályi központ. így minden remény megvan arra, hogy sikerül önállóvá válniuk, s a gyárban tényleg megindulhat a termelés. (rm) Tájak — Korok — Múzeumok A Tájak — Korok — Múzeumok Egyesület hatvani tagcsoportja február 26-án, szerdán délután 5 órakor tartja alakuló ülését a városháza nagytermében. Az egyesület célja többek között a környező világ természeti, történeti, építészeti és kulturális értékeinek megismerése és megismertetése, megőrzése, gyarapítása, valamint a valós történelemszemlélet kialakításának segítése. Célul tűzik a természeti és épített környezet rombolásának, pusztulásának megakadályozását, a szabadidő tartalmas eltöltésének, az egészséges életmód, a közösség érdekében való együttes cselekvés ösztönzését. Ennek érdekében az egyesület tagjai és pártolói számára programokat szervez, segíti a résztvevők műveltséggyarapító és turisztikai tevékenységét, a nemzeti hagyományok őrzését, értékeink ápolását. A tagcsoport alakuló ülésére minden érdeklődőt várnak. A „Csapd le csacsi!" egy közismert kártyajáték, az győz, aki hamarabb rakja le a nyolc pirosat vagy tököt, zöldet, esetleg makkot — ki melyik színre specializálja magát. A lapok a játékosok között vándorolnak, a választék adott, legfeljebb az osztásnál lehet valakinek nagyobb szerencséje. De gondolkodni igazán nem kell, elég, ha az ember a választott színre koncentrál, aztán vagy jön a lap, vagy nem. Tímár Péter filmrendezőtől megszoktuk, hogy abszurd módon fejezi ki magát, vagy legalábbis nem idegen tőle a szatíra. A szereplők is kissé túlkarikírozottak, még ha ez nem is lép át egy bizonyos jellemhatárt. A figurák által viszont érzékelhetővé válik az alkotó szándéka : a szórakoztatás. Rögtön ki is választ két típust, akiken a nép szívesen röhög — egy munkásőrt, meg egy rendőrt. Hogy ezek is elsősorban emberek, akárcsak a friss háztulajdonos férj-feleség, vagy a ma- cásra vett barátnő, az talán egy jó darabig eszünkbe se jut. A rendőr a pisztolytáskájában hord egy rakás napszemüveget — ezeket váltogatja az alkalomhoz illően, a munkásőr meg a sufni alatt gyakorlatoztatja elvbarátait, ahol a vizesárkot egy kopott fürdőkád helyettesíti. Igen, ilyen egyszerű kifigurázni a volt hatalom reprezentánsait, a közönség ráadásul hálás, a feszültségeit levezeti, és csillogó tekintettel távozik a moziból. Abban a filmszakmában, amely mostanában egyre többször kapja meg a belterjes jelzőt, s azt a vádat, hogy nem a közönségnek készít filmet — egy ilyen „Csapd le csacsi” üdítő kivétel. Tán még hivatkozni is fognak rá, hogy lám-lám, hol van itt elhanyagolva a magyar mozinéző? Kénytelen vagyok bevallani, hogy én nagyon jól szórakoztam ezen a filmen. Még el is tudnám meséim, pontosan melyik részeken, vagy milyen mondatokon kacagtam a legjobban. És talán az is ugyanúgy röhögne, aki csak az én elbeszélésem alapján idézi fel a jeleneteket. De valahol pontoz a bajom is a filmmel, hogy olyan „ elmesélhető. ”És azon kívül, hogy a rendőr napszemüveget hord, meg a munkásőr földalatti kiképzést szervez, valamint, hogy a házastársak összerúgták a patkót egy tévesen kézbesített levél miatt, nos, hát ezeken túl nem sok mindent tudtunk meg a filmből. Se a rendőrökről, se a munkásőrökről, se a házasságról — de még csak magunkról se. Igen... Kár, hogy a magyar filmnek már az is erényévé vált, hogy egyáltalán: nézhető. És már annak is örülnünk kell, ha nekünk készül, s nem úgy támolygunk ki az előadásról, hogy mit is akart ez a lilafejű, magától hanyatteső, nagymellényű filmművész úr... Pedig a film, és mind, ami ezzel jár — csak ezután kezdődik. Doros Judit A feldebrőiek és a bostoniak testvéri (Folytatás az 1. oldalról) így