Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-04-05 / 3. szám

12 HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. január 4-5., szombat-vasárnap Egészségünk titkai__________________________________________ „Képességeim hónapról hónapra fejlőidnek...” Beszélgetés Anatolij Majevszkij orosz extraszensszel Az elmúlt három évben egyre- másra szerezhettünk tudomást olyan dolgokról, amelyek jó né­hányunk földhözragadt gondol­kodásmódját képesek megingat­ni. Én ezek közé sorolom az or­vostudomány, a gyógyítás nem hagyományos képviselőinek te­vékenységét is. Anatolij Majevszkij, az orosz extraszensz tavaly telepedett le Egerben. Első látásra teljesen hétköznapi külsejű, a harmincas éveinek vége felé járó fiatalem­ber. Ki gondolná róla, hogy (nemcsak képletesen!) a vesékbe lát! Gyöngyösre két hónapja, októberben jutott el először, és az iránta megnyilvánuló érdek­lődést bizonyítja, hogy novem­berben meg kellett ismételnie előadás-sorozatát, decemberben pedig már betegségcsoporton­kénti tematikus kezeléseket tart a mátraalji városban. Diagnózisát egyszerű szemre­vételezéssel állítja föl, magyará­zata szerint egy bizonyos „har­madik szemével” keresztüllát a test felszínén, és a szervezetben jelentkező betegségek gócpont­jait fényjelenségként érzékeli. A pontos kórleíráshoz azon­ban nem szükséges a személyes kapcsolat, a mester fénykép alapján is észleli a szervezetben fellépő működési zavarokat. Anatolij gyógyítási módszere igen kellemes: a páciensek le­hunyt szemmel lazítanak, ő össz­pontosít, és energiaátadással igyekszik javítani a beteg szervek állapotán. — Milyen sikerrel? — kérdez­tük tőle. — 1990-ben a betegeim 80 százalékát sikerült meggyógyíta­nom, ma már 99 százaléknál tart ez az arány. Az utóbbi három hó­napban több mint kétszáz bete­get kezeltem, és közülük csak kettőnél nem értem el ered­ményt. — Minek köszönhető a sikeres kezelések arányának ilyen mér­tékű javulása? — A képességeim hónapról hónapra fejlődnek. Régebben tehetetlen voltam a rákkal, a cu­korbetegséggel szemben, ma már vannak eredményeim eze­ken a területeken is. Bízom ben­ne, hogy a jövőben a szklerózis multiplexszel is képes leszek megbirkózni. — Mikor és hogyan jött rá, hogy képes gyógyítani? — Ezelőtt hat évvel történt, hogy a feleségem nagyon rosszul érezte magát. Rátettem a kezem a beteg testrészére, és a fájdalma szinte azonnal elmúlt. Ekkor éreztem meg először a forrósá- got a kezemen. Ezután elkezd­tem olyan betegeket keresni, akikkel próbálkozhatom. Ké­sőbb aztán már ők kerestek en­gem. Csatlakoztam először a „Dzsuna”, majd az „Avicenna” nevű extraszensz társasághoz, ahol sikerült találkoznom Fati­mával, akit mesteremnek is ne­vezhetek. Az ő segítségével ju­tottam el tavaly Budapestre, eb­ben az évben pedig már meghí­vás alapján jöttem Egerbe. — Mi volt az eredeti foglalko­zása? — A Kijevszkaja Pravda című megyei napilap szerkesztőségé­ben dolgoztam. Meglehetősen régen foglalkoztatott a népi gyó­gyászat elmélete, rengeteg ezzel kapcsolatos irodalmat elolvas­tam, mielőtt elkezdtem gyógyí­tani. — Mi az Ön elmélete a gyógyí­tásával kapcsolatban? — Minden élőlény rendelke­zik egy bizonyos energiamező­vel, amit én biomezőnek neve­zek. Ezen a biomezőn keresztül lépek kapcsolatba a rendellene­sen működő szervvel, és a saját energiám segítségével a helyes irányba befolyásolom. A legtöbb páciensem már az első-második kezelés után változást érez az ál­lapotában, de vannak, akiknél csak a negyedik kezelés után je­lentkezik az eredmény. — Mennyire kell hinni az Ön erejében ahhoz, hogy a beteg meggyógyuljon ? — Talán nem is a hit a fontos, hanem az, hogy a beteg segítsé­gért jöjjön hozzám. A kétkedő­ket egyébként a diagnózisom már meggyőzi, és attól kezdve — gyógyító és beteg — együtt küz­dünk a kór ellen. — Tartós az a kedvező hatás, amely a kezelések után jelentke­zik a pácienseinél? — Nézetem szerint a betegség tulajdonképpen az egyén és az őt körülvevő természet diszharmó­niájának a következménye. Ha valaki képes az életében a har­móniát biztosítani, akkor nem lesz gondja a betegségekkel sem. Az én kezeléseim ehhez megad­ják az alapot, az életvitelét vi­szont mindenkinek magának kell jól alakítani. — Melyek a távolabbi ter­vei? — Az áttelepülésem Magyar- országra folyamatban van, sze­retnék végleg itt maradni Eger­ben. Most egyedül dolgozom, de remélem, hamarosan csatlakozik hozzám egy szemspecialista kol­légám is. A terveim között szere­pel egy extraszensz-tanfolyam indítása is, az ilyen irányú tehet­ségek felkarolása céljából. — Végezetül egy utolsó kér­dés. Hisz Ön a természetfölötti­ben? — Pravoszláv vallású vagyok. A hitem tulajdonképpen egy­szerre jelent meg a gyógyító ké­pességemmel. Egyre inkább ér­zem, hogy születésemtől kezdve erre a tevékenységre készülök. Megtaláltam az életem célját. A derült nyugalom, amely Anatolij Majevszkijből árad, bi­zonyítja, hogy ő már megtalálta a harmóniát. Talán keressük meg mi is! Akár az ő segítségével, akár egyedül. Hiszen — ha hi­szünk benne — valamennyiünk­ben ott lapul egy mákszemnyi parafenomén. Molnár G. Krisztina A címül idézett nyelvi formát Csoóri Sándor egyik írásának e szövegrészletéből vettük át: „Sa­nyargatjuk egymást, hogy talál­junk magunk között — bibliás szóval élve— hét-nyolc igaz em­beri' (Előhang a közgyűléshez). A „ bibliás ” jelző gyakran vállal szerepet ezekben a jelzős szerke­zetekben is: „bibliás ember”, „ bibliás öregek többször végig­olvassák rendszeresen az egész bibliát, az ó- és újszövetséget. Ezt a minősítést érdemelte ki Ady, a költő, aki valóban szor­galmas bibliaolvasó volt, s kap­tak kulcsszerepet szóhasználatá­nak bibliás elemei: az Illés-nép, Illés szekere, a Sión hegy alatt, Hágár oltára, Hóseás átka, az ígéret földje, Ádám, hol vagy?, a Káin-bélyeg, Lázár a palota előtt, Küldöm a frigyládát stb. A biblikus fogantatású nyelvi kifejező eszközök felhasználásá­ban mai költőink hű követőknek bizonyulnak, s egyre szaporod­nak azok a verses szövegrészie­tek, amelyekben olyan költői, poétikai motívumok jelentkez­nek, melyeknek hatástényezőit csak az az olvasó érzékelheti, aki a bibliai alapú nyelvhasználati formák ismeretében járatos. Bi­zonyításra idézzük meg ezeket a versszövegrészleteket: „Ma­gamra maradtam, mint Krisztus ama Nagycsütörtökön ” (Utassy József). „ Ostromolni csak a lehe­tetlent / Szóra bírni őt kell: ama némát! / Gondold jól meg: Ez a tét, És rajta! / Támaszd égnek a jákobi létrát! "(Utassy József). — „Cigarettázni: Ábel füstje jege­nyésül Isten felé” (Utassy Jó­zsef). — „Kihívást jelent mégis a Góliát-kivagyiság” (Lászlóffy Csaba). — „Váratlanul jött e vi­har, letépte / Noé bárkájátis, pe­dig beléje / mégcsak szú-pár költözött be, / ó, mi lesz velük, ha majdan partra szállnak? / Lel-e uszadékfát az Ararát vad csúcsain a szú-civilizáció?” (Ba­ka István). — „Kockát vethet­nénk rá, mint hajdanán / az Üd­vözítő véres köntösére / a megfe­szítést végző katonák” (Bajor Andor), stb. Mai sajtóbeli nyelvhasznála­tunk sajátos jelensége, hogy egy­re gyakrabban találkozhatunk közéleti és politikai vonatkozású cikkekben a bibliai eseményekre és történésekre való utalással. A napjainkban divatos parajelen- ségek lényegének érzékeltetésé­re ez a szövegösszefüggés olvas­ható: „Manapság Dávid és Góli- átharcában a racionalitás, sajnos Dávid szerepébe kényszerül” (Magyar Nemzet, 1991. novem­ber 8.). — „Aligha alaptalan a félelem, hogy ha nem is elsőszü- lötti jogainkat, de a drágán szer­zett értékes érdemeinket nem adjuk-e el egy-egy tál lencséért, mai magyar Ézsauként” (Ma­gyar Nemzet, 1991. január 22.). — „Ezeket a jegyzeteket a papír­kosár helyett a naplójegyzetek közé csúsztatni csak lázári sors­ra” (Illyés: Naplójegyzetek). Sü­tő András A szülőföldünkhöz való jogunk című írásának na­gyon is időszerű mondanivalója hatásának felerősítését célozzák a bibliai fogantatású nyelvi for­mák: „Sajnos, az ábeli sikoly nem hallatszott túlságosan mesz- szire. Az én képzeletem számára semmiben sem különbözik attól a pillanattól, amikor angyal szál­lott le Babilonba” (Hitel, 1991. 4. sz.). Mindennapi egyéni és közéleti nyelvhasználatunkban az élőbe­szédbeli megnyilatkozásainkban f yakran jelentkeznek a Biblia épei, nyelvi fordulatai, szókap­csolatai, stíluselemei. íme, a pél­datár: ez még nem Kánaán; Pilá­tusként mossa kezeit; Hitetlen Tamásként viselkedik; Salamoni ítélet; Saulusból Paulus lett; amolyan hegyi beszédet tartott: csak korholt, üres moralizálással szónokolt; bábeli zűrzavar; meg­járta a damaszkuszi utat, stb. Szóhasználatunkban is jelent­keznek a bibliai fogantatású szó­lásformák, példáulezek a szólás­változatok: Makacs, mint Bálám szamara; Áll, mint Bálám sza­mara. Hogy milyen fogalmi és használati értékben élhetünk e szólásformákkal, csak az tudja érzékelni, aki ismeri azt a bibliai hátteret, amelyben Bálám prófé­ta Maáb királytól azt a parancsot kapta, hogy rontó varázzsal illes­se Izráel népét. Bálám húzódo­zik a feladattól, de végül mégis elindul szamarával, hogy teljesít­se a király parancsát. De szamara útközben háromszor is megállt, s nem akart továbbmenni. Az Úr megnyitá a szamár száját: hagyja abba küldetését. így egyértelmű­vé válik a szólás mondanivalója: valamely cselekvést hirtelen ab­bahagyó, s azt folytatni nem aka­ró ember minősítését vállaljuk a szólás felhasználásával. Dr. Bakos József Kertész leszek Hogyan is gondozzuk a mikulásvirágot? A télen virágzó növények kö­zül az egyik legismertebb és leg­kedveltebb a mikulásvirág. Ne­vét — minden valószínűség sze­rint — onnan kapta, hogy Mik­lós, illetve Mikulás napja kör­nyékén kerül nagyobb mennyi­ségben az üzletekbe, piros színé­vel a Mikulás színvilágát szimbo­lizálja. Hazájában (Amerikában, egészen pontosan Mexikóban) fás szárú növény, 3-4 méter ma­gasra is megnő. Virágzata jelen­téktelen, és amit mi virágnak hi­szünk, az tulajdonképpen nem más, mint a virágzatot körülvevő fellevelek. Ezek többnyire piro­sak, de vannak rózsaszín, fehéf, narancsvörös, krémszínű, lilás- piros, pöttyözött változatok is. Mindezek a színek a nemesítők munkájának köszönhetők. Eu­rópában először — akárcsak a legtöbb kertészeti újdonság — Angliában jelent meg, nálunk pedig a hetvenes évek elején az Óbuda és a Rozmaring Tsz jó­voltából terjedt nagyobb mér­tékben. Ma már több mint száz­ezer fogy belőle évente, legked­veltebb még most is a piros színű. Valószínű, sokan vásároltak vagy kaptak ajándékba olvasó­ink közül is Mikulás és kará­csony tájékán, és szeretnék tud­ni, hogyan őrizhetik meg sokáig szépségét, élettartamát. A mikulásvirágot a melegházi növények közé sorolják, de ami­kor teljes virágzásban van, 16-18 C-fok körüli hőmérséklet már elég számára. Melegebb laká­sokban naponta, egyébként két­naponta öntözzük, ha lehet, lágy, langyos vízzel, de úgy, hogy víz ne maradjon a cserépalátétben, különösen akkor, ha a szobában hűvös van. Szellőztetéskor ne kerüljön huzatba, de legjobb helye az ab­lak közelében van. Gondos ke­zelés mellett hónapokig (febru­ár-március) díszít. Elvirágzás után a fellevelek megfakulnak, elvesztik díszítő értéküket, majd lehullanak. Ettől nem kell meg­ijedni, mert a növény újra életre kelthető. A virágzatot éles késsel, met­szőollóval vágjuk le úgy, hogy 2-3 levél maradjon meg minden szálon. Ültessük át „egy szám­mal”, azaz egy-két centiméterrel nagyobb cserépbe. A földet fel kell frissíteni. Erre tökéletesen megfelel a virágbol­tokban kapható Florasca B. A naponta, kétnaponta ismétlődő öntözéseket tápanyag-utánpót­lással kell kiegészíteni. Ez legyen rendszeres, hetente ismétlődő tevékenység, egészen a virágzá­sig. A tápoldatozásra többféle tápelemet is tartalmazó műtrá­gya használható, de közülük a Wuxal és Volldünger 0,2 száza­lékos oldatát javaslom, váltako­zó alkalmazással. Amikor tavasszal a „fagyos­szentek” elmúlnak, a szabadba is kivihetjük. Árnyékos helyre te­gyük, és süllyesszük be a cserepet a talajba, így a kiszáradás veszé­lyét jelentősen csökkenthetjük. Áz őszi, hideg időszak bekö­szönte előtt vigyük újra a lakás­ba. A mikulásvirág rövidnappa­los növény, ami közelebbről any- nyit jelent, hogy virágzatot és fel­levelet csak olyan körülmények között hoz, amikor a nappali vi­lágítás 12 óránál rövidebb. Persze, ezt meg lehet oldani, ugyanis pótvilágítással, illetve sötétítéssel bármely időszakban virágoztathatjuk. A reakcióidő 8-9 hét, ennyi kell a rövidnappa­los időszakból a virágzásig. Ha Mikulásra szeretnénk ezt időzí­teni, a kezelést október elején kell megkezdeni. Ezt — igaz, elég körülményesen — házilag is meg lehet oldani. Csomagolópapírból sötétítő­zacskót készítünk, amit a nö­vényre ráhúzunk, vagy megfele­lő méretű kartondoboz alá tesz- szük, esetleg szekrénybe. A söté­títést délután 4-5 órakor kezd­jük, és reggel 7 órakor fejezzük be. A virágzás szempontjából nemcsak a természetes fény szá­mít, hanem a villany, a tévé, az utcai lámpa fénye is, ezért ne fe­lejtkezzünk el mindennap beta­karni. Páraigénye ilyenkor foko­zottabb, amit kézi permetezővel biztosíthatunk. Ha állományunkat bővíteni szeretnénk, ezt is megtehetjük. A tavasszal visszavágott növény új oldalhajtásokat hoz. Ha eze­ket vízbe tesszük, meggyökere­sednek. A meggyökeresedett példányokat jó minőségű, tőze- ges földkeverékbe tesszük. To­vábbi kezelése azonos a fentebb ismertetett eljárással. V. Pénzes Judit-------- ------------------—■—yr------------------------e ---------------------„-----------------------------------------------------------!-------—-------------------------------------­' f »**«•*}«* -r»* •;« ; |£m mm*. - '_______ »mm* » _ ­E gy bölcs megállapítás A rejtvényábra fő soraiban egy szállóigévé vált mondás ol­vasható. Megfejtendők a vfzsz. 1. és függ. 36. sz. sorok. VÍZSZINTES: 1. A mondás első része (zárt betők: T, Y, É, N) 13. Feladatot kötelezővé tevő 14. A labdát ma­gasan középre adja 15. Vezető csehszlovák politikus volt (Gus- táv) 17. Állat szaglóérzéke 18. Zuhan 19. Megkülönböztetésre szolgál 21. Mi, micsoda? — oro­szul 22. Nagy testű nő 24. Jegy­zetel 25. Népköztársaság, röv. 27. Paplakás 28. Arra a helyre 29. Az áru vevőre talál 31. Ré- szeshatározó-rag 32. Taktus 33. Beteget táppénzes állományba vesz 34. Azon a helyen 35. Ilona becézve 36. Ruhát vízben tisztít 37. Nyári idénymunkát végzett 39. Az izmot köti a csonthoz 40. Helyrag 41. Menekülésszerűen távozott 43. Fohász 44. Jelez 45. Kossuth-dijas színész volt (Tiva­dar) 47. Becézett Valéria 50. Könnyed, légies 51. Földrész 53. Kisebbségi érzés megnyilvánulá­sa FÜGGŐLEGES: 1. Távozhatnak 2. Ilona egyik becézése 3. Fiút megházasít 4. Tanuló 5. Heves megyei telepü­lés 6. Lágy fém (ford.) 7. Kutya 8. Ügy, dolog — latinul 9. Hosszú lábú vadászkutya 10. Szópárbaj (névelővel) 11. Verne kapitánya 12. Nitrogén és lantán 16. Épüle­tet megszüntetni 19. Gyere — ré­giesen 20. A biztonsági kapcsoló működésbe lépett 22. Nóta 23. Lyuk — népiesen 24. Itt kint, a szabadban 26. Fertőzéses beteg­ségek elleni gyógyszer 27. Bíró­sági ügy 28. Az SZTK elődje volt 30. Gyakori családnév 32. Szé­ken helyet foglalt 34. Országos Rendező Iroda 35. Ezen a helyen 36. Az idézet folytatása (zárt be­tűk: G, L, K, E) 37. Formál 38. Tüzet szüntet 41. Mohamedán fejedelemre vonatkozó 42. Tár­gyat levélmintázattal ellátó 43. ... Australes (a Déli-szigetek má­sik neve) 45. Gyűlöl 46. Tó a SZU-ban 48. Szappanmárka 49. Kettőzve: Heyerdahl regényé­nek címe 50. A késnek van 52. A fordítottjával: női név 53. Abor­tuszbizottság, röv. A megfejtéseket január 9-ig küldjék be címünkre. A nyerte­sek névsorát szombati lapszá­munkban közöljük. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény”! Báthory Attila Mindennapi nyelvünk IMI mii. II'H U „Bibliás szavakkal élve...”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents