Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-08 / 6. szám

6. HÍRLAP, 1992. január 8., szerda Ausztrália, Üj-Zéland, Japán Németországban Ausztráliában a kormány minden évében a munkaerőpiac szükségleteinek megfelelően ha­tározza meg a külföldi munka- vállalók arányát. A kontinensen mindenekelőtt a magas képzett­séggel rendelkezők remélhetnek munkát. Erről bővebb felvilágo­sítást Ausztrália budapesti nagy- követségén (VI. kér. Délibáb ut­ca 30.) adnak. A munkát keresőktől többnyi­re részletes életrajzot kémek, amihez mellékelni kell egy olyan írást is, amelyben a pályázó fel­sorolja azokat az adatokat, ame­lyek a munkaadót általában ér­dekelhetik. A bizonyítványok angol fordítását és két angol nyelvű referenciát is ajánlatos beszerezni. Figyelni kell az angol mintára: Egy hónap alatt 12 %-kal nőtt a munkanélküliek száma Hogyan vállalhatunk munkát külföldön? A Heves Megyei Munkaügyi Központ igazga­tóhelyettese, Csatári Szilárd azzal kezdte a munkanélküliséggel kapcsolatos tájékoztatóját, hogy tovább romlott a helyzet megyénkben. Saj­nos, ez immár nem újság! De lássuk az adatokat: az elmúlt év decemberében 22 ezer 800-an ke­resték fel a központ munkaerőszolgálati irodáit. Köztük olyanok, akiknek egyáltalán nincs mun­kájuk, s olyanok is, akik más területre pályáz­nak, s most még csak érdeklődnek... Az elmúlt hónapban — novemberhez képest — 12 százalékkal nőtt megyénkben a munkavi­szonyban nem állók száma, ez az év végére elér­te a 15 ezer 700főt. Nekik pillanatnyilag 879 ál­láshelyet tudnak ajánlani, ez 10 százalékkal csökkent a korábbi hónaphoz képest. Ennek az alig ezer munkahelynek az 53 százaléka ipari, 11 pedig kereskedelmi szakmákhoz kapcsoló­dik, a többi úgynevezett „vegyessaláta.” Jelen­tős — 1100 — a pályakezdő munkanélküliek száma, közülük 948-an részesülnek segélyben. Egyébként a korábbinál 13 százalékkal többen — 13 ezer 600-an — kapnak járulékot. S mint a központ statisztikájából kiderül: az említett idő­szakban szűkebb hazánkban a munkanélküliség rátája — a keresőképesekhez viszonyított állás­talanok aránya — elérte a 10 százalékot. A me­gye két térségében ez az arány még jelentősebb: Pétervására környékén 15, míg Heves körzeté­ben 17 százalékos. Decemberben 147 közhasz­nú munkát végzőt tartottak nyilván, átképzés­ben, illetve az első szakmát adó oktatásban az említett időszakban 392-en vettek részt. A tavalyi év utolsó ülésén a Heves Megyei Munkaügyi Tanács számos intézkedést tett a helyzet javítására. Egyebek között 26,8 millió forintot adott különböző vállalatoknak, ezeknél várhatóan 194 új munkahelyet teremthetnek a közeljövőben. így például Pélyen, ahol 35 dol­gozót várnak gyógynövény-feldolgozásra, Po­roszlón 25-en kaphatnak majd munkát egy kis­szövetkezetben, míg Bükkszenterzsébeten 50 munkással kezdenek virágfeldolgozáshoz. A szakképzési alapból is jelentős összeget, 24,6 millió forintot osztottak szét három munkáltató cég és tíz iskola között, hogy elősegítsék a szak­munkásképzést, illetve a tanműhelyek fenntar­tását. A munkaügyi központ — lehetőségéhez ké­pest — továbbra is igyekszik segítséget és támo­gatást nyújtani a rászorulóknak. Lapunk vi­szont azzal az összeállítással kíván hozzájárulni a munkanélküliek gondjainak megoldásához, amelyben a külföldön ajánlott