Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-15-16 / 39. szám
2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. február 15—16., szombat—vasárnap Nem akar egyesített fegyveres erőket: Ukrajna, Azerbajdzsán, Moldova Szakadás a FÁK-ban A társasági törvény módosításai Nyilvánosságra hozhatók Fejkvótát kér Vietnam Újabb vietnami követelés akadályozza a „hajósnép” — a Hongkongba menekült vietnamiak — hazatelepítését. A vietnami kormány fejkvótát kér Nagy-Britanniától minden egyes visszafogadott polgára után, készpénzben. A segély a hazato- loncoltak beillesztését, új munkahelyek teremtését szolgálná. Jelenleg több mint 54 ezer vietnami tengődik a hongkongi internálótáborokban. Közülük csak 4000-en számíthatnak menekültstátusra. A brit kormány havi 2000-es ütemben szeretné hazazsuppoltatni Hongkongból a többieket. Honecker: májáttétel „Előrehaladott állapotban lévő májáttételt” diagnosztizáltak a 79 éves Erich Honeckemél. Három orosz orvos kereste fel és vizsgálta meg nemrég a moszkvai száműzetésben élő volt keletnémet vezetőt Chile moszkvai nagykövetségén, ahová decemberben menekült feleségével együtt. A Chilei KP ugyanakkor azzal a kéréssel fordult Patricio Aylwin kormányához, hogy adja meg a politikai menedékjogot a megromlott egészségű Honec- kemek. Vonatstop Albániában Albániában tegnap bizonytalan időre felfüggesztették az ösz- szes személyvonat közlekedését biztonsági megfontolásokra hivatkozva. A vasúti hivatal igazgatója elmondta, hogy a rossz telefon-összeköttetés miatt bármikor összeütközhetnének vonatok; a réz telefondrótokat vandál módon letépdesik és ellopják. A pályák sem biztonságosak: a töltések talpfái ugyanis rothadnak, három éve nem kap a vasút rendszeresen újakat kicserélésükhöz. Éhségsztrájkol Lukjanov? A bűnvádi eljárás leállítását és mielőbbi szabadon bocsátását követelte Anatolij Lukjanov. A szovjet parlament egykori elnöke — akit tavaly ősz óta a puccs- ban játszott szerepe miatt tartanak vizsgálati fogságban — éhségsztrájkot helyezett kilátásba. Lukjanov, aki Mihail Gorbacsov diáktársa volt a moszkvai egyetemen, majd pedig egyik legközelebbi munkatársa lett, arra alapozza követelését, hogy a vele szemben felhozott vádak nem állják meg a helyüket. Utalt arra, hogy „a Szovjetunió szuverenitását és biztonságát veszélyeztető hazaárulás bűntette” nem nyert bizonyítást, így azt az ügyészség már korábban elejtette. Szakadás következett be tegnap, a volt szovjet haderő sorsának és az új védelmi erők kialakításának kérdésben rendezett minszki államközösségi csúcson: Ukrajna, Azerbajdzsán és Moldova kivételével nyolc köztársaság hozzáfogott annak az okmánynak a kidolgozásához, amely kétéves átmeneti időszakra létrehozza a fegyveres erők egyesített parancsnokságát. Nazarbajev kazah elnök áthidaló javaslata — miszerint 11 önálló, de közös védelmi szervezetbe tömörült hadsereg alakulna — így nem ért célt, három köztársaság mindenképpen az önálló haderő azonnali megteremtését tűzte ki célul. Nazarbajev azt javasolta, hogy átmeneti jelleggel maradjon fenn egy közös, ideiglenes hadsereg. Az orosz és az ukrán elnök a tervek szerint ma Minszkben kü- löntalálkozón tárgyal a kétoldalú kapcsolatokról — ezt maga Kravcsuk jelentette be Minszkben. Az ukrán elnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy szombaton gazdasági megállapodást köt Jelcinnel. Rendkívül figyelemre méltó, a volt szovjet hadseregben uralkodó állapotokat jól tükröző, s a minszki csúcshoz mindéképpen kötődő hír, hogy harci repülőgépek dezertáltak Ukrajnából. (MTI) Mindennek egyik, azonban az Államközösség jövője szempontjából legérzékenyebb vetü- lete a hadsereg kérdése. A katonai szakértők a hét eleje óta nem tudtak közösen álláspontot kidolgozni az Államközösség fegyveres erőinek összetételéről, azok irányításáról, illetve a haderő felosztásáról. Emiatt Ukrajna és Fehéroroszország várhatóan nem írja majd alá az egyezmények többségét. Erre utal, hogy Saposnyikov, az államközössegi erők parancsnoka ott volt Minszkben, mig a kijevi védelmi miniszter hiányzott, ami azt valószínűsíti, hogy Kijev kenyértörésre viszi a dolgot. Amennyiben nem születik valamiféle kompromisszum, köny- nyen bekövetkezhet, hogy Oroszország, amely a közös haderő fő szószólója, rákényszerülhet esetleg, hogy saját haderőt hozzon létre. S így már egészen más megvilágításba kerül a két köztársaság közötti két legaku- tabb vitás kérdés. Nevezetesen az 1954-ben Nyikita Hruscsov által az orosz-ukrán „megbonthatatlan” barátság jeléül az orosz-ukrán egyesülés 300. évfordulójára Ukrajnához csatolt Krím félsziget kérdése, amelyet Moszkva most visszakövetel. Ott találhatók ugyanis az egész évben használható, európai részen lévő, stratégiai haditengerészeti bázisok, Keres és Szevasztopol. A másik, ezzel összefüggő kérdés a fekete-tengeri flotta egysége, amelyhez Oroszország szintén ragaszkodik. Mindezek alapján nagyon nehéznek ígérkezik a pénteki államfői értekezlet. Eddig sikerült ugyanis életben tartani az „újszülöttet”, de kérdés, hogy lehet- e konszenzust teremteni a további fennmaradás szempontjából létfontosságú kérdésekben. A másik kérdőjel, hogy ha meg is marad valami latszategység, van-e hosszútávon egyáltalán értelme a nemzetközi jogi szempontból tisztázatlan Államközösségnek? (Folytatás az 1. oldalról) A cégbíróságnál lévő iratok a közhitelességet szolgálják, s ezek az adatok nyilvánosságra hozhatók. A cégbírósághoz intézett bejelentések elmaradását szankcionálja a törvény. A cégbíróságnál be kell jelenteni a vezető tisztségviselők, a felügyelő bizottsági tagok, a könyvvizsgálók nevét és lakhelyét, valamint minden olyan változást, amely kihat a társaság működésére. A gazdasági társaság tagjai a felosztott társasági vagyonrésze- sedés arányában felelnek a társaság tartozásáért. Kivétel ez alól a betéti társaság kültagja, a kft.-tag és a részvényes, szintén a cégbírósági bejelentéssel egyidőben lép hatályba. A kft. befizetendő pénzbetétének felét, de legalább 500 ezer forintot, a bejegyzés Az alapszabályban rögzíteni kell, hogy milyen részvényfajták kerülnek kibocsátásra, milyen mennyiségben és milyen névértéken. Lényeges egyszerűsítés, hogy az azonos részvényfajtához tartozó azonos névértékű részvények összevont címletű részvényként is kibocsáthatók. Törölték a törvényből azt a kitételt, hogy legalább 10 ezer forint névértékűnek kell lennie a részvénynek. A jogszabály szerint a bemutatóra szóló részvény szabadon átruházható, a névre szóló részvény eladását viszont a részvénykönyvbe be kell jegyezni. Ha külföldi szerez bemutatóra szóló részvényt, meghatározott időn belül át kell alakítania névre szólóra. A részvénytársaság alapítási tervezetében ismertetni kell az 1990. évi 6. számú értékpapír-törvényt. Az új jogszabályból kimaradt az a külföldiek által sokat bírált kitétel, hogy ha állami költségvetési szerv vagy pénzintézet kívánt részvényes lenni, ezt nem lehetett visszautasítani, s ha ez a szerv megszerezte az alaptőke legalább egyharmadát, akkor auAlaptőke-emelésre akkor kerülhet sor, ha a kibocsátó, illetve jogelődje legalább egy teljes naptári év óta működik. Amennyiben az alaptőke-emelésnél megszabják azok körét, akik a kibocsátott részvényeket megvásárolhatják, és a jegyzésre megállapított zárónapig nem jegyzik le az összes részvényt, az alaptőkeelőtt kell befizetni. Tárgyi apportként csak olyan végrehajtható dolgot, szellemi alkotást vagy jogot lehet figyelembe venni, amely utóbb harmadik személy hozzájárulása nélkül átruházható. A kft. vezető tisztségviselőinek személyes közreműködéséért nem lehet díjazást felszámítani. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a törzstőke felemelése vagy leszállítása, a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, illetve visszahívása, a díjazások megállapítása, a kft. átalakulása más gazdasági társasággá. A közgyűlésen a tagok képviseletét nem láthatja el az ügyvezető vagy a felügyelő bizottsági tag. A tagokat 100 ezer forint értékű törzsbetét után legalább egy szavazat illeti meg. tomatikusan 51 százalékos szavazati jogot kapott. A módosított jogszabály szerint az rt. alapítói meghatározhatják a részvényesek körét. Az rt. alapító közgyűlésének megnyitásáig az alaptőke legalább 30 százalékának pénzbeni hozzájárulásként rendelkezésre kell állni. Az alapító közgyűlésen a részvényjegyzők közül szavazati joggal az rendelkezik, aki a saját jegyzése 30 százalékát befizette. Uj kitétel a törvényben, hogy természetes személyek is létrehozhatnak zártkörű alapítású rt.-t. Az rt.-alapítás cégbírósági bejelentését követően a társaság szabadon rendelkezhet az alaptőkének a társaság rendelkezésére bocsátott részével. Az rt. közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik: a részvénykibocsátás, a részvényátalakítás illetve -csere. Legalább háromnegyedes többséggel kell határozni a részvények átalakításáról, ha'azokat felülbélyegzéssel alakítják át. A közgyűlés választja az rt. igazgatóit; nemcsak részvényesek, hanem külső személyek is megválaszthatok. melést meghiúsultnak kell tekinteni. Alapvetően új a jogszabályban, hogy a többségi vagy kizárólag külföldi tulajdonban lévő rt. más részvénytársaságban megszerezheti akár a többbségi tulajdont is. (MTI) Az újszülött betegágyánál Marakodó örökösök Alig három hónapos az újszülött, azonban egyre inkább kérdéses, hogy életben marad-e egyáltalán. A tavaly decemberben életre hívott, már a kezdet kezedetén súlyos születési rendellenességeket mutató Államközösségről van szó, amelynek léte és létjogosultsága születése pillanatától kérdéses. Látnivaló volt ugyanis, hogy hiányzik az érdekek közössége, s ez tiszavirág-életűvé teheti a szerveződést. Különösképp kézzelfoghatóvá vált ez az Államközösség két oszlopos tagja, Oroszország és Ukrajna között napról napra éleződő, áthidalhatatlan érdekellentétek kapcsán. A gazdasági és pénzügyi ellentétek mellett egyre fenyegetőbb az álláspontok megmerevedése a Krím félsziget körüli területi vitában, illetve a döntő fontosságú, a hadsereg jövőjére vonatkozó kérdésekben. Mindez nem sok jóval biztat az Államközösség vezetőinek pénteken esedékes minszki találkozója előtt. Ha számba vesszük a decemberi újszülött rendellenességeit, a leginkább szembetűnő, hogy a születésnél bábáskodó három szláv köztársaság közös érdekei kimerültek a Szovjetunió és annak intézményei, köztük a mindhárom vezető szemében szálkát jelentő gorbacsovi elnöki rendszer felszámolásában, illetve a gazdasági és katonai „örökösödési” kérdések rendezésében. Az első szakasz volt a könnyebb, a második problémakör már sokkal bonyolultabb, ugyanis a szovjet örökség felosztása a mindennapokból ismert, s nem éppen szívderítő marakodására emlékeztet leginkább. Csak találomra kiragodott kérdések: ki a nemzetközi jogi utódja a kremli sarló-kalapácsos lobogó levonásával megszűnt Szovjetuniónak, kié és milyen mértékben a hadsereg, ki és mennyit fizessen a közös adósságból, és ekkor nem szóltunk még a szovjet örökség többi, nyomasztó tételéről. Az Államközösség, amely létrehozóinak szándéka szerint nem állam, és nem is valami nemzetek fölött álló képződmény, nem tekinthető a nemzetközi jog alanyának, nem köthet ugyanis nemzetközi megállapodásokat és nem lehet tagja nemzetközi szervezeteknek. Az Államközösségnek, mint lehetséges együttműködési formának pedig semmiféle belső szerkezete nincs egyelőre. Nemzetközi példák igazolják, hogy különösen nehéz olyan államközösséget létrehozni, amely képes lenne a tagok eltérő érdekeit harmonizálni, illetve valamiféle közös érdeket „kifelé” képviselni. Amíg Nyugaton hosszas fejlődés eredménye a többé-kevésbé gördülékeny együttműködés, addig a volt szovjet utódállamok esetében nemcsak az ilyen irányú hagyományok hiányzanak, hanem a fentebb vázolt ellentétek is olyan mélyek, hogy egyértelműen veszélyeztetik az Államközösség létét a jelenlegi formájában. Ä hirtelen jött szuverenitás mámora eleve lehetetlenné tesz egy olyasfajta együttműködést, mint amilyen az Európai Közösségeken belül folyik, amelynek egyik feltétele a szuverenitás bizonyos fokú feladása a tagállamok részéről. Mindehhez járulnak még a Szovjetunión belüli orosz hegemónia továbbélése miatti félelmek, amelyeket Le- onyid Kravcsuk ukrán elnök fogalmazott meg talán a legmarkánsabban a minap. Három nappal a minszki találkozó előtt a Pravdában értésre adta, hogy az ukrán szuverenitás előbbre való mint a 11 köztársaság egysége, s Kijev soha sem fogja alávetni magát Moszkva diktátumainak, amelyek az államközösségi politika örve alatt születnek. Alaptőke-emelés A részvénytársaság jogszabályainak módosítása 1,8 millió hordós csökkentés OPEC-egység Az OPEC mind a 13 olajipari minisztere elfogadja a szervezet második negyedévére szólóan, hogy napi 22,5 millió hordónyira szorítsák le a kitermelési maximumot — jelentette a Reuter brit hírügynökség az iráni olajipari miniszterre hivatkozva. Az OPEC január folyamán napi 24,3 millió hordónyi olajat hozott a felszínre, így, ha a megállapodás létrejön, a kartell 1,8 millió hordóval csökkentené a kitermelést. Anjou Alexis elfogadta a szerb koronát A Spanyolországban élő „2. Alexis Anjou herceg” elfogadta a szerb nacionalistáknak azt az ajánlatát, hogy legyen „Nagy- Szerbia” királya. Az 1946. május 4-én Franciaországban született Alexis, aki 14 éves kora óta Spanyolországban él és 1987- ben felvette a spanyol állampolgárságot, a héten tartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy csak akkor áll hazája rendelkezésére, ha a szerb kormány hivatalosan felajánlja neki a koronát és a szerbek népszavazáson nyilvánítják ki akaratukat, hogy állítsák vissza a monarchiát. Úgy tudják, hogy a referendumra már két hónapon belül sor kerül. A koronát a Szerb Radikális Párt küldöttsége a napokban ajánlotta fel a hercegnek. Alexis, aki még soha nem járt Szerbiában, azt állítja magáról, hogy a kivégzett 2. Miklós orosz cár dédunokája és a jelek szerint korábban Oroszország és Ukrajna trónjára is igényt tartott. Polgári neve állítólag Alejo Primeller. Az Europapress spanyol hírügynökség jelentése szerint nemrégen egy brüsszeli bíróság elítélte őt okirathamisításért és nemesi előnév jogtalan használatáért. Azelőtt Athénben is élt, ahol állítólag a görög fekete ezredesek szintén felajánlották neki a trónt. (A DPA alapján.) / Köszönetét mondunk ^ Y Köszönetét mondunk N mindazoknak minadzoknak a rokonoknak, a rokonoknak. ismerősöknek, barátoknak, akik ismerősöknek. FILEP ISTVÁNNÉ akik szül. Szepesi Anna PÁLFI KÁZMÉR temetésén részt vettek temetésén részt vettek, részvétükkel, virágaikkal fájdalmunkat és részvétüket nyilvánították. enyhíteni igyekeztek. Gyászoló család Ä gyászoló család Mély megrendüléssel értesítünk minden rokont, munkatársat, ismerőst és barátot, hogy SEBESTYÉN ANTAL a HTI Gyöngyösi Erősítő Üzemének vezetője életének 45. évében — munkája végzése közben — váratlan hirtelenséggel szívrohamban elhunyt. Végső búcsúztatását 1992. február 19-én 14 órai kezdettel tartjuk a gyöngyösi Felsővárosi temetőben. Az elhunytért engesztelő szentmise február 19-én 07 órakor lesz a Szent Bertalan-nagytemplomban. Sebestyén Antalt a Helyköz Távbeszélő Igazgatóság saját halottjának tekinti. Gyászoló családja és munkatársai
