Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-22-23 / 45. szám
DÍJAT TŰZNEK KI A NYOMRAVEZETŐNEK — AZ ORSZÁGBAN ELSŐKÉNT HEVES MEGYÉBEN (3. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1992. FEBRUÁR 22-23. SZOMBAT-VASÁRNAP IMI HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 45. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT f. X 316. sz. TÜZÉP-telep Füzesabony Telefon: 39/41 -248 Sötétbarna Bramac tetőcserép 20% engedménnyel kapható telepünkön, amíg a készlet tart.. Ha nem érkezik pozitív válasz Felbontják a bősi szerződést A kormány csütörtöki ülésén ismét foglalkozott a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyével. A két ország közti feszültség elkerülése, a közös gond közös döntéssel való megoldása érdekében felkérte a miniszterelnököt, hogy intézzen levelet Marián Calfa cseh és szlovák szövetségi elnökhöz. Abban ismételten hívja fel az egyoldalú és jogsértő munkák azonnali leállítására és a szakértői vizsgálatok közös megindítására. Egyúttal jelentse be: ha nem érkezik pozitív válasz, a magyar kormány felbontja az 1977-es államközi szerződést — jelentette be Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter a pénteki szóvivői tájékoztatón. Emlékeztetett arra, hogy hazánk szerint a vízlépcső megépítése igen súlyos, visszafordíthatatlan környezeti károkkal járna, s veszélybe kerülne az ország ivóvíztartaléka. Á cseh-szlovák fél azonban e veszélyeket nem ítéli ilyen nagymértékűnek, s üzembe helyezhetőnek tartja a rendszert. A nézetkülönbségek tisztázására hivatott tárgyalások nem vezettek eredményre. A kisgazdák szakítottak a koalícióval A Független Kisgazdapárt Országos Vezetősége pénteki ülésén úgy döntött: aznapi hatállyal kilep a kormánykoalícióból. Indoklásul Torgyán József kifejtette: pártja nem kíván közreműködni a „nemzetrontó” politikában, és ezentúl a párt ellenzéki politikát kíván folytatni. Az országos vezetőség azonnali hatállyal kizárta a párt tagjai sorából a 33 kisgazda képviselőt, valamint Kiss Gyula munkaügyi minisztert, Gergátz Elemér földművelésügyi minisztert és Morvay István belügyminisztériumi államtitkárt. Elmarad a népszavazás Pestszenterzsébet-Soroksár Önkormányzata népszavazást írt ki Soroksárnak az önkormányzatból való kiválása kérdésében február 23-ra. A fővárosi köztársasági megbízott a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz fordult, a határozat felülvizsgálatát és a végrehajtás felfüggesztését kérte. A bíróság ezt felfüggesztette, a vasárnapi népszavazás elmarad. Alapítvány a hadigondozottakért Hadigondozottak Nemzetközi Alapítványáról írtak alá pénteken megállapodást Szolnokon, a városházán. Az alapítvány céljai között szerepel a magyar és a külföldi magyar nemzetiségű, hadigondozásra szorulók szanatóriumi kezelésének elősegítése, a rászorulók gyógyászati segédeszközökkel való ellátása, szociális helyzetének javítása, a ha- digyámolt gyermekek iskoláztatása. Üj üzem Diósdon Hegesztőelektronikák előállítására új üzemet avattak pénteken Diósdon. A Cooptim Kft. pályázat útján a Magyar-Amerikai Vállalkozási Alaptól elnyert 25 millió forint hitelből építette fel a csarnokot, amiben a legkorszerűbb technológiával évente 63 millió forint termelési értéket állítanak elő. A közös cél: ajó újság Beszélgetés Martin Feldenkirchennel, az AS—M ügyvezető igazgatójával Nem szerencsés az, ha egy lap túl sokat foglalkozik önmagával. Néha azonban szükséges a számvetés, hogy tudatosan is beszéljünk arról: mi határozza meg újságunk arculatát, s milyen közös jövő elé nézünk hűséges olvasóinkkal. Bizonyára tisztában vannak vele, a Hírlap egy nemzetközileg ismert kiadóhoz tartozik, amelyet Axel Springer neve fémjelez. Ezen belül kiadónk az Axel Springer-Ma- gyarország Kft., amely hét megyei napilapot jegyez. Ügyvezető igazgatója Martin Feldenkirchen, aki nemrég járt nálunk, hogy ez évi terveinket tárgyaljuk meg vele. Ezt az alkalmat használtuk fel arra, hogy megkérdezzük: hogyan látja a magyar sajtó helyzetét, s ezen belül a megyei lapok szerepét. — Ez nagyon sokoldalú téma — hangsúlyozta. — Most két részterületre szeretnék kitérni. Az egyik az újságok és a tulajdonosok kapcsolata, figyelembe véve az örökölt helyzetet, s a jövőt. A másik pedig a gazdaságosság. Az előbbivel kapcsolatban: az elmúlt negyven évben úgy alakult a helyzet, hogy a lapokat itt a párt a saját szócsövének használta. Ezért a szerkesztőségi munka igen távol állt attól, amit nyugati mércével annak tekinthetünk. Most két tényezőt kell megkülönböztetnünk, mégpedig előbb a belsőt: saját szerkesztőink és újságíróink hogyan fogadják a változást, s miként tudják magukban feldolgozni. Szerkesztőségeink esetében úgy látom — bár az újságot nem tudom elolvasni, de beszélgetünk erről —, hogy az újságírást úgy értelmezték, ahogy kell. Sokkal nehezebb azonban a másik tényező kérdése, a politika és a sajtó kapcsolata. Ma már nem egy párt van Magyarországon, hanem nagyon sok. Mindannyian arra törekednek, hogy a demokráciát képviseljék. Azonban rájönnek: nincsenek szócsöveik, rendelkezésre álló saját újságjaik, amelyek azt hozzák kommentár nélkül nyilvánosságra, amit az olvasóval közölni szeretnének. Ennek különböző következményei vannak a magyar sajtóban. Attól kezdve, hogy a pártok újonnan kinevezett főszerkesztőket próbálnak megtámadni, egészen addig, hogy saját lapot alapítanak. De a politikusoknak meg kellene érteniük, hogy a sajtó teljesen szabad. — Egy orgánum viszont akkor tud a szabad sajtó piacán megmaradni, ha biztosítják számára a gazdasági függetlenséget. (Folytatás a 2. oldalon) Nyelvi labor a Neumannban — bizony, szót kell érteni Európával (Fotó: Szántó György) Világbanki hitellel a piacgazdaságért A szakképzés forradalmasításáéit Leginkább munkát, felelősséget, de lehetőséget is jelent a magyar szakközépiskoláknak a világbanki programban való részvétel. Az a négy egri intézmény, amely végül is pályázata alapján elnyerte ezt a lehetőséget, tapasztalhatta az eltelt egy esztendő során: fokozott szellemi erőfeszítést igényel ez a vállalkozás a pedagógusok részéről. Ám ha sikerül, ha a messzetekintő elképzeléseket átültetik a gyakorlatba, ezekben az iskolákban, szellemi műhelyekben igazi öröm lesz tanulni és tanítani. Az előzményekről annyit: a nyolcvanas évek második felében az emberi erőforrások fejlesztésére világbanki kölcsönt készítettek elő. Ez a projekt a piacgazdaságra való áttérés hat fontos területét érinti, melyek közül egyik az ifjúsági szakképzési program. A Magyar Köztársaság mintegy 150 millió USD hitelfelvételeről kötött szerződést másfél évtizedes időtartamra, a Világbankkal. Az összeg mintegy 25 százaléka az ifjúsági szakképzés céljaira fordítható. Tehát mintegy 36 millió dollár beígért világbanki hitelt szántak a szakképzés gyökeres reformjára, amely új tananyagot, megváltoztatott oktatási szerkezetet jelent. A fejlesztésre kiszemelt iskolákat a nyilvánosan pályázó száznyolcvannyolc hazai intézményből választották ki 1990 véf én. Hatvanegy iskolát jelöltek i, és 13 szakmacsoportot. Heves megyéből négyet, s pusztán véletlen egybeesés, hogy valamennyi Egerben van: a Neumann János Gimnázium és Köz- gazdasági Szakközépiskola, a Gép- és Műszeripari Szakközép- iskola, a Kossuth Zsuzsa Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskola, valamint az Egri Közgazdasági Szakközép- iskola. Lelkes tudósításokban tette közzé annak idején a Hírlap is a pályázati sikereket. Az első hurráhangulatot a józan hétköznapok követték. Részleteiben is ismertté váltak a szigorú feltételek és követelmények, s egyebek között az is, hogy az érintett ön- kormányzatoknak is a zsebükbe kell nyúlniuk az alapfeltételek megteremtése érdekeben. Bonyolította a helyzetet, hogy időközben átszerveződött a hazai közigazgatás. S míg a pályázatok előkészítése időszakában joggal lehetett a megyei önkormányzati hivatalok anyagi erejére is számítani, mostanság úgy néz ki — maradjunk a házunk táján —, hogy a négy érintettet az egri önkormányzatnak kell támogatni. (Folytatás az 5. oldalon) A megyei közgyűlés költségvetési vitájában kifogásolták Előtérbe kerülhet az elnöki „kézi vezérlés” Ha megérkezik a parancs Mit kell tudni a bevonuló fiataloknak? Halott csecsemő a hulladékok között A Pest megyei rendőrség nyomozást indított az ellen a lelkiismeretlen anya ellen, aki egy életképes leánycsecsemőt szült, de nem gondoskodott ellátásáról, és ezért a gyermek feltehetően február 20-án, csütörtökön hajnalban meghalt. Tetemét a po- mázi szeméttelepen találták meg, a Budakalászról szállított hulladék között. Kiraboltak egy lengyelt A főváros VII. kerületében szerdán este három ismeretlen férfi megtámadott egy 43 éves lengyel állampolgárt, lódzi lakost. A rablók elvették 1750 forintját, karóráját és a ruhaneműt tartalmazó táskáját. Az idő pénz — ennek ellenére éppen a pénzügyektől nem sajnálták az időt tegnap a Heves Megyei Közgyűlés tagjai. Ezúttal ugyanis az idei költségvetés volt napirenden a megyeházán, ahol — s ez is összefügg a témával — dr. Jakab István elnök azzal kezdte a tanácskozást, hogy ismertette a több mint ezer aláírással benyújtott petíciót, amelyben az egészségügyi dolgozók fogalmazták meg bérköveteléseiket. A helyzetük sanyarúságát tartalmazó felhívást — döntött a testület — továbbítják a Népjóléti Minisztériumba. Második „olvasatban” került a képviselők elé az önkormányzat idei költségvetési tervezete, amelynek szűkös keretei mindenki előtt ismertek. A számok közül mindössze annyit érdemes kiemelni, hogy az idén 2 milliárd 371 millió 248 ezer forint áll az önkormányzat rendelkezésére, ennek java részét a megyei intézmények működtetésére és fenntartására fordítják, fejlesztésre „mindössze” 124 millió jut, s elkülönítenek bizonyos összeget általános és céltartalék címén. A vita — amely egyébként több mint négy órán keresztül zajlott — elsősorban nem is a bevételeket és kiadásokat meghatározó keretek miatt robbant ki, hanem amiatt, hogy számos képviselő nem tartotta arányosnak a kötelező és az önként vállalt ön- kormányzati feladatok finanszírozását. Konkrét példaként vetette fel dr. Hegedűs György (Heves), hogy a tervezet szerint a megye déli városának szociális otthona a tavalyinál is kevesebb támogatást kap az idén. De nemcsak a hevesiről, hanem a bélapát falviról és a visontairólis beszélhetne — mondta, s felhívta a figyelmet: mindenképpen a kötelező önkormányzati feladatok élvezzenek elsőbbséget, s csak a maradék összegekből szánjanak „erdei iskolára, marketingtevékenységre és egyéb vállalkozásokra”. (Folytatás a 3. oldalon) Február a bevonulás hónapja. A Heves Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság az idén nem küldött előzetesen értesítést a bevonuló fiataloknak. Mi ennek az oka? Ezt kérdeztük a parancsnokság osztályvezetőjétől, Ivády László őrnagytól. — A februárban bevonuló fiatalok a bevonulást megelőző fél évben valamennyien sorozáson vettek részt — hangsúlyozza —, ahol a bevonulás helyét és idejét mindenki a sorozóbizottság elnökével személyesen megbeszélhette. Akinek gondja volt a várható bevonulás idejével, szolgálathalasztást kérhetett. Tanulmányi, személyi és közérdekből, illetve családfenntartói okból hivatalos szolgálathalasztás adható. Annak, akinek a bevonulás ideje nem okozott gondot, aláírásával tudomásul vette a bevonulása várható helyét és idejét, így hát senki számára nem volt meglepetés a februárra szóló behívóparancs. — Hová és mikorra kell bevonulniuk a fiataloknak? — A bevonulás két napja február 26. és 27. A behívóparancsnok különböző időpontokra és annak a laktanyának a pontos címére szólnak, ahol a sorköteles a katonai szolgálatát megkezdi. Ha csak a kiképzés lesz az adott laktanyában, akkor a behívóparancson fel van tüntetve az a szolgálati hely is, ahol a szolgálatteljesítés a kiképzés után tovább folytatódik. (Folytatás a 3. oldalon) MŰSZERTECHNIKA Már Egerben is... További információ az alábbi címen vagy telefonszámon: Eger, Almagyar út 12. Telefon és fax: 13-500 Ha Ön- úgy gondolja, hogy tudásával és tárgyalóképességével képviselni tudja az ország egyik legnagyobb, számítástechnikai és irodatechnikai eszközöket forgalmazó cégét, és..- kedvet érez a keresekedelmi képviselői munkakör betöltéséhez akkor... ez egy állásajánlat Önnek!