Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-19 / 42. szám
HÍRLAP, 1992. február 19., szerda 7. Figyelő A Schrack jövőre remélhet először profitot A magyar távközlési berendezéseket gyártó iparban is érdekelt osztrák Schrack-konszem az átalakítását követő évben már nyereségre számíthat. A Harald E. Schrack tulajdonában maradó vállalatcsoport tagjai, a Schrack Components, a Schrack Anlagentechnik és a Bacher Electronics az idei üzleti évet 3-4 százalékos forgalomnövekedéssel és 1,2 milliard schilling bevétellel zárja. Az egyes részlegek közül az alkatrész- és berenaezéstech- nika-gyártó egyelőre nem nyereséges, a Bacher esetében pedig sok függ az utolsó két hónap teljesítményétől. 1992-ben a tervek szerint a Components 800, az Anlagentechnik 350, a Bacher Elektronics 300 millió schilling forgalmat bonyolít majd le. (Die Presse) Kádár Béla a magyar külgazdaság jelenéről, jövőjéről: A talponmaradás után a fellendülés korszaka kezdődik Amikor a világgazdaságtant tanító, nemzetközi hírű profesz- szor, az egykori Tervgazdasági Intézet igazgatója a miniszterelnök felkérésére elfoglalta a bársonyszéket, a kormány leghevesebb bírálói sem tagadták, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma szakember kezébe került. Ő hozta tető alá az Európai Közösséggel kötött társulási szerződésünket. Az ő nevéhez fűződik, a piacváltás, a KGST búcsúztatása, hogy jó ütemben haladnak a „visegrádiakkal” folytatott gazdasági tárgyalásaink, s hogy az ország kisebb veszteségekkel élte túl a keleti piac összeomlása okozta gazdasági sokkot is. Sőt... • — Amikor hátat fordított a tudományos pályának, tudta mi vár Önre az új pozícióban? — Senki sem gondolná, hogy milyen kemény az úgynevezett „bársonyszék”. Mennyi oktondi, ellenséges támadással, tisztességtelenséggel kell megküzdenie az embernek ebben a pozícióban. De ha már elkezdtük és elindultunk valamerre, ha már látszik a munka eredménye — szembe kell nézni ezzel is. — A felesége is így gondolja? — Ő kicsit nehezebben viseli... — Nemrégiben Davosban járt. Amikor hazatért, azt mondta: az ottani szakemberek véleménye szerint Magyarországon máris végbement a gazdasági modellváltás. Ön is így értékeli, múlt időben? — Jobbára tudomásul vette a világ, hogy a modellváltás fájdalmasabb része Magyarországon már lezajlott. Ami még hátravan — a piacgazdaság még hiányzó jogi kereteinek, intézményeinek kiépítése — az már a kevésbé gyötrelmes, rövidebb idő alatt megoldható feladat. Magyarországon már 80-85 százalékban teret nyert a piacgazdaság s ezzel az út egyik felét már megtettük. A gazdasági rendszerváltás másik pillérét is megerősítettük: alig két esztendő alatt át tudtuk csoportosítani az exportunkat a kevésbé igényes, válságban lévő keleti piacokról az igényes nyugatira — s ez legalább ekkora horderejű teljesítmény volt. Ha nagy veszteséggel is — termelésszűküléssel, munkanélküliséggel, növekvő inflációval éltük is meg — de túléltük. Elkerültük a fizetőképtelenséget, a gazdasági összeomlást. — Nem korai minderről múlt időben beszélni? — Hát igen, ez nagy kérdés. A dollárelszámolású kivitelben a volt KGST-piacok aránya jelenleg 17 százalék, mintegy 1.7 milliárd dollár. 1990-ben másfél milliárd dollárt, tavaly több mint 2 milliárdot veszítettünk exportunkban, most már nincs tovább hová süllyedni. Az év végén beindultak bizonyos kedvező folyamatok is, arra számítunk, hogy a cseh és szlovák kormánynyal, a lengyel féllel alánjuk a megállapodást a kereskedelmi korlátok lebontásáról, s akkor itt is megkezdődhet a kereskedelem élénkülése. Nincs okunk feltételezni, hogy a volt Szovjetunió köztársaságaiba irányuló 1,2 milliárdos kivitelünk tovább csökkenne, kivéve persze azt a nemkívánatos helyzetet, ha tovább folytatódna a destabilizálódás. Mindez akkor is csak a teljes magyar összkivitel 12 százalékát érintené, de ezt már sem a nemzetközi gyakorlat, sem a gazdaságbiztonsági elméletek nem tekintik kritikus méretű piacfüggőségnek. Már többször hangsúlyoztam: 1992. mérföldkő lesz, hiszen megszűnt az egyoldalú piacfüggőségünk, sikerült több lábra állítani külkereskedelmi kapcsolatainkat. Ma már a teljes termékkivitel 71 százaléka az úgynevezett fejlett piacgazdaságú országokba irányul. — Ön ide sorolja az ázsiai, közel-keleti országokat is? — 1991-ben dinamikusan — több mint 50 százalékkal — bővült a magyar kivitel Japánba, Dél-Koreába, Tajvanba, de ez még mindig alacsony, „induló” színvonalú kereskedelem. A távol-keleti kis- éa nagytigrisek aránya a magyar kivitelben még így is éppen csak eléri a 2 százalékot. A magyar teljesítmények javulását ma még nem a Távol-Kelet, hanem a 41 százalékos exportbővülés, illetve a fejlett piac- gazdaságok arányának közel megháromszorozódása jelenti, így a távol-keleti kis és nagy tigrisek mellett a „vadmacska” jelzőt már kiérdemeltük. — Komoly közgazdák állították, hogy a KGST-piac összeomlását — okos közgazdasági politikával pótolhatnánk a cseh — szlovák — lengyel — magyar együttműködés szorosabbra fűzésével. Ön osztja ezt az álláspontot? — Szerintem ez délibáb! A közép-európai együttműködés jövője ígéretes. Jelenleg azonban az elsorvadt szovjet külkereske(Folytatás a 8. oldalon) Húsz kérdés a szakértőhöz Adótanácsadó A bevétel, ami nem számít annak — Jövedelempótló pótlékok — A húsz százalék már negyven — Kiskapuk és nagykapuk Ötödik esztendeje, hogy együtt élünk a személyi jövedelemadóval, próbáltuk megszokni, ha nem is tudjuk szívünkből szeretni. Mire űgy-ahogy megtanuljuk a jogszabályokat, a kedvezmények és kötelezettségek körét, elröppen az év, s a pénzügyi kormányzat máris módosítja az adótörvényt. Szabályok jönnek, szabályok mennek. A lakosság közel fele a legérzékenyebb pontján, a pénztárcáján keresztül érzi, ha valahol szorítottak a présen, ha szigorúbbak lettek az elvonások, ha lejjebb vagy feljebb kúsztak a százalékban kifejezett adókulcsok. Ilyenkor év elején sokan még a múltévi kérdőívvel bajlódnak, számolnak, nyugtákat keresnek, megpróbálják sorra venni kitől, hol, mekkora jövedelemre tettek szert, levon- ták-e tőlük a kellő előleget, vagy majd most, tavasszal kell kinyitni a bukszát és keservesen előteremteni a törlesztésre valót. Az idén gyökeresen megváltoztak az adószabályok, s ha a most esedékes kérdőívekkel a tavalyi tapasztalatok alapján még meg is tudunk birkózni, nem árt, ha már most kicsit a holnapra is gondolunk. Bizonyára sokkal többen választják az idén a tételes költségelszámolás lehetőségét, mint ahányan tették korábban, s akik ezt az utat választják, jó ha már most elkezdik gyűjteni a számlákat, a kimutatásokat, időben számolgatnak, mert egy év múlva — ilyenkor — könnyen kellemetlen meglepetésben lehet részük. Húsz kérdést tettünk fel személyi-jövedelemadó ügyben a legilletékesebbnek — Vámosi Nagy Szabolcsnak, az APEH főosztályvezetőjének. Ha kibúvót, kiskaput nem is kínálunk — okos tanácsokkal szolgálhatunk. íme. Nem bevétel az ún. ingyenes értékpapír megszerzése sem és mindaddig nem kell adózni utána, amíg azt a magánszemély el nem idegeníti, illetőleg a kibocsátó jogutód nélkül meg nem szűnik. A nem bevétel kategóriába tartozik az is, ha a kifizető az általa foglalkoztatott magánszemélynek a munkavégzéssel ösz- szefüggő költségeit utólag megtéríti. Ilyenkor a magánszemély bizonylattal köteles elszámolni. Ide nem értve azokat a kiadásokat, amelyekről mégis van a magánszemélynek adójogi elszámolási kötelezettsége (pl. gépkocsi átalány). Bizonyos esetekben az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem sem bevétel. Nem bevétel a külföldi fizető eszköznek jogszerű átváltásából származó jövedelem sem. Milyen módon 1. Köztudott, a magánszemélyt az összes jövedelme után terheli az adókötelezettség. A jövedelem pedig az adóévben megszerzett vagyoni érték. Ebből határozzák meg végül is magát az adót. De hogyan, milyen módon teszik ezt? A jövedelem megállapításának három módja ismert, így: — egyes esetekben a megszerzett bevétel egésze (ilyen például a munkabér, munkadíj), az értékpapír kamata, árfolyamnyereség); — más esetekben a megszerzett bevételnek a költségekkel csökkentett része (például tipikusan ilyen az egyszeri vállalkozói bevételnek a tevékenység folytatása érdekében felmerült, igazolt, elszámolható anyag, áru, karbantartás, fűtés, világítás stb. költséggel csökkentett része); — megint más esetekben a bevételnek a törvényben meghatáa HEVES MS' HÍRLAP Ä minden olvasójához szól! Ne feledje: a legjobb befektetés a HIRLAP-hirdetis! EGER, Barkfczy u. 7. sz. 3301.(PF.:23) T.^6/13-644 Fax: 36(12-333 rozott hányada (például az önálló tevékenységet folytatók választásuk szerint a bevételük 90 %-át tekinthetik jövedelemnek, ha költségeikkel nem kívánnak tételesen elszámolni. A jövedelmet a bevételből kell levezetni. A törvény bevételnek tekinti mindazt a készpénzt, vagy természetben megszerzett vagyoni értéket, amelyet a magán- személy az adóévben megszerzett. 2. Mi az a bevétel, ami mégsem számít bevételnek? Nem minden bevétel esetében beszélhetünk azonban adófizetési kötelezettségről. Bizonyos megszerzett vagyoni értékek rendelkezésre állhatnak ugyan, a magánszemélynek mégsem kell utána adóznia, ezeket a jogszabály a „nem bevétel” kategóriaként kezeli. Nyilvánvaló, hogy a felvett kölcsön nem adóköteles a magánszemélynél (következésképpen viszont a visszafizetése nem kiadás). Nem lehet megadóztatni a visszatérített személyi jövedelemadó-előleget sem. A már adózott pénzből történő befektetés sem adóköteles, ha azt a vállalkozásból kivonják. (Ezek eseteit a törvény nevesí- tetten fel is sorolja). A bűncselekmény révén megszerzett vagyoni érték sem bevétel, ha azt jogerős bírói ítélettel elvonják. Adómentesség 2. Az adótörvényben hangsúlyozottan szerepel ez a szó: adó- mentesség. Kiket, milyen jövedelmeket érint? Köztudott az is, hogy korábban adómentes jövedelmeink egy része mostantól ugyanúgy adózik, mint minden más bevételünk. Vagy meg kell ismerkednünk a részben adómentes fogalommal is? Az úgynevezett nem bevétel kategória után érdemes szólni az adómentességről is. Az adómentes jövedelmet az adóalap megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni, s főszabályként be sem kell vallani. Az adómentesség köre ez évtől csökkent, de még mindig jelentős számú (tehát többféle) jövedelemre terjed ki. A tételes felsorolás helyett azt érdemes számba venni, hogy a korábbiakhoz képest milyen jövedelemtípusok adómentessége marad meg, illetőleg szűnt meg. Az állami szociálpolitika vagy a társadalombiztosítás keretében nyújtott különböző segélyek (anyasági, temetési) változatlanul adómentesek. A nyugdijak három típusára biztosít az új törvény adómentességet. Ezek: az árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj, a baleseti állandó nyugdíj és a külföldről kapott nyugdíj. Adómentes a családi pótlék. A gyermekgondozási segély, továbbá a szakmunkástanuló, valamint a közép- és felsőfokú intézmény nappali tagozatos hallgatójának ösztöndíja eddig adómentesvolt. E jövedelemtípusok adómentessége 1992. január (Folytatás a 9. oldalon) Hatszázezer állástalan Helyzetkép a munkanélküliségről Az idei becslések 12 százalékos munkanélküliséggel, vagyis mintegy 600 ezer állástalannal számolnak az országban Kiss Gyula munkaügyi miniszter tájékoztatója szerint. Erre méretezték a Szolidaritási Alap tartalékait is. A járulék-befizetésekből 42 milliárd forinttal gazdálkodhat az alap, és számíthat 10 százalékos költségvetési garanciára is. Finanszírozása tehát e járulékok növekedése nélkül is megoldható, ha a munkanélküli ráta nem növekszik ugrásszerűen. A január végi előzetes adatok szerint 440 ezer munkanélküli volt az országban, ami 8,15 százalékos rátának felel meg. Tavaly januárhoz képest egyébként már 4 és félszeres a növekedés. A Heves Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltségeinél — a legutóbbi összesítés szerint — a forgalom emelkedése 4,6%-os volt, összesen 23 864 alkalommal keresték fel az ügyfelek az irodákat. A regisztrált munka- nélküliek száma januárban 17 645 volt. Ä legnagyobb növekedés Heves térségében tapasztalható. A munkanélküliség Gyöngyösön haladta még meg a megyei átlagot. Az érintettek 54%-a félévnél régebben nem tudott újra elhelyezkedni:61%- uk férfi. A leginkább érintett korosztály pedig, mindkét nem esetében harminchat és ötvenöt év közötti. Az állástalanok több mint egyharmada rendelkezik valamilyen szakmával, huszonkét százalékuk betanított, míg huszonhét százalékuk segédmunkás. A nem fizikai területen dolgozó munkanélküliek aránya a megyében januárban tizenhat százalék volt. A megyei helyzetképhez hozzátartozik az is, hogy tovább csökkent a bejelentett álláshelyek száma. Összesen 797 helyet tartottak nyilván az irodák az év első hónapjának végén, legtöbb dolgozót az ipar területén alkalmaznának, de a kereskedelem létszámigénye is emelkedik. A szabad munkahelyek több mint felére férfiakat keresnek.
