Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-23 / 19. szám
WARD MÁRIA PÉLDÁT MUTAT — AZ ANGOLKISASSZONYOK ISKOLÁINAK NÉGY ÉVSZÁZADA (4. oldal) HEVES MEGYEI EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1992. JANUÁR 23. CSÜTÖRTÖK HÍRLAP Tu. „ Y Extra Jövő heti rádióLŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA I «S tv-mŰSOrunk holnap, pénteken H. ÉVFOLYAM 19. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT I ^ oldalon! Külkereskedelmi mérleg A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint külkereskedelmi áruforgalmunkban 105,3 milliárd forint passzívum keletkezett 1991. első tizenegy hónapjában. 624,0 milliárd forintért exportáltunk árukat, az import értéke pedig 729,3 milliárd forint volt. A tizenegy havi exportbevétel 17,8 százalékkal, az importbevétel 49,3 százalékkal volt több az előző év hasonló időszakához képest, a mennyiségét tekintve azonban csökkent az áruforgalom. Sok a szívbeteg A világ valamennyi országa közül Magyarországon a legmagasabb a szívbetegségek következtében elhunytak aránya. E statisztikát nemrégiben hozta nyilvánosságra egy amerikai, szívbetegségekkel foglalkozó társaság, de adataikat sajnos a Nemzetközi Egészségügyi Szervezet (WHO) is megerősíti. Harc a kábítószerek ellen Az utóbbi években hazánkban is számos intézkedés történt ugyan a kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás megfékezésére, mégsem mondható el, hogy Magyarország felkészült a kábítószerek rohamos terjedése elleni harcra. Néhány kiemelkedően fontos feladat még teljesen megoldatlan. Ezek közé tartozik többek között a megelőzés hatékony megszervezése és a kábítószeresek, valamint a velük foglalkozók érdekvédelme. A problémának elsősorban erre a két vetüle- tére kívánja koncentrálni a tevékenységét a tavaly év végén megalakult Magyar Narkologiai Társaság. Horn meghívta Gorbacsovot Horn Gyula két héttel ezelőtt magyarországi látogatásra hívta meg Mihail Gorbacsovot, s bár válasz még nem érkezett, az MSZP elnöke bízik abban, hogy a tekintélyes politikus, a volt Szovjetunió egykori elnöke eleget tesz a meghívásnak. Horn Gyula erről szerdán a Magyar írószövetségben beszélt, ahol abból az alkalomból találkozott a sajtó képviselőivel, hogy Cölöpök című kötete immár a negyedik kiadást érte meg. Némák az utcák, nem árulják el a nevüket sem a nyilatkozók A hallgatag falu választásra készül A mélyben fortyognak az indulatok Petőfibányán Vasárnap időközi választás lesz Petőfibányán. A falu eddigi polgár- mestere, Fekete László lemondott. Tulajdonképpen e két rövidke mondat az, amit tényként rögzíthetünk abból a kavargásból, mendemondából, pletykából és sok-sok találgatásból, ami Petőfibánya életét jellemzi ezekben a hetekben. Mert leginkább borotvaélen táncolóhoz hasonlatos e riport írójának a helyzete. Ottjártunkkor ugyanis többnyire falakba ütköztünk. Voltak, akiktől semmit sem sikerült megtudnunk, másoktól nagyon is sokat — ám az „állítólag...” meg „azt beszélik...” kezdetű mondatok igen súlyos tartalmat hordoztak, és sokszor a rosszindulattól sem voltak mentesek. Arról már nem is szólva, hogy akik szájából elhangzott, nem járultak hozzá nevük közléséhez. Hogy miért mondott le Fekete László? Nos, hát ez az, amire mindeddig nem derült fény. Tőle, a legilletékesebbtől ugyanis nem sikerült megtudnunk. Udvariasan bár, de határozottan elzárkózott attól, hogy nyilatkozzon. A falu délelőtti csendjében megpróbálunk beszélgetni emberekkel. Két asszony a boltban. Véleményüket elmondják, de nevüket mélyen titkolják. Egyikük így: — Végtelenül népszerű ember volt a mi polgármesterünk. A mai napig az. Bizony, nagyon sokat tett a faluért, ezért is van az, hogy sokan lesznek, akik vasárnap rá fognak szavazni. — De hiszen a hét jelölt között nem is szerepel a neve... — Az mindegy, hogy nem jelöltette magát. Azt beszélik itt a boltban, ha nem sikerül az első forduló, másodszor már el se mennek. Csak ő kell. Nagyon szerették a telepen. Utakat csináltatott, mindent, amit csak lehetett. Másikuk szerint: — Hogy a jelöltek megfelelő- ek-e? Hát nem nagyon ismeijük őket, az az igazság. Biztos, hogy újra kell majd megrendezni a szavazást, mert nem lesz érvényes. — Megtudhatnám, hogy a nevüket miért nem árulják el? (Folytatás a 3. oldalon) A világkiállítás csak segítene összedőlt a lakóház — Megsérült a tulajdonos Magyarország máris Közép-Kelet-Európa kereskedelmi és pénzügyi központja Robbanás Füzesabonyban Ismeretlen eredetű robbanás szám alatt. A robbanás alkalmá- következtében összedőlt egy 140 val a tulajdonos másodfokú égési négyzetméteres lakóház Füzes- sérüléseket szenvedett, abonyban, a Rákóczi utca 73. (MTI) Kamatoznak a kárpótlási jegyek Noha még csak néhány százan kapták meg kárpótlási jegyüket, s nagyobb mennyiségben csak március után hoznak határozatot az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalban, az értékpapírok addig is kamatoznak. így január 1-jén a kárpótlási jegyek vásárlóértéke 106,7 százalék volt. Eszerint az ezerforintos címlet már 1067, az ötezres 5335, a tízezres pedig már 10.670 forintot ér. A kárpótlási jegyek kamata a mindenkori jegybanki alapkamat 75 százaléka, jelenleg évi 16,5 százalék. Ezek az értékpapírok a törvény megjelenése óta kamatoznak. (MTI) Somogybán Pénzhamisítók után nyomoz a rendőrség Több mint tizenkétezer márka összegű, százmárkás címletű hamis bankjegy cserélt gazdát az elmúlt két hónap leforgása alatt Somogy megyében. Az ügyben két kaposvári férfit a hamis pénzek árusításán tetten ért és őrizetbe is vett a rendőrség, ám a nagy kérdést: hogy kitől és miként jutottak hozzá az avatatlan szemnek megtévesztően igazinak látszó márkához, nem sikerül tisztázni a kihallgatásuk során. Vallomásaik alapján annyi vált bizonyossá, tudták, hogy gyanútlan ügyfeleiknek hamis pénzt kínálnak. A meglehetősen jó minőségű hamisítványokat a rendőrségi szakértők szerint minden bizonnyal Canon vagy Olivetti típusú fénymásoló gépen készítették, s a már kész bankjegyre utólag festették rá a valódiságot igazoló fémszálutánzatot. A Somogy Megyei Rendőrfőkapitányság gazdasági rendészete szerint — a rendelkezésére álló adatok alapján — komoly esély van arra, hogy nemzetközi együttműködéssel végére járjanak a pénzhamisítási ügynek. A jogszabály következményeiről Egerben Ha valaki csődöt mond... Január elseje óta működnek a csődtörvény szabályai. Ez teljesen új helyzetet teremt a gazdaságban. Ezért is nagy érdeklődés kísérte tegnap délelőtt Egerben a Heves Megyei Agrár Érdekvédelmi Szövetség ezzel foglalkozó rendezvényét, amelyen a termelőszövetkezetek elnökei, a társulások igazgatói, továbbá főkönyvelői vettek részt. Bevezető előadást dr. Bálint Csaba, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének titkára tartott. Emlékeztetett arra, hogy a hazai pénzügyi rendszer nem igazodik a mezőgazdasági vállalkozói törekvésekhez. A finanszírozás ugyanis nem követi az ágazat sajátosságait. Különösen az utóbbi két-három esztendőben a pénzszűkítő intézkedések nagy nehézségeket okoztak a termelőknek. Rámutatott, hogy a múlt esztendő a piacváltás éve volt, amikor összeomlott a külkereskedelem és a feldolgozó rendszer egy része, amely különösen a gabona-, illetve a borértékesítésben érte el csúcspontját. A helyzet áthidalására nem segített a kormányzat, emellett a bankok is igen kemény feltételek mellett adtak hitelt. Bizonytalanság jellemezte a gazdálkodást, miután a szükséges szövetkezeti, illetve átmeneti törvény csak nagy késéssel jelent meg. Ilyen körülmények között vita volt arról, hogy mikor lépjen életbe a csődtörvény. Végül is az illetékesek elfogadták a január 1-jei indítást. Ez a bejelentési kötelezettséget április 1-jéig teszi szükségessé. Szólt arról is, hogy az új törvény szellemében a csődöt a szövetkezeteknél a megválasztott első számú felelős vezetőnek kell bejelentenie. Ezzel összefügg a fizetőképtelenség fogalomköre, amelybe beletartozik, hogy az elismert tartozás 60 napon belül kiegyenlíthető. (Folytatás a 2. oldalon) A vállalkozói szféra estélye 1992. címmel az ország hat vidéki városában rendezvényre kerül sor, elsőként Egerben, január 24-én. Az estélyen Palotás János, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke, dr. Balsai István igazságügy-miniszter és dr. Ringelhann György, Eger város polgármestere ad betekintést arra, hogy milyen a vállalkozói szféra esélye az idén az országban, illetve Eger városában. A rendezvénysorozat kapcsán beszélgettünk Palotás Jánossal, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnökével. Arról érdeklődtünk, hogy mi késztette az országos szövetséget egy ilyen rendezvénysorozat elindítására. — A VOSZ-nak ebben az évben is alapvető feladata, hogy együtt dolgozzon a kormánnyal, illetve a helyi önkormányzatokkal. Bár a párbeszéd nem minden esetben sikeres, mégis az a véleményünk, hogy az ilyen rendezvények is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a magánvállalkozások útjából jó néhány akadályt sikerüljön elgördítenünk. Reméljük, a rendezvények sikeresek lesznek, és ezzel is hozzájárulunk ahhoz, hogy a vállalkozók esélyei fokozatosan javuljanak. — Ebből tehát arra lehet következtetni, hogy nem mindig felhőtlen hazánkban a vállalkozók élete? — Valóban. Azt kell mondani, hogy pillanatnyilag az ország külső esélyei jobbak, mint a vállalkozók esélyei bent az országban. — Ezt miképpen lehet érteni? (Folytatás a 2. oldalon) Ma kezdődik a lignitkonferencia A Gagarin energiája olcsóbb, mint az import... A Budapesten ma kezdődő kétnapos nemzetközi lignitkonferenciáról és egyúttal a hazai lignitbázisú villamosenergia-termelés jelenéről, a Bükki Energetikai Kombinát majdani felépítésének kérdéseiről tartottak sajtótájékoztatót tegnap a fővárosban, a Technika Házában. Kárpáti László, a BME tudományos munkatársa, a konferencia titkára közölte a sajtó képviselőivel, hogy a lignit versenyképességét bizonyítandó rendezvényre közel 200 hazai és külföldi résztvevőt várnak, és a szekcióülésekkel együtt 36 előadás hangzik el. A továbbiakban Füleki Sándor, úgy is, mint a GHV vezérigazgatója, úgy is, mint a Bükki Energetikai Kombinát Létesítése Támogatási Alapítványának alelnöke beszélt a lignitbázisú villamosenergia-termelés előnyeiről. Hangsúlyozta, hogy az ország villa- mosenergia-import függőségét feltétlenül csökkenteni kell. De milyen alaperőmű kell nekünk? Magyarországon a lignit energetikai hasznosítására vonatkozó tapasztalatok a Mátraalji Szénbányák és a Gagarin Hőerőmű vonatkozásában rendelkezésre állnak. Célszerűnek tartanák Bükkábrányban az 1200 MW teljesítményű, lignitbázisú alaperőmű felépítését. A konferenciával az erre vonatkozó kormányzati döntést szeretnék elősegíteni, és a közvéleményt nyíltan és szakszerűen tájékoztatni. A Bükki Energetikai Kombinát felépítése térségünkben — Borsod és Heves megyében — munkahelyeket teremtene, fellendítené az energetikai gépgyártást, régiónk gazdaságának új, magasabb fejlődési pályáját alapozza meg. Ehhez kapcsolódott az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium képviselőjének, Künsz- ler Bélának az energetikai programra vonatkozó tájékoztatója is. Amint elmondta, igen lényeges az importfüggőség feloldása, amely még egyoldalú, akár gáz, olaj, villamosxner- gia vonatkozásában. A sajtótájékoztatón dr. Szabó Imre, a Mátraalji Szénbányák főmérnöke azt is elmondta, hogy Magyarországon kétmilliárd tonna lignit áll rendelkezésre, és Bükkábrányban igen kedvezőek a külszíni fejtés feltételei. Itt közel 600 millió tonna a kibányászható szénvagyon, amely csaknem 50 éven keresztül képes lehet egy 1200 MW teljesítményű erőművet ellátni tüzelőanyaggal. Újságírók kérdéseire válaszolva — többek között — elhangzott, hogy az import villamos energia 5,1 dollárcentbe kerül kilowattóránként, amíg a Gagarin Hőerőműben termelt villamos energia kilowattóránkénti ára kb. 4,1 dollárcent, tehát olcsóbb, mint az import...! (korcsog) *
