Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-18-19 / 15. szám

HÍRLAP, 1992. január 18-19., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN H. A Maxwell-történet — az elejétől végig Szárnyasaprólék­leves Hozzávalók: 25 dkg szár­nyasaprólék, 20 dkg vegyes zöldség, 10 dkg friss vagy kon­zerv zöldborsó, 5 dkg gomba, 1 kis fej hagyma, 1 1/2 evőkanál olaj vagy 2 dkg zsír, zöldpetre­zselyem, 1 tojássárgája, 1 dl tej­föl, só. Az aprólékot jól megmossuk, feldaraboljuk és főni tesszük. A zöldséget apró kockákra, a gom­bát szeletekre vágjuk, és apróra vágott hagymával a zsiradékban megpároljuk. Mikor a hús puhá­ra főtt, a zöldséget felöntjük vele, és még pár percig együtt főzzük. Hozzáadjuk az apróra vágott zöldpetrezselymet, végül a leve- sestálban a tojássárgát a tejföllel elkeverjük, és a levest ráöntjük. Egybesült sertésborda (Csemege sertéskaraj) Hozzávalók: 1 kg rövidkaraj, 2 evőkanál olaj vagy 3 dkg zsír, só, paprika, hagyma, fokhagy­ma, 2-3 szem fenyőmag, Piros Arany. A sertéskaraj oldalán levő ge­rinccsontot bárddal vágjuk le, a többit késsel fejtsük ki, így szeb­ben sül és gazdaságosabb. Sóval bedörzsöljük, és egy ideig állni hagyjuk. A húst süthetjük tűzhe­lyen vagy sütőben. Ha tűzhelyen sütjük, akkor forró zsiradékban előbb megforgatjuk, átsütjük, azután kevés vízzel fedő alatt pu­hára pároljuk. Zsírjába teszünk 1-2 cikk fokhagymát vagy szele­tekre vágott hagymát, 2-3 szem fenyőmagot, kevés Piros Arany „Őszi erdő” Nem várt sikerrel zárult az őszi társkereső. Több mint százan kaptak címet, és jó néhányan megtalálták a párjukat, a társu­kat, sőt, erről örömmel be is szá­moltak. Többen csalódottak, ugyanis a találomra összehozott kapcsolatteremtés számukra nem a várt sikert hozta, és bizony megírták: nem ilyet akartam! Köszönöm, hogy Uránust senki nem hibáztatta, hiszen a legtöbb esetben ő éppen úgy nem ismerte a társakat, mint ők egymást. Úgy tűnik, hogy többen sürgetik a jö­vőbeni körültekintőbb, részletes és pontos információszerzést, amely anyagi áldozattal jár ugyan, de célravezetőbb. Amint ígértem, ebben is segítségükre leszek, amennyiben jelzik és óhajtják! Mindent összegezve: azok voltak ezúttal is a szerencsé­sebbek, akik idejekorán írtak, közölték a szándékukat, megad­ták a telefonszámukat, pontos cí­müket. Örülök, ha segíthettem, és az ünnepeket már nem egye­dül, társtalanul töltötték... „Újévi ötletbörze” Hálás vagyok azokért a levele­kért is, amelyekben arról kí­váncsiskodnak, hogy mi várható az új évben. Lesz-e fejtörő, társ­kereső, vagy az időt hasznosan kitöltő játék? Sokan a kedves le­velezőim közül ötletekkel szol­gálnak, amelyeket hálásan kö­szönök, de ugye, tudják, hogy ezeket ismertetnem kell a Hírlap vezetőivel, akik végül is majd döntenek. Annyit talán azért el­árulhatok, hogy az új évben sem lesz hiány meglepetésekben, és aki az „LLL”-hez fordul, az nem marad tanács, segítség nélkül! Szeretném megköszönni az ön­ként vállalkozó kedves levele­zőknek a felajánlott közreműkö­dést a jövőre vonatkozóan, bizo­nyára adódik majd alkalom, hogy segíteni tudjanak... krémet. Végül zsírjára sütjük, mindegyik oldalát megpirítjuk. Felvágás előtt 10 percig állni hagyjuk. Vékonyan felszeletel­ve, a mártással leöntve tálaljuk. Ha sütőben készítjük el a ka­rajt, akkor besózás után felületét megkenjük Piros Arannyal, zsírt, vizet adunk alája, és a forró sütő­be tesszük. Tetejét gyakran lo­csoljuk. Megfordítani nem sza­bad. Sülési ideje közepes tűz mellett 1 1/2 óra. (Becsomagol­hatjuk alufóliába is.) A pecsenye szép rózsaszínű legyen. Ugyan­így sütünk sertéscombot is, ki­csontozva és sonkaszerűen ösz- szekötözve. Párolt káposzta, rizs, burgo­nya illik hozzá. Burgonyarúd Hozzá valók: 30 dkg áttört főtt burgonya, 