például a korszerű oktatási intézmény kialakítását, az iskola idegennyelvi oktatását és számítógépes ellátását, fokozottabb gondoskodást az öregekről és a fiatalokról, a község népszerűsítését, az altemplom értékeinek propagálását, a csereüdültetést, az orvosi rendelő korszerűsítésének a támogatását, stb. Arról is értesítés érkezett, hogy a bostoniak felvették a Harvard egyetemmel a kapcsolatot, ahonnét a nyáron több egyetemista jönne Feldebrőre és környékére az anközössége goi nyelv heti 20 órás okítására. Csupán szállást és ellátást igényelnek. Bekapcsolódnának a falvak társadalmi munkájába, életébe. A környékbeli művelődési házak, iskolák, hivatalok március 10-ig érdeklődhetnek erről a feldebrői községházán. S még egy ide kívánkozó hír: március 15-én nagy rendezvény lesz Bostonban, ahol mini kiállítás keretében bemutatkozik Fel- debrő. Ott videofelvételekről, fotókról, hangszalagokról ismerhetik meg a községet, annak lakóit és kulturális értékeit a látogatók. (fazekas) Két ellenszavazat a város költségvetésére (Folytatás az 1. oldalról) így a vasútállomás környékének rendezését, az Eperjesi úti járdák hiányát, valamint a Tátra és a Koszorú utcai lépcső megépítésének ügyét. Ez utóbbi már sínen van, kapta a választ, a többi igényt az illetékes bizottságokkal kell még egyeztetni. A város idei költségvetését a testület két ellenszavazattal — Balázs Mihály és dr. Bárdos Rezső— elfogadta. Egy olyan téma is a testület elé került, amelyet zárt ülésen vitattak meg: hosszadalmas tanácskozást folytattak a sajtó és az állampolgárok kizárásával a priva- tizásciós betételek hasznosításáról. Végül pedig Eger és Noszvaj önkormányzata közösen létrehozta „a földalapokat ellenőrző Érdekegyeztető Fórumot”, amelynek tagja lett: Tóth István (Egri Csillagok Tsz), Angyalosi Gábor (a részarány-földtulajdonosok képviselője), dr. Nagy Lajos Ferenc (a nem helyben lakók képviselője), Magyar Balázs, Pintér Elemér (Noszvaj), önkormányzat), valamint Bakondi Endre, Habis László és Várko- nyi György (Eger, önkormányzat). A kárpótlási igényt bejelentők képviseletében — a különböző pártok javaslatára — megválasztották: Dongó Antalt, Rozsnyói Istvánt, Kiss Józsefet, Török Jenőt, Bata Lászlónét, Magyart Istvánt, Előházi Kálmánt, Ötvös Imrét, id. Majnár Gyulát, Pintér Endrét és Elek Elemért. Az egri városi közgyűlés egyéb közérdekű témák megbeszélésével fejeződött be. *** Az ülés szünetében megkérdeztük Balázs Mihályt és dr. Bárdos Rezsőt: miért nem fogadták el a város idei költségvetését? Balázs Mihály: „A fejlesztési tervek évek óta elhúzódnak, s változatlanul kevés összeg jut megvalósításukra. Az idei összeg is kevés a 2,5 milliárdos költség- vetésben a meglévő igények, valamint például a munkahelyteremtő beruházások finanszírozására. Nem tudom elfogadni a bevételek alacsony tervezését, mert ez a városfejlesztés és a szociális gondoskodás gátja lesz...” Dr. Bárdos Rezső: „A részleteivel egyetértettem, az egészével viszont azért nem, mert ez a költségvetés nem aknázza ki az összes bevételi forrási lehetőséget. Ilyen például az alátervezett privatizációs bevétel, a szövetkezetektől visszaigényelhető ingatlanok bevétele, valamint a lakásértékesítési moratórium lehetősége. Ez súlyosan befolyásolja a városrekonstrukciót, a magánlakás-építés és az egyházi ingatlanok visszaigénylésének önkormányzati finanszírozási lehetőségét...” (szilvás) maaaw- 1TO v MINTABOLTJÁBAN Eger, Deák F. u. 49. Tel.: 11-494 60 literes fagyasztószekrényvásár! 15.900 Ft helyett 14.000 Ft, melyhez 500 forintos vásárlási utalványt is kap. Műanyagáruk széles választékával is várjuk vásárlóinkat! Amíg a készlet tart!
