Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-20 / 43. szám
VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. február 20., csütörtök 2. Zuhand olajárak Az Öböl-háború óta nem látott ütemben estek az olajárak kedden a nemzetközi tőzsdéken, miután a résztvevők nem tartják kellően alacsonynak az OPEC termelésének a múlt hét végén fölülvizsgált plafonját. A New York-i tőzsdén 1,34 dollárral zuhant, így hordója — márciusi szállításra — 18,12 dollárba került. A moszkvaiak elégedettek sorsukkal De mi lesz, ha vitustáncba kezdenek az árak? A hiperinfláció, az árak emelkedése és az ellátási zavarok—bármilyen különös — az orosz politikai vezetés szempontjából kedvező mederbe terelik a moszkvai közvéleményt. Erről tanúskodik az a felmérés, amelyet a Független Szociológiai Intézet végzett február 13-án az orosz fővárosban. A közvélemény-kutatás eredményeit az Izvesztyija hozta nyilvánosságra hétfői számában. „A pozitív tendencia erősödik — írja az újság. — Az elmúlt két hétben 12 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik elégedettek sorsukkal, míg az elégedetleneké 11 százalékkal csökkent”. Tíz százalékkal többen hisznek Borisz Jelcin politikájának sikerében, és a megkérdezettek 37 százaléka úgy véli, hogy a jelenlegi oroszországi társadalmi-politikai helyzetben pozitív változások tapasztalhatók, amelyek derűlátásra adnak okot. — Ezzel együtt — teszi hozzá az Izvesztyija cikkírója — az összkép korántsem olyan rózsás, mint első pillantásra tűnhetne. Az emberek alkalmazkodtak a társadalmi-gazdasági helyzethez, de ennek megvannak a maga határai. Ha az infláció és az árak spirálja újabb vitustáncba kezd, eljöhet az idő, amikor a moszkvaiak türelmének vége szakad. Szavazás után Új külföldi Lesz-e örmény—azeri csúcs? Hadgyakorlat Kubában A hadsereg és a polgári védelmi egységek, valamint a párt- szervezetek és a Forradalmi Védelmi Bizottságok részvételével nagyszabású hadgyakorlatok kezdődtek Kubában. A keddi sajtójelentések szerint a védelmi gyakorlatok lényegében az ország egész területére kiterjednek. A Kubai Kommunista Párt lapja, a Granma arról számolt be, hogy a légvédelem és a hadi- tengerészet összehangolt manővereket hajt végre, egy „feltételezett ellenséges légi- és tengeri invázió visszaverésére”. New Hampshire-ben Kínos előválasztási eredmény Bush számára Rakétaeső zúdult Sz tyepanakertre George Bush elnök megszerezte ugyan kedden a többséget az első előválasztáson, de saját pártbeli vetélytársa, Patrick Buchanan 41 százalékot kapott. Valószínűtlen, hogy Buchanan megszerezze az elnökjelöltséget, ám váratlan előretörése megnehezítette George Bush helyzetét és javította a Demokrata Párt esélyeit. Az utóbbiak 5 jelöltje közül Paul Tsongas lett az első, de versenyük meg távolról sem dőlt el. New Hampshire ittam alig félmillió szavazót jelentő választását elsőrendű politikai barométernek tekintik: 1952, az előválasztások bevezetése óta az nyerte novemberben az elnökválasztást, aki pártja színeiben már februárban győzött New Hampshire- ben. E tanulság alapján Bush elnöknek nincs oka nagyobb aggodalomra, de kétségtelen, hogy váratlan tekintélyveszteség érte. A feltételezett elsöprő többség helyett a republikánus szavazók tekintélyes része Patrick Bucha- nant, a párt jobbszárnyát képviselő tv-kommentátort támogatta, aki alig csak 10 héttel ezelőtt Patrick Buchanan, a republikánus iobbszárny elnökjelöltje ismeretlen külföldön, de országosan ismert az Egyesült Államokban: nem politikusként, hanem mint szemleíró, tv-kom- mentátor, aki felkészülten és hatásosan képviseli a konzervatív álláspontot a liberális nézetekkel szemben. Az 54 éves Buchanan jómódú, kilencgyermekes washingtoni katolikus család sarjaként jezsuita középiskolába és egyetemre járt, majd a Columoia Egyetem újságírókarán tanult tovább. Lapkommentátorként kezdte a pályát, de a hatvanas évek derekán Richard Nixon szolgálatába vette: választási kampányának sajtófőnöke, be- szédirója, majd Nixon győzelme után a Fehér Ház egyik kulcsembere, az elnök tanácsadója lett. E minőségében — sajátos módon — elsősorban a sajtó, különösen a tévé elleni támadásairól vált ismertté. Buchanan nem keveredett Nixon Watergate-botrányába, de elnöke mellett mindvégig kitartott. Nixon lemondása után tovább szolgált az utód, Gerald Ford mellett, majd visszatért a sajtóba: száznál több újságban közölt kommentárjaival, s a napi tv-vitákban országos nevet es dollármilliókat szerzett. A sikeres pályát mégis újra félretette, amikor ismét konzervatív elnök, Ronald Reagan hívta a Fehér Házba, ahol a tájékoztatási kérdésekért felelős szürke eminenciásként dolgozott. Reagan első ciklusának több, nagy port kavart ügye fűződik nevéhez: ő tanácsolta az elnöknek, hogy a ni- caraguai kontrákat az Egyesült Államok alapító atyáihoz hasonlítsa. S ő javasolta Reagannek, hogy németországi útján látogassa meg a bitburgi katonai temetőt — ahová egykori SS-kato- nákat is eltemettek. indult el a választási küzdelemben. A felmérések szerint mindenesetre a rá adott szavazatok többsége elsősorban Bush elnök gazdaságpolitikája elleni tiltakozás volt egy, a gazdasági válság által különösen súlyosan érintett államban. A Fehér Ház este — hosszú hallgatás után — csak rövid, írásos nyilatkozatot adott ki, amelyben az elnök leszögezte: győzött és energikusan folytatja tovább kampányát. Paul Tsongas volt szenátor elsősorban konkrét gazdaságpolitikai elgondolásainak köszönhette, hogy 34 százalékkal a demokrata párti mezőny élén végzett. A gazdaság mellett az általános betegbiztosítás bevezetése és a közoktatás megjavítása a központi kérdései a lcampány- nak, amelyben a külpolitika ügyei csak elvétve merülnek fel. Bili Clinton, Arkansas kormányzója volt 26 százalékkal a második, míg Tom Harkin, Bob Kerrey és George Brown 9-12 százalék közötti eredményt ért el. Mind az öt demokrata párti jelölt tovább küzd, a mezőny várhatóan csak áprilisban szűkül le. Szélsőséges jobboldali-konzervatív nezetei népszerűvé (a jelek szerint a vártnál is népszerűbbé) tették a lakosság bizonyos rétegeiben, míg a liberális- középutas többség elutasítja. Választási fellépése után a sajtó felelevenítette, hogyan harcolt évtizedeken át a leleplezett náci háborús bűnösök kiadatása ellen, s hogy még 1977-ben Hitlert méltatta: elítélte fajüldözését, de bátor katonaként, kitűnő szervezőként méltatta. Tavaly ellenezte a Bush elnök által indított Öbölháborút, s nagy visszhangot keltett, amikor kijelentette: e háborút csak az izraeli védelmi minisztérium és amerikai támogatói akarták. Buchanan korábban „izraeli megszállási övezetnek” nevezte az amerikai törvényhozást, amely nem képes ellenállni az izraeli lobby nyomásának. Buchanan tagadja, hogy antiszemita lenne, de legutóbb Andrew Rosenthal, a The New York Times ismert kommentátora azt írta: Buchanan fogadtatta el az antiszemitizmust az amerikai politikában, s a populizmust a vallási és faji megkülönböztetéssel ötvöző nézetei megváltoztathatják az amerikai politikai élet szövetét. Mások, köztük televíziós vitapartnerei kevésbé sötéten látják személyét: következetes konzervativizmusa ellenére emberi kapcsolataiban toleránsnak tekintik. Fő érvük egyébként az, hogy Patrick Buchanan nacionalista, a hazai érdekek elsőségét, a világtól való elzárkózást hirdető nézetei ugyan jó visszhangra találhatnak — a gazdasági válság közepette — a társadalom bizonyos rétegeiben, ám e nézetek túl szélsőségesek ahhoz, hogy akár a republikánusok többsége támogassa elnökjelöltségét. Heltai András napidíjak A kormány rendeletben szabályozta a tartósan külföldön foglalkoztatottak és az ideiglenes külföldi kiküldetésre utazók devizaellátmányát. Eszerint a tartósan külföldön foglalkoztatottak havi devizaellátmányának alapösszegét országonként eltérően, dollárban állapították meg. így például Ausztriában havi 657, Németországban 716, a Szovjetunió utódállamaiban 556 dollár az alapellátmány, míg Iránban 1106 dollár. A kiküldő az alapösszegnek legfeljebb ötszörösét fizetheti ki. Az ideiglenes külföldi kiküldetésre utazók napidíjának alapösszege Ausztriában 370 schilling, Németországban 62 márka, a Szovjetunió utódállamaiban pedig 26 dollár. Az Egyesült Államokba utazók napi 37 dollárt kaphatnak, míg a Pápua Üj-Guineába kiküldöttek 46 dollárt. Az alapösszegtől mindkét irányban legfeljebb 50 százalékkal lehet eltérni. A La Repubblica című római lap részleteket ismertet Chuck Glancának az Egyesült Államokban nemrég megjelent és a szenzáció erejével ható „Double cross” (Rászedés) című könyvéből. A dolog pikantériájához tartozik, hogy Chuck Gianca az öcs- cse a néhai Sam Glancának, aki a Kennedy-korszakban az amerikai maffia nagyfőnöke (capo di tutti i capi), tehát a chicagói Casa Nostra fejedelme volt. Ezért a római lap meglehetősen hitelt érdemlőnek tartja a könyv állításait. Chuck Gianca pedig nem állít kevesebbet, mint azt, hogy a maffia gyilkolta meg Marilyn Rakétaesőt zúdított az örmények lakta Hankendire (Sztye- panakert) szerdán a várost napok óta támadó azeri alakulat — közölte az orosz rádió. A jelentés szerint ismét bevetették a Grad és az Uragan típusú, nagy rombolást végrehajtó rakétákat. Az áldozatok számát egyelőre nem tudták megállapítani, örmény becslések szerint 10-15 ember veszítette életét. A moszkvai tévé azt is közölte, hogy lángokban áll több középület, az oltást azonban nem tudják megkezdeni, mert nincs víz és üzemanyag a tűzoltókocsikhoz. Közben egyre kevesebb remény látszik arra, hogy külső erők közvetíthessenek a konfliktusban. Baku Oroszország után a Nyugatot is kioktatta. Az azeri külügyminisztérium szerdán kiadott közleménye ugyanis egyoldalúMonroe-t, aki tehát 1962. augusztus 4-én nem önkezével vetett véget életének, amint azt a hivatalos verzió mindmáig állítja. De vajon mi lehetett a cui pro- dest a maffia esetében? Chuck Gianca válasza: a maffia eredetileg Robert Kennedy akkori igaz- ságügy-minisztert akarta meggyilkolni, akit halálos ellenségének tekintett, mert az nem rettent vissza attól, hogy felvegye a harcot az alvilággal. Miután a maffia tudomást szerzett róla, hogy a Kennedy fivérek — John és Robert — gyakran látogatják az ünnepiéit 36 éves szőke szexbálványt, Sam Gianca cselekvésre szánta el magát: Robert Kennedy egyik éjsággal vádolta az Európai Parlamentet Karabahhal kapcsolatos állásfoglalása miatt. Továbbra is bizonytalan, hogy csütörtökön lesz-e örmény-azeri csúcs Moszkvában. A központi tévé kora délutáni híradója azt jelentette, hogy Levon Ter-Pet- roszjan örmény elnök csütörtökön elutazik az orosz fővárosba, hogy találkozzon Aj az Mutali- bov azeri elnökkel. Bakuban eddig nem erősítették meg Mutali- bov utazásának hírét. Közben ismertté vált, hogy a két külügyminiszter biztosan elrepül Moszkvába. Raffi Ova- neszjan, az örmény diplomácia irányítója még szerda este az orosz fővárosba érkezik. Az örmény elnök szóvivői hivatala szerint azeri kollégája, Gusze- inag Szadihovij is várhatóan az esti órákban ér Moszkvába. szakai hollywoodi látogatásakor négy bérgyilkost küldött Marilyn Monroe villájába. Mivel azonban már nem találták ott az igazságügy-minisztert, helyette Ma- rilynt gyilkolták meg. S hogy a dolog öngyilkosságnak tűnjön, kényszerítették, hogy halálos adagot vegyen be abból az altatóból, amelyet a szobájában találtak. Az öngyilkossági teóriában a bíróság egy pillanatra sem kételkedett, Robert Kennedy pedig a legkevésbé sem volt érdekelt a szigorú vizsgálatban, amely csak kínos lehetett volna számára — olvasható a néhai maffiavezér öccsének most megjelent könyvében. Vádemelés puccsista katonák ellen Egy venezuelai katonai bíróság kedden vádat emelt 33 katonatiszt ellen, akiket azzal vádolnak, hogy részt vettek a két héttel ezelőtti katonai puccskísérlet előkészítésében és kivitelezésében. A vádlottak között van Hugo Chavez Frias alezredes is, a szervezkedés állítólagos vezetője. Hivatalos adatok szerint 25 ember vesztette életét és ötvenen sebesültek meg a Carlos Andres Perez elnök megdöntésére indított felkelés következtében. Meggátolandó az agyelszívás Az orosz kormánynak mihamarabb hatékony kezdeményezéseket kell tennie az agyelszívás megakadályozására, különben veszélybe kerülhet az ország fejlődése — jelentették ki a leginkább érintettek, az orosz tudósok keddi gyűlésükön. Számos olyan magas képzettségű ember van az országban, aki nyíltan kifejezte már óhaját, hogy külföldre távozzék — jelentette ki A na- tolij Rakitov, a kormány egyik tanácsadója a gyűlésen, amelyet azután tartottak, hogy az Egyesült Államok 25 millió dolláros segélyt helyezett kilátásba a volt szovjet agyak elszívásának megakadályozására. Retteghet az iraki ellenzék Szigorúan megbüntetik, sőt mégis gyilkolják azokat a külföldön élő iraki ellenzékieket, akik nem akarnak hazatérni Irakba. Ezt Szaddám Húszéin iraki elnök egyik közeli munkatársa jelentette ki. Abdel Dzsabar Moh- szennek, Szaddám sajtótanácsadójának megnyilatkozása a Bábel című iraki napilap szerdai számában jelent meg. Kifejtette: Irak megbocsát mindazoknak a külföldön lévő iraki ellenzékieknek, akik hazatérnek. Ellenben büntetés vár azokra, akik hazájukat elárulják távolmaradásukkal. Mi lehet Gorbacsov jövője? Amikor levonták a Szovjetunió lobogóját, „az ő személyiségének egy része is megsemmisült” — mondotta Gorbacsov a minap egy olasz lapnak. E fogalmazásból úgy tűnt, hogy az exfőtitkár némi belenyugvó nosztalgiával beszél arról, ami elmúlt. De már a következő mondatában azt érzékeltette, hogy azért korai volna még leírni őt, végleg elbúcsúzni tőle. Szerinte nem Borisz Jelcinnek van igaza, aki éppen ezt tette vele számos nyilatkozatában. Sokkal reálisabban nézi a helyzetet Agostino CasamlibíboTOS vatikáni államtitkár, akinek „intellektuális kapacitását és elemzési készségét nagyra tartja és aki szerint — most figyeljünk — ő, Mihail Gorbacsov elhagyta ugyan a Kremlt, de nem feltétlenül véglegesen”. Hol és milyen minőségben mondta ezt Gorbacsov? Egy gyönyörű palotában, egy kifejezetten neki alapított fura intézmény, a „Politikai és társadalmi tanulmányi központ” székházában. Igaz, ezt a székházat már olyan személyiségek is meglátogatták, mint Henry Kissinger professzor, a volt amerikai külügyminiszter és nemzetbiztonsági főtanácsadó. De azért ez a ház mégiscsak egy minden vonatkozásban jelentéktelen, kizárólag a búcsú bearanyozására szolgáló színhely, ami legfeljebb arra jó, hogy egy ideig az érdeklődés homlokterében tartsa Gorbacsov gyorsan halványuló imázsát. Ez az imázs akár ebben a házban, akár — ahogyan korábban szó volt róla — mondjuk, egy amerikai előadó-kőrúton emberileg érdekes lehet, de politikai tényezőként már nem. 1992-ben a megfigyelők egybehangzó véleménye szerint egyszerűen elképzelhetetlen olyan szituáció, amelyben a minapi birodalom bármilyen komolyabb erőt jelentő csoportja Gorbacsov személyében látná a kiutat. Az egykori elnököt a palotában még sok, jobbára külföldi, újságíró fogja felkeresni. De azt a palotát soha többé nem veszik körül tömegek azért, hogy gazdáját a vállukon vigyék a Kremlbe. Ebben az ügyben aligha Jelcin bizonyul jobb prófétának a bíborosnál. Gorbacsov pedig 4000 rubeles nyugdijából (ami kétszerese a pillanatnyilag nem hivatalos létminimumnak) egy lakótelep 3 szobás lakásában él, öreg fejjel most próbálja megszerezni a gépkocsivezetői jogosítványt, s elemzi, miben hibázott. Minden szabad percében könyvét úja annak a hátteréről, hogyan fosztották meg a hatalmától. Ehhez nem kevés adalékot szolgáltatnak az egykori szovjet birodalom minden sarkából tömegével érkező levelek, amelyek írói szidják-dicsérik az egykori elnököt, olykor egyszerre teszik mind a kettőt. „Gyakran sírniok kell azoknak az ifjú hölgyeknek, akik felolvassák a postámat, annyira megindítóak a levelek. Én pedig — tetszik, nem tetszik — tanulok belőlük”. Ha nem is mondja nyíltan, de nem is titkolja: bízik még egy politikai pótvizsga lehetőségében. Ferenczy Europress Nixon kulcsembere Bush vetélytársa A maffia ölte meg Marilyn Monroe-t?