10 dkg liszt, 1 tojás, zöldpetrezselyem, só; a paníro­záshoz 1 tojás, liszt, morzsa; a sü­téshez olaj vagy zsír. A burgonyából 10 dkg liszttel, egy tojással, kevés zsírral, sóval, zöldpetrezselyemmel tésztát gyúrunk, 8 cm hosszú, 2 cm szé­les rudakat formálunk, lisztbe, tojásba, morzsába mártjuk, és forró zsírban megsütjük. Darált hússal rakott palacsinta Hozzávalók: 12 sós palacsin­ta, 30 dkg sertéspörkölt, 2 evő­kanál tejföl, 2 dkg vajjal, 1 dkg liszttel, 1 dl tejjel készült fehér­mártás. A pörkölt húsát átdaráljuk vagy megvagdaljuk, a pörkölt le­vének egy részével elkeverjük, adunk hozzá egy kanál tejfölt és „Magányosok találkozója” Több olyan levél érkezett hoz­zám, amelyben a levelezők ké­rik, hogy segítsem elő egy magá­nyosok klubjának a létrehozását, ahol rendszeresen és személye­sen is találkozhatnának egymás­sal. Miután jómagam ebben segí­teni nem tudok, legföljebb úgy, hogy az egri szociális szolgáltató kedves vezetőinek a figyel­mét felhívom, ha tehetik, szer­vezzenek ilyen klubot! Az itt dolgozó szakemberek ismerete­im szerint jó ismerői mind az ef­fajta elvárásoknak és lehetősé­geknek... „Szomorú karácsony” Mindig szomorú vagyok, ami­kor arról kapok hírt, hogy roko­nokkal, sőt unokákkal körülvett idős emberek egyedül, magá­nyosan kénytelenek eltölteni a karácsonyt, a szilvesztert. Jóma­gam több levelet írtam, hogy né­mileg megosszam velük a ma­gányt és az egyedüllétet, de ter­mészetesen ez nem helyettesít­heti a várt családi kapcsolatot. Ne adja Isten, hogy a megfeled- kezők hasonló körülmények kö­zé kerüljenek, és átéljék, megíz­leljék az egyedülhagyottság sa­nyarú sorsát. Az ünnepekre kül­dött csomagokkal, netán a pénz­zel nem tudható le minden, nem lehet elaltatni a lelkiismeretet, mondván: enni-, innivalója van, éljen egyedül békés öregségben! Nos, tudtommal az egri család- segítők ilyen esetekben sem res­a fehérmártást. A palacsintákat egyenként megtöltjük, és a son­kás palacsinta leírása szerint já­runk el. A pörkölt levét a tejföllel elkeverjük, és a palacsintákat ez­zel locsoljuk meg. Parajjal töltött palacsintafelfújt Hozzávalók: 12 sós palacsin­ta. Töltelék: 40 dkg paraj (spe­nót), 3 tojás, 2 evőkanál tejföl, 5 dkg reszelt sajt, 10 dkg apróra vágott sonka, só, csipetnyi re­szelt szerecsendió. A parajt megfőzzük, szitán át­törjük. Hozzáadjuk a 3 tojássár­gáját, a tejfölt, a reszelt sajt felét, az apróra vágott sonkát és a tojá­sok felvert habját. Fűszerezzük, ezzel a keverékkel a palacsintá­kat zsírral kikent formában réte­genként összerakjuk, és forró sü­tőben 45 percig sütjük, amíg a tömeg emelkedni kezd. Kibont­va, tejföllel meglocsolva és re­szelt sajttal meghintve tálaljuk. Szeletekre vágva adagoljuk. Diós bomba Hozzávalók: 14 dkg cukor, 1 egész tojás, 14 dkg darált dió, 10 dkg csokoládépor, 1 kanál rum. A cukrot a tojással 10 percig kevergetjük, azután hozzáadjuk a többi anyagot. Golyókat for­málunk belőle, darált dióban vagy finom kristálycukorban megforgatjuk, és kis papírkosár­kákba rakjuk. Tehetünk a köze­pébe egy jól megszikkasztott ru­mos meggyet. tek, ezért ha valaki tudomást sze­rez olyan magányos, egyedülálló személyről, akinél bizony elkel­ne a segítség, hívja őket! A címü­ket már sokan ismerik, a telefon­számuk: 36-14-321. „Viszonzatlan szerelem” Bizony, van ilyen! Általában túl romantikus, kissé szorongó, félénk személyek esetében gya­koribb, akik tulajdonképpen még abban sem teljesen bizonyo­sak, hogy valóban viszonzatlanul marad-e a szerelmük. Minden­esetre nem olyan heves, éjt-napot végigábrándozó, gyötrelmesen boldog a viszonzás, mint amit el­várnak. Van azután egyértelmű­en és csalhatatlanul viszonzatlan szerelem is, és bizony az a bizo­nyos „kocsi” hiába megy, kár fut­ni utána! Az effajta boldogságot nem érdemes sem sürgetni, még kevésbé követelni, mert legföl­jebb az ellenkezője sülhet ki be­lőle. Ebbe belebolondulni azért nem kell, a gyógyulást általában egy másik „szerelem” segíti elő, bár első hallásra ez nem tűnik va­lószínűnek a fülig — reménytele­nül — szerelmes számára. Az Ön esetében nem ezekről van szó, de ha már felhozta, válaszoltam. Önt — bármily kegyetlenség is kimondani — megunták, „a bol­dogság” ugyanis nem megszakí­tás nélküli, és nem életfogytigla­ni. Sajnos! Hogy mit tehet? Erő­szakkal senki nem lehet boldog, bár a törött bögrét is meg lehet ragasztgatni, ám nem sokra megy vele. Nem házasok. Mond­jon le róla, majd akad másik... Uránus 1940: Robert Maxwell, erede­ti nevén lan Ludwig Hoch, elme­nekül hazájából, a németek meg­szállta Csehszlovákiából, és beáll a brit hadseregbe. 1944: Hollandiában élete kockáztatásával kiment egy brit katonát a németek ostromgyűrű­jéből — hősi érdemrendet kap. 1945: Párizsban megismerke­dik feleségével, akinek családja 100 ezer fontnak megfelelő ösz- szeget juttat kezéhez. Angliában telepednek le. 1948: Maxwell befekteti a pénzt: létrehozza a liechtensteini adóparadicsomban bejegyzett Pergamon Alapítványt (ma: Ro­bert Maxwell Alapítvány). En­nek cége, a Robert Maxwell Kft. könyvesboltot nyit, és jogot sze­rez német műszaki könyvek nagy-britanniai terjesztésére. 1949: megalapítja a Perga­mon Press Rt.-t, tudományos ki­adványok világméretű terjeszté­sére. 1964: a Pergamon megtermeli az első 1 millió fontot. 1968: meg akarja venni a News of the World című lapot, de a licitálásban az azóta is örök ellenfél, Rupert Murdoch auszt­ráliai sajtómágnás győz. 1969: a Pergamon bajba ke­rül. Megvenné 25 millió dollá­rért a Leasco nevű amerikai tő­késcsoport, de visszalép, mikor kiderül, hogy a Pergamon profit­adatai nem biztatók, sőt, talán nem is hitelesek. Robert Max­well megválik a cég elnökségé­től, a brit kereskedelmi és ipari minisztérium pedig vizsgálatot indít. 1971: a minisztériumi ellen­őrök jelentése szerint a Perga­mon profitját a Maxwell-féle családi vállalkozásokkal való ügyletei befolyásolták. A jelen­tés szerint Maxwell „nem alkal­mas nyilvánosan jegyzett rész­vénytársaság irányítására”. 1974: Maxwell visszaszerzi a Pergamon Press fölötti ellenőr­zést. 1980: sikertelenül kísérletezik az Observer című brit lap meg­vásárlásával. Könyvsorozatot in­dít a kelet-európai kommunista vezetőkről, hízelgő beállításban. 1981: puccsszerűen felvásá­rolja a gyengélkedő British Prin­ting Corporation nyomdai céget. A vállalatvezetés megmentőként üdvözli. 1982: a BPC „elhagyásával” fenyegetőzik, ha nem lesznek je­lentős elbocsátások. A szakszer­vezet enged. 1984: megvásárolja a Daily Mirrort és laptársait a Reed-cso- porttól. Megvalósul régi álma: immár újságkiadó. Megígéri, hogy erősíteni fogja a lap hagyo­mányos, munkáspárti profilját. Ennek ellenére kemény elbocsá­tásokkal kezdi működését. Bele­szól a szerkesztésbe, vezércikke­ket ír. A Daüy Mirror példány­száma 3,5 millióról 1985-re 2,8 millióra csökken. 1987: megalapítja a London Daily News-t, ám ez a délutáni lap 5 hónapon belül megbukik. A BPC-t átalakítja a Maxwell Communication Corporation (MCC) nevű médiavállalkozás­sá. 1988: 2,7 milliárd dollárért megveszi a Macmillan nevű amerikai kiadói óriást. Súlyos adósságokba veri magát. Ennek ellenére az év végén 440 millió fontért megszerzi az Official Air­lines Guides nevű idegenforgal­mi érdekeltséget is. 1989: az MCC nyomdai érde­keltségének nagy részét 243 mil­lió fontért eladja a cégvezetés­nek. Újjáalakul a BPC, de 20 százalékos Maxwell-részesedés van benne. 1990: megalapítja a Europe- ant, Európa első országos heti­lapját. Az újság máig vesztesé­ges. 1991. április: adósságait csök­kentendő, 440 millió fontért el­adja a Pergamon Presst. 1991. május: tőzsdére viszi a Mirror Group Newspaperst (MGN). 500 millió font tőkét von be, bár a jegyzést lenyomja a pénzpiac óvatossága. 1991. szeptember: Seymour Hersh amerikai újságíró új köny­vében azt állítja, hogy Maxwell kapcsolatban áll az izraeli titkos- szolgálattal. Később sajtóbeli gyanú merül fel esetleges KGB- kapcsolatairól is. A brit parla­ment alsóházában képviselői kérdés hangzik el: mit tud erről a kormány? A BBC brit tévé műsort sugá­roz, mely szerint Maxwell meg­hamisította a Daily Mirror egyik nyereményjátékét, MCC- és MGN-részvényeinek értékét pénzügyi machinációkkal pum­pálta fel, s cégeinek jövedelme nagyrészt nem is az alaptevé­kenységből, hanem pénzpiaci manőverekből származik. 1991. november 5.: Robert Maxwell 68 éves korában életét veszti a Kanári-szigetek közelé­ben. Annyi bizonyos, hogy jacht­járól a tengerbe esett. A végső halottkémi jelentés még késik. Az MCC- és az MGN-részvé- nyek tőzsdei forgalmát felfüg­gesztik. 1991. november 6.: Maxwell gyermekei közül Kevin veszi át az MCC, lan pedig az MGN el­nökségét. „Minden megy tovább a régiben” — ígérik. 1991. november 7.: Felújul az MCC és az MGN tőzsdei forgal­ma. Az MCC-részvények zu­hannak, az MGN-részvények meredeken emelkednek. 1991. november 10.: Kiderül, hogy a kereskedelmi és ipari mi­nisztérium, Maxwell halála előtt néhány héttel, újabb vizsgálatot tervezett ellene, részvényügyie­tek miatt. 1991. november 12.: Az első kiárusítás: a fivérek 158 millió dollárért megválnak a Macmil­lan Computer Publishing-től. 1991. november 17.: Göncz Árpád Londonban találkozik lan Maxwell-lel. „Továbbra is érdeklődünk a magyar sajtóban és a magyar üzleti életben való részvétel iránt” — mondja lan. 1991. november 18.: A Schweizerische Bankverein ül­dözni kezdi az egyik Maxwell magáncégnek kölcsönadott 55 millió fontját. A súlyos üzleti csalásokat vizsgáló brit kor­mányhivatal nyomozni kezdi, hova tűntek e kölcsön biztosíté­kai. 1991. november 25.: A Max- wellnek százmilliókat hitelező, ezért saját pénzügyi helyzetüket féltő nagybankok, mintegy har­mincán, ideiglenesen megállítják a dőlő dominókat: december 20- ig fizetési moratóriumot adnak a Maxwell fivéreknek, azt sugall­va, hogy további eladásokkal szerezzenek készpénzt és hitelfe­dezetet. 800 millió fontnyi Max- well-magánadósság átütemezé­sére van kilátás. 1991. december 2.: Ismét fel­függesztik a Maxweli-részvény- társaságok tőzsdei forgalmát, a „további vizsgálatokra” tekintet­tel. 1991. december 3-4.: Kevin és lan lemond a részvénytársasá­gok elnöki tisztéről, kilépnek az igazgatótanácsból, hogy „meg­könnyítsék” a vizsgálatokat. A súlyos üzleti csalásokat vizsgáló állami hivatal a rendőrség bevo­násával újabb nyomozást indít, mert kiderült, hogy Maxwell és fiai mintegy 600 millió fontot sí- boltak át a részvénytársaságok nyugdíjalapjából és más forrása­iból magáncégeikhez, a pénz­ügyi hurok lazítására. Ezzel kilá­tástalanná vált, hogy a Maxwell magáncégek fizetni tudjanak a bankoknak. A bankok semmis­nek tekintik a december 20-i ha­táridőt, és csődgondnok kérésé­vel fenyegetőznek. 1991. december 5.: Ezt meg­előzendő, a fivérek adminisztrá­tort kémek és kapnak a bíróság­tól. Ugyancsak bírósági védelmet kér amerikai lapjuk, a New York Daily News. 1991. december 6.: Az Arthur Andersen londoni könyvvizsgá­ló cég négy partnere, mint bíró­sági adminisztrátor, átveszi az el­lenőrzést a Maxwell-magánhol- dingok fölött. Bejelentik, hogy minden Maxwell-vagyon eladó, beleértve a részvénytársaságok­ban való részesedéseket is, de előbb „ki kell bogozni az iszo­nyatos pókhálót”. Mindennap bekopogunk Önhöz!

Next

/
Thumbnails
Contents