Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-08 / 6. szám

HÍRLAP, 1992. január 8., szerda PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ Kanadában Aki Kanadában akar munkát vállalni, maga kezdeményezzen. Nem veszik jó néven — a vezető beosztások és az igen egyszerű munkák kivételével —, ha har­madik személy ajánl valakit. Fontos az is, hogy a külföldi pá­lyázó tudjon angolul és franciául — tartományonként változóan —, de a legjobb, ha mindkét nyelven beszél. A munkavállalási ajánlatot a cégek a kanadai munkaerő-hiva­talnak, a Canada Manpower Centernek (CNC) terjesztik elő. Külföldi csak akkor kaphat meg egy munkát, ha nem áll rendel­kezésre megfelelő belföldi dol­gozó. Ekkor a pályázót a ma­gyarországi kanadai képviselet értesíti és beszélgetésre hívja be. Ennek során tisztázzák, alkal- mas-e a jelölt a feladatra és meg­felel-e a bevándorlási törvény követelményeinek? Ha igen, be lehet adni a munkavállalási ké­relmet. Ha elfogadják a pályáza­tot, a jelentkező megkapja a ki­zárólag az adott munkára és idő­tartamra szóló vízumot és mun­A Dél-afrikai Köztársaságban meglehetősen nagy számban áll rendelkezésre betanított, illetve szakképzetlen munkaerő. Ez azt jelenti, hogy szakmával nem ren­delkező külföldiek aligha kap­hatnak munkát Dél-Afrikában. Ezzel szemben a jólképzett és nagy gyakorlatott szerzett szak­emberek számára kitűnő mun­kalehetőségeket kínálnak a gép­gyártás, az acélgyártás, az autó­ipar, a villamos- és elektronikai ipar, a távközlés, a bányászat és az építőpipar területén. Ugyancsak jó álláslehetősé­gekkel számolhatnak az orvo­sok, fogorvosok és szakképzett ápolók. Ha valaki hosszabb ideig szán­dékozik Dél-Afrikában dolgoz­ni, esetleg ki szeretne vándorol­ni, idejében el kell sajátítania mindkét ott használatos nyelvet, az angolt és az afrikaanst, hogy ne érhesse hátrány a munkavál­lalásnál. Az álláskeresésre a következő lehetőségek állnak rendelkezés­re: felvehetjük a kapcsolatot olyan magyar cégekkel, melyek Dél-Afrikában tevékenyked­nek. Ha valaki helyi cégnél kíván dolgozni, egyénileg kell munkát keresnie, ami bizonytalanabb, ugyanakkor nagyobb kockázatot is jelent a munkavállaló számára. Dél-Afrikában is működnek munkaközvetítő ügynökségek, melyek a magasan képzett szakemberek számára keres­nek munkát. A közvetítési díj az éves bruttó jövedelem 10- 15 %-át is eléri. A pályázatot nagyon gondo­san fogalmazzuk meg, mert ha kiegészítést kémek tőlünk, az el­járás bonyolult, hosszadalmas és költséges. A pályázatnak min­denképpen tartalmaznia kell az önéletrajzunkat, amelyben kö­zöljük az életünkre vonatkozó adatokat, részletesen ismertet­jük iskolai és szakmai előmene­telünket, képzettségünket. Az önéletrajzhoz válasszunk táblá­zatos formát, melynek első sorá­ba — ahogyan ez az angol nyelvű országokban szokás — a legutol­só munkakörünket tüntessük fel. Ennek megfelelően a következő sorba az azt megelőző tevé­kenységünk kerül. A kísérő levélben röviden, de világosan indokoljuk meg, miért szeretnénk éppen a Dél-afrikai Köztársaságban dolgozni. A pá­lyázatot a képzettségünket tanú­sító bizonyítványok másolata és azok hiteles angol nyelvű fordí­tása egészítse ki. Mindenképpen megéri — ha anyagilag győzzük —, hogy egy bizonyos idő eltelté­vel közvetlen kapcsolatba is lép­jünk a dél-afrikai céggel. Ha te­lefonon vesszük fel a kapcsola­tot, ezt semmi esetre sem fogják zaklatásnak venni, ellenkezőleg, kavállalási engedélyt. Tehát a külföldi az engedélyek módosí­tása nélkül máshol nem dolgoz­hat és egyetemi tanulmányokat sem folytathat. Ha valaki a kanadai lapok ál­lásajánlataiból válogat, ne gon­dolja, hogy a hirdetés nagysága arányos az állás fontosságával. A személyes kapcsolatfelvételre jók a nemzetközi vásárok kana­dai képviseletei. A kanadai munkavállalás ér­dekében benyújtott pályázatok alapszabálya, hogy legyenek rö­videk: 1-1,5 oldalon tartalmaz­zák az illető pályáját, konkrét kí­vánságait és azt, miért esett vá­lasztása éppen a cégre? Sajátos szabály, hogy a legutolsó munka­helyet kell előre írni, a többit idő- rendileg visszafelé. Az életrajz mindenképpen térjen ki a hob­bikra, testsúlyra és testméretek­re. Az adatokat lehetőleg font­ban és hüvelykben kell megadni, bár hivatalosan az országban a méterrendszer is elfogadott. A beadott pályázati anyag rö­vid, fotóval kísért életrajzból, hi­alkalmazásunk esélyeit növel­hetjük általa. Fontos, hogy az ilyen telefonbeszélgetést ugyan­olyan gondosan tervezzük meg előre, mint a pályázatot. A szerződést az európai min­ták szerint célszerű megkötni. Jó tudni, hogy Johannesburg­ban magasabbak a fizetések, mint az ország többi részén. A Dél-afrikai Köztársaságban a törvény által előírt felmondási Franciaországban — a mun­kahelyek számának korlátozott­sága miatt a tömeges munkaerő­bevándorlást, illetve a vendég- munkások táborozását 1974- ben beszüntették. Ennek ellené­re, ha valaki munkavállalási cél­ból kíván Franciaországba utaz­ni, és ilyen kéréssel fordul a Nemzetközi Ki- és Bevándorló Hivatalhoz, kivételes esetben megkaphatja az engedélyt. Mi­vel rengeteg szakképzetlen, fran­ciául nem, vagy csak kevéssé tu­dó munkaerő áramlik a volt gyarmati országokból az anyaor­szágba, munkát, szerződést csak olyan, magasan szakképzett szakemberek kaphatnak, akik emellett még magas szintű fran­cia nyelvtudással is rendelkez­nek. telesen lefordított bizonyítvá­nyokból, legalább két írásbeli ajánlásból és az ezekhez csatolt kísérőlevélből álljon. Az anyag elküldése előtt ajánlatos felhívni a leendő vállalat illetékesét. A bemutatkozó beszélgetés a je­lentkezővel ritkán marad el. En­nek folyamán ügyeljünk a meg­felelő ruházatra és a pontosság­ra. A személyes bemutatkozás kötetlen beszélgetéssel kezdő­dik, mely nem érinti a családot és a politikát. Ezután hamar a tárgyra térnek. A szándékleve­lek (letter of intent) nem kötele­ző erejűek, kivéve, ha egy terüle­tileg illetékes ügyvéd is aláírja azokat. A munkaviszony megszűnése felmondás útján lehetséges. A felmondási idő tartományon­ként más, egy és nyolc hét között változik. Néhány területen az adott munkahelyen eltöltött idő­től is függ. Kanadában nincsenek önálló munkaügyi döntőbíróságok. Ezek feladatát érdekegyeztető fórum látja el. A bizottság dönté­sei kötelező erővel bírnak. idő minden munkavállaló szá­mára 14 nap. Az egész éven át foglalkoztatottak 14 napi fizetett szabadságot kapnak, amibe a hi­vatalos ünnepnapok nem számí­tanak bele. Részletesebb felvilágosításért a Dél-afrikai Köztársaság képvi­seleteihez kell fordulni, ugyan­csak ők adnak tájékoztatást ar­ról, hogy milyen iratok szüksége­sek a munkába álláshoz. Több szervezet is foglalkozik a külföldiek munkavállalási prob­lémáival, információkat szolgál­tatnak és segítséget nyújtanak az álláskeresésben, pl. a lAgennce Nationale pour l’Emploi (AN- PE), 53 Avenue du Général Lec- lerc, 92136 Issy-Les-Moulinea- ux, vagy a l’Office des Migrati- onss Internationales, 44 rue Bar- gue 75015 Paris. Amennyiben sikerült állást szereznünk, a következőkre kell ügyelni a szerződéskötéskor: pontosan meg kell nevezni a munkaadót és a munkavállalót; pontos munkaköri leírást kell mindkét fél rendelkezésére bo­csátani; meg kell nevezni a mun­kába állás időpontját, azt, hogy meghatározott időre kötik-e a szerződést, illetve tisztázni kell a Norvégiában A külföldiek Norvégiában igen nehezen vállalhatnak mun­kát, mert alig adnak ki számukra tartózkodási és munkavállalási engedélyt. Norvégiában ugyanis egyre nagyobb a munkanélküli­ség és az áremelkedés, a termelés pedig stagnál. A kormány 1975. február 1-jei hatállyal a hazai munkaerő- piac érdekében elrendelte, hogy a külföldiek általában ne vállal­hassanak munkát. Ez azt jelenti, hogy a svéd, dán, finn és izlandi állampolgárok kivételével kül­földi nem kaphat munkavállalási engedélyt. Azért kivételek is vannak. A munka- és foglalkoztatási tila­lom nem érinti azokat, akikre Norvégiában nagy szükség van, de nincs belőlük elég. így például a szakképzett erőket — beteg­ápolókat, hotelszemélyzetet, ol­vasztó kohókban, öntödékben, nyomdában dolgozókat, néha pedig az építészeket — várják. Kivételek a tudósok, művészek, zenészek, valamint azok is, akik­nek házastársa és gyermekei nor­vég állampolgárok. Nem vonat­kozik a szigorítás a családokban alkalmazott gyermekgondozók­ra és a nyári vakáció alatt diák­csere keretében parasztgazdasá­gokban dolgozó fiatalokra sem. Az a külföldi, aki Norvégiá­ban szeretne dolgozni, a beuta­zás előtt szerezzen be vízumot a norvég nagykövetségtől. Ehhez a kinti munkaadótól igazolást kell bemutatnia, együtt a tartóz­kodási és munkavállalási kére­lemmel. A hivatalos döntésről a pályázót a nagykövetség írásban értesíti. Az értesítést az útlevéllel együtt megérkezéskor be kell mutatni. A nelyi rendőrségen hét napon belül köteles a külföldi munkavállaló bejelentkezni. A külföldiek munkafeltétele­it, főleg a bért kollektív szerző­dés rögzíti. A felsőfokú végzett­ségűek nem egyszer kevesebbet keresnek a szakmunkásoknál. szerződés esetleges meghosszab­bításának feltételeit; Tisztázni kell az alá- és fölérendeltségi vi­szonyokat; a munkaadónak ki kell jelentenie, milyen társada­lombiztosítási, egészségbiztosí­tási, nyugdíj- és munkanélküli­segély feltételekkel köti a szerző­dést; pontosítani kell a szerző­désszegés feltételeit és következ­ményeit; meg kell nevezni azon jogszabályokat, amelyek alapján kötik a munkaszerződést. Külön fel kell tüntetni, ha próbaidős munkáról van szó. Ha már Franciaországban va­gyunk, érdemes felkeresni a pá­rizsi magyar nagykövetséget (92 rue Bonaparte, Paris 75006), ahol további felvilágosítással tudnak szolgálni. Hírek A Centrumot 10 országban árulják. Magyaror­szág legnagyobb áruházi láncának, a Centrumnak a privatizációja valószínűleg még az év vége előtt be­fejeződik. A Barclays Bank, amely a vállalat va- gyonbecslését végezte, 10 ország potenciális beru­házóinak küldte el a tájékoztatót. Bár a vállalat könyv szerinti értékét nem hozták nyilvánosságra, a Centrum vagyona a múlt évben — a jelentések szerint — 3 milliárd forintra, nyeresége pedig 600 millió forintra volt tehető. A Centrum 35 áruházzal rendelkezik, melyek teljes területe 166 ezer m2. Ebből a kifejezetten el­adótér 66 ezer m2. A Barclays Bank az ország különböző részein lé­vő 25 legnagyobb Centrum Áruházat magában foglaló új vállalkozás részvényeinek 51%-ára keres potenciális beruházókat. A maradék 10 áruházat a Centrum értékesítette. * Malév — Delta megállapodás. A magyar állami légiforgalmi társaság, a Malév, nemrégen állapo­dott meg a Delta Airlines társasággal arról, hogy közös járatokat indítanak a Budapest — New York útvonalon. A Malév tisztviselői szerint a tarifák azonosak lesznek a PanAm által alkalmazottakkal. A Delta Airlines, amely megvásárolta a PanAm légitársaságot, fogja gyakorolni a PanAm európai működtetési és eladási jogait is. A megállapodás feltételei értelmében a Malév és a Delta hetente három járatot indít Budapest és New York útvonalon ugyanazon járatszám alatt, frankfurti megállással. A megállapodás az október 27. és március 28. között érvényben lévő téli me­netrendre vonatkozik. A menetrendben már heti négy járat szerepel: New York és Budapest között közvetlen járat lesz, a New York-ba induló járatok azonban heti két alka­lommal leszállnak Bécsben. A Malév egy közösen megállapított jegymennyi­séget magyar valutáért fog értékesíteni. * A Jetro irodát nyit Budapesten. A Japán Külke­reskedelmi Szervezet (a Jetro) a közelmúltban nyi­totta meg budapesti irodáját. Az iroda feladata az, hogy megismertesse a ma­gyar üzletembereket a japán piac követelményei­vel, illetve ellássa a japán üzleti világot magyaror­szági beruházási lehetőségekre vonatkozó informá­ciókkal. Jelenleg 12 magyar — japán vegyes vállalat mű­ködik Magyarországon összesen 80 millió dolláros tőkével, melyből a Magyar-Suzuki PLC egyedül 70 millió dollárral részesedik. A Japánba irányuló magyar export ebben az év­ben 10%-kal nőtt, míg az import 30%-kal. A szórakoztató elektronikai cikkek és alkatré­szek a magyar import mintegy 40%-át teszik ki. Az év első felében a Japánba irányuló magyar export némileg meghaladta a 80 millió dollárt, az import összege 90 millió dollárt tett ki. 11 japán kereskedőház rendelkezik magyaror­szági irodákkal, többek között a Marubeni a C. Itoh, a Mitsubishi, a Nissho Iwai, a Koshin Bussan, a Toyomenka, a Sumitomo, a Mitsui, a Kanematsu Gosito, a Nithimen és a Toyota Tsusho. Dél-afrikai Köztársaság Franciaországban A SZOMA-EVENTUS és az AS-M Heves Megyei iroda közös játéka Gazdasági fejtörő Mit nyerhet, aki jól tippel? I. díj: a SZOMA Kft. és a SZOMA-EVENTUS hostess-tanfolyam 50 %-os részvételi tandíjkedvezménye és 15.000 Ft értékű irodatechnikai vásár­lási utalvány. n. díj: a DL Irodatechnikai Szaküzlet díja és 15.000 Ft értékű iroda- technikai vásárlási utalvány. ül. díj: DD 120-as menedzser-kalkulátor, a Triumph-Adler ajándéka. Pluszmeglepetés! A hetente helyes megfejtéseket beküldők között a Margaréta Csomag­küldő Szolgálat díját, 10 db 2000 Ft-os vásárlási utalványt sorsolunk ki. Az első 5 db sorsolására december hónapban került sor. A Gazdasági fejtörő minden héten szerdán a Heves Megyei Hírlapban jelenig meg. A válaszokat tartalmazó — újsághói kivágott — totószel­vényt a megjelenést követő hét keddjéig adják postára, szerkesztősé­günk címére. A borítékra kéijük ráírni: Piacgazdasági Figyelő. 5. forduló f­I. Mely meghatározás a legpontosabb az adó fogalmára? 1. Olyan fizetési kötelezettség, amelyet az állam külön ellenszolgáltatás nélkül követelhet az adóalanyoktól. 2. Olyan fizetési kötelezettség, amelyet az állam vagy más közjogú testület külön ellenszolgáltatás nélkül követelhet az adóalanyoktól. X. Olyan fizetési kötelezettség, amelyet az állam vagy az általa megbízott gazda­sági társaság és szervezet külön ellenszolgáltatás nélkül követelhet az adóalanyok­tól. II. Mit nevezünk adókedvezménynek? 1. Az adó összegének mérséklése a jogszabályi kereteken belül. 2. Az adó összegének mérséklése vagy fizetési halasztás engedélyezése a jogsza­bályi kereteken belül. X. Költség-visszatérítés a jogszabályi kereteken belül. m. Mit nevezünk inculzív adóáthárításnak? 1. Bérleszorítással (költségcsökkentés) az alkalmazottakra hárítják át az adót. 2. A bevallás hamisításával csökkentik az adót, így a társadalomra hárítják át. X. Az adót beépítik az árba, így a fogyasztóra hárítják át. IV. Cégalapításkor mely hatósághoz és szervezetekhez kell feltétlenül bejelent­kezni minden gazdasági társaságnak? 1. Önkormányzathoz, APEH-hoz, Társadalombiztosítási Igazgatósághoz. 2. APEH-hoz, Társadalombiztosítási Igazgatósághoz, Ipartestülethez. X. Társadalombiztosítási Igazgatósághoz, Cégbírósághoz, APEH-hoz. V. Mikor szükséges az önálló jogi személyű gazdasági társaságnak szolgáltatni a nyitó mérleget? 1. A cégbejegyzési kérelem mellé csatolni kell. 2. 30 napon belül az alapítást követően. X. 90 napon belül az alapítást követően. VI. Az alábbi adónemek közül melyeket számolhatják el költségként a gazda­sági társaságok? 1. MÜFA, Szakképzési hozzájárulás, vissza nem igényelhető áfa-jogszabályok szerinti része. 2. SZJA, nyugdíjjárulék, rehabilitációs hozzájárulás. X. TBK, SZJA, MÜFA. VII. Mennyibe kerül kb. a gazdasági társaságnak a legnagyobb jövedelem­adósávba tartozó dolgozójának 100 Ft nettó prémiumot kifizetni? 1. 250 Ft 2. 310 Ft X. 370 Ft VIII. Mennyi adó, járulék, kötelezettség „terheli" a bért? 1. 3. 2. 6. X. 9. IX. Milyen összefüggésben van a termelés volumene és a constans költség? 1. Telejesen függetlenek egymástól. 2. Viszonylagos függetlenség van, csak a termelés volumen növekedés bizonyos mértékénél emelkedik a constans költség, igaz, akkor ugrásszerűen. X. Szoros összefüggésben vannak, a termelésemelkedéssel folyamatosan nő a constans költség is. X. Milyen a hatása az improduktív költségnek az értékre és önköltségre? 1. Önköltség- és értéknövelő. 2. Önköltség- és értékcsökkenő. X. Önköltségnövelő, az értékre nem hat. XI. Hogyan csoportosíthatjuk költségnemenként a költségeket? 1. Anyagköltség, bérköltség, bérek járulékai, értékcsökkenés, egyéb költségek. 2. Alaptevékenység költségei, mellléktevékenység költségei, kiegészítő tevé­kenység költségei. X. Állandó költségek, változó költségek, produktív költség, improduktív költség. +1: Hol tartja a SZOMA-EVENTUS a képzéseit? 1. Egerben, a Forrás Gyermek-Szabadidőközpontban. 2. Budapesten az Albertfalvai Általános Iskolában X. Gyöngyösön az Agrártudományi Egyetem Főiskolai Karán. +2: Hol találkozott a cég hirdetéseivel? 1. Szórólapokon 2. Heves Megyei Hírlapban X. Egri Újságban +3: Mely tanfolyamokat indítja 1992. februárjától a cég? 1. Felsőfokú manager asszisztens-hostesst 2. Középfokú vállalkozói ügyintézőt x. Mind a kettőt A totóban szereplő kérdések a 9. fordulóig, az 1991. december 31-ig érvényben lévő jogszabályok alapján készültek. 3. forduló megfejtései: x, 1, 2, x, 2, 2, 2, Törölve, 2, x, 1. 4. forduló megfejtése: 1, 1, 2, 2 1, 2, 2, x, 2, 1, x. KÉRDÉSEK TIPPEK 1 1 2 X 2 1 2 X 3 1 2 X A 1 2 X O 1 2 X O 1 2 X 7 1 2 X 8. 1 2 X o 1 2 X ÍO 1 2 X 11 1 2 X + 3 kérdés Erre is válaszoljon ! +1 1 2 X-*■2 1 2 X +3 1 2 X Karikázza be az Ön által helyesnek ítélt tippet! Név: .... Lakcím: Életkor:

Next

/
Thumbnails
Contents