Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-15-16 / 39. szám
12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. február 15—16., szombat—vasárnap Napirenden az egészségügyi rendszerváltás A beteg nem maradhat orvos nélkül Biztosított neve L ____BÚÜAI 2 SQI.T Biztosított leánykori neve L Születési hely év hónap nap RÁCKEVE |l (9 |5 6 1 il lo lé 1 Személyazonosító jel 1 Ilii, 7Í7l7l8íaeliiií •Nyugdíjfolyósítási törzsszam il 1 ! 2 2 2 5 JJÍÍ Kiállítás időpontja hónap Iii9i sí u hm nap jTTT BETEüüIZTOSriAi! IGAZOLVÁNY Érvényesség korlátozása J934000II50001 le L'y A .1* K'1 i / Biztosító» vercsop./Cavc I _____ V iasztor. or.oi r,r.c. c\r.t. iciefo-vzajr. Választott cr>,‘ -f\e. rime, telefon c--r.á Orvos szelvénye 2 U934000II50001 B 8 A biztosított személyazonosító jele 2 U93AO00U5O0O1 U 8 orvos___________P H._ A biztosított neve: aiáuása ...... .........._................ A biztosított neve: Datum Dátum [mi UM 11191 Milli Az ötvös azonosítója: Az orvos azonosítója: Ilyen lesz a társadalombiztosítási igazolvány Az egészségügy teljes átalakítása, s ezen belül a szabad orvos- választás mindannyiunkat érint. A gyakorlati megvalósulás körül azonban elég sok a bizonytalanság, ezért is kértünk tájékoztatást a Népjóléti Minisztériumban az egészségügyi rendszerváltozást koordináló bizottság elnökétől, dr. Kincses Gyulától. — Mit jelent, hogy új alapokra helyezték az orvos és a beteg viszonyát? —- Eddig mindenkinek volt egy kijelölt körzeti orvosa, aki azonban csak a betegekkel foglalkozott, de valójában nemigen tudta, kik is tartoznak hozzá. Az orvosok fizetése egyáltalán nem függött attól, hogy hány beteget láttak el, s egyáltalán, hogy elégedettek-e vele. Ezért is tartjuk történelmi léptékűnek a szabad orvosválasztás bevezetését. Ezentúl mindenki eldöntheti, ki lesz a háziorvosa. Ha a beteg elégedetlen, akkor módja van változtatni. Az évenkénti orvosválasztást nem kell indokolni, de az évközi választások esetében már fel kell tárni az okokat. — És mit nyújt az orvosnak ez az új rendszer? — Lehetőséget ad a teljesítménnyel arányos bérezésre. Várhatóan az esztendő második felétől az orvosok jövedelmét alapvetően az határozza meg, hogy hány beteget láttak el és azok hány évesek. — A betegek kora miért fontos? — A legtöbbet betegeskedők, a nyugdíjasok miatt. Mivel eddig az orvosok fizetése nem függött az ellátottak számától, az időskorúak úgy érezték, hogy ők csak fölösleges munkát okoznak. Ráadásul hálájukat esetleg egyáltalán nem tudták leróni, vagy ha mégis, vékonyka volt a boríték. Az új rendszerben egy 70 éves beteg egész évi rendszeres ellátásáért az orvosnak háromszor any- nyit fizet a társadalombiztosítás, mint mondjuk egy 20 évesért. Tehát a háziorvos igenis, érdekelt lesz a nyugdíjasok megfelelő ellátásában. — A háziorvost az úgynevezettbiztosítási kártyával lehet felkeresni. Milyen lesz ez? — A nyugdíjasok kártyája két részből áll: az egyikkel lehet igazolni, hogy az illető jogosan veszi igénybe — díjtalanul — az egészségügyi szolgáltatást, a kártya másik, letéphető része a kiválasztott orvosé. De ami ennél sokkal fontosabb: a beteg vizsgálata után az orvos kitölti az adatlapokat feltüntető nyomtatványt. Minden kártyán rajta lesz, hogy tulajdonosa melyik vércsoporthoz tartozik, szenved-e gyógyszerallergiában, vagy hirtelen rosszulléttel járó betegségben. Vagyis a kártya életet menthet... — Vajon a háziorvos köteles-e minden hozzáfordulót fogadni? — Azt, aki a jelenlegi körzetéhez tartozik, az orvos továbbra is köteles lesz ellátni. Ha valaki máshol kíván orvost választani, akkor már mérlegelés tárgya lehet, hogy az orvos igent mond-e... Tisztességgel és felelősséggel csak bizonyos számú beteget lehet ellátni. Megnyugtatásul hozzá kell tennem: várhatóan az első félév végéig a körzeti orvosok kötelesek a területükön élőket továbbra is ellátni, függetlenül attól, hogy az illetőnek van-e már biztosítási kártyája vagy nincs. Beteg nem maradhat orvos nélkül... Szabó Margit Anyanyelvjárásunk jelenléte a mai nyelvhasználatunkban Anyanyelvjárásunk hangzás- világa, sokszínű, sajátos nyelv- használata értékes örökség számunkra. Erről győznek meg bennünket azok a szeretettel teljes vallomások, amelyekben költőink hitet tesznek a tájnyelvi ejtésízek sokszínű nyelvjárási szó- és nyelvhasználati sajátosságok egy életre szóló megbecsüléséről, s ezzel arra is példát nyújtanak, hogy bátrabban és gyakrabban menünk sajátos légkört teremtő tájszavakkal is élni mai nyelvhasználatunkban. A szülőföld iránti szeretetünk, megbecsülésünk jeleként foghatjuk fel, ha jólesik hallani olykor-olykor a táji ejtésízek jelentkezését egyre szürkülő köznapi beszédünkben. Ezért anyanyelvjárásunk hangzása, hangsúlyozási módja, mondatformaló dallamvilága értékes örökség számunkra. Ezt vallják költőink is, akiket versbeli vallomásra késztetnek anyanyelvjárásunk ejtésbeli ízei, hangzási jellegzetessé- ei: „Gyermekéveim nyelvén eszéltek körülöttem, s úgy körülöleltek / túlságosan nyílt e hangjaikkal, s túlságosán nyitott szívükkel” (Kónya: Napló). A tiszántúli, a Hajdú megyei ejtésízekről vall ez a versrészlet: „Hajdú megye szól / mikor megszólalok, / na véletlen kiejtem élet, félek/ nyelvem fölött pattognak, mint a fények / pici diftongusok” (Szabó Magda). — „Ó, anyám hangja hangszínre, dallamra élő beszéd /anyám tájszólásban beszél, /nem kopott le róla halálig” (Kónya: Kötelék). Jellemző nyelvhasználati jelenség és gyakorlat napjainkban, hogy a tajnyelvi szóhasználattal általában gyermekéveink, az édesanyák es nagyanyák valamikor nyelvhasználatához kapcsolt beszedhelyzetekben szoktunk élni, nem feledkezve meg arról sem, milyen tájnyelvi hangzástér veszi körül a felhasznált valódi tájszavakat, táji szókapcsolatokat: „Anyanyelvjárási hagyatékod pár szó, / Vas megyei ejtéssel ejtve” (Károlyi Amy: Hagyaték). — „Veletek fázom én, / szép csíki „ e”-k / surranó székelyföldi „s”-ek,Jveletek didergek én (Pet- rőczi Éva: Vers télelő havában). Hogy a valódi tájszavak milyen belső indítékok alapján jutnak mai nyelvhasználatunkban kulcsszói szerepekbe, arról az idézett szövegrészietek tanúskodnak. Szalay Lajos, a világhírű képzőművész tarnabodi gyerekkorára emlékezve anyanyelvjárása egyik tájszavát használja fel hiteles környezetfestésre: „Amúgy is penye gyerek voltam — így mondta nagyanyám — azaz gyenge, vézna alkatú (Heves M. Hírlap, 1991. augusztus 8.). Gyermekkori emlékein elmerengve a kőszegi mentőállomás sofőrje madárkórháza bemutatásakor sem véletlenül veszi ajkára a zombor, zompoly, zom- portáji család egyik alakváltozatát. „Figyeltem, amint édesanyám melengeti a kiscsibéket a zomporban (szakajtó kosárban).” (Magyar Nemzet, 1991. május 15.) PákolitzIstván versének a szövegrészletébe anyanyelvjárásának egyik jellemző tajszavát illeszti bele saiátos stíluselemként. „Egy tyúkalja-csi- be vagyunk / a történelmi Sira- lomvólgy szűköcske bucsérkosa- rában ” (Bucsérkosár = szalmából vagy fűzfavesszőből font, a tyúk etetésére szolgáló fedeles kosár). A szülőföld gyermekkori szemmel látott és megélt történéseit eleveníti fel ez a két versrészlet: „Pustol a hó (—a széltől sodorva esik a hó)... s tojással teli a kupujka (= gyékényből vagy szalmából font, kosár alakú tojástartó) (Kiss Anna: Továbbadom). — „Ó, a fiatalság, én ifjúságom, / Lányok ültek a pálya- szelen, /hogy dobrokolt bennünk az a csikó, amikor először feszült ránk csíkos trikó” (Kis Benedek: Labdaterek igézete). Hogy egy-egy valódi táiszó szókimondó, nyers ízeivel is mennyire felerősítheti mai nyelvhasználatunk sajátos mondanivalójának hatástenyezőit, ez a néhány szövegrészlet tanúsítja. „A bemondók, műsorvezetők és politikusok közötti nyögdösési versenyt lehetne rendezni, s közöttük vezetnek a totók, az orrhangú dünnyögők."{Ú\ Magyar- ország, 1991. nov. 30.). Szőke vi- csok vigyorgó nő társaságában ült (Magyar Nemzet, 1991. júl. 27.). — ..Ettől még nem lesz valami történet, s csak néhány zsennyegő (= lármázó, zajongo, dohogó) alak marad a filmben” (Heves M. Hírlap, 1991. márc. 27.). — „Még paklincsos (kul- lancsos, poloskás) gondolataimat is gatyára vetkőztetem előttetek” (Magyar Nemzet, 1991. júl. 1.). Közleményünk mondanivalóját azzel a tanulsággal zárhatjuk, hogy az új szerepekre érdemesített tájnyelvi formák segíthetik mai nyelvhasználatunkat abban, hogy sikeresen küzdj ünk a színtelen, elszemélytelenített nyelvi sablonok, a kiüresedett közhelyek ellen. Dr. Bakos József Kertész leszek Díszcserjék metszése Képzeletben húzzuk meg a vonalat a megfelelő bokorméretnél, és ott vágjuk vissza A cserjék hajtásai a talaj felszínéhez közel elágaznak, ezek megfásodnak és több évig élnek. Növekedésük bizonyos kor és méret elérése után beáll. Az idősebb szár fokozatosan elhal, tövéből új hajtás tör elő, ami átveszi az előző szerepét, és ez újra ismétlődik. A díszcserjék metszésénél a fent leírt újítási folyamatot szabályozzuk, valamint ritkítást végzünk. Az idős részek eltávolításakor ügyelnünk kell arra, hogy csak annyit vágjunk ki, amit a növény el tud viselni, és az alakját sem deformálja el. Nem kapaszkodik fel a cserjénk, ha az idős részeket úgy vágjuk vissza, hogy minél közelebb legyen a tőhöz. Idővel a fiatalabb részek, az új sarjak nagyon felszaporodnak. Ezeket is ki kell ritkítani, hogy ne sűrűsödjön el a bokor. Teljesen elvénült példányok újítására is sor kerülhet — különösen ha ez egy kedvelt, vagy ritka egyed —, de ezt fokozatosan hajtsuk végre. Mérsékelten vágjuk vissza az egész koronát, úgy, hogy a szemmel látható rügyek legalább egyharmada megmaradjon. Amikor a nem látható „alvórügyek” kihajtottak, illetve ezekből kellő mennyiségű és fejlettségű hajtás fejlődött, akkor eltávolíthatjuk a felette lévő idős részt. Néhány cseije nem kíván ilyen nagy odafigyelést, hanem egy menetben „tar”-ra vágva if- jítható. Mielőtt az ilyen alapos visszavágáshoz hozzákezdenénk, nézzünk utána, hogy saját gyökerű vagy oltott fajtáról van szó. Az oltványoknál ugyanis nagyobb kárt okozhatunk egy erőteljes visszavágással, azzal, hogy a vad alany sarjainak képződését elősegítjük, vagy éppen levágjuk a nemes részt, és csak az alany marad. Az újítással együtt, vagy azt megelőzően végezzük a ritkítást, ami a rendellenesen fejlődő, befelé növő, sérült vesszők eltávolításából áll. Ha a cserje már „kinőtte” a helyét, először végezzük el a visszavágást, majd a ritkítást, újítást. A cserjék átlagosan 2-3 méter magasra nőnek, és 3-5 évenként újulnak. Ide sorolhatók a majdnem minden kertben megtalálható aranyvessző (Forsythia) lőne, spirea, jezsámen. Tehát 3-5 évenkénti metszés, újítás elegendő. A nagyobb termetű, a díszfákhoz közei álló cserjék (díszalma, orgona, labdarózsa) még ritkábban igényelnek metszést. A metszés ideje díszcserjék esetében is általában a tél vege, illetve a tavasz. A helyes időpont megválasztásával a virágzás mennyiségét befolyásolhatjuk. A díszcserjék egyik csoportja (aranyvessző, japanbirs, spirea, jezsámen, orgona) az egyéves vesszők oldalrügyeiből közvetlenül, vagy az innen fejlődő rövid hajtásokon hoznak virágot. Minél több egyéves vessző van a bokron, annál dúsabb a virágzás. Ezért, hogy ne fosszuk meg magunkat ettől a látványtól, nyugodtan hagyhatjuk a metszést a virágzás utáni időre. A díszcserjék másik csoportja az idei hajtások végén fejleszti virágját. Ezek általában később nyílnak (mály- vacseije, nyári orgona), ezeket kora tavasszal, rügyfakadás előtt kell metszeni. A legtöbb díszfa, díszcserje levágott vesszője, ága vázába, vízbe állítva hajtatható, és nagyon üde tavaszi virágdíszt képez. Már kapott olyan hideghatást, hogy ez sikeres és teljes értékű legyen. Ha ezzel a dekorációs lehetőséggel élni kívánunk, a levágásra kerülő rész kiválasztásánál legyünk tekintettel az előzőekben elmondottakra. V. Pénzes Judit Távolítsuk el a felesleges, sérült és elvénült ágakat Két poén A rejtvényábrában két poén olvasható: 1. — Ez rettenetes! Ennek a Jóskának már megint nincsen pénze! — És tőled akar kölcsönkérni? A kérdésre adott választ lásd a rejtvényábra vízsz. 7. sz. sorában. 2. — Ha majd összeházasodunk, három szép kisgyermekünk lesz, Rudi! — Honnan tudod ezt ilyen, pontosan? — csodálkozik a vőlegény. Ä menyasszony válaszát a függ. 1. és vízsz. 24. sz. sorok tartalmazzák. Vízszintes: 1. Köztársaság Madagaszkár szigetén 7. Az első vicc poénja (zárt betűk: M, M, K) 13. Engedés, kibocsátás 14. Trópusi eredetű dísznövény 15. Szóhoz fűzött toldalék 16. Vásárolt 18. Nemzetközi íróklub 19. Tonnasúly, röv. 20. Jelez 22. Gleccservölgy — idegen kifejezéssel (TROG) 23 A tantál vegy- jele 24. A második poén folytatása (zárt betű: A) 27. Kiütés a ringben 28. Női név 29. Ritka férfinév 31. Holland légitársaság 33. Nagy szovjet félsziget 35. Nagy súly 36. Gyermekfelügyeleti intézmény 38. Német női név 40. Presser Gábor együttese 41. A Dóra jelenti c. könyv írója (Sándor) 43. Visszataszítóan csúnya, ormótlan 45. A jelenlegi napon 46. Az aradi vértanúk száma 48. Annyi mint, röv. 50. Derűre szokott következni 51. Német hímnemű névelő 52. ... Gallen 53. Tibeti szarvasmarha 55. Ritka férfinév 57. Fiatal nőstény szarvas 58. Maradona személyneve 60. Nyári idénymunkások éneke 63. Mezőgazdasági eszköz. Függőleges: 1. A második vicc poénjának első része (zárt betűk: M, E, O) 2. így halad a hernyó 3. A felsőfok jele 4. Grammsúly, röv. 5. Öreg nénike (névelővel) 6. Néma eset! 7. Elnevezés 8. Zuhant 9. Ellenálást leküzdve valameddig nyomul 10. Az ezüst vegyjele 11. Égitest 12. Mókus 17. Királyi ülőbútor 20. A Duna mellékfolyója Ausztriában 21. Ajtót nyitó 25. Afrikai köztársaság 26. Német kancellár (Helmut) 29. Szintén ne 30. Tárgyat vízzel tisztává tesznek 32. Divat — németül (MODE) 34 ........ C hristum (Krisztus előtt) 35 Súlyokat helyezett rá 37. Skálahang 39. Szorongásszerű aggodalom 42. A francia uralkodók megszólítása volt 44. Csuk 46. A fenyő termése 47. A Duna kisebb német mellékfolyója 49. Air.... (légiposta) 54. Állatbetegség 56. Fizikai képesség 57. Friss 59. Menni — angolul 61. Aszlányi Károly monogramja 62. Ford. állóvíz. * * * A megfejtéseket február 20-ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lapszámunkban közöljük. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény”! Báthory Attila
