Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-29 / 24. szám

HÍRLAP, 1992. január 29., szerda MEGYEI KÖRKÉP 3. Hatvanban, Füzesabonyban a közlekedés- biztonságért A megyei rendőr-főkapitány­ság a közlekedésrendészeti tevé­kenység erősítését tervezi. Az el­képzelések szerint Hatvanban és Füzesabonyban szerveznek a he­lyi rendőrkapitányságoknál új alosztályokat a körzeti közleke­dés nagyobb biztonságáért. Keleti turisták megyénkben A volt szocialista országokból az utóbbi években elmaradt tu­risták visszaszerzésére az Exp­ressz Utazási Iroda és Bank He­ves Megyei Kirendeltsége az el­múlt hetekben orosz partnereivel folytatott tárgyalásokat, s kötött megállapodást. Az egyezség sze­rint február 4-én jön szűkebb ha­zánkba az első 20 tagú csoport, amely négynapos tartózkodása alkalmával Eger mellett Buda­pesttel is ismerkedik. Mátrai könyvsegély A mátraházi SZOT-üdülők nemrégiben kétezer kötettel gyarapították a gyöngyösi csa­ládsegítő központba érkező ne­mes adományokat. A könyveket részint közvetlen támogatásként kapják a rászorulók, másrészt az iljúsági segélyszolgálat klubjá­ban olvashatják a betérők. Koncert Ma este 7 órától az egri Ifjúsá­gi Házban a kecskeméti „Kortár­sak” zenekar ad koncertet. Ugyanekkor vendégként fellép a helyi főiskolások „0. változat” nevű együttese is. Jegyzöklub Kompolton E hét elején Kompolt község­ben 17 tagú jegyzőklub alakult. A térség jegyzői az önkéntes tár­sulásban a szakmai együttműkö­désre, az egységes joggyakorlat érvényesítésére törekszenek. Klubjuk a Magyar Közigazgatási Kamara Heves Megyei Tagozatá­hoz is csatlakozott. Győri színészek Egerben Tegnap este a Győri Nemzeti Színház társulata vendégszere­peit Egerben a „Széchenyi” című drámával. A Rába-partiak ma megismétlik az előadást a Gár­donyi Géza Színházban. Haydn-est Haydn-estlesz február 3-án az egri Megyei Művelődési Köz­pontban. A 19 órakor kezdődő műsorban az Egri Szimfonikus Zenekar szerepel, vezényel Gé- mesi Géza, s szoprán szólókkal lép a közönség elé Váradi Mari­an operaénekes. Vámosgyörki vállalkozók A korábbi iparoslétszám mint­egy háromszorosa jelenti napja­inkban Vámosgyörkön a vállal­kozók táborát. így a különféle te­vékenységeken ma már csaknem hetvenen osztoznak. A Don-kanyariakért Megyénkben is gyászolnak hősöket, akik a Don-kanyarban vesztették életüket a II. világhá­ború idején. Az elesettek emlé­kének ápolására fényeslitkei székhellyel most alapítvány is született. A „Don menti magyar honvédsírok gondozására”nevá alapítványt a Kereskedelmi Bank Rt. kisvárdai 443-10855 számlaszámán lehet bárkinek gyarapítani. Közgyűlésre készülnek Közös küldöttgyűlésre készül­nek Heves és Nógrád megye nyugdíjasainak képviselői Sal­gótarjánban. Mint Herczeg Ist­ván, a Nyugdíjasok Érdekvédel­mi Szervezetének salgótaijáni vezetője tájékoztatta lapunkat, ennek előkészítésére január 31 - én délelőtt 9 órától munkaérte­kezletet tartanak a TESZ Rá­kóczi u. 13. szám alatti székházá­ban. Erre az eseményre invitál­ják a nyugdíjas szakszervezeti csoportok, klubok, a többségé­ben nyugdíjasokból álló egyesü­letek, valamint az idősek támo­gatását szorgalmazó szerveződé­sek képviselőit megyénkből is. Már a harmadik évezrednek készül Kettős fórum Hatvan rendezési tervéről Tegnap délelőtt tervezőmér­nökök és helyi üzemek, intézmé­nyek képviselői ültek össze a vá­rosházán, hogy megvitassák — nem először — Hatvan távlati fejlesztési tervét. Kovács Sándor csoportvezető köszöntő szavai után dr. Pappváry Zsolt városi főépítész utalt a vállalkozás fon­tosságára, majd Kovács Miklós településtervező, Keréz József közlekedéstervező, illetve Kapo- vits Judit környezetvédelmi ter­vező fejtette ki véleményét a fej­lesztési terv legújabb változatá­ról, amelynek megértéséhez jól szolgáltak a terem falára füg­gesztett nagyméretű, színes terv­rajzok. Mint a hozzászólók szavaiból is kisugárzott, mind a szakembe­rek, mind az intézményvezetők komoly felelősséget éreznek a város és a benne lakók jövője iránt. Figyelmük kiterjedt nem­csak olyan kardinális kérdések­re, mint a városon átzúdulö for­galom elterelése, a buszpályaud­var áthelyezése, különböző zöld­övezetek, védősávok kialakítá­sa, a lakótelepek levegőssé, egészségesebbé tétele. Foglal­koztatta őket például a kavicsbá­nyatavak jó vizének hasznosítá­sa, szabadidőpark létesítése, vagy éppen a levegő- és zajszeny- nyezéssel szoros okozati össze­függésben lévő ipari technológi­ák korszerűsítésére való törekvés is, amelyek megvalósulása már átível a harmadik évezredbe. Akadtak persze az okkal-jog- gal vitatkozók mellett olyan ven­dégek is, akik jószerint nyitott kaput döngettek, vagy éppen a lehetetlent kérték számon a ter­vező szakembereken. De hát ez minden nagy vállalkozást meg­előz, s végső soron hozzájárul a majdan megszülető döntés sike­réhez. Ugyanezt mondhatjuk el az ide kapcsolódó lakossági fó­rumról, amelyet este rendeztek meg e téma kapcsán a városháza nagytermében. (™. gy.) A Magyar Posta Vállalat ez évtől — új beruházásként — fokozato­san lecseréli a régi, kétütemű Barkasokat új típusú, Mercedes és Volkswagen gépkocsikra. Heves megyébe öt darab érkezett ezek­ből a járművekből. Felvételünk az egri Megyei Postahivatal udva­rán készült. (Fotó: Szántó György) Amíg a rendőrök helyszíneltek... Betöréssorozat Füzesabonytól Poroszlóig Az év egyik csütörtöki napján, egészen pontosan január 16-án a szihalmi vasútállomás körzeté­ben halállal végződő vasúti bal­eset történt. A férfiáldozat fan­tomképét és az eset körülménye­it közölte újságunk is, mint ahogy ország-világ elé tárta a fel- ismerhetetlenségig roncsolt em­ber adatait a rádió és a tévé is. A Füzesabonyi Városi Rend­őrkapitányság az eset bejelenté­se után mozgósította erőit, a nyomozók, a szakértők, a hely­színbiztosítók ezzel a feladattal töltötték idejüket. Éjfél után tér­tek vissza a kapitányságra, ami­kor perceken belül újabb munka várt rájuk. Kihasználva a „rend­kívüli állapotot” — a szihalmi vizsgálódás idejét —, Füzes­abony és Poroszló között hét hely­re törtek be ismeretlen tettesek. Loptak, raboltak, zsákmányol­tak, elvittek mindent, ami a ke­zük ügyébe került. A károk fel­mérése — szakértők bevonásával — jelenleg is folyik. Főleg az ita­lok, márkás cigaretták, ruhák, műszaki cikkek ragadtak a tolva­jok kezéhez. A nyomozók azonnal nekilát­tak a betörések tettesei felderíté­sének. Az adatgyűjtés és a sok információ után az elmúlt hét vé­gén — ahogy ezt dr. Petrovits Já­nos őrnagy, a Füzesabonyi Váro­si Rendőrkapitányság vezetője elmondta — sikerült a bűnelkö­vetéssel alaposan gyanúsítható három elkövető közül kettőt — ők Heves megyei lakosok — el­fogni, a harmadik személy ellen pedig körözést kiadni. A három bűnelkövető piros 1200-as Ladával közlekedett, amelyet a rendőrség lefoglalt, az ellopott árukkal együtt. A vizs­gálat eddig azt is megállapította, hogy az autó műszaki vizsgájáról készült engedély is hamisított. György István r. főhadnagy, a nyomozást vezető csoport veze­tője lapunknak elmondta, hogy a három gyanúsított az említett na­pon Füzesabonyban betörte az ABC kirakatát, elvitték onnan, amit találtak, majd — Dormán- dot „kihagyva”, mert ott erős a polgárőrség — Besenyőtelken dézsmálták meg három üzlet tar­talmát. Az első ABC-nél csak a kísérletezésig jutottak el, ám a másodiknál és az úgynevezett „kis boltnál” revansot vettek, hi­szen alaposan felpakoltak. A betörőroham Poroszlón, az egymás mellett lévő csemege- és italbolt fosztogatásával zárult. Tegnapi, legfrissebb értesülé­seink szerint a füzesabonyi váro­si ügyészség a városi bíróságnál indítványozta a két gyanúsított előzetes letartóztatását. A har­madik személyt a rendőrség to­vábbra is keresi. (fazekas) Új díjakat alapítottak Mikor kapnak elismeréseket a pedasósusok? A legutóbbi egri pedagógus­fórumon is érdeklődtek arról dr. Dobos Krisztinától, a Művelő­dési és Közoktatási Minisztéri­um helyettes államtitkárától, hogy milyen új pedagóguselis­merések, pedagógusdíjak lesz­nek a régiek helyett. Mint meg­tudtuk a Heves Megyei Önkor­mányzati Hivatal művelődési irodájától, a következő években a tudományos és az oktató-neve­lő tevékenység elismeréseként január 22-én, a magyar kultúra napján adják át a dijakat. Az idén a miniszter március 15-én nyújtja át ezeket, így a Szent­Györgyi Albert-, az Apáczai Csere János-, a Németh László-, a Karácsony Sándor-, az Éltes Mátyás- és a Brunszvik Teréz-dí- jakat. A felterjesztéseket január 31-ig fogadja a minisztériumban Czimmer László. Az eddigi szin­te tömeges kitüntetések meg­szűntek, szakmai kuratórium dönt az elismerések odaítélésé­ről, amelyek adókötelesek is. Az új kitüntetési modellekre vonat­kozó rendelet 1992. március 1-jén lép hatályba, s akkor dönt a minisztérium a nyugdíjba vonuló pedagógusok erkölcsi elismeré­sének formájáról is. Bérbe adják a derecskéi strandot A hajdanán szebb napokat is látott mátraderecskei strandfür- dőt tavaly egy vállalkozónak ad­ta bérbe a helyi önkormányzat. Bertalan Gyula szerette volna el­érni, hogy amolyan idegenfor­galmi „mágnes” legyen a strand, e célból több új szolgáltatást is bevezetett, ám — sajnos — csa­lódnia kellett, kedvezőtlenek a tapasztalatok, rossz volt az idő, s gondok voltak a vízzel is. Most új bérlő után kell néznie az önkormányzatnak: Bertalan Gyula ugyanis az említett okok miatt lejárt egyéves szerződését nem kívánja megújítani. így a mátraderecskei polgármesteri hivatal meghirdette a fürdő bérle­ti jogát, február végéig várják a jelentkezőket, s az önkormánya zat testületi ülésen bírálja majd el a beérkezett anyagokat. eyy ntoji y Csak egy Kérem, megtenné valaki, hogy holnap este, amikor lemegyek az éj­jel-nappali boltba rágógumiért, várna ott engem, és egy elegáns moz­dulattal, úgy, hogy fel se tűnjön, egy kissé fejbe lőne? Nagyon hálás lennék ezért az egyetlen mozdulatért — a ravaszt kell meghúzni, ha jól emlékszem a filmekből, hisz a pisztolyok általában már eleve csőre vannak töltve —, mert innentől kezdve az életemben a jóság átvenné a hatalmat. Elillanna az összes rossz tulajdonságom, nem hagynék magam után tengernyi piszkos edényt, nem vágnék ak­kora szelet kenyeret, hogy tutira beleragadjon a kenyérpirítóba és csak két villával lehessen onnan kiszedni. Én bizony megjavulnék, milyen egyszerű, egy lövés és kész... De ez még mind semmi. Nem csupán a rossz szokásaim, ilyen­olyan allűijeim, sőt, rigolyáim tűnnének el egy csapásra, hanem er­kölcsöm alappillérei új dimenziókba kerülnének, s magam lennék az angyalka. A lövéstől az agyamban csak azok a részek roncsolódná- nak össze, amelyek az értéktelen jegyeimet hordozták eddig, úgy­mint: megalkuvás, pénzhajhászás, felületesség, érzelemhiány, törte- tés. A briliáns eszem, a kitűnő memóriám, a kombinatív képességem — ezek persze, megmaradnának nekem, és akkor a tökéletesség gló­riája ott lebeghetne a fejem fölött. lm hát, az amerikai recept a „hogyan legyünk jó apák és hűséges férjek” kérdésére. És ez egy kicsit elgondolkodtat, engem különösen, itt, Európának ebben a kicsiny országában. Mert ott igen praktikusan oldódnak meg az élet nagy görcsei: be kell jelentkezni egy jó pszicho­analitikushoz, aki pár száz dollárért kivarázsolja a szorongásokat. De most, hogy itt van ez a fejlövéses variáció, a helyzet, ha lehet, még egyszerűbb. Bízni kell a jó sorsban, önmagunkban, de legfőképp a vé­letlenekben. Ebben a nagy országban nagyon sok múlik a véletlene­ken. Véletlenül belebotlik a kurva a milliomosba és egymásba szeret­nek, véletlenül szerepet cserél a szegény meg a gazdag, és nyernek egy kalap pénzt, véletlenül ragyogó karriert fut be nőként az egyébként tehetséges, ám még fel nem fedezett férfiszínész. Jó hely ez: a küzdés pusztán a karrier építésében merül ki, hogy a saját lelki gondjaikon néha úgy istenigazából eltöprengjenek, ez kevéssé képzelhető el. Az túl fárasztó. Egyszerűbb megpaskolni nejünk kis popsiját: „szeretlek, drágám” — mondani neki, aztán lekattintani a kis éjjeli lámpát, hol­nap úgyis vagy nyerünk a lottón, vagy lépünk egyet a ranglétrán. De ha oltári szerencsénk van, akkor jön egy kis fejbelövés, amitől végre igazán boldogok lehetünk. Doros Judit „Partnerek vagyunk az átalakulásban” (Folytatás az 1. oldalról) Eddig ez a probléma egye­seknél nem okozott gondot, másoknál viszont igen. Mon­dok erre egy példát: nemrégen a Borsodi Sörgyár közgyűlésén voltam, ahol a részvénytársaság alapszabálya volt napirenden. Az rt. 51 százalékban belga tu­lajdonban van, az összes tele­pülési önkormányzat együttvé­ve 9 százalékkal rendelkezik. Az alapszabály-tervezetben az szerepel, hogy a közgyűlés ösz- szehívásának a joga 10 százalé­kos tulajdonosi hányad meglé­téhez kötődik. Tettem egy ja­vaslatot, hogy ezt szállítsuk le kilencre, hiszen ez feltételezné, hogy az a tizen-egynéhány ön- kormányzat együtt szavazna, összehívhatná a tulajdonosokat. Ez mellesleg meglehetősen sze­rény tulajdonosi jogosítvány. Azt még megértettem, hogy a belga tulajdonos ellene szava­zott, felháborított viszont, hogy a vagyonügynökség, amely elvi­leg magyar költségvetési érde­keket képvisel, és bizonyos szempontból figyelemmel kelle­ne lennie az önkormányzatok érdekeire, ellenünk szavazott. Ez csak egy apró momentum, de jó példa arra, hogy a társa­ság mennyire képes a kisebbsé­gi tulajdonosi érdekek védel­mére. Az önkormányzati tulaj­don az állampolgárok együtte­sének tulajdona, meg kell őriz­nünk a jövő generációjának is. Oroszlán módjára kell küzde- nünk azért, hogy ebben a törté­nelmi folyamatban ma eredmé­nyesek legyünk. — A tanácskozáson a hivatal segítő kezet ígért a cégek képvi­selőinek. Miben nyilvánul ez meg? — Azért hívtuk tárgyalásra Eger legnagyobb vállalatainak vezetőit, hogy tudják, az ön- kormányzatot milyen kérdések foglalkoztatják. Érezhették azt is, hogy mi nyitottak vagyunk minden témában. A jó kapcso­latnak tartalmi elemekben kell megnyilvánulni. Akkor, ha a teljes vagyonértékelés kezdeté­től fogva partnernek tekintjük az átalakulás előtt állókat, helyi szempontjainkat is jobban érvé­nyesíthetjük. Az Amfora oszt­rák-magyar részvénytársaság jó példa erre. Esetükben a vagyon­értékelő teljesen az egri ingat­lan-értékviszonyok figyelembe­vétele nélkül járt el, és ugyan a folyamat kezdetén nem voltunk ott, de a vagyonügynökségen egy egyeztető tárgyalás során jelentős eredményt tudtunk el­érni. Arra törekszünk, hogy el­sősorban az egri székhelyű, je­lentős egri telephellyel rendel­kező cégek esetében az Amfora példája ne ismétlődjön meg. Az ÁVÜ országos szempontok alapján mérlegel, s neki teljesen mindegy, hogy Egerben vagy Salgótarjánban milyen szerepet kap a létrejövő társaság. — Említette előadásában, hogy ’92 a nagy változások éve. Egerben hány vállalatot érint ez az átalakulási folyamat? — Körülbelül 90-100 között van azoknak az állami cégek­nek a száma, amelyek Egerben telephellyel, vagy bármiféle in­gatlannal rendelkeznek. Több külföldi szakmai befektetővel is tárgyalunk, bár magatartásuk eltérő. A dohánygyár esetében nagyon erőteljes volt a szándék, hogy az önkormányzat ne le­gyen hosszú távon társtulajdo­nos, más esetekben ellentétes a partnerünk szándéka, sőt, az önkormányzat befektetőként is szerepelhet egy társaságban. A jó kapcsolatok kialakítására a hivatalban szakemberekből álló csapatot hoztunk létre, ez dol­gozza majd ki a vagyonkezelés stratégiáját, és ennek tevékeny­sége révén remény van arra, hogy a megyeszékhelyen a pri­vatizáció nagyobb zökkenők, a foglalkoztatási gondok további fokozódása nélkül menjen vég­be. Szüle Rita A korszerű tudás a cél Alig három esztendeje, hogy a Pénzügyminisz- :érium Továbbképző Intézetének jogutódjaként létrehozták a Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Ki­adó Vállalatot. Ennek két fo tevékenysége van: a pénzügyi-számviteli szakmai oktatás szervezése, lletve az ehhez kapcsolódó kiadói tevékenység. A cég az egész ország területére kiterjedt munkát végez, ennek érdekeben vidéki hálózatot építe­lek ki. Miskolc, Debrecen, Békéscsaba, Szolnok, Székesfehérvár és Győr mellett így került sor az egri központtal működő kirendeltség létrehozásá- -a is. Ennek tevékenysége Heves és Nógrád me­gyére terjed ki. A vállalat az ország legnagyobb oktatásszerve­ző intézménye, miután évente 20-25 ezer hallgató átogatja tanfolyamait, és a végzősöknek kiadott, szakképesítést jelentő oklevelek száma megha- adja az ötezret. Évente mintegy négyszázféle ki- idványt — zömében a tanfolyamok tananyagait — jelentetik meg, összesen több mint kétszázezer léldányban. Többek között erről lesz szó a ma lélután Egerben megrendezendő sajtótájékozta- ón, amelyet Heiner Zoltán megbízott igazgató, valamint Kántor Imre, az egri kirendeltseg veze- :ője tart. Mint megtudtuk, szeretnék elérni, hogy akik a gatoi voltak, ne csupán képesítést, hanem korsze­rű tudást is szerezzenek. Ennek alapján felsőfoké okleveles könyvvizsgálói, adótanácsadói, mérleg­képes könyvelői, árszakértői és költségvetési okle­velek megszerzéséhez nyújtanak segítséget. Emellett középfokú képesített könyvelői tanfolya­mot is szerveznek. Az oktatásszervezéshez kap­csolódó jelenlegi legnagyobb feladatuk az iáét január elsejével hatályba lépett számviteli törvén) rendelkezéseinek szakszerű megismertetése mind­azokkal, akiknek ezt a gyakorlatban alkalmazni­uk kell. Az oktatást egyébként Egerben, a Heves Megyei Földhivatalnál, illetve a KSH Heves Me­gyei Igazgatóságán végzik. Az elmúlt időszakban a megyei munkaügyi központtal közösen hetven érdeklődőt átképeztek képesített könyvelőnek, il­letve középfokú adó- és ellenőri szakmára. Emel­lett arra is törekszenek, hogy a megye gimnáziu­maival, szakközépiskoláival kapcsolatot létesítse­nek annak érdekében, hogy érettségi után, az ötödik évben szakmai tanfolyamot szervezzenek. Szándékuk az is, hogy összefogják a képzést, ezért együttműködnek a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem gyöngyösi üzemmérnöki intézetével, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgó-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents