Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-19 / 42. szám

HÍRLAP, 1992. február 19., szerda MEGYEI KÖRKÉP 3. Helyben kell megalkudni a földről Dávid és Góliát harca lesz a hőforrásért? Fórum Poroszlón és Noszvajon Ezekben a hetekben sok he­lyen kerül sor fórumra a szövet­kezeti és átmeneti törvénnyel kapcsolatban, hogy az érintettek tájékozódhassanak jogaikról és kötelességeikről. Ma délután 5 órakor Poroszlón tart ilyen ösz- szejövetelt a helyi MDF-szerve- zet, a művelődési házba dr. Ko- ronczai Miklóst, a Földművelés- ügyi Minisztérium helyettes ál­lamtitkárát várják. Csütörtökön 17 órakor Noszvajon, az általá­nos iskolában rendez fórumot a polgármesteri hivatal és az MDF, ahol dr. Farkas Gabriella, az MDF alelnöke beszél e törvé­nyekről. A Biblia világa Diaképekkel illusztrált régé­szeti előadás-sorozatot tart Szil­vás i József lelkész, újságíró Egerben, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola földszinti 1-es számú termében. Az elő­adó, aki maga is járt a Szentföl­dön, bemutatja a Biblia legősibb kéziratának történetét, Szent Pé­ter apostol házát, hajóját, a ka- pernaumi zsinagóga történetét, Jézus és Jeruzsálem találkozása­it. Az első összejövetel ma dél­után hat órakor lesz, amikor is a téma: Két pásztorfiú kalandja — ismeretlen tekercsekkel. Hevesen az oktatásról Ma délelőtt 9 órától oktatási fórumot rendez a hevesi polgár- mesteri hivatal a Móricz Zsig- mond Művelődési Központban. Az új törvény előkészítése sok gonddal, feszítő kérdéssel jár, amelyekre dr. Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium államtitkára igyek­szik választ adni. Cigányfarsang Pétervásárán Műsoros cigányfarsangot ren­dez a pétervásárai művelődési ház szombaton este 8 órától. A műsorban fellép: Gál Gabriella, Madarász Katalin, Keleti Pál, Körmendi Péter. Á talpalávalót Danó Ferenc és zenekara bizto­sítja majd. Hogyan tanítsunk angolt? A Heves Megyei Angoltaná­rok Egyesülete és az USIS febru­ár 22-én, szombaton ismét meg­rendezi hagyományos tovább­képző kurzusát a megyében élő angoltanárok részére. A nyelvta­nítással kapcsolatos legújabb módszertani ötletek mellett sok­sok játékos feladat várja az ér­deklődőket. A rendezvényt — amelyen amerikaiak lesznek az előadók — könyvbemutatókkal kezdik a szervezők délelőtt 9-től az egri Szilágyi Erzsébet Gimná­ziumban. A vas szépsége Tuba József kovácsoltvas munkáiból válogattak össze egy tárlatra való anyagot a gyöngyösi helyőrségi klubban (Fő tér 9.). A kiállítást — amely naponta 10- től 18 óráig látható — hétfőn nyi­totta meg Molnár József tanár. Nosztalgiabuli a Katedráiban Ma este nosztalgiabulit rendez az egri Katedrái Stúdió, Molnár Sándor (Csípi) vezetésével. A le­mezlovas legendás rock and roll számok közül válogat, de bemu­tat más muzsikát is, ami a régi idők zenéjét kedvelők szívét megdobogtatja. Gazdagodott Váraszó A Pétervására közelében lévő kistelepülés, Váraszó az idén to­vább szépült, csinosodott. Sor került az orvosi rendelő, az óvo­da, a községháza felújítására, át­alakítására is, 450 ezer forintos költséggel. Elkészült a ravatalo­zó előtti terület betonozása, amelyhez az önkormányzati képviselők és a lakosság társa­dalmi munkával is hozzájárul­tak. Az idei fejlesztések között elsősorban az általános iskola felújítását tekintik fontosnak. Tervezik, hogy befejezik a Sza­badság út középszakaszának szélesítését, valamint a műemlék templom felújítását. (Folytatás az 1. oldalról) A legtöbben azt firtatják, hogy mihez kezdhetnek a kárpótlási jegyekkel. Mint megtudjuk, a törvény hatálybalépésétől — te­hát 1991. augusztus 10-től — ka­matozó értékpapírok sok min­denre felhasználhatóak. így pél­dául Egzisztencia-hitel felvételé­hez, részvényvásárláshoz, de bi­zonyos kérdésekben határt szab a törvény. Csak saját jogon ka­pott kárpótlási jeggyel lehet licit útján földet szerezni, önkor­mányzat által értékesített lakást vásárolni, vagy életjáradékhoz jutni. Az utóbbi napok legjelentő­sebb munkáját az jelentette a kárrendezési hivatal számára, hogy értesíteniük kellett a gaz­dálkodó szervezeteket, hogy a te­rületükön mennyi aranykorona­értékre nyújtottak be igényt. A törvény szerint a december 16-i határidőtől számított két hónap után kellett a tájékoztatást pos­tázniuk. Hogy ezt megtehessék, gyakran maguk keresték meg az igénylésekről hiányzó aranyko­rona-értéket. A törvény előírta a szövetke­zetek számára, hogy földalapot jelöljenek ki a kárpótlás céljára. Érdekes, hogy megyénkben elég nagy az eltérés az egyes területek között, akad olyan község, ahol aránylag kevés, máshol viszont nagyon is sok kérvényt nyújtot­tak be. így például Füzesabony­ban, Vámosgyörkön, Hatvan­ban, Csányban, Tarnamérán vagy Boldogon igen sok arany­korona „talál gazdára”. Különö­sen ellentmondásossá válhat a boldogi vagy a csányi helyzet, mert ezeken a településeken a rendelkezésre álló földterülethez képest aránylag sok igénylés ér­kezett be. Ugyancsak feszültsé­get jelenthet D étkén és Visontán, hogy a hőerőmű megépítése mi­att sok területet kisajátítottak, s ezért kevesebb földalapot tud­nak biztosítani e téeszekben. Az adatokat ezekben a na­pokban kapják meg a gazdálko­dó szervezetek. Ahhoz azonban, hogy a törvényben előírt kötele­zettségüknek eleget tegyenek, még további feladatok megoldá­sára van szükség. Az úgyneve­zett átmeneti törvény szerint a szövetkezeti földalapok kijelölé­sének elősegítésére, s a folyamat ellenőrzésére helyi érdekegyezte­tő fórumokat lehet létrehozni. Nem kötelező ezeket megszer­vezni, de — mint beszélgetőtár­saink is hangsúlyozzák — fontos szerepük lehet a hatékony érdek­érvényesítésben. Ezeket a fóru­mokat szövetkezetenként alakít­hatják meg az érdekeltek. Elő­fordulhat, hogy több település tartozik egy szövetkezethez, s így alakítanak egy bizottságot, ahogy az is lehetséges, hogy a te­lepülésen több közös gazdaság is működik, ezért több fórumot is létrehoznak az ott élők. Február 29-ig kezdeményezhetik a jogo­sultak vagy a szövetkezetek ezeknek a testületeknek a meg­alakítását. A helyi önkormány­zatok számára kell azt jelezniük, hogy szükségesnek látják létre­hozásukat, s az igény bejelentésé­től számított 15 napon belül már kötelező azokat összehívni. Sok a félreértés e testületek összeté­telével kapcsolatban, így érde­mes leírni a jogszabályban meg­fogalmazottakat. Háromtól ti­zenegy tagot delegálnak a kár­pótlásra jogosultak, akik közül egy a nem azon a településeken élők érdekeit képviseli. A jelent­kezők közül a helyi képviselő- testület választ. Ezenkívül részt vesz a munkában az önkormány­zatok), a szövetkezet és a „rész­arány-földtulajdonosok”, vagyis a téesztagok egy-egy képviselője is. Most a szervezés zajlik sok he­lyen, amely nem kevés gondot vet fel. Nem szolgáltathat ki ada­tokat ugyanis a kárrendezési hi­vatal, így azt javasolják, hogy helyben hirdessék meg a lehető­séget az önkormányzatok. A fó­rum működési költségét az ön- kormányzatnak kell biztosítania az állami költségvetés terhére. De a testület önállóan működik, maga szabja meg az ügyrendjét. A termelőszövetkezeteknek meg kell küldeniük a földalapok elkülönítésének tervét ennek a bizottságnak, amely véleménye­zi azt. A törvény értelmében je­lentős szerepet vállal abban, hogy valóban megfelelő földek kerülhessenek a kárpótlásra jo­gosultak tulajdonába a licitálá­sok során. így az a szerencsés, ha minél hamarabb megegyeznek a helyiek. (Folytatás az 1. oldalról) A MEFAG viszont csak szak­mai hasznosításra kapott jogot ezen a részen, amelyen az úgyne­vezett „parkerdősítés” jelentős részét becsülettel el is végezte. A terület többi része ma is — mint korábban — szinte hasznosítha- tatlan legelő. A szalókiak érvelé­se — miszerint csupán őket illeti meg a terület tulajdonjoga — a továbbiakban azzal folytatódott, hogy míg Eger semmit sem tett ez alatt az idő alatt, addig a községbeliek rendbe tették a me­dencét és környékét, utat építet­tek, öltözőket, illemhelyeket léte­sítettek, s kivezették az ivóvizet is. Továbbá újra megrendelték — a volt megyei tanácsnál elveszett dokumentumok pótlására — a hőforrás vizének vizsgálatát, hogy egyértelművé váljék: gyógyhatású-e vagy sem? A mintegy 400 ezer forintos költ­séggel végzett vizsgálat eredmé­nye várhatóan májusban születik meg. A szalóki tájékoztató után kértek szót az egri önkormányzat képviselői, akik támogatták az előterjesztésben megfogalma­zott javaslatukat: ”...a terület osztatlan, közös tulajdonát az alábbiak szerint állapítják meg: Egerszalók önkormányzata 40, Eger Megyei Jogú Város önkor­mányzata 40, a Mátra-Nyugat­Tarnaleleszi kezdeményezésre Tavaszi vásár - mezőgazdasági vállalkozóknak Megyénk északi részén szűkös a kínálat a mezőgazdasági ter­meléshez szükséges anyagokból, eszközökből. Ezért a tarnaleleszi művelődési ház igazgatójának kezdeményezésére február 24- től 29-ig nagyszabású tavaszi vá­sárt rendez ott az Egri Agroker Vállalat. Értesülésünk szerint többek között kerti motoros ka­pákat, fűnyírókat, permetezőgé­peket, szivattyúkat, motoros láncfűrészeket, különféle kézi- szerszámokat, vetőmagvakat, műtrágyákat és növényvédő sze­reket állítanak ki, illetve értéke­sítenek. Arra számítanak, hogy nem csupán a térség községeiből jönnek vásárlóik, hanem a közeli Borsodnádasdról, Ózdról, sőt Salgótarján környékéről is ér­keznek érdeklődők. bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 20 százalék.” Miután Sinkó István előző érveléséből egyértelműen kitűnt, hogy a vá­roskörnyéki község magáénak kívánja tudni a forrással össze­függő terület teljes tulajdonjo­gát, több egri képviselő arra kér­te a szalóki testületet: kössenek kompromisszumot, s fogadják el ezeket az arányokat, mert egye­dül sem a község, sem a város nem tud majd megbirkózni a hasznosítás feladataival. Csök­kentette egy kicsit ennek az ész­szerű érvelesnek az értékét — dr. Gyurkó Péter és Várkonyi György szavaiból csendült ki —, hogy a szalókiak ragaszkodását „rossz értelmű lokálpatriotiz­musnak”, illetve „Eger-ellenes beállítottságúnak” tekintették. Holott csak arról kellett volna igazán meggyőzni a „szomszéd­vár” képviselőit, hogy Eger most már valóban helyzetben van, s megfelelő segítséget tud adni mind anyagi, mind jogi vonatko­zásban a hőforrás hasznosításá­hoz. A kusza és rendezetlen ügy­gyei kapcsolatban fogalmazta meg Láng András: „...kutya kö­telességünk elfogadni a kompro­misszumot, mert mire kibogoz­nánk az eredeti szálakat, elúszik a hajó...” Kalmár Péter ezt úgy folytatta: senkit ne csábítsanak a rövid távú érdekek, most csak a Elérkezett az a pillanat, amelyre több mint egy evtizede várnak már Mátraszentimrén: megkezdődött a szennyvízháló­zat kivitelezése. Ha minden az előzetes elképzeléseknek megfe­lelően halad — tájékoztatott Molnár Ferenc, a helyi csatorna­mű-társulat elnöke —, akkor 1994. június 30-ra befejeződnek a mintegy 97 millió forintos költ­séggel tervezett munkálatok. Ennek előkészítését már esz­tendőkkel ezelőtt megkezdték a település vezetői, s tavaly a szer­vezésben eljutottak odáig, hogy novemberben megalakult a Mát- raszentimrei Csatornamű Társu­lat, amelynek alapítói között ott vannak a lakosság mellett a helyi intézmények, üdülők is. Mint megfogalmazták: közös érdekük a beruházás, mert azon túl, hogy gyarapodik a község infrastruk­turális hálózata, jelentős lépést tesznek a hegyvidéki táj, a sző­kébb lakókörnyezet védelmére. Óvják ezzel a beruházással mind a Csőr-réti, mind pedig a hasz­későbbi, „prosperáló térséget” kell látni, s mielőbb meg kell ten­ni egy összehangolt távlati fej­lesztés első lépéseit. Valójában arról van szó — összegezte Hor­váth Gyula—, hogy hasznosítani kell végre egy „holt tőkét, de eh­hez tudni kell, hogy milyen érték 40 százalékát ajánlják egymás­nak. A vitát — ami inkább közös gondolkodás volt — dr. Révész Tamás felszólalása után próbál­ták lezárni, a képviselő' ugyanis azt mondta: nincs értelme foly­tatni, miután egy tapodtat sem közeledtek egymáshoz az állás­pontok. Végül annyiban marad­tak — egy pár perces konzultáci­ós szünet után —, hogy az eger- szalóki önkormányzat még egy­szer áttekinti az egriek ajánlatai, s ha a falu lakossága úgy dönt, akkor „lehet szó a további egyez­kedésről.” S ha nem — erre azt válaszolta a község polgármeste­re —, akkor más, esetleg jogi úton kívánnak érvényt szerezni követeléseiknek. Amelyek kö­zött — mondta — nincs olyan, ami tulajdonában és területeben károsítaná a várost. Folytatás te­hát a február 26-i szalóki önkor­mányzati ülés után. E téma lezárását követően az egri közgyűlés tagjai egyéb köz­érdekű ügyeket tárgyaltak. nosi víztározót, arról nem is be­szélve, hogy mit jelent az eddig elfolyó szennyvíz összegyűjtése és tisztítása a Mátra biológiai egyensúlyának fenntartásában. A társulat tagjainak megálla­podása szerint az intézmények hozzávetőlegesen 15, míg a la­kosság 11 millió forinttal járul hozzá a hálózat megépítéséhez, s a még szükséges összeget pedig a megyei önkormányzat biztosítja. A kivitelezés kezdetét jelentette, hogy decemberben az Évízig Gyöngyösi Szakaszmérnöksé­gével kötött szerződés alapján már a helyszínre szállították a munkálatokhoz szükséges anya­gok nagy részét. A hálózat, illetve a tisztító elké­szültével nem fejeződik be a helyi társulat tevékenysége — vázolta a terveket az elnök —, mert ameny- nyiben a pénzügyi lehetőségek engedik, a „második lépcsőben” szeretnék bevezetni a szennyvíz­csatorna vezetékeit Galyatető, Mátraszentistván, Mátraszent- lászló és Fallóskút utcáiba is. Gábor László „Tücsi”, azaz Heverdle Henriette és csapata (Fotó' Perl Márton) „Boti”, Ádám, Richie, „Leó”, „Boszi” vagy „Tü- rektoijelöltek színpompás bevonulása — lóháton, esi.” Holnap eldől: a felsorolt hat diákigazgató-je- tűzoltókocsin vagy márkás autón — jelezte, hogy lölt közül ki veszi át a „hatalmat”. Hétről hétre nem lesz könnyű elnyerni e megtisztelő címet. Az megrendezik — a hagyományoknak megfelelően — idei gárdonyis diáknapnak az a különlegessége, Eger középiskoláiban a vidám, játékos, sok-sokhu- hogy lányok is „mérkőznek” az igazgatói székért, mórral ötvözött diáknapokat. Ézen a héten a nagy A középiskola idei diáktalálkozója pénteken far­múltú Gárdonyi Géza Gimnáziumon a sor, ahol a sangi diszkóval ér véget. (szilvás) Míg Lőrinci ünnepelt, Petőfibányán „dolgoztak” a betörők Nincsen ünnep balhé nélkül! Akár ezt a címet is adhattuk volna rendőrségi krónikánk első eseményének, amely február 15- én Lőrinciben zajlott le, miköz­ben a békés polgárok települé­sük várossá nyilvánítását kö­szöntötték. A bűnözők számára balul sikeredett esemény színhe­lye egyébként Petőfibánya, illet­ve a Közelében lévő kertszövet­kezet volt, ahol két hétvégi házat tört fel és rabolt ki egy háromta­gú „csipet csapat”, amelynek tagjai — Péter Nándor, Árpád út 183., Oláh Tibor, Népköztársa­ság út 6., valamint Kalcsó And­rás ugyancsak petőfibányai lakos — gazpalackokat, zsebrádiót, bort, különböző befőtteket lova- sítottak meg. De pechükre az ün­neplés közepette sem figyelmet­len rendőijárőr mihamar nyo­mukra jutott, mi több, a házkuta­tások során megkerültek a kert­szövetkezeti házakból eltulajdo­nított holmik is. Mellesleg az őri­zetbe vettek nem szeplőtlenek, korábban ugyanis több bűncse­lekményt követtek el, ami miatt eljárás folyt ellenük. A hatvani rendőrkapitányság éppen ezért javasolta a városi ügyészségnek, hogy ügyük végső tisztázásáig is tegyen javaslatot mindhárom bűnöző előzetes letartóztatásá­ra. A Horváth Mihály út 5. szám alatt lakó hatvani Banya Pál „vállalkozása” sem végződött si­keresebben! Már amennyire e ki­fejezéssel illethetjük ama tettét, miszerint a helyi MÁV-lövész- klub helyiségébe erőszakkal be­hatolva, eltulajdonított két darab fémserleget, amelyek nyilván nem az ő sportsikerei nyomán kerültek oda, továbbá olyannyi­ra szükségét érezte egy melegítő­garnitúrának, hogy mindjárt he­tet eltulajdonított azokból is. Eb­béli eredményességének azon­ban nem sokáig örülhetett, mert a rendőrségi nyomozás egyha­mar fölfedte kilétét. Olyannyira pedig, hogy a nyomozás gyors befejezését követően már a váro­si ügyészség asztalán fekszik az akta, mely szerint a kapitányság g yorsított eljárás keretében kén anya Pál bíróság elé állítását. Krónikánk vegére Sárközi András hatvani lakos neve kí­vánkozik, akinek gépkocsiveze­tői engedélyét közlekedési sza­bályszegés miatt korábban be­vonta a rendőrség. Sárközi azon­ban nem nyugodott, az ügyinté­zőt szekálta, aki ekkor felszólí­bizonyítványát, ami alapfeltétele a „jogsi” megszerzésének. Nos, Sárközi a dolog könnyebb végé­vel próbálkozott. Hamis iskolai papírokat nyújtott be az ügyében eljáró rendőri szervnek, amire* oly gyorsan fény derült, hogy közokirat-hamisítás miatt mar meg is indult ellene a nyomozás. (m. gy.) Megkezdődött a kivitelezés Mátraszentimrén Csatornázás a hegytetőn Hat igazgatójelölttel Diáknapok a Gárdonyiban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents