Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-15-16 / 39. szám
HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. február 15—16., szombat—vasárnap 11. A receptek olyan sütőhöz készültek, melyen a maximális (főzési) hasznos teljesítmény 600 W. A receptekben található időtartamok csak közelítő értékek, mivel a főzési időt számos tényező befolyásolhatja. A receptek négy személyre szólnak. A mikrohullámú sütés-főzés igen gyors! Már kis időbeli eltérés is nagy — nem feltétlen kedvező — változást eredményezhet az ételnél! Főzés közben gyakran ellenőrizze ételét! Gombaleves Hozzávalók: 1 1 víz, 30 dkg gomba, 2 dkg vaj vagy zsír, 2 dkg liszt, 2 evőkanál hagyma (apróra vágva) 2 evőkanál főtt rizs, petrezselyem, őrölt fekete bors, pirospaprika, só, tejföl. Tegyük a vajat vagy zsírt egy körülbelül 1 literes tálba, és olvasszuk fel. Tegyük bele a hagymát és a fűszereket, és melegítsük 1-2 percig. Egy másik edényben forraljuk fel a vizet, közben tisztítsuk meg a gombát és vágjuk szeletekre. Öntsük a vizet a hagymához, és keverjük bele a lisztet, gombát és rizst. Fedjük be, tegyük a sütőbe 5 percre. Tálaláskor tányéronként 1-2 evőkanál tejfölt tegyünk bele. Zöld borsós sertésszelet Hozzávalók: 80 dkg sertéskaraj szeletben, kicsontozva, 30 dkg konzerv zöldborsó, 2 evőkanál étolaj, 1 gerezd fokhagyma, 2 fej hagyma, őrölt fekete bors, pirospaprika, só. Reszeljük le a fokhagymát, és dörzsöljük be vele a húst. Öntsük az olajat egy lapos tálba, és a megfűszerezett hússzeleteket fektessük bele. Tisztítsuk meg a hagymákat, vágjuk apróra, és a felét szórjuk a húsra. Fedjük le a tálat, és tegyük a sütőbe 15 percre. Vegyük ki, hagyjuk állni 5 percet, fordítsuk meg a szeleteket, és tegyük vissza fedő nélkül 5 percre. Keveijük össze a maradék hagymát a zöldborsóval, és tegyük ezt is a tálba, és süssük még 3 percig. Rizzsel, sárgarépakockákkal tálalhatjuk. Karfiol sajttal Hozzávalók: 50 dkg főtt karfiol, 20 dkg kemény sajt, 1 evőkanál olaj, 3 db keménytojás, só. Lapos tálba öntsük az olajat, és erre tegyük a karfioldarabokat. Vágjuk kockára a keménytojásokat, és szórjuk rá a karfiolra. Sózzuk meg ízlés szerint, és takaijuk le, majd tegyük 2 percre a sütőbe. Reszeljük le a sajtot, majd szóljuk meg vele a kivett karfiolt. Tegyük vissza a sütőbe három percre. ízlés szerint tejföllel és/vagy borssal, pirospaprikával tálaljuk. Töltött paprika Hozzávalók: 8 db paprika, 30 dkg darált sertéshús, 10 dkg főtt rizs, 2 evőkanál olaj, 1 kis fej vöröshagyma, 1 db tojás, 30 dkg paradicsompüré, petrezselyem, cukor, só, őrölt fekete bors, pirospaprika. Vágjuk apróra a hagymát, és ezt, valamint a rizst enyhén pirítsuk meg az olajban (körülbelül másfél perc). Adjuk hozzá a darált húst és a tojást, fűszerezzük sóval, borssal, pirospaprikával. Jól keverjük össze mindezeket. Vágjuk ki a paprikák magházát, és tisztítsuk meg a magoktól, ereitől. Az előbb elkészített töltelékkel lazán töltsük meg a paprikákat, és tegyük őket egy lapos tálba. Öntsük rájuk a paradicsompürét, amit előzőleg egy kevés vízzel, petrezselyemmel és cukorral összekevertünk. Takarjuk be, és tegyük a sütőbe 10 percre. Vegyük ki, hagyjuk 5 percig állni, forgassuk meg a paprikákat, és tegyük vissza még 10 percre. Körítésül burgonyát adhatunk. Sajtos-kukoricás rántotta Hozzávalók: 8 db tojás, 2 dkg vaj vagy zsír, 10 dkg ementáli (parmezán) sajt, 10 dkg főtt, morzsolt csemege kukorica, só, metélőhagyma. Amennyiben mélyhűtött kukoricát vettünk, úgy 1 percre tegyük a sütőbe, hogy kicsit kiolvadjon. Vágjuk a sajtot kockákra, és tegyük bele a vajjal (zsírral) együtt másfél percre a sütőbe egy lapos tálban. Keveijük össze a tojásokat (egy kevés tejjel szaporábbá tehetjük), sózzuk meg, és öntsük ezt is a tálba. Tegyük az egészet 5-6 percre a sütőbe, utána metélőhagymával meghintve tálalhatjuk. Lelki Leveles Láda „Ördöglakat” „Tudom, hogy a féljem is írt magának, és gondolom, jól lefestette az elvált feleségét. Ismerem őt! Sajnáltatni tudja magát, de fütyül arra, hogy én egyedül nevelem a kislányunkat. A múltkor, amikor a gyyerek résaére pénzt kértem tőle, azt mondta: pénz az nincs, keress egy magadhoz való pénzes palit! Ha nem tetszik így, visszamehetek, ha felhagysz az örökös féltékenykedéssel. Kérem, mondja meg, hogy mit tegyek? Ugyan kinek, melyik férfinek kell manapság egy, a gyerekét egyedül nevelő, testileg-lelkileg lestrapált asz- szony, ha még olyan szép, fiatal is? Mellette viszonylag jó dolgunk volt, ha leszámítom, hogy tart egy macát, aki — esküszöm — rondább és öregebb nálam. El lehet ezt viselni? Es mégis! Mint a kivert kutya, visszakényszerülök. Vagy mégsem? Mit tegyek...?” Régen olvastam ehhez hasonló kétségbeesett levelet. A félje egyébként sehogyan sem festette le, csupán az ő meglátása szerint vázolta a helyzetüket. Látatlanul nem lehetek igazságtevő bíró, de mindkettőjük leveléből azt olvasom ki, hogy lelkűk mélyén szeretik egymást, ezért a véleményem, hogy kellő előkészülés után az újrakezdést meg lehetne próbálni. Talán... „Hálószobatitok” Titok az újságban! Mosolyognom kell, de Ön akarta így, kedves Asszonyom, mivel levélcím helyett jeligét írt. Szóval: a hitvesi ágyban a kölcsönös szerelem minden formája elképzelhető, sem nem bűn, sem nem szégyenletes. A hangsúly a „kölcsönösségen” van, és itt is tilos az erőszak! Leveléből kiderül, hogy némelyik változat érdekli, némelyiktől viszolyog ugyan, de a férje kedvéért csinálja, ám akad, amelyik ellen tiltakozik. Innen a baj! így ír: „Én a szeretkezés klasszikus formájának voltam a híve, de az Uram annyi mindenre rávett, hogy már magam sem tudom, mivé lettem, de azért ami sok, az sok...” Ne is haragudjon, de a leveléből kiérződik valamiféle alsóbbrendűség, valamilyen kisebbségi érzés. Arról nem is szólva, hogy miféle kölcsönösen jónak nevezhető, egymást kielégítő szexuális együttlét az, amikor az egyikük boldog, a másikuk undorodik? A szerelemben, a szeretkezésben sokáig nem lehet hazudni, itt a megadó kompromisszumnak — szerinten — nincs helye. Kivéve, ha pénzért csinálják! Akkor viszont kötelező mindenhez jó képet vágni. Anélkül, hogy csámcsognánk a témán, tudnia kell, hogy a válások nagy többségének oka: a szexuális élet ismeretének a hiánya, leegyszerűsítése, diszharmóniája, amelyek végül is odáig vezetnek. Tartok tőle, hogy Maguknál nincs minden rendjén több vonatkozásban sem! Ezzel a kérdéssel manapság már szakemberek foglalkoznak, érdemes hozzájuk fordulni, de irántuk nagyobb bizalommal legyen. Legalább a nevét és címét közölje! „Gertrúd” Nem értek a horoszkópokhoz, de ma, úgy látszik, a szexuális problémák uralják a mezőnyt. Gertrúd így ír: „Szeretem ezt a drága, nélkülözhetlen, de szélhámos legényt! Pedig tudom, hogy előbb-utóbb ráfizetek arra, hogy nem teszem ki a szűrét. Eddigi tapasztalataim alapján mondom, hogy ilyen, mint Ő, nincs más senki...” Nem tudom, kedves Gertrúd, hogy mennyire gazdag tapasztalatainak tárháza, de annyi Diztos, hogy több is van olyan, mint ő; minden vonatkozásban! Ne feledje: az ujjunk sem egyforma, így az egyediség csupán ebben az értelemben lehet kizárólagos. Gyorsítsuk a dolgot, nézzük a lényeget: kevés a hely és az idő. ő (állítólag) „nőtlen”, Maga asszony, gyermeke van! Ő szegény szélhámos — Maga írta így! —, s pénzeli a fiút, más kérdés, hogy mennyivel, a megítélésnél nem is lényeges az összeg. Ha jól számolom, ez a legény mkábh a lánya udvarlója lehetne, vagy... Erre még nem gondolt? Tudom, hogy a megadott jeligéje egy fantázianév, sőt, a megadott címe sem eredeti, amiből arra következtetek, hogy unalmában játszik, vagy ragadós az a jelző, amivel a fiúját illeti. Akkor keltett gyanút, amikor a telefonszámán „más” jelentkezett, csakhogy Ő rendes volt, és megadta a valódi címét. Természetesen ide nem írok, viszont — mások okulására, vagy szórakoztatására — komolyra véve a dolgot, válaszolok: sürgősen dobja ki a/iiít/Egyébként a tavalyi levele nálam van; az újévi trükkje sem sikerült... ... . A Felsőtárkányi Dózsa Mg. Termelőszövetkezet pályázatot hirdet főkönyvelői állás betöltésére. A pályázat benyújtásának határideje: 1992. február 24. Az állás azonnal betölthető, amelyhez legalább 5 év MGTSZ szakmai ^ gyakorlat szükséges. J A felfedezések világkiállítása Kolumbusz Kristóf elmélyül- ten imádkozott a La Cartéján, a karthauziak szigetén épült kolostorban — s innen indult azután hosszú, az ismeretlen felé vezető útjára, öt évszázaddal ezelőtt. A kolostor ma is áll, s immár régi szépségében újjáépítve romos állapotából, szemben Sevilla óvárosával. Ez lesz az idei év áprilisától a királyi fogadások színhelye az Expó ’92, évtizedünk legnagyobb világkiállítása területén. S nem messze az épülettől, a világkiállítás mesterséges taván ott himbálódzik majd a nagy felfedező három hajójának pontos mása. A felfedezések kora — ez a sevillai világkiállítás témája. Az Expó ’92 úgynevezett „első kategóriás” seregszemle, tematikus bemutatkozó, ehhez hasonló csak az osakai volt a közelmúltban, s éppen ezért rendkívül nagyszabású felvonulás: 110 ország, több mint húsz nemzetközi szervezet, Spanyolország valamennyi autonóm tartománya, s az egyes témákhoz csatlakozva jó néhány világméretű vállalat épít pavilont, bemutatót a szigeten. Április 20-tól október végéig legalább 15 millió látogatót várnak az Expóra, s úgy számítanak, hogy a látogatók fele külföldi lesz, nemcsak Spanyolországban üdülő külföldi turista, hanem olyan is, aki kizárólag evégett érkezik majd az Andalúz fővárosba. Nem túl sokkal a megnyitó előtt már csodás látvány várja azt, akinek sikerül bejutnia az építkezés területére: ezt most már lezárták a kíváncsiak elől, de a szervezők meghívására az építkezés nyílt napjain máris 1,8 millióan keresték fel a nem mindennapos bemutatót. Az infrastruktúra teljesen a helyén van: készek az utak, közlekedik az egysínű vasút, a lanovka, működnek a telefonok, zöldellnek a narancsfák és a pálmafák, állnak az új hidak a Guadalquivir felett. Lázas munka folyik a gyorsforgalmi utakon, az autópályák bevezető szakaszain, megnyílt már a város új repülőtere, a világkiállítás saját pályaudvara, ahová majd a külön expressz-szerelvények érkeznek. Jórészt állnak már a pavilonok is, legtöbbjükben most kezdődnek a belső szerelési munkák. Az építkezés kettős célt szolgál, jó néhány épület csupán a világkiállításra készül — ezek közé tartozik a nemzeti pavilonok jórésze, — ám sok épületet további használatra terveztek már. Andalúzia új technológiai központja alakul ki a szigeten az Expó bezárta után. A kiállítóknak készült modem lakótelepből, amely már jórészt berendezve váija azokat, akiknek hónapokon át otthona lesz, az Expó végeztével öröklakások lesznek. A pavilonok felvonultatják a modern építészet sok csodáját és sok furcsaságát is. Vannak csu- paüveg — ám a sevillai nyári melegre tekintettel természetesen fényszűrő és a hőt át nem eresztő — pavilonok, vannak, amelyeket fából ácsolnak, vannak betonkolosszusok és sátrak, tornyok és alagutak, vannak megkapóan szépek és meghökkentően furcsák. Az Európai Közösség 12 tagállama például 12 tornyot emel, s a közösség egy 13., nagyobb toronyban ismerteti saját tevékenységét. Mindezt hatalmas, sajátos sátorrendszerrel fedett terület köti össze, hogy a látogatóknak árnyékot biztosítson. Kanada pavilonját szürke pala borítja, a görög pavilon a nemes egyszerűségű, klasszikus vonalvezetésű templomokra emlékeztet, persze, a huszadik század végének architektúrájával. Az állandó épületek között vannak meghökkentő óriások és kecses, eredeti vonalvezetésű csarnokok, mint például a „Rozsdás Ház”, a sevillai új világkereskedelmi központ, amelynek falai acéllemezekből készültek, s ezeket idővel nemes rozsda vonja majd be, amely nem árt a lemezek anyagának, ám sajátos hőszigeteléssel szolgál. A meleg amúgy is olyan tényező, amellyel mindenkinek számolnia kellett a világkiállítás tervezésekor: Sevillában nyaranta negyven fok fölé is felkúszhat a hőmérő higanyszála. Az épületekben természetesen légkondicionálás működik majd, de a látogató sok időt tölt a szabadban is. A megoldás még az egykori mór birodalom lakosaitól származik: vízpermettel hűtik majd szinte az egész kiállítás területét, s mindenütt árnyas ligetek, fedett sétányok állnak a gyalogosok rendelkezésére. A közös piaci tornyok tetejéről, néhány más magasépületből, s egy több mint húsz méteres átmérőjű óriás gömbből finom vízpermet jut a levegőbe, hogy védje a hőségtől a látogatókat, akik nyilván hosz- szú időt töltenek majd a kiállításon, hiszen rengeteg a látnivaló. Csupán az öt tematikus pavilon megtekintése is sok időt igényel. Az egyikben Kolumbusz korának, a XV. századnak emlékeit állítják ki — a látogató képet kap majd arról az időszakról, amelyben az európai ember előtt hirtelen megnyílt a világ. A másik a felfedezések emlékeit gyűjti egybe, a harmadik, amely a természet védelmére hív fel, egyebek között olyan növényeket mutat be, amelyeket az újvilágból ismert meg az emberiség. Természetesen pavilont kap a hajózás története, s nem lenne teljes a világról alkotott kép, ha nem vezetné el a látogatót a jövőbe is — ez is külön tematikus kiállítás Sevillában. A nemzeti pavilonok, a nemzetközi szervezetek pavilonjai egyaránt azt szolgálják, hogy elsősorban a szellemiség, a kultúrák találkozóit mutassák be a felfedezések új korában. A rendezők természetesen hatalmas kulturális seregszemlét is előirányoztak: a világ legkiválóbb zenekarai, opera- és balettegyüttesei, művészei lépnek majd fel a külön e célra épült új színházban és a szabadtéri színpadokon. De gondoskodnak a test szükségleteiről is: a legkülönbözőbb éttermek, falatozók naponta akár félmillió látogatót is kiszolgálhatnak. Április 20-án János Károly spanyol király számos államfő jelenlétében nyitja meg majd a sevillai Expót. La Carteja szigete fél évre a világ nagy találkozóhelye lesz. Fejlett kultúra maradványai A tekintélyes amerikai tudományos folyóiratban, a Science magazinban nemrégiben megjelent tanulmány szerint az Amazonas folyó medencéjében napvilágra került agyagedények bizonyítják, hogy a tájon már 7-8000 évvel ezelőtt magas fejlettségi fokú kultúra létezett. A tanulmány szerzője, Anna Roosevelt, a chicagói Field Múzeum régészeti kurátora 1987-ben expedíciót vezetett az Amazonas medencéjébe annak bizonyítására, hogy a XIX. századi és a XX. század derekán végzett ásatások alapján tévesen minősítették 1000-1400 évesnek az ott talált agyagedényeket. A most elvégzett carbon- és hő-fény analízis tanúsága szerint ugyanis 7-8000 éves régészeti leletekről van szó, ami azt jelenti, hogy az agyagedények legkevesebb egy évezreddel öregebbek a Dél-Amerikában eddig találtaknál. Mint Anna Roosevelt ennek alapján kifejti tanulmányában, megdőlt az a régóta vallott feltevés, hogy a történelem előtti időkben a térség csak gyéren lakott volt. Az ásatások színhelye a brazíliai Santarem térsége volt. Hosszú időn át ugyanis elfogadott volt az az elmélet, amely szerint az Amazonas medencéje túlságosan szegény volt ahhoz, hogy népes lakosságot eltarthasson és színhelye lehessen jelentős növényi kultúráknak és állattenyésztésnek. Az Anna Roosevelt által vezett expedíció megállapította azt is, hogy az Amazonas medencéjének talaja éppen olyan gazdag, mint a Nílus vagy a Gan- gesz vidéke, vagy más folyók medencéje, ahol réges-régen gazdag kultúrák alakultak ki. Mindennap bekopogunk Önhöz!
