Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-19 / 42. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. február 19., szerda Külügyminiszterek a FÁK-ról Az Európai Közösség külügy­miniszterei hétfői portugáliai ta­nácskozásukon behatóan foglal­koztak a szovjet utódállamok helyzetének alakulásával, s úgy határoztak: a FÁK-tagországok megsegítését célzó májusi lissza­boni nemzetközi külügyminisz­teri konferenciára meghívják mind a tizenöt egykori szovjet tagköztársaság képviselőit. A megbeszélések után nyilvános­ságra hozott közös nyilatkozat­ban egyébként a tizenkettek elé­gedetten fogadták a jugoszláviai békefolyamattal kapcsolatos szerb „konstruktív magatartást”, s közölték: ezt számításba fogják venni, amikor újra megvizsgálják a Szerbia ellen hozott szankciók érvényben tartását. Az új típusú civilizáció A világ olyan új típusú civili­záció felé tart, amelyben a tőkés és a szocialista termelési mód többé nem állítható szembe egy­mással, mint annak idején a kré­dók a vallásháborúkban, hanem új formákat fog ölteni a maga bo­nyolult egymásra hatásában — tűnik ki Mihail Gorbacsovnak abból az írásából, amely a La Li- bération című párizsi lapban je­lent meg kedden. Egy rendőr temetésén Fidel Castro ezúttal bevándor­lási politikájáért bírálta élesen az Egyesült Államokat, mert sze­rinte Washington ily módon (is) Kuba stabilitásának aláásására törekszik. A kubai vezető ezt egy rendőr temetésén mondotta. Figyelmeztetnek a csecsének Ha Oroszország az állami po­litika rangjára emeli a provoká- lást és a terrorizmust, akkor erre a Csecsen Köztársaság hasonló módszerekkel fog válaszolni — figyelmeztette a moszkvai veze­tést keddi nyilatkozatában Dzso- har Dudajev. Jó tempóval a nyári csúcsig James Baker moszkvai sajtóértekezlete Érdekesnek és hasznosnak nevezte kétnapos moszkvai tárgyalásait James Baker. Az amerikai külügyminiszter kedden délután közös sajtóérte­kezleten értékelte moszkvai megbeszéléseit orosz kollégájával, Andrej Kozirevvel. Nem sokkal ez­után Baker elutazott Moszkvából. A diplomáciai szótár e két jelzőjére maga Kozi- rev adott bővebb magyarázatot. Eszerint felhagy­nak a leszerelési tárgyalások lassú, körülményes ve­zetésével, és felgyorsítják az egyeztető munkát. Sza­vai szerint kizárólag technikai jellegű problémákat kell megoldani, és még inkább közelíteni kell a megtartható nukleáris robbanófejek számát. Wa­shington 4500, míg Moszkva 2500 ilyen egység mellett tette le a voksot a januári leszerelési indítvá­nyokban. Kozirev ugyanakkor nem közölte, hogy amerikai részről hajlandók-e az orosz javaslathoz közelebbi számot elfogadni. Baker szintén kitérő választ adott erre vonatkozóan. — Jó tempót tartva, a nyárra tervezett orosz-ame­rikai csúcsra elkészül a hadászati atomfegyverek újabb, nagyarányú csökkentéséről szóló egyez­mény. Ennek érdekében március első felében újabb külügyminiszteri konzultációra kerül sor — fűzte hozzá az orosz diplomácia irányítója. Baker a Jelcin által javasolt globális védelmi rendszer részleteit firtató kérdésre válaszolva mindössze azt közölte: „Megállapodtunk, hogy tárgyalunk az ezen a téren felhalmozott ismeret- anyag és technológia esetleges kölcsönös felhasz­nálásáról”. Elmondta továbbá, hogy — a nyugati szövetsé­gesekkel folytatott konzultáció után — megkezdik a ballisztikus rakéták korai észlelőrendszerét magá­ban foglaló központ létrehozásáról szóló tárgyalá­sokat. Egyelőre nem világos azonban, hogy egy ilyen egyezmény miként érinti az 1972-ben kötött ABM-szerződést. Baker üdvözölte Borisz Jelcinnek azt a korábbi bejelentését, miszerint az orosz nukleáris rakéták célpontjai immár nem az amerikai objektumok. A döntés ellenőrzése felől azonban kétségeit fejezte ki. Előre be nem j elentett találkozót tartott kedden a Moszkvában tárgyaló James Baker amerikai kül­ügyminiszter és a Grúziában hatalmon lévő katonai vezetés egyik első számú politikusa, Tengiz Szigua kormányfő. (MTI) Magasabb szintű kapcsolatok A magyar külügyi bizottság Bonnban Németország hajlik arra, hogy ne kezeljék együtt Magyaror­szágnak, Csehszlovákiának és Lengyelországnak az Európai Közösségbe való felvételét, s azt is jónak tartaná, ha a társulási szerződés ratifikálási folyamatá­nak lezárulását követően Ma­gyarország benyújtaná felvételi kérelmét. Ezt a következtetést szűrte le az Országgyűlés Kül­ügyi Bizottságának Bonnban járt küldöttsége, amelyet Horn Gyu­la (MSZP) vezetett. A küldött­ség szorgalmazta: Magyarország már most teljes jogú tagként ve­gyen részt az EK politikai szerve­zeteinek munkájában, az EK- tagságnak pedig legyen előfelté­tele az európai kisebbségi charta betartása és ennek ellenőrizhető­sége. „Egyes képviselőtársaink ki­jelentéseivel ellentétben a Kül­ügyi Bizottság változatlanul kon­szenzusban, nagy egyetértésben tárgyal külföldi útjai során” — állapította meg Csáti György alelnök (MDF). A német kormányzat székhe­lyén a magyar képviselők tár­gyaltak a meghívó féllel, a Bun­destag Külügyi Bizottságával és annak elnökevei, Hans Stercken- nel, fogadta őket Rita Süssmuth, a Bundestag elnöke, Friedrich Bohl, a kancellári hivatal állam­minisztere, kedden pedig Hans- Dietrich Genscher külügymi­niszter is. Genscher felvetette, hogy az EK társult tagjai egyúttal a nyu­gat-európai politikai unió kato­nai pillérének szánt Nyugat-eu­rópai Unió (WEU) társult tagjai­vá is váljanak. „A WEU előszo­ba lehet az Európai Közösségbe vezető úton” — idézték a külügy­minisztert a magyar külügyi bi­zottság tagjai, akik tapasztalata­ikról a Bonnban akkreditált ma­gyar újságírókat, köztük az MTI tudósítóját tájékoztatták. Genscher a külügyi küldött­ség látogatását annak bizonyíté­kaként értékelte, hogy a német­magyar alapszerződés aláírása után magasabb szintre helyeződ­tek a kapcsolatok — jegyezte meg Hegedűs István alelnök (Fi­desz). (MTI) Autóbusz- katasztrófa Kínában A kínai Szecsuan tartomány­ban nemrég 43 ember vesztette életét buszkatasztrófában, és to­vábbi 29 megsérült — tűnik ki lapjelentésekből. Az autóbusz, amelyben 74-en utaztak, tetején pedig 720 kilogrammnyi pogy- gyászt szállított, január 16-an fékhiba következtében letért az úttestről, és 118 méteres zuhanás után egy folyómederben kötött ki. A lefolytatott vizsgálat megál­lapította az autóbusztársaság és a buszvezető felelősségét. Már in­dulás előtt is problémái voltak a fékkel, azonfelül pedig túlterhel­ték — a megengedett maximális utasszám 48, a poggyász súlya pedig legfeljebb 400 kiló lehetett volna. Az is kiderült, hogy út­közben a vezető több alkalom­mal is új utasokat engedett fel­szállni, hogy növelje mind a tár­saság, mind a maga bevételét. A a közbiztonsági minisztéri­um utasította a szállítási vállala­tokat, hogy tartózkodjanak az ilyen gyakorlattól. Nyitott határ — fokozódó kémtevékenység Dr. Gyaraki Károly vezérőrnagy a katonai biztonsági hivatal munkájáról, feladatairól A titkosszolgálatok vezetői jugoszláviai helyzettel kapcso­ritkán lépnek a nyilvánosság elé. Dr. Gyaraki Károly mérnök ve­zérőrnagy, a Magyar Honvédség Katonai Biztonsági Hivatalának vezetője azonban nem zárkózott el attól, hogy föllebbentse a fáty­lat az irányítása alatt működő szolgálat „titkairól”. Elmondta: a Biztonsági Hivatal feladata egyebek között a terrorcselek­mények, a közösség elleni izga­tás földerítése, elhárítása, ha ilyen cselekményt a honvédség­gel szolgálati vagy munkavi­szonyban álló személy követ el. Gondoskodik a különösen fon­tos katonai objektumok, vezetési pontok, lőszerraktárak védel­méről és a különösen fontos és bizalmas munkakört betöltő sze­mélyek — tudtukkal történő — védelméről is. — Az ezredeknél, dandárok­nál és egyéb katonai alakulatok­nál biztonsági tisztjeink teljesíte­nek szolgálatot — mondja a ve­zérőrnagy. Jelentéseiket a maga­sabb egységeknél lévő biztonsá­giak gyűjtik össze, s továbbítják a központba, ahol azokat a kémel­hárítási, az alkotmányvédelmi osztály, illetve a személyvédelmi csoport dolgozza föl. — Információink különböző forrásokból származnak. Infor­máció az is, ami egy baráttól, is­merőstől, az is, ami valamelyik egység parancsnokától, vagy akár a lakóterületről, tisztessé­ges, szavahihető állampolgárok­tól származik. Ezeket az értesü­léseket azután szakembereink elemzik és értékelik. A hivatal vezetőjeként a miniszternek he­tente, a Parlament nemzetbiz­tonsági bizottságának pedig igény szerint teszünk jelentést. A közelmúltban két esetben is, a latban, valamint a költségvetés vitája előtt jelentettem a bizott­ságnak. — Mi látjuk el a honvédelmi miniszter személyének biztosítá­sát is. Amikor különböző alaku­latokhoz látogat, tárgyalásokra megy, előkészítjük az objektu­mokat mind tárgyi, mind szemé­lyi szempontból. A helyiségeket tűzszerészek ellenőrzik, szakem­berek vizsgálják meg, hogy nin- csenek-e például lehallgatók... Tavaly öt minisztert, a NATO Európai Szövetséges Haderők főparancsnokát, az USA védel­mi miniszterhelyettesét, két mi­nisztériumi államtitkárt, két ve­zérkari főnököt fogadott dr. Für Lajos — valamennyiük biztosí­tását a kormányőrséggel közö­sen láttuk el. Amikor a progra­mok katonai objektumokban zajlanak, nekünk jut több fel­adat, amikor „civil” eseménye­ken és helyszíneken, akkor a kor­mányőrség látja el a feladatok zömét. A kérdésre, hogy tapasztala­taik szerint intenzív-e napjaink­ban hazánkban a kémtevénység, Gyaraki Károly így válaszolt: — Szeretnénk, hogy nem fog­nánk kémeket, mert ez azt jelen­tené, hogy a lehető legjobban vé­geztük dolgunkat, mint bűnmeg­előző szervezet. Ugyanakkor természetes, hogy határaink megnyitását minden titkosszol­gálat és hírszerző szervezet ki­használhatja. Erősödött, intenzí­vebb lett ez a tevékenység, s nagy a valószínűsége, hogy katonai te­rületen is hasonló jelenségeket tapasztalunk majd. Hajdú Zsolt FEB Nemzetközi stressz-kongresszus Több mint száz kutató — köztük első ízben japánok is — gyűlt egybe hétfőn a svájci Montreuxbena 4. Nemzetközi Stressz-kongresszus- ra. Napirenden szere­pel azoknak a keleti meditációs techni­káknak megvitatása, amelyeket a stressz leküzdésére alkal­maznak, s eredmé­nyességük elbírálása. Vizsgálják továbbá, hogy mi a szerepe, mint a hirtelen halál okának, az agresszi­vitásnak a koszorú­ér-megbetegedések és a stressz kialakulá­sában. Az ötnapos kong­resszust az American Institute of Stress, a New York Medical College Pszichiátriai Tanszéke és a mont- reux-i Bon-Port Kli­nika közösen szer­vezte. Több mint 13 ezer ENSZ-katona Jugoszláviába Őrizetbe vett horvát háborús bűnösök Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár azt javasolja, hogy a Jugoszláviá­ba vezénylendő ENSZ béke- fenntartó erők összesen 13.340 katonából, ezen belül 10.400 gyalogosból, 2840 ellátó katoná­ból, illetve parancsnokból és 100 katonai megfigyelőből álljanak. A katonák mellett 530 rendőr és egyelőre meg nem határozott számú polgári személy is részt venne az ENSZ-erők munkájá­ban. A Hina horvát hírügynök­ség értesülései szerint egy repü­lőgép és huszonhat helikopter állna a világszervezeti erők ren­delkezésére. A világszervezet főtitkárának tervei szerint az ENSZ-csapato- kat három térségbe — Kelet- Szlavóniába, Ny ugat-Szlavóniá- ba és Krajinába—telepítenék. A három zónát négy szekcióra osztják majd: Kelet- és Nyugat- Szlavóniára, illetve Észak- és Dél-Krajinára. A katonai megfi­gyelőket Bosznia-Hercegoviná­ba, az ENSZ-csapatok vezérka­rát pedig Szarajevóba, Zágrábba és Belgrádba telepítik majd. Milan Babic, a horvátországi krajinai „szerb köztársaság” va­sárnap leváltott, de a döntéssel szembeszegülő vezetője hétfőn némileg módosította az ENSZ- erők horvátországi bevetésével kapcsolatos — eddig mereven el­utasító — álláspontját. A szerb politikus egy belgrádi sajtóértekezletén kijelentette: továbbra is bírálja az ENSZ-bé- ketervet, de immár nem akar fegyveres ellenállást szervezni a kéksisakosok krajinai állomá- soztatásának megakadályozásá­ra. Horvátországban közölték: a hatóságok több embert őrizetbe vettek szerbek elleni háborús bű­nök vádjával, s bíróság elé állít­ják őket. A zágrábi lépés válasz volt a Helsinki Watch elnevezésű emberi jogi szervezet minapi do­kumentumára, amely a horvát szélsőségek polgárháborús jog­sértéseiről számolt be. A zágrábi tájékoztatási minisztérium most közleményben jelentette be: a hatóságok a levélben említett esetek egy részét már kivizsgál­ták, és az érintettek ellen bűnvá­di eljárást indítottak. A horvát kormány napokon belül nyilvá­nosságra hozza az emberi jogok megsértésével kapcsolatos ösz- szes eredményt — olvasható a dokumentumban. A Helsinki Watch egyébként korábban ugyanilyen listát kül­dött a szerb vezetésnek is, az azonban eddig nem reagált a vá­dakra. Megbeszélések a brit nemzetvédelmi államtitkárral Magyar katonák a királyi akadémián A közeljövőben hat magyar sére azt is elmondta, hogy brit hivatásos katona tanulhat brit katonai intézetekben, így a kirá­lyi akadémián is. Ezt Annus An­tal altábornagy, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási ál­lamtitkára mondta kedden az MTI érdeklődésére azt követő­en, hogy megbeszéléseket foly­tatott a meghívására hazánkban tárgyaló Sir Michael Quinlan brit nemzetvédelmi államtitkár­ral. A vendég a nap folyamán ta­lálkozott Raffay Ernő politikai államtitkárral, s fogadta őt Für Lajos miniszter. Annus Antal államtitkár el­mondta: a két ország honvédel­mi vezetése között igen szoros a kapcsolat, az elmúlt időszakban több alkalommal is magas rangú brit katonai vezetők tárgyaltak hazánkban, illetve magyar dele­gációk jártak Nagy-Britanniá- ban. A jó kapcsolat egyik ered­ménye az is, hogy a British Co­uncil szervezésében és költségén jelenleg 15 magyar hivatásos ka­tona vesz részt Budapesten in­tenzív angol nyelvtanfolyamon. Az államtitkár az MTI kérdé­ajánlat is érkezett a magyar MÍG típusú vadászgépek felújítására. Az ezzel kapcsolatos katonai­szakmai döntés várhatóan szer­dán születik meg, amikor is a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség parancsnok­sága vezetői ülésen napirendre tűzi ezt a kérdést. Ezt követően az Országgyűlés honvédelmi bi­zottsága elé terjesztik az elkép­zelést, amelyet a későbbiekben várhatóan a kormány is megvi­tat. Annus Antal rámutatott: a harci gépek felújításának meg­kezdése igen sürgető, legkésőbb májusban el kell dönteni, hogy melyik cég kap erre megbízást. Az államtitkár a MIG-gépck technikai elmaradottsagaval kapcsolatban megemlítette: az elmúlt év végén előfordult, hogy a magyar légvédelem azonosító rendszerének titkos kódjaira egy jugoszláv repülőgép reagált, mintha az is a magyar légierohöz tartozna. Az ilyen tévedések pe­dig bizonyos helyzetekben igen súlyos következményekkel jár­hatnak. A palesztinok egyelőre nem utaznak... Rendezik a számlát a terroristákkal A palesztin küldöttség egyelőre nem utazik Washingtonba, ahol a tervek szerint hétfőn kellene megkezdődnie az Izraellel folytatott kétoldalú tárgyalások negyedik fordulójának — jelentette be keddi jeruzsálemi sajtóérte­kezletén Hanan Asravi asszony, a palesztin delegáció szóvivője. A döntést az izraeli pro­vokációk erősödésével, nevezetesen a pa­lesztin küldöttség két tagjának hétfői letar­tóztatásával indokolta. A palesztinok vasárnap jelezték, hogy módosították küldöttségük összetételét, és hogy a delegációnak hat új tagja lesz. Egyi­küket, Dzsamal Sobakit nyomban az után tartóztatták le, hogy neve felkerült a jeruzsá­lemi amerikai főkonzulátusnak átadott új lis­tára. Őt kiszemelték már az előző, januári tárgyalási fordulón való részvételre is, de ak­kor a megszálló hatóságok nem engedélyez­ték, hogy távozzon Ciszjordániából. A másik letartóztatott Mohamed Hurani, akit január 9-én hat hónapra adminisztratív fogságra ítélték. Neki nem lett volna közvetlen szere­pe a tárgyalásokon, ő ugyanis a tárgyaló kül­döttség úgynevezett orientáló bizottságának volt tagja. — Izrael a jövő heti washingtoni kétoldalú tárgyalásokon fel fogja vetni „a terroristák fölötti szíriai védnökség” kérdését — jelen­tette ki David Levi külügyminiszter. Az izra­eli politikus egyébként a kneszet külügyi és védelmi bizottsága előtt felszólalva úgy vélte, hogy a békefolyamatot nem fogja érinteni a vasárnapi dél-libanoni támadás, amellyel or­szága légiereje megölte Abbasz Muszavit, a Hezbollah Irán-barát suta libanoni szervezet vezetőjét. Mose Arensz védelmi miniszter az izraeli légierő vasárnapi dél-libanoni akciójáról tar­tott parlamenti vita során a terrorizmus elleni hosszú küzdelem részének írta le a történte­ket, kijelentve, hogy országa „a terroristák­kal minden számláját rendezni fogja”. A' megölt Hezbollah-vezetőt azzal vádolta, hogy merényletek egész soráért személyesen felelős. — Újabb „Katyusák” csapódtak be kedd­re virradóra Észak-Izrael területére. A Liba­nonból kilőtt lövedékek — akárcsak egy nap­pal korábban — ezúttal sem sebesítettek meg senkit sem — közölték izraeli források. Egyelőre senki sem vállalta magára az újabb támadást, de gyanítható, hogy a síiták akar­ják ily módon megbosszulni vezetőjük, Ab- bász Muszavi két nappal ezelőtti halálát. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents