Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-20 / 43. szám
HÍRLAP, 1992. február 20., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 3. Képviselői fogadóóra Elek István országgyűlési képviselő február 21-én — holnap — délután 15 és 17 óra között fogadóórát tart Füzesabonyban a Polgármesteri Hivatalban. Só-show a gyermekszínpadon Új bemutató előtt áll az egri Forrás Gyermek-Szabadidőközpont Viktória színpada. Ezúttal február 22-én, szombaton délelőtt 11 órakor gördül fel a függöny a nagyteremben. A zenés mesejáték címe: Só-show. A dalszövegeket és a zenét Bán fi László írta, a darabot Kőszáli Ibolya rendezte. A főbb szerepekben Magos Judit, Kotán Szilvia, Lepres Anett látható. A Vállalkozásfejlesztési Központról Holnap délután 4 órakor kezdődik az a tanácskozás, amelynek témája a regionális szintű Vállalkozásfejlesztési Központ (alapítvány) létrehozásának előkészítése. A rendezvényen — amely az egri Városházán lesz — a magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a francia INSEAD Központ vezetői mellett részt vesznek a megye városai, a pénzintézetek, vállalkozók, vállalatok és a megyei gazdasági érdek- képviseletek vezetői. Szociális ügyek Eger Megyei Jogú Város Ön- kormányzata Szociális Bizottsága holnap — pénteken —15 és 18 óra között fogadóórát tart a polgármesteri hivatalban (Eger, Dobó tér 2.), amelyre várják a város választópolgárait. Polgármesteri értekezlet Ma reggel, kilenc órakor kezdődik Hevesen — a Polgármesteri hivatalban — az a polgár- mesteri értekezlet, amelyen a város és környékének polgármesterei vesznek részt. A napirendi pontok között több regionális feladat megbeszélése szerepel, így arról is szó lesz, hogyan oldják meg a hevesiek és a környező községek az orvosi ügyelettel, a tűzoltósággal, valamint a szemétteleppel kapcsolatos közös feladatokat. Egy kávé Kopcsiknál Ma délután 18 órakor Egerben a Kopcsik cukrászdában Ré- nes György üvegtervező iparművésszel beszélget a nyilvánosság előtt Jámbor Ildikó újságíró. Az inteijú témája ezúttal is a művészet. Rénes György alkotásaiból, rajzaiból is megtekinthetnek néhányat az est résztvevői. Kamatcsökkentés Február 17-től a Takarékbank — mint egri fiókja lapunkat tájékoztatta — a gazdálkodó szervezetek részére nyújtott rövidtávú hitelei, valamint a váltóleszámolás kamatait csökkentette. Rádió Eger műsora Adás: 16.00-19.00 óráig a 66,75 MHz-es URH-sávban, kábelen. Még mindig nálunk a legolcsóbb a tüzelőanyag. Megrendelhető személyesen az Eger, Kistályai úti TUZÉP-telepen, a Vörösmarty úti megrendeiőirodánkban, valamint a 20-073, 20-322, 10-092-es telefonokon, szállítással együtt. Csak telefonál és otthon fizet. Megrendelhető: Szovjet barna szén 398 Ft/q Berentei mosott akna 315 Ft/q Bükkábrányi lignit 171 FT/q Már beváltjuk a tüzelő és a nyugdíjas utalványokat is. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI TÜZÉP Oktatási fórum Hevesen Szépített a kft. Nagy érdeklődés mellett rendezték meg tegnap Hevesen — a Móricz Zsigmond Művelődési Központban — azt a fórumot, amelyen „Aktuális oktatáspolitikai kérdések” címmel tartott előadást dr. Kálmán Attila a Művelődési és Közoktatási Minisztérium államtitkára. Az előadó szólt többek között az oktatási törvény előkészületeiről, biztosította a hallgatóságot arról, hogy az hamarosan a Parlament elé kerül, továbbá arról is, hogy az ilyen fórumon elhangzott javaslatokat is figyelembe vették, illetve veszik a törvény tervezésénél. Az igazgatóválasztásokkal kapcsolatban az államtitkár elmondta, nem számíthatunk változásra, mert bár kikérik a pedagógusok véleményét, de a tantestületeknek nincs vétójoga. így minden körülmények között az önkormányzat dönt. Szó esett a pedagógus-szakszervezetről is, amelyről dr. Kálmán Attila elmondta, hogy az sokat tudna segíteni a magyar oktatásügy fellendítésében, ám ehhez nemcsak a fizetésemelések kérdéskörében kellene vitatkozni. A szakember szólt a kerettantervek kiadásáról, amely — véleménye szerint — rendkívül nagy szabadságot ad a tanároknak. A kérdésekre válaszolva elmondta azt is, hogy mindenképpen igazságosabbá kívánják tenni a pedagógusok bérezését. Létrejött a Hatvani Kvartett Gazdaság — reklám — menedzsment Szaktanfolyamok a kor szellemében A TIT Bugát Pál Egyesülete igazodott a kor szelleméhez, amikor olyan tanfolyamok szervezését vállalta, amelyekre egy tetszhalott állapotából ébredező gazdaságnak feltétlenül szüksége van. Á közeljövőben közel tucatnyi kurzust indítanak, amelyeket többnyire érettségivel rendelkezőknek ajánlanak. Ezek a képzési formák nemcsak új ismeretekkel vértezik fel az álláskeresőt vagy állásváltoztatót, hanem valóban hasznosítható képesítést ígérnek. Rendszerint ügynöki, szervezői munkára jogosítanak fel. A középfokú nemzetközi szállítmányozó tanfolyamon tisztviselőket, szálh'tási szakembereket képeznek. Szerveznek piackutató és propagandista, ügynöki-üzletkötői, raktárosi, anyag- és áruforgalmi kurzust. Felsőfokon is oktatnak raktárosokat, raktárvezetőket, anyag- és áruforgalmi vezetőket. Bizonyára sok érdeklődőt vonz majd az idegenforgalmi-ügyintézői, a kereskedelmi menedzser és a menedzser asszisztensi szakma. Ezekre a munkakörökre ugyancsak vállal felkészítést a TIT, mint ahogy a kisvállalkozások gazdasági ügyintézőit is képezik. Bővebb felvilágosítást a szervezet központjában adnak. (Eger, Klapka Gy. u. 9. Telefon: 36/13- 395) Új értékkel gazdagodott Hatvan, de bízvást mondhatjuk, hogy megyénk művészeti elete is. A külföldet megjárt helyi születésű, jeles fagottművész, Harf itai Géza vezetésével megala- ult ugyanis a Hatvani Kvartett, amelynek legfőbb célja a nemes kamarazene népszerűsítése, a kamaramuzsika legérdemesebb alkotásainak bemutatása. — Nem spontán vállalkozásról van szó, hiszen jómagam évek óta igyekszem szülővárosom zenei, művészeti életét gazdagítani, szolgálni. Nem alkalmi jellegű az együttes sem, hiszen Nyári László hegedűssel, Mokány Gábor mélyhegedűssel vagy eppen a helyi zeneiskolában tanárkodó S Sándor Endre klarinétossal nanként dolgoztam már együtt, többfelé ismernek bennünket. Természetesen egy zenei együttes fenntartása, működése nemcsak időigényes és sok-sok fáradozást követel, hanem induló tőke, anyagi alap is kell hozzá. A helyi önkormányzat azonban méltányolja a vállalkozást, miként ez a kvartett irányítójának későbbi szavaiból kiderül. — Igen! Pályázatot nyújtottunk be a művelődési munkabizottságnak, vázolva elképzeléseinket, a megcélzott különböző vállalásainkat, s ennek nyomán tisztességes induló tőkéhez jutottunk, amivel persze el kell majd számolnunk. Azóta kidolgoztuk középtávú működésünk tervét, valamint az anyagi hasznosítás módozatait is, megbizonyosodván róla, hogy tisztességes munkával sokat tehetünk a térség kultúrájáért, illetve új és új szerzők, művek népszerűsítése érdekében. Nyilván kíváncssiak voltunk, hogy kik azok a zeneszerzők, akik elindítják útján a Hatvani Kvartettet, s a közeli hetekben, hónapokban hol vendégszerepeinek műsorukkal. Mindennek kapcsán alábbiak szerint nyilatkozott az együttes megbízott vezetője: — Egyelőre a felkészülésre összpontosítjuk erőnket, s hetente kétszer is többórás próbát tartunk, hogy összecsiszolódjon, kikristályosodjon játékunk. Ami az induló koncert anyagát illeti? Nos, együttesen úgy döntöttünk, hogy idei koncert útjaink programját Mozart, Schumann, Schubert és Bartók népszerű kamaraműveiből állítjuk össze, miközben arról sem mondunk le, hogy időnként egy-egy feledésbe merült, vagy ritkán játszott művel is előrukkoljunk. A bemutatkozás egyébként persze Hatvanban lesz! A galéria márciusi tárlatnyitása kapcsán adunk koncertet, amelynek anyagát később Hódmezővásárhelyen és Szegeden, illetve megyénk két- három további településén is közönség elé visszük. Vass György, a Magyar — Francia Társaság elnöke pedig azzal biztatott bennünket, hogy ez év őszén — a hatvani képzőművészeti kincsekkel együtt — Tours, Loire menti város művészeti intézményei is szívesen fogadnak bennünket. Ezek tehát a távlatok, ezekért kell mind többet munkálkodnunk. (moldvay) Üjabb takarékszövetkezet Új kisbank nyílt nemrégiben az egri Dobó téren. A Bélapátfalva és Vidéke Takarékszövetkezet Kirendeltsége egyelőre a Cooptourist irodájában végzi lakossági és vállalkozói szolgáltatásait. A 230 millió forintos betétállományú szövetkezet társai mellett immár a negyedik hasonló szervezet a megyeszékhelyen. A füzesabonyi, a makiári, a verpeléti és a városban jelenleg legfiatalabbnak számító bélapátfalvi takarékszövetkezet — a területi Takarékbankon kívül — így összesen hét helyen fogadja az ügyfeleket. (Fotó: Perl Márton) A lapunkat rendszeresen olvasók bizonyára emlékeznek még a Subito sorsjegyet kibocsátó Lucky Graph Kft.-t elmarasztaló kis írásunkra, ugyanis egy fiatal pár nyertes szelvényét sehogy sem tudta beváltani. Nos, a cikk nyomán a kft. illetékese felkereste szerkesztőségünket azzal a kéréssel, hogy a panaszosoknak — a Postabanknál átvett nyereményén túl — kárpótlásként juttassuk el a társaság által felkínált 10 ezer forintos ajándékcsomagot. A felajánlott vigaszdijat tegnap vehette át Takács Tiborné egri lakos, két kisgyermek édesanyja. Itt jegyezzük meg azt is, hogy a nagyobb összegű nyertes sorsjegyek ellenértékét Egerben a Postabank Egri Fiókjánál (Fellner J. út 1. szám alatt) vehetik át a szerencsés játékosok. A német kolónia meghívására Athénban bérmál az egri érsek Az ottani német kolónia meghívására holnap Athénba utazik dr. Seregély István egri érsek, hogy a diplomaták gyermekeit a bérmálás szentsége által megerősítse a hitben. Mint köztudomású, a görögök ortodoxok, ezért invitálnak erre az alkalomra külföldről katolikus főpapot. Az ünnepélyes eseményre február 23-án, vasárnap kerül sor. A megyeszékhelyen Német — magyar vegyes vállalat Mint lapunkban a közelmúltban beszámoltunk róla, privatizálják a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat egri gyárát. Több mint egy éves előkészítő munka eredményeként hamarosan megalakul a megyeszékhelyen a német — magyar vegyes vállalat, a tervek szerint 75, 25 százalékos részesedéssel. A KAEV hat gyára közül az egri lesz az első, ahol megkezdik az átalakulást. A német Schön cég, — amely- lyel negyedszázados kapcsolatban vannak cipőipari szabászgépek gyártásában és értékesítésében — modem technikát, piacokat és új szervezettséget nyújt majd az egrieknek. Az elmúlt napokban a Schön képviselői a megyeszékhely önkormányzati vezetőivel folytattak eredményes tárgyalást a vegyes vállalat megalakításáról, a szükséges földterület megvásárlásáról, és arról, hogy az önkormányzat a leendő kft. működtetésében bizonyos érdekeltséget kap. Ezt követően a végső szót az egri közgyűlés hozza meg. Az átalakulást az első félévben kívánják megvalósítani az Állami Vagyonügynökség jóváhagyásával, miután a gyár mintegy százmilliós vagyonát már korábban felértékeltették. Lesz-e kenyerünk a nyáron? Megtelik-e a városi kassza? (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően dr. Pásztor József polgármester átadta a megbízóleveleket Gál Ilona, Kádas Imre és Juhász Lajos új képviselő-testületi tagoknak, majd az elmúlt hetek intézkedéseiről, a határozatok végrehajtásáról számolt be. így megemlítette, hogy rendezik a szilvásváradi tábor tulajdonjogi vitáját, tárgyalnak a hat városkörnyéki település vezetőivel a vízműtársulat működtetéséről, s hogy a fogászati rendelőt át is telepítették az új egészségházba. Az első beszámolót ezután Jeszenszky István a PEB elnöke terjesztette be az 1991.évi költségvetés végrehajtásáról. Ebből kitűnt: az kedvezőtlenebbül alakult, mint ahogy az év elején tervezték, ezért kétszer is szigorú szabályozást kellett bevezetniük. A fejlesztési kiadásokat csökkentették. Végül a tanulságokat levonva egyhangúlag elfogadták a beszámolót a testület tagjai. A pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke tett javaslatot az önkormányzat ez évi költségvetésére is. Ebből kiderült, hogy az idén több mint 227 millió forintból gazdálkodhatnak, ha az állami és saját bevételek a tervezettnek megfelelően alakulnak. Sok a bizonytalansági tényező, így például a helyi adóból 5 millióra számítanak, de már sok üzem kéri ennek elengedését. Gond lehet a gépjárműadók beszedésével is, mert sokan adják vissza a forgalmi engedélyt és a rendszámtáblát. A társadalmi biztosításnak is 21 millió forintot kellene adnia, de még nincs TB-tör- vény. Kiadásaik 202 millió felett lesznek, az összeg többi részét az utak javítására, a Teleki Blanka iskola tetőszerkezetének felújítására, a két városrészt összekötő új vízvezeték (tartalék-csővezeték) létesítésére fordítják. A felszólalásokból kitűnt, hogy rossz az iskolák, óvodák, szigetelése. Parkírozót kellene építeni az új egészségháznál, a telepi idősek klubjának fűtését is korszerűsíteni illene, és a környezetvédelemre is jó lenne többet költeni, mert az áfész, a gimnázium és a központi irodaház kéményei fűtési idényben erősen károsítják környezetüket. Rendbe kellene tenni az árkokat, vízlevezetőket, stb. Jó másfélórás vita után — több módosítással — a jelenlévők egyhangúlag elfogadták a város ez évi költségvetését. Majd kimondták, hogy támogatják a városi kábeltelevíziózás megteremtését, amennyiben azt a lakosság többsége is igényli. Végezetül két céltámogatási pályázatot is jóváhagytak. Fazekas István (Folytatás az 1. oldalról) — Az jut az eszembe, hogy amikor belépett, nem lelkesedett a „kolhozért”. És most? — Sokan megróttak azért, hogy azzal kérkedtem: nem szívesen léptem be a tsz-be. Ha nem azt tettem volna, most láthatnám a munkám eredményét. Bár az eltelt évtizedeknek a gondjait akkor is el kellett volna viselnem. De most azt mondanák, milyen helyesen cselekedtem. — Azt akarja érzékeltetni, hogy a szövetkezetnek meg kell maradniuk ezután is? — A törvény szelleme nem ezt mondja. Egyértelműen a szövetkezet szétverésére irányul. A kárpótlási törvény megcsúfolása a szövetkezeti aktív és nyugdíjas állománynak. Szembeállítása a tagságnak a kívülállókkal. Úgynevezett mézesmadzag az egész. Meggyőződődésem, hogy nem jelent mást, mint a figyelem elterelését a fő problémáról. — Ez nem azt jelzi, hogy félti a jövőjét, az elnöki tisztét? — A kérdés helyénvaló. De a következőket mondom. Nekem az aktív állományból még négy évem van hátra. Ha a tsz-tagság- nak szüksége van rám, maradok. Ha nincs, mivel ez szolgálat volt, megköszönöm az eddigi bizalmat, és akkor — mint egyéni gazdálkodó — egy perccel sem fogok többet dolgozni, mint most. — A tsz-ről az érintettek hasonlóan gondolkodnak? — Az emberek különbözőek. Akik még aktívak, azoknak egy kis része lehet, hogy mer vállalkozni. Nekünk őket segítenünk kell. Akik viszont nem mernek vállalkozni, azoknak lehetőséget kell ajánlani, amiből megélhetnek, amiből el tudják tartani a családjukat. — Es a tsz-nyugdíjasok? — Az ő nyugdijuk szent. Ahhoz nem lehet hozzányúlni. Talán még abban is bízhatok, hogy a nyugdijuk vásárlóértékét igyekeznek megtartani. De mi lesz az eddigi szociális juttatásaikkal? A törvény szerint majd tízszázalékos szociális alapot kell biztosítani a közösben, csak az a kérdés, képes lesz-e erre az aktív állomány. — Elképzelhető, hogy a tsz mostani, művelésbe vont területét a törvény veszélyezteti? — így nem. De ha a kárpótlási területet kijelöljük, ha a háztájikat mindenkinek a nevére íratjuk, ha a tagjaink még egyéb földet is kivisznek, akkor mi lesz? Igaz, hogy a tsz-tagok többsége bérleménybe akarja hagyni a földjét a közösben. — Lesz közös? — A törvény a részvénytársasági, illetve a kft. formát szorgalmazza. De meghagyja a lehetőséget, hogy a magántulajdon alapján, önkéntes módon szövetkezetét is létre lehessen hozni. — Gondolt arra, hogy itt a nyakunkon a tavasz? — Szántani, vetni kellene. A szövetkezet vezetőinek tehát a azdálkodással kellene foglal- ozniuk, ehelyett pedig...! — Bevallom, engem izgat, lesz-e kenyér a boltokban a nyáron... — Ha mi most arra koncentrálunk, hogy egymás fülét és a haját tépjük, ez is elég lenne. De hogy még termeljünk is, az már eléggé feszítő feladat. — Van annak akadálya, hogy termeljenek is? — Igen. Trágyázni kellene, vetőmagot venni, szántani és vetni. De ha nem lesz rá pénzünk? És ezért nem a szövetkezet vezetői a felelősek, hanem azok, akik ebbe a helyzetbe hoztak bennünket. Mert ne felejtsük el, tavaly minden termékünk a tervezett felett hozott eredményt. Ennek ellenére ma napi gondjaink vannak. Hogyan lehetséges az ilyen állapot? Oly nagy mértékűek az elvonások, amilyeneket már nem tudunk elviselni. — Végül is: lesz kenyerünk az év második felében vagy nem lesz? — Azt gondolom, hogy az idén még lesz. De az nagyon téved, aki úgy véli, hogy több lesz a kenyér, ha a földet apró részekre daraboljuk. A törvény ellentétes a termelés koncepciójával. Ezért előfordulhat, hogy jövőre nem terem elegendő búzánk. Hiszen már az ősszel is kevesebb volt országosan a vetés, mint kellett volna. Sok helyen kint maradt a kukorica és a cukorrépa. A szántással mi is lemaradtunk. — Ennyire sötét a kép? — Annak én végtelen örülök, hogy mi itt, a Mátra Kincse Tsz- ben eredményesen zártuk az évet. De azért nagyon szégyellem magam, hogy mindössze csak hatmilliós nyereséget értünk el. Örülnék viszont, ha az 1992-es évet is hasonló eredménnyel zárhatnánk. G. Molnár Ferenc
