Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-03 / 28. szám
2, HÍRLAP, 1992. február 3., hétfő Bush vitája Li Penggel Bírálják a kínai kormányt Visszafogadják a magyarországi kínaiakat Kína kész visszafogadni illegálisan Magyarországon tartózkodó állampolgárait, tudomásul veszi, ha a magyar hatóságok hazatelepítik őket — közölték vasárnap a kínai külügyminisztérium illetékesei. Arra a kérdésre, hogy miért nem adták meg a kínai hatóságok ezen a héten a leszállási engedélyt egy magyar charter gépnek, amely hazatelepítendő kínaiakat hozott volna a fedélzetén Pekingbe, ügy válaszoltak, hogy a kínai hatóságok a visszafogadást megelőzően ellenőrizni akarják: csakugyan kínai állampolgárok-e a hazánkból kitoloncolandó személyek. Védelmi megbeszélések a Tátrában A közép-európai „hármak” (vagyis Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország) biztonsági kérdéseit csak a szóban forgó országok védelmi és biztonsági rendszereinek kölcsönös, szoros együttműködésével és összehangolásával lehet megoldani. Egyebek közt ezt jelentette ki Lubos Dobrovsky csehszlovák védelmi miniszter szombaton, azon a sajtóértekezleten, amelyet a lengyel kollegájával, Jan Parysszalfolytatott megbeszélések után rendeztek a Tátrában. Megegyezést sürgetnek a görög kamionosok A magyar kamionosok szolidaritásáról biztosította a görög kamionosokat Őry Csaba, a LIGA ügyvezető alelnöke és Kovács János, a LIGA-hoz tartózó Nemzetközi Gépkocsivezetők Szabad Szakszervezeti Szövetségének elnöke. A hét végén jártak Evsoni görög határállomáson, ahol a görög kamionosok megakadályozták a magyar kamionok hazatérését, tiltakozásként a magyarországi tranzitdíjak váratlan, drasztikus emelése miatt. Elmondták: szóban és röplapokon ismertették a határon rekedt kamionok vezetőivel, valamint a görög sztrájkbizottság képviselőivel, hogy elítélik azt a meggondolatlan döntést, amely több kárt okoz az országnak, mint amennyi hasznot hoz. Kórházban van az RMDSZ elnöke Péntekre virradóra Bukarestben embóliával kórházba szállították Domokos Gézát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az RMDSZ elnökét. Jelenleg azonban már jobban van. Ágyában már fel tud ülni. így is azonban még legalább 10 napos kórházi ápolásra szorul. George Bush amerikai elnök Li Peng kínai kormányfővel folytatott pénteki New York-i megbeszélésén bíráló megjegyzésekkel illette Pekinget, és az emberi jogok fokozottabb tiszteletben tartását sürgette a kínai kormánytól. Li Peng visszautasította Bush kritikai észrevételeit. Az 1989. évi véres pekingi események óta először tartottak ilyen magas szintű tanácskozást a két ország vezetői. Li Peng annak a véleményének adott hangot, hogy az Egyesült Államok Az olasz képviselőház szombaton bizalmat szavazott az Andreotti-kormánynak, elfogadva annak lemondását. Ezzel a kétértelmű „megegyezéses” aktussal zárult a tizedik törvényhozási időszak Olaszországban. A kormány ugyanis bizalmi szavazással kötötte össze Andreotti bejelentésének elfogadását. A miniszterelnök, aki 1989. júliusában vette át újra a kormány vezetését, azt közölte előtte a képviselőkkel, hogy a koalíciós programban rögzített feladatokat a kormány elvégezte, s tevékenységét így befejezettnek tekinti, megnyitva az utat az új választások előtt. A képviselők közül 242-en szavaztak a bejelentés elfogadására, 145-en pedig ellene. A vitában mind a kereszténydemokrata párt, mind pedig a szocialista párt kijelentette, hogy a következő törvényhozási időszakban is közösen kívánnak kormányozni, nem látRövidesen véget ér a Moszkvai Nagycirkusz didergő és éhező elefántjainak, tigriseinek és lovainak kényszerű izraeli tartózkodása. A Nagycirkusz három héttel ezelőtt befejezte izraeli vendég- szereplését, de mivel — hasonlóan sok más vállalkozáshoz az egykori Szovjetunióban — csődbe jutott, ezért hátrahagyta állatait és velük néhány gondozót Tel-Aviv külső negyedében. Chaim Benas üzletember, aki a bajba jutott állatok segítségére az emberi jogok ürügyén be akar avatkozni a kínai belügyekbe. Az amerikai külügyminisztérium a Bush — Li Peng találkozóval egyidejűleg közleményben tudatta, hogy továbbra is megtorlónak tartja Kína emberi jogokkal kapcsolatos gyakorlatát, és úgy ítéli meg, hogy távol áll a nemzetközileg elfogadott normáktól. Mint James Baker amerikai külügyminiszter elmondta, a Bush — Li Peng találkozó mindamellett nagyon tárgyszerű, komoly és közvetlen volt. ván alternatívát a jelenlegi többséggel szemben. Áz ellenzék — és nemcsak a baloldali demokraták (volt kommunisták), hanem a kormány- többségből tavaly áprilisban kivált republikánusok is — hevesen bírálta a kormány tevékenységét, amely úgymond a „napi ügykezelésre” szorítkozott és nem tudott szembenézni, még kevésbé megbirkózni az ország előtt álló alapvető problémákkal: az alkotmányos intézmények reformjával, az államháztartás egyensúlyának helyreállításával és a szervezett bűnözés visszaszorításával. Andreotti maga is elismerte, hogy a politikai rendszer reformra szorul, mert a közvélemény jelentős része kiábrándult és elfordult a hagyományos pártoktól. A vita erről már tavaly megkívánta volna az új választásokat, de a kormánynak helyén kellett maradnia. sietett, elmondta, hogy nehézségei támadtak az állatok hazaszállításának anyagi vonatkozását illetően, mivel a Nagycirkusz izraeli vendégszereplése ráfizetéses volt. Végül is azonban sikerült hajót bérelnie, amely napokon belül visszaindul Oroszországba az állatokkal és gondozóikkal. Az elmúlt három hét alatt a tel-avivi negyed lakosai önkéntes adományaikkal, zöldségfélékkel és nyers hússal, járultak hozzá a cirkuszi állatok éhségének enyhítéséhez. Az olaszországi ellenzék heves bírálata ellenére Helyén maradt az Andreotti-kormány Állatmentő akció Izraelben Eurobarométer Leglelkesebb támogatók a litvánok A kelet-európai országok felnőtt lakosságának négyötöde híve annak, hogy országuk az Európai Közösségek tagjává váljék — tartalmazza többek között az a felmérés, amelyet — mint arról más adatokat ismertetve beszámoltunk — a múlt héten hozott nyilvánosságra az Eurobarometer, az Európai Közösségek közvéleménykutató intézete. A Kelet-Európa tíz országában (a három balti ország, a három visegrádi ország, Románia, Bulgária, Albánia és Oroszország európai része) ezer-ezer fős reprezentatív minta alapján készült tanulmány szerint a litvánok pártolják a leglelkesebben a gondolatot (88 százalék), őket a csehszlovákok követik (84 százalék), majd a magyarok: 83 százalék. Litvániában a megkérdezettek 1, Csehszlovákiában 5, Magyarországon 4 százaléka ellenezte a tagságot, a térségben — Oroszország keleti felét kivéve, ahol az arány 69:7 pro és kontra — 81:4 arányban hívei az emberek a csatlakozásnak. Arra a kérdésre, hogy a csatlakozásra mikor — most, 5, 10 év múlva, annál később kerüljön sor, vagy soha —, az orosz területeket kivéve a válaszok a következő arányokat mutatják: azonnal 43, 5 év múlva 25,10 év múlva 6, azután 4, soha 1 százalék. Magyarországra vonatkozóan a számsor így alakul: 45/37/2/3/ 1. A leginkább a románok szeretnének rögtön belépni: a megkérdezettek 53 százaléka nyilatko zott így. Ami a tagsággal járó előnyöket illeti, a legtöbben úgy vélték, hogy ez javítja a kereskedelmet, az életszínvonalat, segít a piacgazdaság létrejöttében, a személyek szabad mozgásában, hozzájárul a hiánycikkek eltűnéséhez és a demokrácia erősítéséhez. Arra, hogy milyen hátrányokat tételeznek fel a csatlakozással kapcsolatban, 20 százalék tartott mások gazdasági uralmától, 13 a munkanélküliség növekedésétől, 11 százalék a fokozódó kivándorlástól és ugyanilyen arányban aggódtak mások politikai uralmától. A decemberben a Közösség és három közép-európai ország között aláírt társulási megállapodásokról a megkérdezettek 51 százaléka bírt tudomással (az orosz megkérdezettek 31 százaléka), azok közül, akik tudtak róla, 46 százalék ésszerűnek tartotta (Magyarországon 55 százalék) a megállapodás feltételeit és 75:3 arányban (Magyarországon 80:2 (sic) arányban támogatták (a támogatás a társulok közül Magyarországon volt a legerősebb, csak Litvániában (80:1 (sic) volt még kedvezőbb visszhangja. A Szovjetuniónak (amely az októberben készült felmérés időpontjában még létezett) nyújtandó pénzügyi segítség gondolatát kilenc kelet-európai országban a megkérdezettek 64:12 arányban támogatták, ebből 31 százalék vélte úgy, hogy erre azonnal lenne szükség, 43 úgy, hogy a reformok megvalósítása nyomán. (Magyarországi számsor: 74:12, ebből 34 százalék azonnali, 40 a reformok megvalósulásával nyújtandó segélyt tart megfelelőnek). A tavaly októberben még időszerű kérdésre, hogy független köztársaságokra oszoljon-e a Szovjetunió vagy maradjon egyben, az Oroszország európai területein készült felmérés még 29:64 arányú többséget mutatott ki az utóbbi változat mellett, míg a másik kilenc országban a mérleg 43:37 arányban a másik irányba billent (Magyarországon a megkérdezettek 46:30 arányban tartották jobbnak ezt a megoldást). Jugoszláviával kapcsolatban arra a kérdésre, hogy az önrendelkezést és a demokráciát kell-e előnyben részesíteni, vagy a területi egység megőrzését, 57:27 arányban billent a mérleg az előbbi arányba (az orosz területen 45:38 arányban, Magyarországon pedig 72:16 arányban). Baracs Dénes Oroszország a héten ismeri el Horvátországot és Szlovéniát Jelcin sajtótájékoztatója Washingtonban Szombaton George Bush elnökkel egy tavaszi, hivatalos csúcstalálkozó előkészítéséről is tárgyalnak az Egyesült Államokban — közölte sajtóértekezletén az ENSZ-ben Borisz Jelcin. Az orosz elnök washingtoni útja előtt nyomatékosan sürgette közös űrvédelmi tervének elfogadását, valamint azt, hogy a Nyugat adjon nagyobb pénzügyi támogatást, amíg nem késő. Amerikai részről egyelőre nem csekély fenntartásokkal kommentálják Jelcin elgondolását, hogy közös erőfeszítéssel építsék ki a globális űrvédelmet — amint azt egyébként Ronald Reagan amerikai elnök annak idején javasolta. Az orosz elnök mindenesetre hatásos, a washingtoni félelmekre hivatkozó érvet is említett, mondván: ha közösen kutatnak tovább, otthon lehet tartani a volt Szovjetunió mintegy 3000 tudósát, azok nem mennek külföldre, ahol az atomfegyverek továbbterjedését segíthetik. Az orosz elnök közölte, hogy országa a jövő héten elismeri Szlovéniát és Horvátországot, s beszámolt arról a tervről, hogy a rubel jövőre átváltható legyen. Jelcin hír szerint ismét nyomatékosan sürgeti majd Bush elnöknél, hogy a Nyugat adjon nagy összegű hitelt a rubel stabilizálásához. A milliárdos támogatást — ha ugyan megítélik — a Nemzetközi Valutaalap folyósíthatja, amelynek a köztársaságok várhatóan áprilistól tagjai lesznek. Amerikai kormánykörökben nem csekély fenntartások vannak; további részletes terveket, nemkülönben gazdasági reformtetteket igényelnek, mielőtt helyeselnék a nagyobb szabású pénzügyi támogatást. (MTI) Helyi háború Karabáhban A helyi összetűzésekkel tarkított örmény — azerbajdzsán viszály már valódi háborúvá terebélyesedett — állapította meg az orosz tévé hírműsora a szombati eseményekről szóló összefoglalójában. A beszámoló szerint a nap folyamán több mint száz azerbajdzsáni rakéta csapódott be Karabah fővárosába, Sztyepanakertbe. Az örmény erők ugyanakkor Agdam és Susa városokat vették tűz alá. Jereváni közlés szerint az azeri erők két karaba- hi örmény falut teljesen elpusztítottak. A karabahi hadihelyzet meglehetősen nehezen áttekinthető és óráról órára változik. Az orosz tévé szerint nem jött létre az örmény — azerbajdzsán csúcsszintű találkozó, amelyre a da- vosi világgazdsági fórum szolgáltatott volna lehetőséget: Levon Ter-Petroszján és Ajaz Mutalibov ugyanis a korábbi tervek szerint egy repülőgépen utazott volna Svájcba, ám az azerbajdzsáni elnök lemondta az utazást. (MTI) Ha a gyermeket Meggyeslepénynek, Lambadának vagy Vaníliának keresztelik... Száz per az állam ellen Nehéz idők várnak a múltban sem nyárspolgár francia anya- könyvvezetőkre. Az a veszély fenyeget ugyanis, hogy az országot elárasztják a képtelennél képtelenebb keresztnevek, ha a nemzet- gyűlés elfogadja a névadás jogának megreformálását. Az igazságügyi minisztérium törvény- tervezete teljes szabadságot adna a szülőknek a keresztnév megválasztásában és csak közönséges, megalázó vagy nevetséges keresztnevek nem lennének adhatók. Azt pedig, hogy melyik keresztnév tenné a gyermeket egy életen át gúny tárgyává, az anyakönyvvezető hivatott eldönteni ezután is. Jogában áll majd bírósághoz is fordulni a gyermek érdekében. Eddig Franciaországban csak úton levő szülők választhattak teljesen szabadon keresztnevet gyermeküknek, a törvényjavaslat elfogadása esetén azonban bárki képzelete szabadon szárnyalhat. 1978-ban a híres divattervező, André Courreges még csak második keresztnévként adhatta leányának a „Meggyeslepény” nevet, s még nemrégen is vonakodott egy anyakönyvvezető a „Li- bertée” (Szabadság) keresztnevet bejegyezni. De ugyanez az anyakönyvvezető, Párizs égjük elővárosában, minden további nélkül elfogadta a „Lune” (Hold) keresztnevet. Egy szomszédos községben pedig már 1990-ben „Lambada” nevet adtak egy újszülöttnek. Julien Clerc sanzonénekesnek nemrég megengedték, hogy leányának a „Vanille” (Vanília) nevet adja. Igaz, más szülőknek eddig még nem volt szerencséjük a bíróságon az olyan nevekkel, mint „Cseresznye” vagy „Jade”. Franciaországban egy valaki bizonyára alig várja már, hogy a nemzetgyűlés jóváhagyja a törvényjavaslatot. A breton Jean- Jacques Le Goarnic felesége ugyanis 1946 és 1963 között 12 gyermeket hozott a világra, de mivel ragaszkodtak az akkor még tiltott breton keresztnevekhez, mindketten a börtönben kötöttek ki. Azután pedig száz pert indítottak az állam ellen, s a pereskedésre minden vagyonuk ráment. 1966-tól ugyan engedélyezik breton keresztnevek adását, de a rendelkezés nem visszamenő hatályú, s így a Le Goarnic házaspárt nem kártalanították, sőt a tucatnyi gyermek után családi pótlékot sem kaphattak, mivel a breton keresztnevű gyermekek a jog szerint nem is léteznek. Az még mindenesetre nyűt kérdés, hogy a reform bevezetése után is különbséget kell-e tenni női és férfi keresztnevek között... (MTI) Politikai botrány Franciaországban Habbas kínos párizsi útja Formailag véget ért az utóbbi idők legkínosabb francia politikai botránya és baklövése: Georg Habbas, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért vezetője elhagyta az országot. A francia vizsgálóbíró még szombaton éjjel feloldotta az ellene elrendelt rendőri felügyeletet, arra hivatkozva, hogy a palesztin vezető nincs kihallgatható állapotban az orvosi szakvélemény szerint, a hatóságok és a különböző palesztin szervezetek közötti, színfalak mögötti tárgyaláson pedig megállapodás jött létre arról, hogy Habbas ennek megfelelően a lehető leggyorsabban elutazik. George Habbas gyógykezelésre kapott beutazást Franciaországba — ám a legfelsőbb vezetés tudta nélkül, Mitterrand elnök és Dumas külügyminiszter távollétében a külügyminisztérium és a belügyminisztérium alacsonyabb rangú beosztottjai adtak erre engedélyt, a Francia Vörös- kereszt elnökének közbejárásával. Az ügy pillanatok alatt politikai botránnyá dagadt: Habbas ugyanis terroristaként van számon tartva Franciaországban és másutt, mivel szervezete, a PNFSZ számos súlyos merényletet hajtott már végre, géprablásokat, robbantásokat, véres merényleteket. Igaz, Habbas ellen formailag egyetlen ország sem lépett fel, nincs vele szemben nemzetközi körözés, vagy elfogató parancs. Amikor a botrány kirobbant, a felelőseket azonnal menesztették állásukból: lemondásra kényszerült a külügyminisztérium főtitkára, a külügy és belügy kabinetfőnöke és lemondott elnök tanácsadói megbízatásáról a Vöröskereszt elnöke, Georgina Dufoix asszony is, aki pedig Mitterrand elnök szűkebb környezetéhez tartozott. A francia ellenzék a kormányzat ösz- szehangolatlan tevékenysége újabb és igen látványos jelének tekintette, hogy a „terrorista főnököt” beengedték az országba. (MTI) Az EK-helikopter lelövése után Vádemelési indítvány Claudio Martelli, igazságügyi miniszter felkérte a római ügyészséget, indítson vádemelési eljárást az Európai Közösség megfigyelőinek helikopterét lelövő szerb katonai vezetők ellen. A jugoszláv szövetségi hadsereg két MÍG vadászgépe január 7-én Zágráb közelében lelőtte az EK- megfigyelők Kaposvárról Zágráb felé tartó helikopterét, négy olasz és egy francia katonatiszt halálát okozva. Olasz vélemény szerint a helikopter lelövése tudatos akció volt a szerb katonai vezetés bizonyos szárnya részéről azért, hogy megtorpedózzák az EK- és az ENSZ-béketervet, s mint ilyen „politikai bűntett” is. Az olasz büntetőtörvénykönyv tartalmaz cikkelyt „olasz állampolgárok ellen külföldön elkövetett politikai bűncselekményekre”, és az igazságügyi miniszter erre kívánja alapozni a vádeljárást. Az ügyészség egyelőre ismeretlen tettesek ellen folytat eljárást és emel vádat. Ha a belgrádi és nemzetközi vizsgálat révén azonosíthatók a katonai akció személy szerinti felelősei (a pilóták és azok a följebbvalók, akik a támadási parancsot kiadták), az eljárás jogegyezmény alapján külföldön is folytatható, és a gyanúsítottak kiadatása is kérhető lesz. „Ehhez tehát a belgrádi hatóságok közreműködése szükséges” — mondják az olasz illetékesek. A bűnvádi eljárással az olasz kormányzat valószínűleg színvallásra akarja késztetni a belgrádi vezetést az eset kapcsán, valóban hajlandó-e komolyan vizsgálni a felelősséget az ügyben. t
