Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-15-16 / 39. szám

SZÉPMAMA — 102 ÉVES KORÁBAN IS FIGYEL A VILÁG ESEMÉNYEIRE (4. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1992. FEBRUÁR 15-16. SZOMBAT-VASÁRNAP MEGYEI HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA ül. ÉVFOLYAM 39. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT 316. sz. TÜZEP-telep Füzesabony Telefon: 39/41-248 Sötétbarna Bramac tetőcserép 20 % engedménnyel kapható telepünkön, amíg a készlet tart. A munkanélküli-ellátásból kikerülők: Maximálisan 5000 forintot kapnak A kifizetett járadék 80 százaléka, de maximum 5 ezer forint lesz a munkanélküliek ellátásából kikerülők segélye a szociális törvény bevezetéséig, a kormány eredeti j avaslata szerint. Az Érdekegyeztető Tanács tegnapi plenáris ülésén ugyanis a délutánig tartó vita során sem sikerült a munkavállalók és a munkaadók által javasolt maga­sabb összegben megállapodni. Az érdekegyeztető felek rögzítették saját álláspontjukat, s a kormány pedig eredeti javaslata szerint adja ki a segélyre vonatkozó rendeletet. A munkavállalók eredeti javaslatuk fenntartása mellett foglal­tak állást. Ennek lényege, hogy valamennyi munkanélküli-ellátásból kikerülő 6 ezer forint segélyt kapjon, ami a jelenlegi minimálbér 75 százalékának felel meg. (MTI) Leszereltek Csütörtökön összesen 20 463-an szereltek le a Mai Honvédség és Határőrség la, nyáiból. Hathónapos szolgálat után 409 kétgyermekes fiatal térhetett vissza a polgári életbe. Négyszáz fiatal különböző okok miatt még nem szerelhetett le — mondta az MTI érdeklődésére tegnap Keleti György honvédel­mi szóvivő. Mint közölte: hatan kórházi kezelés alatt állnak, 60 sorkato­na fegyelmező zászlóaljban, 294 pedig alakulatánál tölti bünteté­sét. További negyvenen azért nem ölthettek újra civil ruhát, mert 30 napnál hosszabb időt töltöttek fogdában, s ez nem szá­mít be a szolgálati időbe. Becs is bekapcsolódhat Az 1996-os budapesti világki­állítás egyik altémája az ember és ember kapcsolata, másképpen a kultúrák találkozása. így termé­szetes, hogy a rendezvényhez — elsősorban kulturális kínálatuk­kal — a környező országok, így Ausztria is csatlakozhat — nyi­latkozta az MTI munkatársának Baráth Etele kormánybiztos. Fontos azonban leszögezni: itt nem világkiállítási közös rendez­vényről van szó. Fuvarpiac Magyar — szlovén közlekedé­si miniszteri találkozóra került sor Budapesten. A találkozón aláírták a magyar — szlovén köz­úti fuvarozási egyezményt, amely teljes összhangban van a fuvarpiac liberalizációját megva­lósító európai törekvésekkel, s ennek megfelelően biztosítja a szolgáltatások adminisztratív korlátozásoktól mentes áramlá­sát. Monarchikus partner? Vük Draskovic, a Szerb Meg­újulási Mozgalom vezetője Je­szenszky Géza külügyminiszter­rel folytatott tárgyalásai után ki­jelentette: a kapcsolatok jövőjét illetően reményei szerint egy de­mokratikus berendezkedésű, monarchikus államformájú Szerbia lesz Magyarország part­nere. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szerbek körében feszült­séget kelt minden olyan magyar megnyilatkozás, amely a Vajda­ság státusának megváltoztatását feszegeti. Szó esett a a megbeszé­lésen a nemzeti kisebbségek helyzetéről is: minden egyéni és közösségi szabadságjogot bizto­sítani kell számukra, hogy se a magyarok Szerbiában, se a szer- bek Magyarországon ne érezzék vendégnek magukat. Finomszerelvénygyári esélyek A változás ára: elbocsátás és feszültség Két évvel ezelőtt méo töhh mint háromezer emhernek arlott mim­Két évvel ezelőtt még több mint háromezer embernek adott mun­kahelyet az egri Finomszerelvénygyár, mára a létszám háromne­gyedére csökkent. Nemrégiben újabb háromszáz dolgozó kapott értesítést arról, hogy a vállalat megszünteti a munkaviszonyát. A létszámleépítés okairól, a gyár helyzetéről kérdeztük Vígh Endre vezérigazgató-helyettest. — A létszámleépítés okának megértéséhez mindenképpen vissza kell kanyarodnunk az el­múlt esztendő gazdasági esemé­nyeihez. A vállalat rendkívül széles kereskedelmi kapcsola­tokkal rendelkezik a belföldi és exportpiacokon egyaránt. Köz­vetlenül és jelentősen érintett bennünket a KGST-piac össze­omlása. Még ennél is erősebben éreztette hatását az, hogy válság­ba került a magyar járműipar, s rendkívül alacsony termelési szintre esett vissza a gépipar. Ez utóbbi elsősorban az ipari pneu­matika termelését érintette. Az elmúlt esztendő elején az igény­csökkenés még nem volt érzékel­hető, partnereink továbbra is ad­tak megrendeléseket nekünk. Év közben azonban kiderült, a drasztikus visszaesés miatt felül kell vizsgálni programjainkat. A harmadik termékcsoportunk­ból, a hűtőgépkompresszorból elsősorban a hazai piacon, de külföldön is jelentős mennyisé­get sikerült eladnunk. A tőkés exportunk megduplázódott en­nél a termékcsaládnál. — Az utóbbi sikerek azonban kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy teljes mértékig ellensúlyoz­zák a másik két termékcsoport iránti igények visszaesését... — Már a harmadik negyedév­ben arra kényszerültünk, hogy átmeneti „válságkezelő” intéz­kedéseket hozzunk. Több ízben volt részleges, egy-két hétig tartó leállás, s 3 hónapra bevezettük a háromnapos munkahetet is. Ek­kor még bíztunk abban, hogy év végére növekszik a rendelésállo­mány, s nem kell megválnunk munkatársaink egy részétől. Re­ményeink azonban nem váltak valóra, a megrendelők igényeiket átütemezték, csökkentették. A volt szovjet köztársaságokban az előrejelzések ellenére sem jött a kibontakozás. (Folytatás a 3. oldalon) Évek óta várják Lőrinciben, hogy a település városi rangot kapjon. A mai napon teljesül a régi álom, hivatalosan is átadják az erről szóló okiratot. Az újdonsült város lakóit sok rendezvény várja, amelyek­ről az 5. oldalon lévő körzeti összeállításunkban is olvashatnak. Felvételünkön a Tájház belseje látha­tó, amelyet ma délelőtt 11 órakor nyitnak meg. A Duna elterelését célozzák A Külügyminisztérium tiltakozó jegyzéke A Külügyminisztérium képvi­selője szóbeli jegyzéket adott át Cseh-Szlovákia budapesti nagy- követsége ügyvivőjének. A do­kumentumban a magyar kor­mány reagált Calfa szövetségi miniszterelnök február 4-én át­adott levelére, amelyben tájé­koztatást adott a szövetségi kor­mány döntéséről, hogy a bősi ví­zierőmű üzembe helyezésére ke­rüljön sor, és az építkezést cseh­szlovák területen fejezzék be. A magyar kormány megálla­pította, hogy ez a döntés, és a végrehajtás érdekében folyó munkálatok a Duna elterelését célozzák. A kormány ezúton is hangsúlyozni kívánja, hogy a cseh-szlovák kormány határoza­ta és megkezdett teljesítése nem áll összhangban a vízlépcsőrend­szer felépítéséről és üzemelteté­séről szóló, érvényben lévő 1977. évi államközi szerződés­ben, valamint a határvizek víz­gazdálkodási kérdéseiről kötött 1976. évi egyezményben foglal­takkal. A polgári repülésé az elsőbbség Megszűnnek a légifolyosók A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium illetékese tájékoztatójából kiderült: április 2-ától megváltozik a magyar légtér­használat eddigi gyakorlata. Az új repülési törvény elfogadásáig is egységes irányítást vezetnek be; amelyben — békeidőben — elsőbb­séget élvez a polgári repülés. Megszűnnek a légifolyosók, helyettük lé­giútvonalakon közlekednek a gépek. 2100 méteres magasság fölött lesz ellenőrzött a légtér, az alatt nincsen légiirányítás. Változik az út­vonal-bejelentési kötelezettség szabályozása: az eddigi 48 óra helyett a külföldről érkező kisrepülőknek indulás előtt 30 perccel, a belföldi­eknek pedig 2 órával kell engedélyt kérniük a repülésre, a pontos út­vonalat is megadva. Határozat Petrasovits ügyében A Fővárosi Bíróság pénteken hatályon kívül helyezte a Ma­gyarországi Szociáldemokrata Párt elnökségének azt a határo­zatát, amely felfüggesztette Pet­rasovits Annát pártelnöki tiszté­ből. A bíróság indoklása szerint: az elnökség döntése — a szerve­zeti és működési szabályzatot te­kintve — törvénysértő volt. Az ítélet nem jogerős. (MTI) Az eladósodottak kizárva Tőkeinjekció a mezőgazdaságnak Az agrárgazdaság súlyos pénz- ellátási zavarainak enyhítésére in­tézkedéscsomagot fogadott el csütörtöki ülésén a kormány. A bankok magatartásától is függő segítség mintegy 20 milliárd fo­rintos tőkeinjekciót jelent a mező- gazdaságnak — hangzott el a teg­napi szóvivői tájékoztatón. Miként a tájékoztató vendé­geként Gergátz Elemér földmű­velésügyi miniszter vázolta, a kormány úgy döntött, hogy a ta­vaszi növénytermesztési mun­kák finanszírozásához 10 száza­lékkal