Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-19 / 42. szám

HÍRLAP, 1991. február 19., szerda PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ 9.

Adótanácsadó

(Folytatás a 7. oldalról) 1-jétől megszűnt. Ezek a jövedelmek a nyugdíjjal azonos adó- kedvezményt élveznek a (108 ezer forintos kedvezmény nélkül). Ez azt jelenti, hogy a jövedelem megállapítása során figyelembe kell őket venni, de a rájuk eső adót nem kell megfizetni.

Az üdültetési hozzájárulás — akár pénzben, akár természetben nyújtják azt — adóköteles. Az üdülés ára alatt vagy a beutaló megvásárlási költségét (amikor pl. a munkáltató, az érdek- képviselet mástól vásárolja meg a beutalót) kell tekinteni, vagy — a saját üdülőben történő üdültetés esetén — a számviteli szabályok szerint megállapított önköltség az az összeg, amely a magánszemély jövedelme. A belföldi gyógyüdültetés (orvosi beutalással) mentes az adó alól, valamint az az érték is, amelyet az Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság juttat.

A szociális segélyek közül csak azok mentesülnek az adó alól, amelyeket az állami szociális rendszer keretében nyújtanak, vagy az önkormányzat juttat. A lakásvásárláshoz, építéshez, felújításhoz, a lakásbérleti jog megszerzéséhez nyújtott vissza nem térítendő munkáltatói, helyi ön- kormányzati támogatás és szociálpolitikai kedvezmény adómentes maradt. Adómentes a lakásvásárlási hitel jogszabály alapján elengedett része, valamint a külön jogszabályban ilyenként meghatározott hitel- törlesztési támogatás. (A kormányrendeleten alapuló OTP- tartozások elengedése tavaly is, ez évben is adómentes.) A társaság vagy a munkáltató által elengedett olyan hitelek összege után, amelyek nem jogszabályon alapulnak a magánszemélynek a hitel elengedésének évében adót kell fizetnie.

Megmaradt a lakásbérleti jog lemondásáért kapott térítés adó- mentessége.

Megszűnt 1992. évtől a munkáltató által viselt (átvállalt) albérleti és szállásdíj havi 4000.- Ft-ig teijedő adómentesség. (Kivéve fegyveres erőket, testületeket, rendőrséget és a rendészeti szerveket a hivatalos állományú tagok esetében.)

Adómentes a munkáltató által természetben biztosított étkeztetés. Az étkeztetés pénzbeni megváltása teljes egészében adóköteles. A havi 800 Ft-os adómentesség tehát megszűnt. (Természetben nyújtott étkeztetésnek kell tekinteni, amikor a munkáltató olyan bont, utalványt, jegyet ad a dolgozónak, amely vendéglátóipari egységben kizárólag étkeztetésre váltható be.)

A munkáltató által természetben nyújtott munkaruha, formaruha és védőeszköz adómentes. Ezek pénzbeli megváltása viszont teljes egészében adóköteles. Amennyiben a munkaruhát a cég pénzéből elszámolási kötelezettség mellett vásárolja meg az alkalmazott, azaz a cég nevére szóló számlát a cég számolja el saját költségei között, úgy az ilyen összeg a magánszemélynél nem bevétel, nem adóköteles. Az egyenruha pénzbeni megtérítésének adómentessége megmaradt.

A tartósan külföldön foglalkoztatott részére fizetett deviza- ellátmány, valamint az ehhez kapcsolódó kiegészítő juttatás adómentessége változatlan.

A vagyonszerzési illetékkötelezettséggel járó érték megszerzése általában adómentes. Kivéve a gépjármű és a pótkocsi formájában, valamint az ingatlanok és a vagyoni értékű jogok cseréjéből szerzett vagyoni értékeket.

A társadalmi szervezettől, továbbá a vetélkedők és a versenyek dijaként kapott tárgyjutalom értékéből az alkalmankénti 5000 Ft-ot meg nem haladó ösz- szeg adómentes. (Nem tekinthető tárgyjutalomnak az értékpapír, a biztosítási kötvény, a takarékbetét, a vásárlási utalvány — kivéve a könyvvásárlási utalványt —, a nemesfémtárgy és az ékszer.)

Az ingó vagyontárgyak nem üzletszerű értékesítéséből származó jövedelemnél az évi 100 ezer forintos adómentesség megmaradt. Megszűnt viszont a találmány ellenértékének első százezer forintja utáni adómentesség.

4. És mi számít valóban adómentesnek?

A KST-betét, az iskolai takarékbélyeg, az átutalási betétszámla, a Iátraszóló takarékbetét, a látraszóló csekkszámlabetét (ide nem értve az egyéni vállalkozó vállalkozási bankszámláját), a devizaszámla kamata (!), valamint az ifjúsági takarékbetét és az egyéb lakáscélú takarékbetét kamata, ha a betét összegét lakás vásárlására, építésére, bővítésére használják fel.

Az 1988. I.l-jét megelőzően kibocsátott kötvény és vagyonjegy kamata, illetőleg osztaléka továbbra is adómentes maradt.

1992. évtől adómentes a Kos- suth-dijhoz, a Széchenyi-dijhoz, az Életmentő-emlékéremhez kapcsolódó pénzjutalom, a Magyar Köztársasági Érdemrend és Erdemkereszt tárgyi formája, a honvédelmi miniszter, a belügyminiszter és a nemzetbiztonsági szolgálatot felügyelő miniszter által adományozott emléktárgy (dísztőr, gyűrű) értékéből a Kos- suth-dijjal járó pénzjutalom 1/10 részét meg nem haladó ösz- szeg.

A jogszabályban, vagy az 1987. január 1. napjától megállapított természetbeni juttatás — ide értve annak pénzbeni megváltását is — 1989. VII. 1. napja előtt természetben megállapított mértéke mentesül az adó alól, a háztáji és illetményföld juttatással együtt. Változatlanul a falusi turizmussal kapcsolatos évi 300 eFt árbevételig teijedő adómentesség.

Az ingatlan, illetőleg vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem tíz éves adó- mentessége csak azokban az esetekben érvényesül, ahol az értékesített ingatlan, vagy vagyoni értékű jog megszerzése 1982. január 1-je előtt történt.

Önálló és nem önálló jövedelmek

5. A törvény különbséget tesz önálló és nem önálló, valamint egyéb tevékenységből származó jövedelem között. Mit jelent ez a három kategória?

Nem önálló tevékenységből származó jövedelem a munkaviszonyból, az országgyűlési képviselő tiszteletdíj ából, a társas vállalkozás tagjának tagsági viszonyából származó jövedelem. A nem önálló tevékenység bevételének egésze jövedelem, ami nem jelenti azt, hogy ha ilyen jövedelmet az összjövedelmet csökkentő tételekkel (pl. az ún. havi gyermekkedvezménnyel) nem lehetne mérsékelni. Nem része egyébként az ilyen bevételnek a tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés.

Az olyan típusú jövedelem- szerző tevékenység, amely a nem önálló tevékenység körén kívül esik, a személyi jövedelemadó szempontjából önálló tevékenységnek tekintendő. (Nem sorolhatók ide a tőkejövedelmek, hiszen ezeknél nem a tevékenység a meghatározó, hanem a tőkehozadék.)

Az önálló tevékenységből — pl. szellemi tevékenységből, ingatlan hasznosításból, egyéni vállalkozásból — származó bevételnek a tevékenység gyakorlásával kapcsolatban felmerült, igazolt és elszámolható költségek levonása után fennmaradó rész a jövedelem. Az önálló tevékenységből származó bevétel megállapítására tehát főszabályként az ún. tételes költségelszámolás elve érvényesül. Kivétel e főszabály alól:

— Annak, aki nem kíván a tételes költségelszámolással élni bevétele, amelynek része a költségtérítés is, 90 százalékát kell jövedelemnek tekinteni. Az, aki a jövedelem megállapításának

ezt a módját választja, valamelyik, önálló tevékenységből eredő jövedelme meghatározására, annak valamennyi önálló tevékenységéből származó jövedelmét így kell kiszámítani. Ameny- nyiben tehát az ingatlan bérbeadás jövedelmét egy magánszemély a 90 százalékos jövedelem- hányad alapján veszi figyelembe, úgy annak az egyéni vállalkozására, vagy a mezőgazdasági kistermelői tevékenységére is ezt a módszert kell alkalmazni.

— A mezőgazdasági kistermelő (ilyennek minősül, aki a saját gazdaságában gyakorolja a törvényben felsorolt tevékenységek valamelyikét és árbevétele nem haladja meg a 2 millió forintot) a jövedelme meghatározására továbbra is alkalmazhatja az ún. diktált jövedelem tartamot. Eszerint az élőállatok tenyésztése és állati termékek előállítása esetén a bevétel 10 százaléka, minden egyéb esetben 30 százaléka tekitendő jövedelemnek.

Költség legfeljebb a bevétel erejéig számolható el, kivéve az egyéni vállalkozást. Az egyéni vállalkozó az adóköteles jövedelmének megállapításakor a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban a bevételt meghaladóan felmerült költségeket, azaz a veszteséget a következő öt év egyéni vállalkozói bevételével szemben számolhatja el.

Az egyéb bevételek egésze jövedelem. Ilyen különösen a munkanélküli-járadék és -segély, a gyed, a nyugdíj vagy pl. a szak- szervezet által adott pénzbeli juttatás, a tőkejövedelmek.

Jövedelemtípusok

6. Az egyes jövedelemtípusokra más és más szabályok érvényesek. melyek ezek például a mező- gazdasági kistermelők esetében?

A mezőgazdasági kistermelő — és nem a család, mint a korábbi években — kistermelésből származó évi 750 ezer forintot meg nem haladó bevétele adómentes, ha a bevételből a jövedelmet a törvényben meghatározott ún. diktált jövedelemhányad (10,30 %) alapján határozza meg.

A mezőgazdasági kistermelő választhatja a jövedelme megállapítására a tételes költségelszámolást. Ebben az esetben az e tevékenységből származó jövedelmét 150 ezer forinttal mérsékelheti. Nem illeti meg ez a kedvezmény azt a kistermelőt, aki a jövedelmét a törvény által diktált hányadban (10 és 30 %) határozza meg.

Abban az esetben, ha a bevétel részben állattenyésztésből, részben növénytermesztésből

származik, a 750 ezer forintos részt arányosan kell figyelembe venni az állattenyésztés és a növénytermesztés között. A mező- gazdasági kistermelésnek a jövőben is azt a tevékenységet tekintjük, amelyet munkaviszony keretén kívül végez a magánszemély. A törvény a Mezőgazdasági Termékek Jegyzéke (METJ) és az Ipari Termékek Jegyzéke (ITJ) besorolási számaival jelöli azokat a konkrét tevékenységeket, amelyek adózási szempontból a mezőgazdasági kistermelés kategóriába sorolhatók.

A kistermelőnek saját (bérelt) gazdaságában kell végeznie a tevékenységét. További feltétel, hogy az árbevétel az évi kétmillió forintot ne haladja meg. (Ebben az esetben már az egyéni vállalkozói kategóriába kerül a magánszemély.)

A mezőgazdasági kistermelő az általa fizetett földadót a mező- gazdasági kistermelésre eső adóból levonhatja. A kistermelésre eső adót lineáris összefüggésben kell megállapítani, ami annyit jelent, hogy a kistermelésre eső adó az összes személyi jövedelemadónak az a hányada, ameny- nyi az összjövedelemből a mező- gazdasági kistermelés jövedelme. A földadóval kapcsolatos kedvezmény egyébként a mező- gazdasági tevékenységből származó jövedelem esetében is fennáll. Ez bővebb fogalom, minthogy az említett kistermelésen kívül idetartozik a más növénytermesztésből, valamint az ezzel kapcsolatos egyéni vállalkozói tevékenységből származó jövedelem is.

7. És ha valaki szellemi tevékenységből származó jövedelem- bőiéi?

Szellemi tevékenységet folytat az a magánszemély, aki eredeti jogosultként — a származékos jogosult pl. az örökös nem minősül ilyennek — találmány értékesítésből szerzői jogi védelem alá tartozó alkotásból, valamint egyes tudományos és művészeti alkotó tevékenységből szerez önálló tevékenységből jövedelmet.

A jövedelem kétféleképpen határozható meg, vagy 10 százalékos költséghányad érvényesítése mellett a bevétel 90 százaléka a jövedelem, vagy a bevételből az annak elérése érdekében közvetlenül felmerült, igazolt és törvény által elismert költségeket le kell vonni, s a különbözet a jövedelem.

Mindkét számítási módnál az e tevékenységből származó jövedelem legfeljebb 100 ezer forinttal csökkenthető. Az összjövedelmet csökkentő kedvezmény azonban csak az önálló szellemi tevékenység jövedelméből vehető igénybe, más jövedelem — forrásra nem vihető át és csak abban az esetben, ha a magánszemély nem alkalmazza az ún. átmeneti szabályt. Fontos szabály, hogy nem illeti meg ez a kedvezmény azt sem, aki a szellemi tevékenységet vállalkozói igazolvány alapján gyakorolja.

Az önálló szellemi tevékenységből származó bevétellel szemben magasabb költség (veszteség) nem számolható el, kivéve az értékcsökkenési leírás összegét. A költségfajtákat nem határozza meg tételesen a törvény, általános szabály az, hogy a költség az a kiadás, amely a bevételszerző tevékenységgel közvetlen összefüggésben merül fel, az adott tevékenység folytatása és kizárólag a bevétel megszerzése érdekében.

A személyes kiadások nem minősülnek költségnek. Nem számolható el költségként a nem jövedelemszerző tevékenység kapcsán vagyontárgy beszerzésére, fenntartására, üzemeltetésére, felújítására, karbantartására fordított kiadás. Nem költség a hitel törlesztésére fordított ösz- szeg, a jogszabály megsértéséből keletkező befizetés — kivéve az önellenőrzési pótlékot —, a kötelezettség nélkül nyújtott ajándék, a befizetett nyugdíj járulék, a földadó és a szja sem.

8. Építményhasznosítás, ingatlan-bérbeadás. Sokan a jövedelemszerzésnek — jövedelemkiegészítésnek — ezt a módját választották. Rájuk milyen szabályok érvényesek?

Korábban hetven vagy nyolcvan százalékos diktált jövedelemtartalmat is választhatott az építmény hasznosítója a tételes költségelszámolás helyett, de az épület után nem alkalmazhatta az amortizációs lehetőséget.

1992. I. 1-jétől lehetővé válik a hasznosított építmény érték- csökkenésének költségkénti elszámolása. A törvény területi és időarányos amortizációs leírást engedélyez. Területarányosság alatt azt kell érteni, hogy az egész ingatlanból mekkora területet hasznosít a tulajdonos (haszon- élvező), az időarányosság alatt pedig az éven belül a hasznosítás időtartamára eső százalékot kell tekinteni. Természetesen az építményhasznosítás jövedelménél is alkalmazható a tételes költségelszámolás helyett a bevétel 10 százalékának megfelelő költséghányad. A költségtérítés itt is a bevétel része.

Egyéni vállalkozók

9. Ki számít az új adótörvény értelmében egyéni vállalkozónak?

A szja-szempontból nemcsak az egyéni vállalkozói igazolványnyal rendelkező magánszemélyt tekintjük egyéni vállalkozónak, hanem azt is — aki az erre vonatkozó külön jogszabály szerint egészségügyi és szociális vállalkozást folytat, aki a korábbi jogszabályok szerint kisiparosnak vagy magánkereskedőnek minősül, vagy a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemelteti, az egyéni ügyvédi tevékenységet folytató magánszemély, a mezőgazdasági kistermelést végző magánszemély, akinek az e tevékenységéből származó árbevétele az évi kétmillió forintot nem haladja meg, a közjegye ző.

Egyéni vállalkozás esetén is a jövedelmet úgy állapítjuk meg, hogy a bevételből le leli vonni az annak megszerzése érdekében felmerült, igazolt költségeket. A bevételt meghaladó kiadást, a veszteséget az egyéni vállalkozó előre elhatárolhatja az elkövetkezendő öt adóévre.

Az egyéni vállalkozásból származó bevétel havi ezer forinttal csökkenthető akkor, ha az egyéni vállalkozó szakmunkástanuló-képzést folytat, vagy legalább 50 százalékban csökkent munkaképességű alkalmazottat foglalkoztat.

A bevételekre, az elszámolható költségekre, valamint az ezekkel összefüggő nyilvántartási és bizonylatolási rendszerre vonatkozó előírásokat a személyi jövedelemadó törvény mellékletei tartalmazzák.

10. Eddig a kétezer forint alatti kifizetések 20 százalékos adókulccsal adóztak. Most mi számít „kis összegűnek” és mi lett a 20 százalék sorsa?

Az egy szerződés alapján kifizetett, háromezer forintot meg nem haladó, önálló tevékenységből származó kifizetésre alkalmazható az új törvénynek az a rendelkezése azzal, hogy a forrásadó mértéke negyven százalék.

A törvény a korábbi időszakhoz hasonlóan megengedi a magánszemélynek az összevonás, illetőleg a forrásadózás közötti választási jogát.

Egyéb jövedelmek

11. Nem árt megismerkedni egy új kategóriával, amit a törvény egyéb jövedelem címen érint. Mi tartozik ebbe a csoportba?

(Folytatás a 10. oldalon)

Vállalkozni pedig szükséges

Ha gépész, akkor — üzlettulajdonos?

Mi lehetne más egy gépipari szakközépiskolát végzett fiatalember, mint egy barkácsbolt tulajdonosa. Vagy ez manapság még Gyöngyösön sem egészen így szokás? Ezt nem tudom biztosan. De azt igen, hogy mostanában már semmin sem szabad meglepődni, mert akkora változások történnek civil életünkben is. Egy ilyen kisebb méretű földmozgással foglalkozom most én is.

— Egy reggelfelébredt, s homlokára ütött és mondta: Hopp, megvan, nyitok egy barkácsbol- tot?

— Majdnem így történt. De annyi előzmény tartozik még hozzá, hogy a bátyámnál jártam Veszprémben, aki elvitt magával Balatonfüredre, egy ottani, jó nevű barkácsboltba. Csinálni akart magának egy bútort. A hozzá való anyagot ott vette meg. Mindez felkeltette az én érdeklődésem is, és elkezdtem faggatni az üzlet tulajdonosát, aki nagyon készségesen válaszolgatott nekem.

— Tehát: érettségi, barkácsbolt és Balatonfüred?

— Nem egészen. Évekig dolgoztam a szakmámban a kitérőgyárban. Aztán önálló kisiparos, takarító lettem. Másfél évig jó is volt ez, de az adóval megfojtottak. Ezért jött az a bizonyos

homlokra ütés: barkácsboltos leszek.

— De ehhez nem csak áru kell, hanem üzlethelyiség is. A takarításhoz viszont csak egy veder, egy létra és egy szivacs. Tehát...?

— Apámék segítettek. A Sóház utcai házunkban egy kis helyiséget átengedtek nekem, abból lett a bolt.

— Gondolom, a rezsi így nem volt túlságosan sok. Igaz?

— Hát persze! De eleinte nem is nagyon kerestem a bolton. Vevő sem nagyon nyitott rám, és áru sem volt túlságosan sok. Nemegyszer úgy hoztam meg valamit, hogy semmi hasznom nem maradt rajta, de a vevő igényét ki kellett elégítenem, hogy hírét vigye az üzletemnek.

— Most pedig a város központjában vagyunk. Nem kis különbség a rezsi szempontjából sem.

— így van. A megnövekedett kiadásaim miatt emelnem kellett néhány százalékkal az árakat is. De még mindig kedvezőek ezek.

— Ki az anyagbeszerző?

— Én magam.

— Én valahányszor erre járok, mindig ezt az ifjú hölgyet látom bent, az üzletben.

— Ő, Márta Edina csak az életben a társam. Itt csak besegít.

— Melyikük a jobb eladó?

— Ő — mutat a tulajdonosra, Gyenes Szabolcsra a hölgy.

— Pedig maga tud szívélyesebben mosolyogni. Nem?

— Az emberek viszont azt hiszik, hogy egy nő nem érthet úgy a barkácsdolgokhoz, mint egy férfi.

— Edina, maga is kereskedő?

— Megvan a boltvezetői vizsgám — kapom a választ.

Az elmondottakból kiderülhet, hogy a gyöngyösi barkácsbolt tulajdonosa és életének a társa még nagyon huszonéves. Nem meglepő tehát, hogy ők is kedvet kaptak a bútoruk saját kezű elkészítéséhez. így barkácsolt össze kezdetben egy szobaberendezést Szabolcs.

— De az már nincs meg — tette hozzá kicsit sajnálkozva. De az is lehet, hogy ezt a szomorkássá- got csak én gondoltam hozzá a szavaihoz. — Már kicseréltük.

— Hadd kérdezzem meg: Hogyan lehet megélni egy barkács- boltból?

— Tisztességesen. De figyelni^ kell arra is, hogy az ember tudja, ’’ mit keresnek a vevők. Ha ez pillanatnyilag nem kapható a boltban, megyek érte és meghozom. De szükség van újabb ötletekre is. Legutóbb csináltunk egy kisbútor-akciót. Jól sikerült.

— Hitelre lehet itt vásárolni?

— Nem. Még a kezdetben történt, hogy az egyik vevő mondta: jaj, nincs nála elég pénz, majd mindjárt hozza, csak hazaszalad. Azóta is jön.

— Hogyan képzeli a jövőjét?

— Megmaradok ebben a szakmában. Csak az a baj pillanatnyilag, hogy egyre kevesebb az emberek pénze. Karácsony előtt még csak-csak volt forgalom, de azóta...!

De az üzlet már csak ilyen: bízni kell a jövőben.

G. Molnár Ferenc