Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-03 / 28. szám
EGY BALESET MARGÓJÁRA — ÍRÁSA SÉRTŐ, RÁGALMAZÓ, HITELRONTÓ. HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. FEBRUÁR 3. HÉTFŐ HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA IH. ÉVFOLYAM 28. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT % Mielőtt dönt, kérje árajánlatunkat! Számítástechnikában ránk mindig számíthat! TRADER KFT. Eger, Bródy Sándor u. 5. Tel/fax: 36/25-006 Emberjogi jelentés Bőd Péter Ákos a kisvállalkozásokról Amerikában — hazánkról Csődök várhatók Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az idei évre a kisvállalkozási csődök sorozatát jósolta Szegeden tartott előadásában. A Talent Menedzserklubok első országos találkozójának második napján, szombaton a bank vállalkozást segítő tevékenységeit ismertetve az előadó elmondta, hogy a múlt évben hatalmas lendületet kapott ugyan a hazai gazdaságban a vállalkozói kedv, de a társadalombiztosítással szembeni tartozások fele a kis- és középvállalkozásokból származik. A monetáris politika idei stratégiájának az export, valamint a kisvállalkozások támogatását jelölte meg. Bár a jegybank igyekszik megértő lenni a vállalkozókkal szemben, hosszú távú tőkekihelyezést nem biztosíthat, hiszen a pénzintézet sem jut hosszú távon forráshoz. Az elnök nem zárta ki az idei évre az esetleges bankcsődöket sem. Méltatja Magyarország demokratikus rendszerét az amerikai külügyminisztérium jelentése, de hiányolja a sajtó- és a médiatörvényt, s elmarasztalja a cigánysággal szembeni előítéleket. A washingtoni jelentés egyúttal hangot ad a romániai és a csehszlovákiai magyar kisebbség gondjainak. A külügyminisztérium a hét végén tette közzé a törvényhozásnak szóló szokásos évi jelentését, amelyben az emberi jogok érvényesülését vizsgálja a világ mintegy 150 országában. A Magyarországról szóló fejezet megállapítja, hogy az ország immár második éve demokrácia, alkotmánya széles körben biztosítja az emberijogok védelmét, demokratikus parlament, független igazságszolgáltatás működik. (MTI) Magyar — osztrák határforgalom A magyar határőrség megkezdte a felkészülést arra, hogy a jövőben osztrák kollégáikkal közösen ellenőrizzék az utasforgalmat — mondta az MTI érdeklődésére Zubek János szóvivő. E szándékról a napokban született osztrák — magyar külügyminiszteri megállapodás. Heves megye az ERY-hez fordul Heves Megye Közgyűlése január 31-i ülésén megszavazta, hogy kéri megyénk felvételét az Európai Regionális Gyűlésbe. A szándéknyilatkozatot dr. Vass Géza megyei főjegyző viszi, aki tegnap utazott el Németországba. Az ÉRV soros ülését — amelyen a tagfelvételről is döntenek — Mannheimben tartják. Az Európai Regionális Gyűlésnek nyolc dunántúli megye már tagja, most hét újabb hazai jelentkező között van Heves megye is. Pécsett 35 ezer lakás maradt melegvíz nélkül Pécs harmincötezer távfűtött lakásában nyolcvanezer ember és a hálózatra kapcsolt összes közintézményfűtés és melegvíz nélkül maradt szombat reggelre egy harminc centiméter átmérőjű acélcső törése miatt. A város nyugati negyedeit ellátó gerincvezeték a kora hajnali órákban lyukadt ki, s több mint kétmillió liter melegvíz ömlött ki a rendszerből. A nyomáscsökkenés miatt az egész városban leállították a távfűtést és a melegvíz-szolgáltatást, nehogy a keringtető szivattyúk „szárazra kerülve” tönkre menjenek. Kereszténydemokrata megyegyűlés Füzesabonyban „Nemtartunk a koalíció felbomlásától” MM Arra számítottam, hogy többen eljönnek majd, hiszen mi itt jelentős erőt képviselünk... — mondta szombaton délután dr. Pásztor József, Füzesabony polgármestere a Kereszténydemokrata Néppárt megyei gyűlésének kezdetén a városi művelődési házban. — Nem az a fontos, hogy hány ember van itt, hanem hogy a jelenlévők megértsék a mondanivalónkat, s terjesszék a párt üzenetét, erkölcsiségét szerte az országban — javított rögtön dr. Varga László, a KDNP országos elnökhelyettese, aki dr. Chikán Zoltán megyei pártelnökkel és dr. Lukács Tamás megyei országgyűlési képviselővel együtt foglalt helyet a pulpituson, szemben a körülbelül ötven érdeklődővel. Előadásában dr. Varga László elsőként arról beszélt, hogy véleménye szerint 1991 a huszadik század egyik legjelentősebb éve volt, nagy hatást gyakorolt az egész világra. — Ránk szakadt a szabadság — mondotta —, de tudni kelt, hogy ez nemcsak jog, hanem kötelesség, teher is. kezelni kell például olyan hatalmas problémákat, mint az egyre erősödő bűnözés. Az elnökhelyettes szót ejtett természetesen a KDNP helyzetéről is. Hangsúlyozta, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt jelenleg az egyetlen aparlamenti pártok között, amelynek nő a tagsága: míg 1990 márciusában csupán háromezer volta létszám, addig ma 18 ezer bejegyzett tagot számlálnak a körülbelül 650 helyi szervezetben. Mindamellett a taglétszám havonta jelentősen emelkedik, melynek oka dr. Varga László szerint az, hogy a párt tevékenysége, magatartása, programja, kitűnő szakértői gárdája, jó nemzetközi kapcsolatai bizalmat keltettek az emberekben. Kapcsolataikról elmondta, a kisgazdapárt ügyeibe nem avatkoznak be, ám az biztos, hogy az FKGP jelenlegi helyzete hosszan nem tartható fenn. A koalíció felbomlásától a kereszténydemokraták nem félnek, hisz nyilvánvaló, hogy senki nem akarja otthagyni a kormányt, a hatalmat. Ha pedig a kisgazda „tizenkettek” netán mégis kilépnek, a koalíció akkor is tovább létezik. (Folytatás a 3. oldalon) Egészségügyiek követelései Az orvosok jogos követeléseit elsősorban tárgyalások útján kell rendezni. Ennek eredménytelensége esetén nem zárhatóak ki az orvosi etikával, az orvosi esküvel nem ellentétes tiltakozási formák — így foglalt állást a Magyar Orvosi Kamara szombaton, a SOTE elméleti épületében tartott küldöttközgyűlése. Doktorits Béla, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára elmondta, hogy nincs szó sztrájkról— ezt a törvény sem teszi lehetővé, — az orvosok, az egészségügyi dolgozók esetleg az utcára vonulnak, vagy szalagot kötnek a köpenyükre. A küldöttgyűlés résztvevői szorgalmazták, hogy az egészségügyiek béremelése az infláció mértékével tartson lépést, mert sem bérezésük, sem társadalmi elismertségük nem felel meg az európai arányoknak. Ez pedig feltétlenül szükséges a tervezett egészségügyi reform megvalósulásához. Surján László népjóléti miniszter a közgyűlésen elmondta: az ügyben megbeszélést kezdeményez a Magyar Orvosi Kamara, valamint az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének képviselőivel; az érdekegyeztetés során hosszú távú bérkoncepciót kívánnak kialakítani. Gyújtogatás a Nyugatiban Gyújtogatás történt szombaton a Nyugati pályaudvaron. Miként az Országos Tűzoltóparancsnokság ügyeletese elmondta, a helyszínen a tűzoltók megállapították, hogy ismeretlen tettes okozta a tüzet a 6-os számú csonkavágányon álló vasúti szerelvény egyik vagonjában. A kigyulladt személyvagon kiégett, s a lángok áttérj edtek egy másik vagonra is. Károsodott a szomszédos vágányon álló szerelvény egyik kocsija is. A MÁV szerint az anyagi kár mintegy 6 millió forint. Mágnesként vonzotta a focibarátok százait az egri körcsarnokba a hét végén a Piramis - Hírlap-kupa labdarúgó-teremtorna. Élvezetes, sok érdekfeszítő pillanatot tartogató focigálát láthatott a nagyközönség. Ráadásként is felfogható mindehhez az Eger SE és a Heves Megyei Válogatott sikere, amelyek a dobogó első két fokára léphettek. Az eseményről részletes összefoglalót olvashatnak a 7. oldalon. (Fotó: Szántó György) Csalók a kisboltokban Üj trükk: adom-nem adom a márkát A bűnügyi gyakorlatban eddig ismeretlen trükkel jut pénzhez két — valószínűleg külföldi — férfi, akik Pakson negyvenezer forintot vágtak zsebre egy főutcai kisboltban. Egyikük bement az üzletbe, amikor ott nem tartózkodott más, csak a két eladó hölgy. A magyarul rosszul beszélő férfi előhúzott egy köteg márkát, felajánlotta eladásra, 42 forintos áron. Az idősebb hölgy nem teketóriázott, mondta, hogy kell neki kétezer, és előszedett, leszámolt 84 ezer forintot. A feléje nyújtott márkákat átvette, elkezdte vizsgálgatni, fény felé fordítva, valódiak-e. Közben az idegen a forintköteggel bíbelődött, aztán visszatette a pultra és azt mondta, vagy mind a háromezer márkát megveszik, vagy semennyit nem ad. Kikapta a nő kezéből a német pénzt és már távozott is. A boltvezető ekkor eszmélt, hogy a forintjait megdézsmálták: 40 ezer forint hiányzott a 84 ezerből. Kirohant az utcára, de már csak annyit láthatott, hogy kicsit távolabb a két férfi piros Opel kocsiba vágja magát. A csalók várhatóan máshol is felkeresnek majd ilyen kis, nyugodt boltokat, ezzel a márkás trükkel. A betérő férfi közepes magasságú, fekete hajú, bajuszos, kreolbőrű, sovány, 40-45 év körüli. Szőrmekucsmát, szürke feles kabátot, csizmanadrágot és csizmát viselt Pakson. A kárpótlási jegyek és a privatizáció Hol, mi legyezhető? A kárpótlási jegyek tulajdonosai ma egy társaság, az Alfa Kereskedelmi Rt. papírjainak __'zésével bízhatják meg az ez- él foglalkozó bróker cégeket. A közeljövőben megkezdődhet további három cég — a Műszaki Áruk Kereskedő Háza Rt., a Viktória Első Magyar Gabona Rt., valamint a Zalakerámia Rt. — részvényeinek jegyzése is, kárpótlási jegyek ellenében — tájékoztatta Kovács Kálmán, az Állami Vagyonügynökség tanácsosa az MTI-t. Az ÁVÜ-nél arra számítanak, az összes kibocsátott kárpótlási jegynek egynegyed részét használják majd föl tulajdonosaik befektetési célra. Ez közel 10 milliárd forint keresletet jelent, melynek ellenértékét a privatizálandó állami vállalatok részvényeiből kell biztosítani az Állami Vagyonügynökségnek. A kárpótlási jegyek ellenében megvehető részvények kínálatát a kibocsátással azonos ütemben kívánják bővíteni. Egyelőre a kínálatot egyedül az Álfa Kereskedelmi Rt. papírjai jelentik. A cég alaptőkéje 1,9 milliárd forint és ebből körülbelül 18 százaléknak megfelelő, 360 millió forint értékű részvényt lehet kárpótlási jegyért megvásárolni. A jegyzés határideje március 31. Ezt követi majd várhatóan február közepén a Műárt részvényeinek meghirdetése, 194 millió forint értékben, ami a cég alaptőkéjének körülbelül 15 százaléka. Előreláthatólag nem sokkal ezután hirdetik meg a Viktória Első Magyar Gabona Rt. papírjainak jegyzését is. Ennél a cégnél a kárpótlási jegyekkel megvásárolható csaknem 10 százalékos vagyonrész értéke 224 millió forint lesz. A Budapesti Értéktőzsdén már jegyzett Zalakerámia-papírokat is szeretne kárpótlási jegyek ellenében értékesíteni az ÁVÜ. Az MSZP alkotmányossági aggályai Jogfosztó „árukapcsolás” A szocialista párt véleménye szerint alkotmány- ellenes a foglalkoztatási törvénynek az a rendelkezése, amely összekapcsolja a végkielégítést és a munkanélküli-járadékot. Az MTI értesülései szerint ezért a szocialisták arra készülnek, hogy az Alkotmánybíróság állásfoglalását kérjék ez ügyben. Mint ismeretes, a Parlament tavaly decemberben többségi határozattal módosítást hagyott jóvá. Ennek értelmében az állásukat elvesztő embereknek csak azután jár a munkanélküli-segély, amikor már felélték a végkielégítésként kapott pénzt. Az i^/ivuvív a v napúit rvz, MSZP álláspontja szerint ez a gyakorlat elméletileg is kifogásolható. A végkielégítésnek ugyanis nem a munkanélkülivé váló ember ellátását, hanem űj egzisztenciájának megalapozását kellene szolgálnia. Az elméleti megfontoláson túl a szocialisták vélekedése szerint az Alkotmánnyal is ütközik a jogszabály. Hisz az „árukapcsolással”, ha időlegesen is, de egy állampolgári jogon járó ellátástól fosztják meg a munkanélkülieket. Engedetlenek és szabályszegők Több volt a fegyelmezetlen dolgozó megyénk rendőrségein Az elmúlt hét végén értekezletükön a fegyelmi helyzetet értékelték a Heves Megyei Rendőrfőkapitánysághoz tartozó szervek parancsnokai. Meglehetősen kritikus hangvételű elemzést adott a témáról előadói beszédében dr. Lantos Bálint r. alezredes, megyei főkapitány. Élsősorban arról számolt be, hogy 1991-ben a megye rendőrségein dolgozók között sajnos, többen szegték meg a különféle előírásokat, mint az azt megelőző esztendőben. Összességében 7J alkalmazottal szemben nyolcvanhat alkalommal kellett felelősségre vonást kezdeményezni. Ez az elkövetők arányában 52, a cselekményeket tekintve pedig 68 százalékos emelkedést jelentett 1990-hez képest. A jegyzőkönyvekben is rögzített tények azt mutatják, hogy a meglehetősen nagy szám 49 fegyelemsértést, tizenhat szabálysértésiét, 21 bűncselekményt foglal magában. Ennek megfelelően nyolcvan esetben történt parancsnoki felelősségre vonás, a terület rendőrségein dolgozók közül öttel szemben született elsőfokú bírósági ítélet, míg egy személy fölött katonai bíróság mondott ki döntést. Miként dr. Lantos Bálint felhívta rá a figyelmet, a jogsértéseket illetően leggyakrabban amiatt kellett eljárni az állomány adott tagjával szemben, mert hanyagulteljesítette fölöttese utasítását vagy parancsát, de előfordult a fegyelmezetlenségek sorában határidő elmulasztása és szakszerűtlen intézkedés is. Egészen új és épp ezért kissé meglepő is volt a fegyelemsértéseknek az a válfaja, amelyet önkényes eltávozásként fogalmaz meg a szabályzat. Ez bizony a rendőri munkához való hozzáállás nem megfelelő voltát jelzi! Mellesleg az imént felsorolt cselekmények túlnyomó többségét olyanok követték el, akik öt esztendőnél kevesebb szolgálati idővel rendelkeznek. Náluk — hangsúlyozta a főkapitányság vezetője — hiányzik még a kellő szakmai felkészültség, az élettapasztalat. (Folytatás a 3. oldalon) Postabetörés Nógrád megyében nyomozást rendelt el a rendőrség ismeretlen tettes ellen, aki január 31-ére virradóan betört a szarvas- gedei postahivatalba. Ott felfeszített egy „Bolond” típusú páncélszekrényt, amelyből 201 ezer 228 forintot tulajdonított eL A vizsgálatot a betöréses lopás ügyében nagy erőkkel megkezdte a nyomozóhatóság.
