Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-18-19 / 15. szám
10. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. január 18—19., szombat—vasárnap Mit várhatunk, ha a British Gas Magyarországra jön? Intelligens disznók és vakondok a gáziparban forgó Októberben indul a Suzuki-sorozat Lengyel lapvélemény „Antall professzor eve” Antall professzor éve címmel közölte a lengyel Rzeczpospolita című újság budapesti tudósítójának értékelését a múlt év magyarországi eredményeiről. Mint Ryszard Bilski írta, jelenleg Magyarország a legstabilabb az egykori „szocialista közösség” országai közül, ami „a türelmes és fegyelmezett társadalomnak, s Antall József miniszterelnök ügyes és határozott, professzoros politikájának köszönhető”. — A szerény múzeumigazgató 1991 során nagy politikussá nőtt. Nagyszerű stratéga, aki előre látja, hogyan reagálnak majd lépéseire, nem veszti el türelmét, és nem sieti el döntéseit. Embereit küldi előre felderíteni az utat, és amikor aláírja a döntést, még ha az rendkívül népszerűtlen is, már nem vált ki közvetlen és éles ellenállást a társadalomból. Személyes érdeme is, hogy Magyarország 1991-ben lényegesen közelebb került Európához — írta a Rzeczpospolita munkatársa. Jelentős olajkincsre bukkantak... Jól kezdődött az év a hazai kő- olajkutatók számára: a MÓL Rt. kutatói által kitűzött és a Szolnoki Kőolajkutató Vállalat szakemberei által mélyített Pitvaros-Észak I. fúrásban jelentős olajkincsre bukkantak. A jelenleg kivizsgálás alatt álló Csong- rád megyei kútból, az 1860- 1927 méter közötti szakaszból — próbatermeléssel — naponta csaknem 200 köbméter olajat hoznak a felszínre. Ilyen meny- nyiség a hazai olajkutatásnál ritkán fordult elő. A kutatás jelenlegi kezdeti szakaszában természetesen még nem lehet meghatározni az olajmező nagyságát. Annyit viszont biztosan tudnak: az olajat tároló kőzettest jelentős vastagságú, és ez reményteljessé teszi a további kutatást. A megtalált olajmező bonyolult földtani szerkezetű, így a további kutatási és feltárási munkák nagy szakmai hozzáértést, odafigyelést és megfontoltságot igényelnek. Küszöbön áll a magyarországi gázszolgáltató vállalatok privatizációja, érdemes tehát megvizsgálni más országok tapasztalatait. Nagy-Britanniában közmegelégedésre működik az 1986- ban magánkézbe adott Brit Gázművek (British Gas), amely ugrásra készén váija, hogy befektethessen a privatizáció előtt álló kelet-európai gáziparba. Magyarországon az öt — a cég képviselői által jó állapotban lévőnek, jól irányítottnak talált — regionális gázszolgáltató valamelyikében szeretne részesedést vásárolni. A Brit Gázmüvekkel rendkívül tőkeerős, nagy tapasztalatokkal, élvonalbeli technológiával rendelkező vállalat vetné meg a lábát Magyarországon. Ez a világ egyetlen olyan nagy gázipari cége, amelynek tevékenysége a föídgázmezők felkutatásától a gáztűzhelyek értékesítéséig a gázipar teljes vertikumát felöleli. A cég segíthetne új beszerzési források feltárásában, az elapadó hazai lelőhelyek újraaktivizá- lásában. A vállalatot AAA-hitel- besorolása a legjobb adóssá teszi, ami azt jelenti, hogy magyarországi beruházásaihoz a legkedvezőbb feltételekkel juthatna bankhitelhez. A Brit Gázművek esetét szakemberek a szolgáltató szektoron belüli privatizáció sikeres példájának tartják, amely a brit szakemberek szerint részben Magyarországon is alkalmazható. Az állami megkötöttségektől szabadult vállalat az eltelt viszonylag kis idő alatt nemzetközivé vált, s ma már a világ 20 országában van üzleti érdekeltsége. Piaci értéke a privatizáció előtti 10 milliárd dollárról 18 milliárdra emelkedett; évi 17 milliárd dollárnyi árbevétele után mintegy 3 milliárd dollár nyeresége képződik. Privatizációjának jellemzője volt, hogy a részvények óriási többségét kisbefektetőknek adták el, olyanoknak, akik javarészt maguk is a cég kliensei közé tartoznak és a részvények átvételekor kedvezményes gázvásárlásra jogosító bonokat kaptak. Magyarországon azt várnánk egy-egy állami vállalat privatizációjától, hogy látványosan javuljon a termékek vagy szolgáltatások színvonala, nojön a vállalat hatékonysága. A brit fogyasztók számára azonban a privatizációkor alig akadtak ilyen konkrét előnyök. A British Gas ugyanis már magánkézbe adása előtt is a mostanihoz hasonló magas színvonalon és hatékonysággal működött. Egy közvélemény-kutatás szerint a szolgáltató vállalatok közül a brit fogyasztók legjobban a gázmüvekkel vannak megelégedve, más szektorokat is beszámítva csupán az olcsó árukat forgalmazó Marks and Spencer áruházi lánc előzi meg. Mit várhatnak a magyar fogyasztók a gázszolgáltatók privatizációjától, a világszerte 18 millió fogyasztót kiszolgáló, 80 ezer főt foglalkoztató British Gas esetleges részvételétől? A külföldi részesedés egy-egy gázszolgáltatóban a tervek szerint nem haladhatja majd meg a 35 százalékot. így a brit partner beleszólása is korlátozott lesz, de Londonban azt ígérik: igyekeznek majd odahatni, hogy Magyarországon is elterjedjen a korszerű technológia és a fogyasztók színvonalas kiszolgálása. Bár a magyarországi gázárakat a britek a világpiacinál lényegesen alacsonyabbnak találják, áremelést a külföldi tőke jelenléte önmagában aligha hozhat maf ával, mivel a gáz ára várhatóan özponti szabályozás alatt marad. (Nagy-Britanniában a privatizáció óta a gáz drágulása 14 százalékkal maradt el az infláció általános mértékétől.) Ám a privatizációtól függetlenül is szükségessé válhat annak az elavult árstruktúrának a megváltoztatása, amelyben az ipari nagyfogyasztók magasabb árat fizetnek, mint a háztartások. Vajon kíméletlen lesz-e egy külföldi érdekeltségű vállalat a díjbeszedésben? A munkanélküliség miatt Nagy-Britanniában is gyakori a fizetési késedelem, de a British Gas csak a legvégső esetben folyamodik a gázcsap elzárásához, hiszen nem akar elveszíteni egyetlen fogyasztót sem. Bevett gyakorlat, hogy súlyos fizetésképtelenség esetén a vállalat embere személyes beszélgetést folytat az ügyféllel, így próbál tanácsot adni a gondolt megoldásához. Végső esetben tantu- szos gázórát szerelnek fel. Nyugdíjasok gázóráját a téli időszakban tartós nemfizetés esetén sem kapcsolják ki. A gáz bekötéséhez Nagy-Bri- tanniaban is hozzá kell járulniuk a lakóknak, de arányaiban lényegesen kisebb összeggel, mint teszik ezt Magyarországon. A kutatásra és fejlesztésre fordított évi 150 millió dollárnak köszönhetően a brit óriásvállalat számos csúcstechnológiai megoldást dolgozott ki, olyanokat, amelyek Magyarországon is jó szolgálatot tehetnek. Nagy-Britanniában már kizárólag műanyag csöveket fektetnek le, a régi fémcsöveket is ezekkel cserénk le. A műanyagcsőnek egy sor előnye van az acél- vagy öntöttvas-csövekhez képest. A sárga polietilén gázvezetékek jól megKülönböztethetők a kék vízvezetékektől. Ez hasznos lehet baleseteknél, útfeltűréseknél. Vezetékfektetésnél a Forgó Vakond nevű irányítható fúró- berendezést használják olyankor, amikor nem lehet árkot ásni, például úttest, park vagy egyéb objektum alatt kell alagutat fúrni a vezetéknek. Intelligens disznónak nevezik a brit szakemberek a Magyarországon leginkább csőgörényként ismert berendezést, amely a csövek belső felületének ellenőrzésére szolgál. A régi vezetékek cseréjére kétféle módszert is alkalmaznak a British Gas szakemberei. Ha nem akarják megtartani az elrozsdásodott öntöttvas csövet, akkor úgynevezett vezetékrepesztő geppel szétzúzzák, és mindjárt a helyére behúzzák az új (polietilén) vezetéket. Az eljárás nem igényel árokásást. A módszer használható vadonatúj vezeték- szakaszok lefektetéséhez is. A legszenzációsabb találmány az úgynevezett csőbélelés, amelyet a hazai vezetékrendszerek állapotát ismerve, Magyarorszáf on is széleskörűen lehetne al- almazni — így vélik az angol szakemberek. A lefektetendő korszerű polietilén vezetéket előbb szűkítőgyűrűn húzzák át, majd csörlő segítségével átvezetik a felújítandó, korhadóban lévő fémvezetéken. Az összepréselt cső idővel kitágul, és szorosan hozzátapad a kibélelt csőhöz. Két munkagödör kiásásával maximum 500 méteres vezetékszakasz újítható fel így, árokásás nélkül. A csőbé- leléses vezetékfelújítási módszer gyakorlati alkalmazását tavasz- szal Magyarországon is bemutatják az érdeklődő szakembereknek. A Magyar Suzuki Személygépkocsi-gyártó és -értékesítő Rt. esztergomi gyárában ez év októberében készül el az első sorozatban gyártott gépkocsi. A főépület 95 százalékban elkészült, a gépek és berendezések szerelése pedig novemberben kezdődött meg. Minderről Lepsényi István, az Autókonszem Rt., elnöke, a Suzuki Rt. elnökvezérigazgatója tájékoztatta a napokban Szabó Iván ipari és kereskedelmi minisztert, akinek ebbéli beosztásában ez volt az első üzemlátogatása. Az eseményen jelen volt Eiji Seki, Japán budapesti nagykövete is. Lepsényi István elmondta továbbá, hogy a Magyar Suzuki Rt. alaptőkéje 5,5 milliárd forint. A beruházás építése a Vegyépszer Rt. fővállalkozásában tervszerűen halad. Az első próbagyártásra a nyár elején, a másodikra augusztusban kerül sor, s az üzemszerű gyártás pedig a IV. negyedévben kezdődik meg. Évente 50 ezer gépkocsi készül Esztergomban, s e mennyiség 40 százalékát exportálják majd. Az rt. már megkezdte a hazai értékesítési hálózat kiépítését. A Suzuki típusú kocsi árat még nem határozták meg, de az mindenképpen versenyképes lesz a többi típuséval. A gyár egyébként hozzávetőleg ezer, elsősorban esztgergomi és dorogi embernek ad munkát. Felvételük már megkezdődött, mert mindegyiküket Japánban képezik ki. Az elmúlt évben 30 ezer határsértőt fogtak el, s ez valamivel több, mint a kétszerese az 1990. évinek — mondta az MTI érdeklődésére válaszolva Fazekas Zoltán alezredes, a BM Határőrség főügyeleti osztályvezetője. Összesen 100 ország állampolgárai sértették meg a magyar államhatárt. A legtöbb román állampolgár volt (18 ezer), majd a törökök következnek (3000), s a pakisztániak (majdnem 2000). Rajtuk kívül elfogtak mintegy 500 embercsempészt is. A határőrség 5251 személy „sikeres” szökéséről tud kifelé, de közülük 5043-at visszaadtak a szomszéd országok határőrei, a többségüket az illetékes osztrák szervek. Tavaly — főként a jugoszláv A gyárlátogatást követő sajtó- tájékoztatón Szabó Iván hangsúlyozta: nem véletlen, hogy első útja éppen Esztergomba vezetett. A Suzuki gyár ugyanis nemcsak amiatt fontos, mert az utóbbi évek egyik legnagyobb ipari vállalkozása. Legalább annyit nyom a latban az is, hogy e vállalkozástól függnek a jövőbeni magyar — japán gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok. Örömmel tapasztalta, hogy az építő és szerelő vállalatok világszínvonalú munkát végeztek, illetve végeznek, mind minőségben, mind időben. A beruházásnak a fentieken túl iparpolitikai jelentősége is van, hiszen el szeretnék érni, hogy a Suzuki személygépkocsiknak — értékben — több mint a felét magyar vállalatok állítsák elő. Ehhez pedig az eddiginél jobban, szervezettebben és magasabb színvonalon kell termelniük. Egy kérdésre válaszolva a miniszter elismerte, hogy a hazai beszállítók állami támogatást kértek a munkálatok beindításához, illetve a szükséges fejlesztések megvalósításához. É célra azonban a költségvetésnek nincs pénze. A gondon úgy kívánnak segíteni, hogy a lakosság megtakarított pénzének egy részét e célra igyekeznek mozgósítani, mégpedig úgy, hogy ilyen célú részvényeket bocsátanak ki. A még mindig hiányzó részt pedig külföldi működötöké bevonásával biztosítják. polgárháborúval kapcsolatban — a vámosokkal együttműködve 143 fegyvercsempészt tartóztattak fel. Elkoboztak 1500 fegyvert és 44 ezer lőszert. Ideiglenes védelmet 10 ezer jugoszláv állampolgár kért a határőrségtől, közülük december végéig több mint 2600-an tértek vissza hazájukba. A határőrök 1991-ben 102 millió útlevelet kezeltek, 9 százalékkal kevesebbet a megelőző évinél. Ugyanakkor az osztrák határon 28 százalékkal nőtt a forgalom, míg magyar — jugoszláv viszonylatban hasonló mértékben csökkent az utasok száma 1990-hez képest. A legnagyobb mértékben — 50 százalékkal — a magyar — szovjet utasforgalom esett vissza. Harmincezer határsértő 100 országból Az infláció megfékezésére kell koncentrálni Hazánk külső pénzügyi helyzete stabilizálódott Iparosképzés német segítséggé1 Sikerült tartósan stabilizálni az ország külső pénzügyi helyzetét, s ez az eddig folytatott gazdasági, illetve monetáris politika legnagyobb eredménye — mondotta Tarafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Magyar Távirati Iroda munkatársának. A fizetési mérleg második éve lényegesen kedvezőbben alakul az előirányzottnál. A gazdasági vezetés mar 1990-ben azzal számolt, hogy a folyó fizetési mérlegben feímilliárd dolláros deficit alakul ki, s ezzel szemben minimális többlet keletkezett. A nagysága 100 millió dollár volt. A múlt esztendőben még látványosabban javultak a pénzügyi folyamatok, bár megszűnt a KGST, összeomlott a szovjet piac. Ezt részben előrelátva a folyó fizetési mérlegben 1,2 milliard dolláros hiányt prognosztizáltak. Az év folyamán azonban látszott: a reálgazdaság alkalmazkodóképessege sokkal gyorsabb a vártnál. Az eredmény: a tavalyi évben a folyó fizetési mérlegben — az előzetes adatok szerint — mintegy 400 millió dollár körüli aktívum alakult ki. Mindez azt mutatja, hogy Magyarország már 1991 vegén elerte a hároméves kormányprogramban 1993-ra előirányzott celt, sikerült tartósan stabilizálni az ország külső egyensúlyát. Figyelemre méltó az is, hogy az elmúlt két év során felgyorsult a külföldi működőtőke-beáramlás. Két évvel ezelőtt készpénzben 350 millió dollárnyi tőke jött az országba, tavaly ennek majdnem négyszerese, 1,2 milliárd dollár. így a nettó adósságállomány az elmúlt két év során jelentősen csökkenhetett. A bruttó adósságállomány jóval kisebb mértékben csökkent, aminek elsősorban az az oka, hogy a tartalékok jelentősen növekedtek. Szintjük eléri a 3,6 milliárd dollárt, pedig a múlt év elején alig haladták meg az 1 milliárd dollárt. A Magyar Nemzeti Banknak rövid lejáratú kötelezettsége alig van, ez is nagyon lényeges abból a szempontból, hogy mennyire stabil az ország pénzügyi helyzete. A pénzügyi folyamatok azt jelzik, hogy az elmúlt két év során felgyorsult a gazdaságban a strukturális átalakulás. Előre senki nem hihette, hogy a vállalatok nagy része ilyen gyors piacváltásra képes. Tévesnek bizonyult az a felfogás, miszerint az ország kedvező pénzügyi eredményei ellenére a reálszféra halódik. Az átalakulás nagyon gyors, és mint ilyen, természetesen nem mehet végbe fájdalom- mentesen. Jelentős inflációt eredményez és növekvő munka- nélküliséget. Ám a végeredmény mindenkeppen kedvező, gyakorlatilag sikerült lerakni a jövő, egy versenyképes piacgazdaság alapjait. Az eddigi eredmények hatására megszűnt az a széles körben elterjedt illúzió, hogy Magyarország csak masszív nyugati segítséggel, egy Marshall-terv hathatós közreműködésével tud talpra állni. Az ország saját erőből állította helyre pénzügyi egyensúlyát, és a legjobb úton van a gazdasági modernizálásához. Az így kialakult helyzet lehetővé teszi a Magyar Nemzeti Bank számára, hogy az idén elsősorban az infláció megfékezésére koncentráljon. Az árak 1986 óta folyamatosan, évről évre emelkednek, mégpedig az aktuális kormányprognózisoknál nagyobb mértékben. A tavalyi év volt az első, amikor, ha nagy mértékben gyorsult is az áremelkedés, nem erte el a prognosztizált szintet. Az idén a Magyar Nemzeti Bank már 20 százalékos inflációs rátával számol, és kedvezőek a lehetőségek ahhoz, hogy jövőre a fogvasztóiár-emel- kedés üteme ló százalék alá csökkenjen. Az infláció alapvető gazdasági okai nagyobb részt megszűntek. Megnőtt a jelentősége a fogyasztói és a termelői várakozásoknak. A termelők egy része még mindig az áremelkedés gyorsulásával számol. Tarafás Imre szerint azonban érdemes jobban figyelni az MNB prognózisaira, mivel a változatlanul gyors inflációra építő vállalkozói döntések könnyen hibásnak bizonyulhatnak. Akik pedig rosszul kalkulálnak, mivel nem tudják majd a magasabb árakat érvényesíteni, tönkre is mehetnek. A feltételek pedig kedvezőek ahhoz, hogy eredményes legyen az MNB antiinflációs politikája. Leginkább ehhez adott a társadalmi támogatás, az állampolgárok nagy része a sok rossz közül leginkább az inflációtól tart. Ez ugyanis szinte mindenkit érint. A Német Kézműipari Szövetség segítségével remeny van arra, hogy a magyar iparosképzés színvonala hamarosan érezhetőenjavuljon — hangzott el nemrégiben az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) sajtótájékoztatóján, melyet az IPOSZ és a Német Központi Kézműipari Szövetség vezetői közösen tartottak Budapesten. Elmondtak: három éves, már tavaly megkezdett oktatási program kereteben összesen 8,4 millió márkás támogatással járulnak hozzá a német partnerek a magyarországi szakmunkásképzés, ületőleg a mestervizsgáztatás intézményének modernizálásához. Elengedhetetlennek ítélik, hogy a régen végzett mesterek és szakemberek továbbképzésen vegyenek részt, hiszen a 15-20 éve még korszerűnek számító alapanyagok és technológiák ma már elavultak. Az oktatási program keretében már tavaly több mint százan vettek részt — tíz különböző szakmából — valamilyen továbbképzésben, mégpedig Németországban. A szakemberek oktatása mellett a német partner 13 különböző szakmában tankönyvkoncepciót is készített, sőt, ezeket magyarra is fordíttat- ta. Sokszorosításuk is megtörtént, ily módon e könyvek rendelkezésre állnak, nincs akadálya a magyarországi korszerű oktatás bevezetésének. Az alapos előkészítés révén az oktatás 20 szakmában már az idén szeptemberben megkezdődhet. Az Ipartestületek Országos Szövetsége eddig 43 szakmunkásképző intézettel állapodott meg erről — hangzott el. Az enyészeté lesz a majki kastély? Ismét kérdésessé vált hazánk — s egyben Európa — egyik legszebb barokk-kori műemléke, az Oroszlány melletti Majkpusztán lévő egykori Esterházy-kastély sorsa. Bő egy évvel ezelőtt viszont még úgy tűnt, hogy az elhanyagolt állapota ellenére is felbecsülhetetlen értékű épület nem lesz az enyészeté. A műemlékegyütteshez a kastélyon kívül 17 egykori szerzetesi cellalakás és egy földrengés következtében megrongálódott templom romja tartozik. Megmentésére ugyan korlátolt felelősségű társaság alakult, s ez szindikátusi szerződést kötött a kastély jövőbeni hasznosítására az amerikai H-B International Ing. CO. nevű pénzügyi, tanácsadó és befektetési társasággal, s a külföldi partner luxusszállót kívánt kialakítani a kastélyból, tervezte továbbá, hogy egy-egy golf-, lovagló- és teniszpályát, valamint egy uszodát is épít a kastély mellé, e szép terv megvalósulása azonban mára kérdésessé vált. Az ügyben ugyanis a műemlék- és műem- lékjellegű épületek tulajdonviszonyait egyértelműen rendező felsőszintű szabályozások hiánya miatt a szerződés aláírása óta eltelt egy év alatt sem történt érdemi előrelépés. Az oroszlányi önkormányzat ezért kényszerült most megbízni az egykor a Vértes gyöngyszemének nevezett műemlékegyüttes hasznosítására alapított kft.-t a szindikátusi szerződés felülvizsgálatával, illetve új hasznosítási forma keresésével. Salgótarjánban A Madách-rokonság hagyatéka Az elmúlt évben a salgótaijáni Nógrádi Történeti Múzeum birtokába került a Madách-famíliával rokonságban lévő Balogh család hagyatéka. A család egy — ma Budapesten élő — leszármazottjától jelképes áron vette meg a múzeum a családi dokumentumok csaknem félszáz darabból álló együttesét. Ezzel most már Madách minden fontos családi dokumentuma a múzeum irodalomtörténeti gyűjteményének birtokában van. A legidősebb Balogh Károly Madach nővérének, Máriának a második férje volt, így a családi dokumentumok a Madách-kapcsolat miatt különösen figyelemre méltóak. A hagyaték értékét növeli, hogy a dokumentumok a múlt századi nógrádi családoknak azt a típusát példázzák, amely az any ági ja vak megbecsülése mellett nagy fontosságot tulajdonított a művelődésnek. Á megvásárolt gyűjtemény érdekes darabjai azok az iskolai bizonyítványok, amelyek egyértelműen igazolják, hogy a váci piarista gimnázium mellett Losoncnak volt kiemelkedő szerepe a nógrádi ifjak oktatásában. Ritka ereklye az a pár soros levél, amelyben Darányi földművelésügyi miniszter 1899 tavaszán megköszöni a család egyik tagjának, hogy a „boldogult Királyné Őfelsége” emlékére 8000 darab fenyőt és 200 darab tölgyfát ültetett.