lehetőségeket adjuk közre. a táblázat-formában megírt öné­letrajz összállításánál arra, hogy a felsorolás azzal a tevékenység­gel kezdődjék, amelyet a pályázó utoljára végzett. A munkafeltételeket Ausztrá­liában messzemenőleg törvé­nyek és munkügyi bíróságok sza­bályozzák. A munkaszerződés­nek a következő pontokat kell tartalmaznia: a tevékenység kez­detének időpontja, a feladat le­írása, alá- illetve fölérendeltség, felmondási idő, a munkaidő hosz- sza, éves szabadság. Ausztráliában általában ötna­pos a munkahét, a törvényes munkaidő heti 35 és 40 óra kö­zött mozog. Minden munkavál­lalót évente legalább három hét fizetett szabadság illet meg, a négy hét azonban az általános. A felmondási idő mindkét fél részéről igen rövid. Megegyezik a fizetési periódussal, vagyis ahol hetente fizetnek bért, ott egy-két hét, illetve ahol havonta, ott egy hónap. Néhány hasznos tanács: a ran­gok Ausztráliában — sem az üz­leti, sem a magánéletben — nem játszanak nagy szerepet. Fonto­sak azonban a klubok. Az auszt­rálok munka után szívesen tér­nek be kollégáikkal egy sörre, a meghívást illetlenség visszauta­sítani! Aki Új-Zélandban kíván munkát vállalni, hasonló előírá­sokkal számolhat, mint amelyek Ausztráliában érvényesek. Ma­gyarországon Üj-Zéland képvi­seletét az ausztrál nagykövetség látja el. Japánban külföldiek csak egé­szen kivételes esetben találnak munkát, és ennek fő oka a nyelvi nehézségekben keresendő. Ajánlatos tehát elsajátítani e leg­gyakrabban használt japán kife­jezéseket. Üzleti tárgyalásokon elengedhetetlen az angol nyelv alapos ismerete is. Japánban külföldiek gyakor­latilag csak külföldi cégeknél ta­lálnak munkát, illetve azon kevés vállalatnál, amelyek kifejezetten külföldi munkaerőt keresnek. Ezeket munkaszerződés alapján küldik a Felkelő Nap országá­ba. Akik Japánban kívánnak dol­gozni, azoknak szükségük van az illetékes japán hatóság engedé­lyére. Ezt azonban csak akkor kapják meg, ha a jövendőbeli Ja­pánban működő munkaadó a ja­pán hatóságoknak igazolni tud­ja, hogy a foglalkoztatás az üzem érdekeit szolgálja, mivel azt a bi­zonyos tevékenységet japán munkavállaló nem tudja elvé­gezni. A munkaszerződés a szüksé­ges engedély nélkül érvénytelen. A munkavállalásra feljogosító beutazó vízumot az illetékes ja­pán külképviseletnek (Buda­pest, II. kér. Rómer Flóris u. 58.) kell megadnia. A német munkaerőpiac telí­tettsége miatt 1973 óta „toboro- zási stop” van érvényben az or­szágban. Ez azonban csak a há­rom hónapot meghaladó, nem önálló kereső tevékenységre vo­natkozik. Mind a szezonális munkavállalói (három hónapos időtartam), mind pedig a ven­dégmunka-vállalói megállapo­dás engedélyezésére magyar részről az Országos Munkaügyi Központ illetékes. A tartózko­dási engedélyt a Német Szövet­ségi Köztarsasájg budapesti nagykövetségén, illetve a Pécs környékén lakók a pécsi főkon- zulátoson szerezhetik be. A kérelemhez csatolni kell há­rom útlevélfényképet, a munka- szerződés munkaadó általi iga­zolását, valamint be kell mutatni az érvényes útlevelet. Az enge­dély megadásának időtartama változó, mindenkor az eset bo­nyolultságától, illetve különle­gességétől függ. A munkaszerződés megköté­sekor figyelni kell arra, hogy a munkaadó megkösse a törvény­ben előírt biztosításokat (beteg­ség, szociális és