Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-19 / 42. szám

NYAKSÁLBAN, TESTI, LELKI, GONDOLATI KÖVETKEZMÉNYEKKEL... — GYÚJTOGAT, MAJD TÜZET OLT (4. oldal) HEVES MI' HÍRLAP EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, ,, LŐRINCI, PÉTERYÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1992. FEBRUÁR 19. SZERDA HL ÉVFOLYAM 42. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT Figyelő ADÓ, ADÓ, ADÓ 7-10. oldal A gyermek- és ifjúságvédelem ügyészi tapasztalatai A gyermek lop, mert nem büntethető A fiatalkorúak körében 10 százalékkal növekedett 1991-ben az ismertté vált bűnelkövetők száma. A hazai kriminálstatisztika 1990- ben 12.264,1991-ben pedig 13.509 fiatalkorú tettest vett nyilvántar­tásba. A Legfőbb Ügyészség megállapítása szerint a fiatalkori bűnö­zésben 1991-ben változatlanul a vagyon elleni bűncselekmények szá­ma dominált. További jellemző körülmény, hogy egyes gyermekkorú bűnözői csoportok esetenként családok tagjaiként vesznek részt zsebtolvajlás, vagy más súlyosabb bűncselekmény, például rablás el­követésében. Az úgynevezett családi bűnözés sajátossága az is, hogy a bűnöző szülő azért bírja rá gyermekét a bűncselekményben való részvételre, mert lebukás esetén a szülő igyekszik a büntetőjogi fel­elősséget a gyermekkorúra hárítani, mivel annak büntethetőségét a Büntető Törvénykönyv kizárja. Hazánk érdeke Magyarországnak az az érde­ke, hogy az Európai Közösség megerősödjék, s a jelenlegi gaz­dasági és politikai integrációs fo­lyamat a politikai, s egyben kato­nai unió felé tartson. Nem akar­juk, hogy a közösség kibővítése annak meggyengüléséhez, felol­dódásához vezessen, s meggyő­ződésünk, hogy ha Közép-Euró- pa, Európa szíve, csatlakozik a közösséghez, magával hozva tör­ténelmi értékeit — hangoztatta Martonyi János, a Külügymi­nisztérium közigazgatási állam­titkára a Le Monde keddi számá­ban megjelent írásában. (MTI) Az ózonréteg védelmében Az ózonréteg vékonyodásá- nak hatása a bioszférára címmel egyhetes nemzetközi tudomá­nyos tanácskozás kezdődött kedden Budapesten. A konfe­renciára érkezett szakemberek — meteorológusok, óceonográ- fusok, növényfiziológusok, or­vosok és a sugárzások mérés- technikájával foglalkozó szak­emberek — áttekintik mindazo­kat a veszélyeket, amelyeket az ózonréteg sérülése okoz, illetve megvitatják a védekezés módja­it. A tanácskozás eredményeit záródokumentumban rögzítik, amely egyik munkaokmánya lesz az idén nyáron Brazíliában megrendezendő Környezetvé­delmi Világkonferenciának is. Ha a szövetkezeti tag munkanélküli Félreértés, hogy a munkanél­küli szövetkezeti tagok nem kap­hatnak munkanélküli-járadékot — hangzott el az Érdekegyeztető Tanács ad hoc bizottságának keddi ülésén. A szövetkezetek két dolgot tehetnek, ha nem tud­ják munkaviszonyban álló tagja­ikat foglalkoztatni: vagy állás­időre járó díjazást fizetnek, vagy a munkaviszonyra vonatkozó jogviszonyt megszüntetik, ekkor pedig a munkanélküli jogosult a munkanélküli-ellátásra. Megtámadták a titkárnőt A rendőrség eljárást indított D. Piroska 19 éves budapesti la­kos és két ismeretlen társa ellen, és intézkedett elfogásukról is, mert a XII. kerület Róbert Ká­roly körút és Lehet út kereszte­ződésében az esti órákban meg­támadták M. Istvánná 37 éves budapesti titkárnőt, és elvették arany ékszereit. Egyházi igények A Baloldali Ifjúsági Társulás nem egyház- és nem valláselle­nes. Egyetért azzal, hogy az egy­házak visszakapják az 1948 után elvett ingatlanok közül azokat, amelyeknek visszaadása a mai viszonyok között lehetséges — hangzott el a társulás sajtótájé­koztatóján. A BIT információja szerint az egyházak igényei azonban ennél jóval nagyobbak. Ennek illusztrálására bemutat­ták azt a — még nem végleges — listát, amelyet az egyházak állí­tottak össze visszaigényelt 463 fővárosi ingatlanaikról. Támadják Für Lajost A. Nagy László, a szlovák pár­iái. ént magyar nemzetiségű alelnöke úgy véli: Für Lajos ma­gyar honvédelmi miniszter mis­kolci kijelentései nem járulnak hozzá a csehszlovák-magyar jó­szomszédi kapcsolatokhoz. Idé­zik több korábbi kijelentését. Kárpótlási jegyek március végére A földről helyben kell megalkudni Bár már jó ideje lejárt a kárpótlási igények beadásának határideje, a megyei kárrendezési hivatalban ezekben a napokban, hetekben tartanak a munka dandárjánál. Heves megyében 37 ezer igényt nyújtottak be, amelyek többsége — 94 százaléka — földre vonatko­zik. Ezen belül százhuszonötezer úgynevezett F-lap érkezett be, azaz ennyi földdarab után kértek kárpótlást. Ezek értéke igen el­térő, több esetben az egy aranykoronát sem éri el, néha viszont több száz aranykoronás is akad. Mint dr. Magyarfalvi Krisztinától, a hivatal vezetőjétől és dr. Tóthpál Ferenctől, helyettesétől megtud­tuk, most a feldolgozás, a hiánypótlás és a határozathozatal idősza­ka érkezett el. Mint elmondták, félreértésre igényel a kérelmek kiegészítése, adott alkalmat, hogy mintegy háromszáz határozatot és kár­pótlási jegyet már kiosztottak az országban, ezeket csak próba­ként adták át az érintetteknek. Valójában csak március elején adják ki az első határozatokat, s a hónap végén kaphatják meg az ügyfelek a kárpótlási jegyeket a lakóhelyükhöz legközelebb eső Budapest Bankban vagy OTP-fi­ókban. Egyébként az 1991. december 16-ig meghosszabbított határidő már megfelelt a többségnek, na­gyon kevesen jelentkeztek az igényekkel későbbi időpontban. De így is sok fejtörést, munkát mivel többségük hiányosan érke­zett be. Sokszor hiányoznak a jo­gosultságot alátámasztó okira­tok, nagyon gyakran nem szere­pelt az aranykorona-érték, vagy rosszul töltötték ki a bonyolult adatlapokat. Most szinte éjjel­nappal, a hétvégéken is dolgoz­nak a kárrendezési hivatalban, hogy eleget tegyenek a határ­időknek. A törvény szerint a ké­relem benyújtásától számított hat hónapon belülki kellene ad­ni a határozatokat, de ezt három hónappal meg lehet hosszabbíta­ni. Ezzel a lehetőséggel élnek is, hiszen nem könnyű a munka. (Folytatás a 3. oldalon) Az utóbbi időszakban Füzesabonyban több olyan épület emelkedett, amely városiassá tette a település külsejét. Nemsokára elkészül a piaccsarnok melletti is, amely több üzletnek is otthont ad. Mai szá­munk 5. oldalán több olyan eseményről, kezdeményezésről számolunk be, amely jelentős e térség éle­tében. így számot adunk a szihalmi alapítványról, a feldebrőiek eredményes pályázatairól, s a felsőtár- kányi egészségház műszaki átadásáról is. (Fotó: Perl Márton) Kamionnal szállították a lopott építőanyagot Sajátos válfaját választották az építkezéshez szükséges anyagok beszerzésének azok a fővárosi egyének, akik többek között me­gyénkben is „garázdálkodtak”. Miként az eddigi vizsgálatok során az Egri Rendőrkapitány­ság nyomozói fényt derítettek az ügyre: Bodházi Lajos budapesti lakos és társai a megyeszékhe­lyünkön és annak környékén ta­lálható építkezéseket keresték fel egy Scania típusú kamionsze- relvennyel. Természetesen leg­többször éjszaka fordultak meg ezen a tájon, és három alkalom­mal is vittek el magukkal építő­anyagot. Verpeléten például két­szer is tolvajkodtak, am a harma­dik fordulónál lebuktak. Nem történt más, mint hogy a rendkí­vül éber tulajdonos tetten érte őket, miközben a szajrét pakol­ták a járművükbe. Arra is volt gondja a szemfüles házigazdá­nak, hogy azonmód kihívja a helyszínre a rendőrséget. Á gyanúsítottak kihallgatásuk során elismerték, hogy ők követ­ték el a bűncselekményeket, amivel több százezer forint kárt okoztak. Őrizetbe vételük után a bíróság nem rendelte el az előze­tes letartóztatást... Önkormányzati „huzavona” Eger és Egerszalók között Dávid és Góliát harca lesz a hóforrásért? Gordiuszi csomó előtt állnak az egri és az egerszalóki képvise­lő-testület tagjai, s velük együtt a helyi téesz, valamint a MEFAG vezetői: megnyugtatóan kellene kibogozniuk az elmúlt harminc esztendő alatt összekuszálódott szálakat. Vagyis: közösen ren­dezniük az egerszalóki hőforrás végleges és egyértelmű tulajdon­jogát, enélkul ugyanis — mert sok bába közt elvész a gyermek — egyetlen tőkeerős külföldi vagy hazai befektető sem kezd el nosításáról. Tisztában voltak ezzel mind­azok, akik tegnap leültek egy­mással, hogy az egri városi ón­kormányzat közgyűlésén megvi­tassák a tulajdonjogi kérdéseket. Dr. Ringelhann György polgár- mester bevezetőjében együttmű­ködésre kérte a Sinkó István egerszalóki polgármester vezette községi képviselő-testületet, va­lamint a termelőszövetkezet és az erdőgazdaság képviselőit. A tanácskozás alapját az az előter­jesztés képezte, amelyben az egri testület vázolta: ”...a városi ta­nács 1975. augusztus 8-án meg­vásárolta az egerszalóki hőforrás környezetében, az Egerszalóki Vörös Csillag Mgtsz tulajdoná­ban lévő242 na és 6306 négyzet- méter térmértékű területet...”, amely a Magyar Állam tulajdo­naként, a városi tanács kezelői jogával került bejegyzésre. Ezt a kezelői jogot a volt tanács 1986- ban átadta a MEFAG-nak, az­zal: amennyiben a gyógyvíz­hasznosítás megkezdődik a terü­leten, az erdőgazdaság térítés nél­kül visszaadja azt a tanácsnak... Ez az alaphelyzet máris vitára serkentette a résztvevőket: Sin­kó István, a szalókiak szószólója azt kérte, az egriek mutassák be a téeszföldről szóló adásvételi szerződést, ez azonban — hang­zott a válasz — nincs a város bir­tokában, miután az ügyletet az egykori megyei tanácsi tervosz­tály végezte. Csorba László egerszalóki szövetkezeti elnök ezzel kapcsolatban elmondta: adásvételről nem volt szó, az érintett terület 1975-ben a szaló- ki, illetve a demjéni közösből té­rítés nélkül került a megyei terv­osztály tulajdonába. (Folytatás a 3. oldalon) Ók 50 ezren Az elmúlt esztendő végén már csaknem 50 ezer jogi személyisé­gű gazdasági szervezet működött az országban. Számuk az utóbbi három évben — az új társasági törvény hatályba lépését követő­en és a vállalkozási lehetőségek kiszélesedése folytán — mintegy ötszörösére növekedett — álla­pítja meg a Központi Statisztikai Hivatal legújabb felmérése. A társasági formán belül a korlátolt felelősségű társaságoké a vezető szerep, arányuk megha­ladja a 95 százalékot. Számuk gyors növekedésével lehetővé vált, hogy a kisebb magántőkék is közvetlenül kapcsolódhassa­nak be a termelőszférába. A régi típusú gazdasági szervezetek kö­zül a vállalatok számában 1989 óta lassú, fokozatos csökkenés mutatkozik, míg a különféle szö­vetkezeteknél csekély növeke­dés tapasztalható. Költségvetési beavatkozás szükséges a mezőgazdaságnak Támogatás a tavaszi munkákhoz A bajba jutott mezőgazdasági üzemek támogatására költségve­tési beavatkozásra van szükség, mert az elmúlt évtizedekben túl­ságosan nagyra nyílt agrárolló té­eszek százait sodorta nehéz hely­zetbe — mondta Sárossy László, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára kedden a Pest Me­gyei Földművelésügyi Hivatal szervezésében megtartott agrár- gazdasági tanácskozáson. A kormány döntése szerint 20 milliárd forint támogatást kap­nak a mezőgazdasági üzemek a tavaszi munkákhoz, részben az üzemanyag, a vetőmag, a műtrá­gya beszerzésére, részben terme­lési hitelek formájában. A részle­tek kidolgozására tárgyalásokat folytatnak a bankokkal. Annyi máris bizonyos, hogy hektáron­ként 8-10 ezer forint hitel jut majd a rászoruló üzemeknek. Az ez évi mezőgazdasági átalakulás során előfordulhatnak majd za­varok, ám ezek semmiképpen sem okoznak olyan nehézsége­ket, mint annak idején a mező- gazdaság szocialista átalakítása során, amikor évekig élelmiszer­ellátási gondok jelentkeztek. Most, tekintve, hogy az ágazat a hazai lakosság igényein felül ex­portra termel, eleve megfelelőek a tartalékok a biztonságos ellá­táshoz. A soron lévő feladatok között Sárossy László a téeszekben most előkészítés alatt álló vagyon­értékelési közgyűléseket említet­te. Az értékeléseknél esetleg fel­merülő értelmezési zavarok el­hárítására, az egységes állásfog­lalás kialakítására az FM 15 fős szakértői bizottságot hívott élet­re. A munkában részt vett az Or­szágos Szövetkezeti Tanács is. Próbára bocsátották a „kábítós” határőrt A Fővárosi Bíróság katonai tanácsa kedden ki­hirdetett végzésében E. Csaba tartalékos határőrt 1 év próbaidőre bocsátotta, kábítószerrel való vissza­élés vétsége miatt. A Budapesti Katonai Ügyészség vádindítványa megállapította: a vádlott 1991. november végén vonult be a határőrséghez. Alakulatának orvosával közölte: rendszeresen fogyaszt kábítószert. Állítása igazolására önként átadott-az orvosnak egy kis cso­magot, amelyben 2 gramm barna színű, gyantasze­rű anyag volt. Az alakulat parancsnoka — a katonai ügyészség felhatalmazása alapján — a csomagot bűnjelként lefoglalta. Az igazságügyi vegyészszak­értő véleménye szerint a lefoglalt anyag csekély mennyiségű hasis. A „kábítós” határőrt az orvosi felülvizsgálati bizottság katonai szolgálatra alkal­matlannak minősítette, s ez alapján decemberben leszerelték. Munkástanácsok keresete Törvénysértő volt a Magyar Villamos Művek Rt. irányítása alá tartozó vállalatok átalakulá­sa részvénytársasággá. Az ok: nem tájékoztatták róla a munka- vállalók érdekképviseleti szerve­zeteit, s így nem kerülhetett sor a dolgozók érdekvédelmét bizto­sító humánpolitikai megállapo­dás megkötésére sem. Ezzel az indokkal nyújtott be keresetet a Munkaügyi Bírósághoz a Villa- mosenergia-ipari Ágazati Mun­kástanács Szövetség a Magyar Villamos Művek Rt. ellen. A kereset benyújtására azután került sor, hogy december 31-én vétójogukkal élve egyeztetést kezdfeményeztek a Munka Tör­vénykönyvére hivatkozva, a vál­lalat vezetése azonban ettől el­zárkózott. A szervezet ezért azt várja a bíróságtól, hogy állapítsa meg a törvénysértést, es kötelez­ze a cég vezetőit annak megszün­tetésére, a munkavállalói érdek­képviseleti szervezetek bevoná­sával a megállapodás megköté­sére.

Next

/
Thumbnails
Contents