Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-19 / 42. szám
10. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1992. február 19., szerda Adótanácsadó (Folytatás a 9. oldalról) Ebbe az adózási kategóriába tartozik a munkanélküli-járadék, képzési támogatás, átmeneti munkanélküli-segély, a gyermekgondozási díj, a jövedelmet pótló kártérítés, az ingyenes értékpapír elidegenítése (kivéve, ha az ingyenes értékpapír kibocsátója jogutód nélkül megszűnik), a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet által adott pénzbeni vagy természetbenijuttatás, az az albérleti (szállás), lakásbérleti díj összege, amelyet a kifizető a magánszemélynek adott, helyette viselte és a nem saját tulajdonú személy- gépkocsi magáncélú használatának számított értéke. Amennyiben a magánszemély az erről szóló szerződés (megállapodás) alapján a kifizető személygépkocsiját részben, vagy egészben ingyenes magáncélra használja, a törvény ennek számított értéke után adókötelezettséget állapít meg. A jövedelem a személygépjármű új beszerzési árának 20 százaléka. Ez azzal az összeggel csökkenthető, amelyet a magán- személy a kifizetőnek a magáncélú használatért fizet. Magáncélú használatot a törvény akkor feltételez, magáncélú a használat, ha a kifizető nyilvántartása szerint (például menetlevél szerint) a személygépjárművet nem kizárólag üzleti, hivatali célra használta a magánszemély. 12. Már érintettük a költségtérítést, de mit is jelent ez valójában? A költségtérítés olyan bevétel, amellyel szemben az igazolt és elismert költségek levonása után fennmaradó rész a jövedelem. A költségelszámolásnak két módja lehet. Ha kormány vagy annál magasabb szintű jogszabály határozza meg a költségtérítés mértékét és az alanyi jogosultak körét, úgy igazolás (bizonylat, nyilvántartás) nélkül levonható a költség. Minden más esetben csak a tételes költségelszámolás alkalmazható. (A költségek elszámolására ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint minden más kiadásokra.) A költségtérítésekről jelenleg még nincs kormányrendelet, így csak a tételes elszámolással lehet élni. (Kivéve a napidíj, kiküldetési átalány és a munkaviszony létesítésül kikötött feltétel, a saját gépjármű hivatali célú használatáért adható havi 1000 km gépkocsi költség átalány). A személyi jövedelemadóban korábban élt havi 500 kilométeres gépkocsi átalány megszűnt. Az átmeneti szabályok szerint a gépkocsiátalányokkal kapcsolatos, kormányrendeletnél alacsonyabb szintű jogszabályok 1992. március 31-ig alkalmazhatók. Adó és a tőke 13. Szokatlan ma még a szó használata is, de egyre többeket érint a probléma: miként adóznak a tőkejövedelmek? A takarékbetét, értékpapír- jövedelme (kamat, prémium, járadék stb.) után főszabályként az adó mértéke továbbra is 20 %. Új rendelkezés, miszerint bizonyos esetekben az osztalék utáni adó mértéke tíz százalék. Ide tartozik a részvény, a Kft-törzsbe- tét, a közkereseti társaság tagjának vagyoni hozzájárulása, a betéti társaságok tagjának vagyoni betétje, a szövetkezeti üzletrész és részjegy osztaléka akkor, ha az osztalékot a társasági adó általános kulcsa szerinti adó megfizetése utáni eredményből fizetik ki. Ez azt jelenti, hogy ha a társaság valamilyen társasági adókedvezményt vesz igénybe, akkor az osztaléka után húszszázalékos szja-t kell fizetnie. 14. Ingatlan, ingó vagyontárgy, vagyoni értékű jog átruházásokból származó jövedelem. Mit kell erről tudni? Az ingatlan és vagyoni értékű átruházásából, valamint az ingó dolog nem üzletszerű értékesítéséből származó bevételnek a megszerzés idején képviselt forgalmi értékkel, a szerzéssel és az átruházással, valamint az értéknövelő beruházással kapcsolatban felmerült kiadásokkal csökkentett része a jövedelem. Forgalmi értéknek — az ingyenes szerzések (ajándék, örökség) kivételével, ahol is az illetékhivatal által megállapított forgalmi érték számít — a szerződés szerinti teljes vételárat kell tekinteni. A lakásbérleti jog forgalmi értéke a lakáshasználatbavételi díj tízszerese, állami visszavásárlás esetén pedig a kapott ellenérték. Külföldről behozott ingó dolog forgalmi értékeként a vámkiszabás alapjául szolgáló forgalmi érték szolgál. Az olyan ingó dolognál, amely nem esik vámkezelés alá a számla szerinti forintra átszámított értéket kell figyelembe venni. Ha az ingó dolognak és az 1992. január 1-jéig megszerzett ingatlannak, vagyoni értékű jognak a szerzés idején képviselt forgalmi érték 25 százaléka a jövedelem. A teljes vételárba az átvállalt pénzintézeti hitel is beszámít. Ingatlanértékesítésnek tekinthető az ingatlan gazdasági társaságba történő olyan bevitele (apport) is, amely tulajdonváltozást eredményez. Ez esetben a szerződés szerinti vételárnak a társaság által e címen jóváírt összeget, vagy a bevitt ingatlanra tekintettel megszerzett vagyoni részesedést kell figyelembe venni. Az ingatlanok cseréjénél az adókötelezettséget úgy kell tekinteni, mintha a magánszemélyek külön-külön adásvételi szerződést kötöttek volna. Az 1992. január 1-je után szerzett ingatlan elidegenítésénél a szerzéskori forgalmi értéket csökkenteni kell a szerzéssel kapcsolatban igénybe vett vissza nem térítendő munkáltatói, illetőleg a helyi önkormányzati támogatás, valamint az ezzel ösz- szefüggésben elengedett hitel- tartozás összegével. Növelni kell viszont a szerzéskori forgalmi értéket a jelzáloggal biztosított hitel megfizetett kamatával. Az 1982. január 1-jéig szerzett ingatlan 1992. január 1. utáni értékesítése esetén keletkezett jövedelem adómentes. Az ismertetett módon megállapított jövedelemnek csak az 50 százalékát kell a magánszemély többi jövedelméhez hozzáadni, a jövedelem másik fele mentesül az adófizetési kötelezettség alól. Az ingatlanátruházásból származó bevétel lakáscélú felhasználása nem eredményez adó- mentességet, hanem az mindaddig nem bevétel, míg a jogosult tulajdonát képezi az állandó lakás célját szolgáló lakás, haszon- élvezeti joga a használati jog vagy a bérleti joga fennáll. A jogosult alatt a magánszemélyt, a házastársat és az egyeneságbeli hozzátartozót kell érteni. Az ilyen ingatlan (jog) átruházása adófizetési kötelezettséget keletkeztet. A lakáscélú beruházásra nemcsak az ingatlanátruházásból származó — az előzőekben már ismertetett módon megállapítandó — jövedelmet, hanem a teljes bevételt kell ráfordítani, ahhoz, hogy az ne minősüljön bevételnek. A törvény betűje szerint az adóköteles bevételnek az a része nem minősül bevételnek, amelyet a magánszemély saját maga, házastársa vagy egyeneságbeli hozzátartozója részére a szerzéskori forgalmi értéket, a szerzéssel és az átruházással kapcsolatban felmerült költségeket, valamint az értéknövelő beruházásra fordított kiadásokat meghaladóan használ fel lakáscélú beruházásra. Amennyiben 1992. január 1-jét követően megszerzett ingatlan átruházására kerül sor az ún. nem bevételnek minősülő összeg megállapításánál már ismertetett növelő és csökkentő tételeket is figyelembe kell venni. Az adó alapja 15. Végül is: mi az adó alapja? Az adó alapja a magánszemély adóévben megszerzett — főszabályként — összes jövedelmének együttese. Az új törvény szerint a külföldről és belföldről származó jövedelmet össze kell vonni. Nem része az összjövedelemnek az ún forrás-adós jövedelem. 16. Milyen tételekkel lehet csökkenteni az összjövedelmet? Összjövedelmet csökkentő tételként a belföldön bejegyzett alapítványra és a közérdekű kötelezettségvállalásra fordított ösz- szeg akkor számolható el, ha az adóhatóság (a törvényben szabályozott feltételek alapján) előzetesen hozzájárult a levonáshoz szükséges igazolás kiadásához. A gyermek utáni kedvezmény havi 1000 forintról 1300 forintra növekedett. Azután a gyermek után vehető igénybe a kedvezmény, aki után az eltartója családi pótlékban részesül. A súlyosan fogyatékos magánszemély változatlanul havi kétezer forinttal csökkentheti jövedelmét. A munkavállalói érdekképviseleti szervezet részére befizetett vagy levont tagdíj összege, valamint a magánszemélytől levont (befizetett) munkavállalói járulék összege is adóalap-csökkentő tétel. A megfizetett helyi adó összegével akkor csökkenthető az adó alapja, ha azt a magánszemély az adóévben fizette be. Az egyéb címen igénybe vehető kedvezményekről a mezőgazdasági kistermelés és a szellemi tevékenység adózási szabályainál már szó volt. Kedvezmények 17. Az illetékesek gyakran hangsúlyozzák a különféle nyilatkozatokban a kormány befektetésösztönző szándékait. Milyen kedvezmények párosulnak ehhez? A magánszemély bizonyos befektetések után a befektetés évében csökkentheti összjövedelmét maximum annak 30 %-a erejéig. Preferált befektetés a belföldön bejegyzett részvénytársaság új kibocsátású részvények első tulajdonjoga, és a befektetési alapokról szóló törvény szerinti nyilvános kibocsátású zárt végű befektetési jegy vásárlása. Eger északi-lakótelepén Exluzív söröző és biliárdterem nyílt Egerben a viadukt melletti Ráchegy utcában a napokban adták át a Pool sörözőt. A szépen kialakított sörözőteremben a német Bitburger sört csapolják a csinos lányok a szomjas vendégeknek. Ezenkívül lehetőség nyílik amerikai biliárdasztalokon játszani a reggel négyig nyitva tartó sörözőben. (Fotó: Szántó György) Új kibocsátású a részvény, ha azt 1992. január 1. után alapított részvénytársaság nyilvános kibocsátásban értékesíti, vagy a részvénytársaság korábbi alapítású, de a nyilvános kibocsátás alaptőke-emeléssel jár. Amennyiben a magánszemély a szerzés évét követő három évet meghaladóan a befektetést a tulajdonában tartja, ez a kedvezmény véglegessé válik. Ha három éven belül elidegeníti a magánszemély az említett értékpapírt, akkor az elidegenítés évének adóalapjához kell a korábban adóalap-csökkentő tételként elszámolt összeget hozzáadni. Elidegenítésnek számít az az eset is, amikor a magánszemély az adóhatóság felhívására nem tudja igazolni, hogy a részvény vagy a beruházási jegy a birtokában van, vagy a részvénytársaság jogutód nélkül megszűnik. 18. Az idei adótörvényben is megmaradtak bizonyos adókedvezmények. Melyek ezek? A nyugdíjra vonatkozó adó- kedvezményi szabályok érdemben nem változtak. (Ez évtől azt a magánszemélyt is nyugdíjasnak kell tekinteni, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, de nyugdíjban nem részesül. Ez azt jelenti, hogy a 108 ezer forintos kedvezmény alkalmazható.) A gyermekgondozási-segély, a szakmunkástanuló, továbbá a közép- és felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának ösztöndíja, pénzbeli szociális támogatása, jövedelem- kiegészítő pótléka és jutalma adóköteles. Az erre eső adót aznban nem kell megfizetnie. A lakáscélú megtakarításra fordított, elkülönített számlán elhelyezett megtakarítás összegének húsz százalékával a fizetendő adó (maximum 123 ezer forinttal) mérsékelhető. A mezőgazdasági tevékenységet folytató magánszemély az adóévben esedékes és megfizetett földadójával csökkentheti a mezőgazdasági tevékenység jövedelmére eső személyi jövedelemadóját. A havi 250 forintos alkalmazotti adókedvezmény megszűnt. 19. Kínos kötelezettség, de nem lehet megkerülni: adóelőleget is kell fizetni. Kik, mikor tegyenek ennek eleget? A jövedelmekből évközben adóelőleget kell fizetni, illetve vonni. Az adómentes jövedelemből értelemszerűen nem vonható le adóelőleg. Az adóelőleg levonási és befizetési szabályok egy pont kivételével nem változtak érdemben. Érdemi változás viszont, hogy a kifizető köteles adóelőleget levonni az egyéni vállalkozó részére teljesített kifizetésből. Ennek alapja az áfanélküli számlaérték, mértéke 3 százalék. Ugyanez az előírás akkor, ha a kifizető a mezőgazdasági kistermelőnek e tevékenysége után fizet ellenértéket, csupán az adóelőleg mértéke más (állat és állati termék értékesítése esetén 0,5 százalék, növény értékesítése esetén 2,5 százalék.) Ha az egyéni vállalkozótól vagy a mezőgazdasági kistermelőtől levonandó szja-előleg nem éri el a 100 forintot, akkor azt nem kell levonni. A kifizetőnek a levont (visszatartott) adóelőleget a sajat adóival együtt a levonást követő 20. napjáig kell átutalni az Adóelszámolási Irodához, és adatszolgáltatásra is kötelezett. Mit, hogyan, mikor? 20. Mit, hogyan és mikor kell bevallani? Mire hívná fel a figyelmet, amit talán máraz idén tudni érdemes? A magánszemély az önadózás elvéből fakadóan maga köteles az összjövedelmét és adóját megállapítani, bevallani és befizetni. Nem kell bevallani: — az adómentes (kivéve, ha egyébként adóbevallásra kötelezett a magánszemély a tartósan külföldön foglalkoztatott magánszemélyt megillető devizaellátmányt és kiegészítő juttatást, valamint az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő magánszemélyt megillető devizában kapott napidijat és devizaellátmány-átalányt) jövedelmet, — a kisösszegű kifizetésből származó jövedelmet és a földjáradék címén kapott összeget (kivéve, ha a magánszemély az ösz- szevonást választja), — a társasház (társasüdülő) közös tulajdonában lévő helyiség hasznosításából származó jövedelmet, — a totó-lottó szelvény árusításáért kapott jutalékot (kivéve az egyéni vállalkozás keretében végzett ilyen tevékenység ellenértékét), — az engedélyhez kötött sorsolás játékból, az ajándéksorsolásból és a fogadásból származó nyereményt, — a takarékbetétből származó jövedelmet. Az idei évre vonatkozó adó- bevallási nyomtatvány tartalmilag annyiban tér majd el a korábbitól, amennyiben a törvényi változtatások ezt szükségessé teszik. A bevallásnak a jövedelem rovatait megfelelő munkáltatói és kifizetői igazolások alapján, még az e körön (pl. magánszemélytől) kívül eső forrásból származó jövedelmet, egyéb pl. feljegyzés alapján kell kitölteni. Az összjövedelmet csökkentő kedvezményeket és az adókedvezményeket is csak megfelelő igazolás, bizonylat alapján lehet igénybe venni. Ugyanez vonatkozik az év közben levont, befizetett adóelőleg elszámolhatóságára is. Fontos tudnivaló, hogy az adóbevalláson a személyi számot fel kell tüntetni. Aláírással kell az adóbevallást sajátként elismerni. Az aláírást a bevallást benyújtó állampolgárnak, vagy igazolt meghatalmazottjának kell eszközölni. A javítást szabályszerűen, áthúzással, felülírással és kézjeggyel ellátva kell elvégezni. Az adóbevallást legkésőbb március 20-ig kell egy példányban benyújtani az állandó lakóhely, vállalkozás esetén a telephely szerint illetékes adóhatósághoz. A bevallás benyújtásában akadályozott személy az akadály megszűnését követő 15 napon belül köteles a késedelem okának igazolása mellett az adóbevallást benyújtani. Az adó megfizetése az adóbevallást nem pótolja. Visszajáró előleg esetén pontosan meg kell jelölni azt a címet, vagy azt az OTP átutalási számlát, amire a visszatérítést kéri a magánszemély. Az adóbevallási nyomtatványhoz jövedelemigazolást, összjövedelmet csökkentő kedvezményre, vagy adókedvezményre jogosító igazolást, befizetést bizonyító számlát, csekket csatolni nem kell. Ferenczy Europress Az ostorosi „Egyetértés” Mgtsz. felvesz 1 fő autóbuszvezetőt Balaton — Bekölce — Mikófalva — Bélapátfalva térségéből, valamint 3 fő erőgépvezetőt. Jelentkezni lehet Herkó István főágazat-vezetőnél (Novaj, Géptelep) telefonszám: 56-109.