nyugdíjbiztosí­tás). A munkaidőt, bért, túlóra- dijat, szabadságot, s egyéb jutta­tásokat az iparban központilag meghatározott tarifaszerződések szabályozzák. A szerződésszegés következ­ménye — amely a munkaadóra és a munkavállalóra egyaránt ér­vényes! — az azonnali felmondás lehet, illetve kártérítés követelé­se. A normál felmondási időt — a munkaviszony tartamától függő­en — a törvény, illetve a tarifa­szerződés szabályozza. Ausztriában Finnországban A külföldiek munkavállalási lehetőségei Finnországban meg­lehetősen korlátozottak, mivel szigorú szabályok vonatkoznak a tartózkodás időtartamára, és a munkavállalási engedélyek ki­adására is. További nehézség, hogy meglehetősen nehezen el­sajátítható az ország két hivata­los nyelve, a finn és a svéd. A nagyvárosokban el lehet boldo­gulni az angollal és a némettel is, de franciául igen kevesen beszél­nek. Azoknak a külföldieknek, akik három hónapnál hosszabb ideig akarnak Finnországban tartózkodni, és munkát is kíván­nak vállalni, még a beutazásuk előtt tartózkodási és munkavál­lalási engedélyt kell szerezniük az országukban működő finn diplomáciai képviseleten. A kér­vények elbírálása általában két- három hónapot vesz igénybe. A Helsinkiben működő Mun­kaközvetítő Hivatal (Työvoima- toimisto) csak azoknak a külföl­dieknek szerez munkát, akiknek a házastársa finn állampolgár. Különösen azoknak a külföldi­eknek jók az esélyei a munkavál­lalásra akik computer-szakér- tők, mérnökök és építészek. A munkajogi feltételeket álta­lában az adott ágazati érdekvé­delmi szervezetek és a munkaa­dó közötti szerződések határoz­zák meg. A törvények csak a 30, illetve annál több dolgozót fog­lalkoztató munkahelyekre vo­natkozólag határozzák meg a munkavállalók és a munkaadók közötti viszonyt. A külföldi munkavállalók ugyanannyi bért kapnak, mint finn kollégáik, ami azt jelenti, hogy ez legalább a munkaszerződésben meghatáro­zott minimális munkabér. Ezen­kívül a munkavállalónak fizetett szabadság is jár. Az iparban az átlagos munkaidő napi 8, heti 40 óra. Az éves szabadság általában 25 munkanap. Akiknek még négyévesnél kisebb gyerekük van, azok napi munkaideje 6 óra, a társadalombiztosítás azonban pótolja a további 2 órára jutó bért. Az 1988 óta érvényes munka­jogi reform óta Finnországban a felmondási idő maximum hat hónap. Szigorú szabályok vonat­koznak az egészség- és munka- védelemre. Álláshoz — nyugati szomszé­dainknál — több módon is hozzá lehet jutni: országos napilapok vagy helyi újságok hirdetései nyomán, közvetlenül a leendő céghez benyújtott pályázat útján. A helyileg illetékes munkaerő­hivatalok, tanácsadó szolgálatok elvileg szintúgy kínálhatnak ki- nek-kinek munkát. Azt azonban nem árt azért tudni: nagy a kon­kurenciaharc, amely főleg a nyelvi nehézségekkel is küzdő nem német anyanyelvűeket érin­ti. Ausztriában — külföldiek ese­tében — már szóbeli munkavál­lalási szerződés is érvényes, de — ha például háztartási alkalma­zottakat vagy ipari tanulókat vesznek fel —, az írásos meg­egyezés kötelező előírás. Noha a HEVES wm Ne feledje: a legjobb befektetés a HIRLAP-hirdetés! EGER, Barkóczy u. 7. sz. 33Ü1.(PF.:23) T.:36/13-644 Fax: 36/12-333 Egy lap amely a megye minden olvasójához szól! az osztrák törvények szerint a szóban megkötött alku után is megkezdhető a munka, mégis az írásos szerződést ajánlják. A munkaviszony befejeztekor sem feltétel az írásos forma, te­hát a szóbeli közlés is érvényes, viszont az írásos forma mindezek ellenére ebben az esetben is java­solt. A felmondási határidő egy hónap, ha a munkavállaló akar kilépni. Ha az állást a munkaadó szünteti meg, ez hat hét a két év­nél nem régebbi, a cégnél letöl­tött munkaviszony esetében. Ha valaki 25 évig vagy tovább volt hűséges ugyanahhoz a vállalat­hoz, öt hónap felmondási idő il­leti meg. A munkások törvényes felmondási határideje 14 nap. Ha a munkaviszonyt meg­szüntetik, minden dolgozónak alapvető joga, hogy minősítő bi­zonyítványt kapjon, amely azon­ban — sem állandó, sem szerző­déses munkaviszony megszűnte végén — nem tartalmazhat az il­letővel kapcsolatban negatív ki­tételt. A külföldiek — így a magya­rok is —, akik Ausztriában szán­dékoznak dolgozni, először is tartózkodási engedélyt szerezze­nek be. Ezt indulás előtt az oszt­rák konzulátus illetve Ausztriába érkezésük után az ottani, külföl­dieket ellenőrző rendőrség, a Fremdenpolizei adja ki. A tar­tózkodási engedélyen kívül fog­lalkoztatási engedélyre is szük­ség van. Ezt vagy a tartományi vagy a helyileg illetékes munkae­rő-hivatalnál kell kérni. A foglalkoztatási engedély ugyanakkor feltétele a munka- vállalói engedély kibocsátásá­nak, amelyet a munkába lépés­kor be kell mutatni. Ez csak egy meghatározott állás betöltését teszi lehetővé, így munkahely­csere esetén újra kell kérni. A ke­rületi közigazgatási hivatal által kibocsátott munkavállalási en­gedély és a munkaerő-hivatalok által kiállított foglalkoztatási en­gedély időbeli érvényessége összhangban kell, hogy legyen. Legalább öt évi ott-tartózko- dás után kapható Ausztriában korlátlan tartózkodási engedély. Ennek feltétele az érvényes munkavállalói engedély és a büntetlen előélet hatósági igazo­lása. Svédországban Mindenekelőtt svéd munkaadót kell keresniük. Ilyen bőségre akad a svéd újságokban. Ha a kapcsolatfelvétel megtörtént — személyesen vagy írásban —, előzetes munkaszerződést kell kérni a jövendőbeli munkáltatótól. Ezt az igazoló okmányt három fényképpel együtt a magyarországi svéd nagykövetségen lehet benyújtani, angol, német vagy francia nyelven kitöltendő kérdőív kíséretében. Ezután kb. két hónapba telik, amíg a Munkaengedélyezési Ható­ságtól, megérkezik a pozitív válasz. Svédországba három hónapos tartózkodási ideig nem szükséges vízum. Ha ennél tovább marad a külföldi az országban — jelen esetben munkavégzés céljából —, ak­kor a hatóság a tartózkodási engedélyt a munkavállalási engedéllyel együtt megadja, külön kérelem nélkül. A munkaszerződést a helyszínen írásban, közös megegyezéssel kötik meg a felek. Ebben pontosan meghatározzák mind a munkaa­dó, mind a munkavállaló jogait és kötelezettségeit, illetve az esetleges szerződésszegés jogi következményeit. Üdülési és Szanatóriumi Igazgatóság 1992. február 15-től bérbe adja a parádfürdői szanatórium „B” épületében lévő vendéglátó egységet (235 m2) 3 éves időtartamra. A pályázatot az alábbi címre kell benyújtani a megjelenést követő 30 napon belül. Mátra-Bükkvidéki Üdülési és Szanatóriumi Igazgatóság Mátrafüred, Pf. 8. A versenytárgyalás időpontjáról a pályázókat írásban értesítjük.

Next

/
Thumbnails
Contents