csökkentett kamatú hitelt vehetnek fel a termékértékesítési szerződéssel rendelkező terme­lők és gazdaságok, összesen 10 milliárd forint értékben. Nem kaphat azonban kedvezményt az, akinek 5 százaléknál keve­sebb, illetőleg 50 százaléknál na­gyobb adósság terheli a vagyo­nát. A kamatpreferenciákra az intervenciós keretből különíte­nek el egymilliárd forintot. A bú­za és a kukorica termelési költsé­geinek fedezéséhez 70 százalé­kos állami garanciát adnak. A hi­tel összege hektáronként nem haladhatja meg búza esetében a 8 ezer, a kukorica esetében a 10 ezer forintot. A garancia fedezé­sére összesen 9 milliárd forintot szánnak, mégpedig az agrárin­tervenciós keretből. Ugyancsak e keretet terheli egy másik elfo­gadott intézkedés. Eszerint az Agrárpiaci rendtartás pályázatot hirdet 200-400 ezer tonna kuko­rica tonnánként 6800 forintos áron való állami felvásárlására és értékesítésére. Az ellenérték fe­lét azonnal, másik részét a ter­mék eladását követő 15 napon belül, de legkésőbb szeptember 15-ig kifizetik. Magyarország lekerült a COCOM-listáról A tagországok illetékeseinek hivatalos közlései megerősítet­ték a COCOM február 5-6-i ér­tekezletének határozatát: a Ma­gyar Köztársaságot törlik a CO- COM-célországok listájáról. A törlés akkor lép életbe, amint az exportellenőrzési rendszer mó­dosításáról szóló kormányrende­letről az érintett országok hivata­los értesítést kapnak a magyar kormánytól - jelentette be teg­nap a külgazdasági minisztéri­umban tartott sajtótájékoztatón Kőhalmi Zsolt helyettes állam­titkár, az exportellenőrzési tár­caközi bizottság vezetője. Magyarország már 1990-ben tárgyalásokat kezdett a CO- COM-tagországokkal a fejlett technológiák importját akadá­lyozó intézkedések enyhítéséről. Élső lépcsőben 1990 decembe­rétől — Csehszlovákiával és Len­gyelországgal együtt — lekerül­tünk az úgynevezett ipari listá­ról. 1991-ben további liberalizá­lást kaptunk: ezúttal a stratégiai felhasználású vegyi anyagok im­portjára. Magyarország már 1990 végé­től szorgalmazta, hogy töröljék a COCOM-célországok listájáról. Ennek egyrészt feltétele volt a szovjet csapatok kivonása, más­részt a magyar exportellenőrzési rendszer módosítása. Kérdésre válaszolva Kőhalmi Zsolt elmondta: a liberalizálás nyomán a haditechnikai ipar te­rületén a lehetőségek ugrássze­rűen megnőnek. Ezek kihaszná­lásához azonban megfelelő pénzeszközökre van szükség. Másik pozitív hatása a döntés­nek, hogy a befektetni kívánó or­szágok szemében mindenkép­pen megbízható célország le­szünk, ahová érdemes fejlett technológiát is beruházni. A társasági törvény módosításai Az 1988. évi 6. számú társasági törvény legújabb módosítá­sai 1992. január 1-jén léptek hatályba. A törvény azonban ezt megelőzően is több módosításon esett át. F módosítá­sok összefoglalását végezte el és bocsátotta az MTI rendel­kezésére a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Miniszté­riumának Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügy­nöksége. Általános rendelkezések A törvény hatálya a korlátolt felelősségű és részvénytársasá­gokra, az egyesülésre és a közös vállalatokra, valamint a közkere­seti és a betéti társaságokra ter­jed ki. A törvényben fel nem so­rolt szervezetekre külön jogsza­bályok, illetve a Ptk. rendelkezé­sei az irányadók. (Például szö­vetkezetek, gmk-k, pjt-k.) A tör­vény előírja, hogy meghatározott tevékenységekre csak meghatá­rozott gazdasági társaságok ke­retében kerülhet sor. Ha a gazda­sági társaság tevékenységéhez meghatározott képesítést, illetve engedélyeket írnak elő, akkor ezek a követelmények fennáll­nak a társaság tagjaival szemben is. Gazdasági társaságnak külföl­di természetes személy is tagja lehet. A külföldi fél a teljes adó­zott nyereségét a befektetés pénznemében hazautalhatja. Ugyancsak hazautalhatja akár a teljes tőkéjét, ha úgy gondolja, hogy nem volt eléggé gyümöl­csöző a befektetése Magyaror­szágon. A vegyes vállalatoknál eltö­rölték az alkalmazottak számá­nak 500 fős felső határát. A gaz­dasági társaság minden tagjának érdekvédelmét szolgálja az a vi­szonylag új szabály, hogy semmis a nyereségből, vagy a veszteség­ből való kizárás, bármely tag ter­hére vagy javára is történne. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents