Heves Megyei Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-07-08 / 287. szám

Lelki Leveles Láda A nevezetes Krím félszigeti dácsa Akik turistáskodni akarnak a Szovjetunióban, ezután új látvá­nyosságot iktathatnak útiprog­ramjukba — azt a dácsát a Krím félszigeten, amelyben a puccsis­ták augusztusban néhány napig fogva tartották Mihail Gorba- csovot. Igaz, egyelőre nem sokat lát­hatnak belőle, legfeljebb egy pil­lantást vethetnek az épületre ar­ról az útról, amely a domb olda­lában, az épület fölött vezet. Ezért Rezsnyikov, aki turista­utak szervezésével foglalkozik, és aki jövőre fel akarja venni ja­vasolt útjainak programjába a nevezetes helyet, most arra kéri a kormányt, tegye lehetővé, hogy a turisták megtekinthessék a dá­csát. Ma ugyanis még az a hely­zet, hogy csak kerékpárosok és csavargók merészkednek egé­szen a dácsát körülvevő vaskerí­tésig. Egyedül az újságíróknak van fogalmuk arról, hogy milyen is a dácsa, ők ugyanis annak idején interjút készíthettek ott Gorba- csowal a puccs bukása után. El­beszélésük szerint a dácsa há­romemeletes, vörös cserépfede­lű, modem, mediterrán stílusban épült ház. Jó egy kilométerre tőle két szállodaszerű épület a sze­mélyzet és a biztonsági őrök szá­mára. A főépület oszlop nélküli portáljához betonfeljáró vezet. A történelmi Jaltától 25 kilo­méterre levő dácsa belsejében márványpadló és faborítású mennyezet árulkodik a luxuski­vitelről. Az újságírók, egy parla­menti küldöttség társaságában, bőrfotelekben foglalhattak helyet egy kis nappaliban, amelynek ablakai a tengerre nyílnak. A Fekete-tenger partjának ezen a szakaszán — amely hosszú időn át a szovjet politikai elit kedvenc nyaralóhelye volt meleg éghajlata és nagy kiterjedésű strandjai miatt — kellett a há­romnapos fogság alatt Mihail Gorbacsovnak és Raiszának na­ponta tüntetőén sétákat tennie, hogy bebizonyítsák, jó egészség­nek örvendenek. Amint Raisza később beszámolt róla, a balko­non is mutatkozniok kellett, hogy mindenki láthassa: szaba­don mozoghatnak. Tojásleves Hozzávalók: 1,5 evőkanál olaj vagy 2 dkg zsír, 2 dkg liszt, 1 kis fej reszelt vöröshagyma, pi­rospaprika, babérlevél, 1 dl tej­föl, ecet, só, 4 egész tojás. Sötét zsemleszínű, hagymás, paprikás rántást készítünk, víz­zel felengedjük, ecettel ízesítjük, és óvatosan beleütjük a nyers to­jásokat. 10 percig lassú tűzön főzzük. Tejföllel tálaljuk. Töltött padlizsán Hozzávalók: 2 közepes nagy­ságú padlizsán, kevés citromlé, 1 evőkanál olaj, 1 kis fej vörös­hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 15 dkg főtt, füstölt tatja, 2 tojás, 4 hajszálvékony szelet ementáli vagy eidámi sajt, só, törött bors. A padlizsánokat hosszában kettévágjuk, a vágást citromlével bekenjük, majd a padlizsánokat újból összeillesztve, a sütőben kb. 20 percig sütjük. Ezután a padlizsánokat újból felekre szed­jük, s belsejüket éles kanállal ki­kaparjuk, majd kockákra vágjuk. Az olajon megpirítjuk a vörös­hagymát, hozzáadjuk a tört fok­hagymát, a kockákra vágott pad­lizsánbelet, a vékony metéltre vágott sonkát, majd — a tűzről levéve — a nyers, elhabart tojá­sokat. Ezzel a töltelékkel töltjük a kivájt padlizsánt, mindegyikre egy szelet sajtot borítunk, és a sü­tőben újból 20 percig sütjük. Székely almás hús Hozzávalók: 1 kg kicsonto­zott, zsírjától megtisztított sertés rövidkaraj, 4 dkg vaj vagy 1 evő­kanál olaj, 4 alma, 1 kiskanál liszt, só, tárkony. A rövidkarajt megforgatjuk a megfotTÓsított zsiradékon, sóval meg apróra vágott tárkonnyal ízesítjük, és kevés vízzel jó puhá­ra pároljuk. Ekkor köré rakjuk a meghámozott, cikkekre vágott almát, és lefedve még 5-10 per­cig pároljuk. Kivesszük a húst, és deszkán felszeleteljük, majd tál­ra rakjuk. Visszamaradt levét ke­vés vízzel simára kevert liszttel behabatjuk, az almával együtt 1-2 percig pároljuk, végül a hús­ra öntjük. Vízben főtt burgonyá­val vagy rizzsel körítjük. (Készít­hetjük botjúhúsból is.) Pirított máj Hozzávalók: 25 dkg fiatal marha-, botjú- vagy sertésmáj, 4 evőkanál olaj vagy 6 dkg zsír, só, törött bors. A májat ereitől megtisztítjuk, szeletekre vágjuk, és a forró zsi­radékban nagyon gyorsan mind­két oldalát pirosra sütjük. Sütés után sózzuk, borsozzuk. Azon­nal tálaljuk burgonyapürével, sa­látával. Ha nem sütjük kellő gyorsasággal, levet enged és ke­mény lesz. Sok helyütt a pirított májat hagymás lében készítik, ilyenkor a májat a fentiek szerint megtisz­títjuk, vékony csíkokra vágjuk. Hagymát pirítunk, mint a pör­költnek, kevés vízzel addig pá­roljuk, míg szétesik, zsírjára süt­jük, és a májat beletéve, nagyon forró zsíron 6-8 percig sütjük, közben fordítjuk. Utólag sózzuk, és borssal vagy paprikával ízesít­jük. Francia céklasaláta 60 dkg céklát megmosunk, megfőzünk, és ha már puha, meghámozzuk. 1 dl olajat meg- forrósítunk, beledobjuk az 1 ern­es kockákra vágott céklát, kissé megpirítjuk, majd a céklát szűrő­lapáttal tálra szedjük. Közékeve­rünk kevés reszelt vöröshagy­„Őszinteség” Arra kér, hogy adjak tanácsot, mivel a férje alig kétévi házasság után azzal unszolja, hogy mond­jon el neki mindent arról, mi is történt magával a házasságuk előtt. Azt hangoztatja, hogy a há­zasságban legfőbb az őszinteség, és még a Lelki Leveles Ládára is hivatkozik, ahol szintén effélét olvasott. Azt kérdezi, hogy „kö- teles-e” eleget tenni a kérésének, mert — ugye — van személyiség- jog is a világon. A leveléből meg- íratlanul is azt a következtetést vonom le, hogy baj van, vagy baj lesz a házasságukkal! A férje ké­sei zaklatása mögött valószínű­leg mélyebb dolgok rejlenek; el- hidegülés, ürügy a szakításhoz, de lehet, hogy éppen az ellenke­zője; féltékenység, szexuális problémák. Azt írja, hogy a más­fél évi jegyességük alatt mindent elmondott, „bevallott”, még azt is, hogy ki volt az a fiú, aki elvette a szüzességét. Kár volt bűnbánó Magdolnaként belemenni ebbe a házasságba, mert ha csupán ez és ennyi történt, amit leírt, ahhoz nem kellett sem akkor, sem most bocsánatért esdekelni. És ő mit vallott be? Kár, hogy nem is kér­dezte, és afféle sündisznóállásból védekezett. Elképzelhető, hogy mégsem mondott el a férjének mindent, és most ő „hallott” va­lamit? Abból, hogy az intim „részletekre” kíváncsi, azokat firtatja, arra következtetek, hogy szexuális gondokról is szó lehet. Maga ezt sokkal jobban tudja, mint én, miért kívánja, hogy ta­lálgassak?! Vagy tényleg baj len­ne az „őszinteségével”? Erre ön­magának adjon választ... „A pohár feneke” Azt írja, hogy a férje mind töb­bet iszik, de nem rúg be! Három barátját is az asztal alá issza, és ő talpon marad. Ha ezt a férje di­csőségének szánta, elárulom, nem hatódtam meg. Sőt! Enge- delmével visszakérdezek: együtt isznak? Ez a kérdésem azért in­dokolt, mert írja, hogy maga sem veti meg a jó bort, reggelente pe­dig a „rövidet”. Az újságokra hi­vatkozik, amelyek azt írják, hogy az alkohol tágítja a vérereket, és „jó” az infarktus ellen. Kétlem, hogy huszonéves korukban ép­pen az alkohollal kellene az in­farktust megelőzniök... Ha jól olvastam a levelét, addig nem is volt semmi baj, amíg a férjének el nem járt a keze, mert „spicce­sen” újabban pofozza a felesé­gét. Mit tanácsolok? Azt, hogy hagyják abba az ivást, és akkor elmaradnak a pofonok, ellenke­ző esetben — nagyon rövid időn belül — rossz vége lesz az életük­nek, a házasságuknak. Nem írja, hogy van-e gyermekük, és hogy miből telik az italra... Nekem ne úja meg, de vigyázzon, hogy egy­szer „hivatalos” helyen meg ne kérdezzék! Leveléből és írásából ítélve Ön értelmes asszony, tud­hatná, hogy mérték is van a vilá­gon, és hogy a sok ivás előbb- utóbb tönkreteszi magukat... „Olgi” Az „ őszi Erdő” című társke­reső során már „három” levelet kapott tőlem, de valamennyit visszaküldte anélkül, hogy utá­nanézett volna, hogy kik is való­jában az illetők. Ehelyett — leve­leik alapján — lesújtó véleményt írt nekem róluk, és visszaküldte a leveleket. Három dolog lehetsé­ges: nem igazán érdekli az ügy, lusta, vagy arra vár, hogy majd tálcán kerül Maga elé a férjnek való. Nos, ha nem érdekli, akkor miért sürgetett, hogy most már igazán férjhez szeretne menni, ha lusta és véleményt mond a fiúk­ról csupán a leveleik alapján, az nem igazán rendes dolog, és le­het, hogy éppen egy jó partit sza­lasztott el. Részemről — amint tudja — ez a legtöbb, amit tehe­tek! Amennyiben pénze van, ak­kor jelezze, és ajánlok olyan iro­dát, ahol bővebb felvilágosítást kaphat! Kissé szókimondó vol­tam, de nem haragszom, és a kö­vetkező bemutatkozó levelet — a saját érdekében — kezelje egy pi­cit komolyabban! Ne húzzuk rá senkire ismeretlenül a vizes lepe­dőt, annál kevésbé, mert Maga férjhez szeretne menni... „Fájó kötelesség” Régen olvastam ilyen mellbe­vágó levelet! A felesége komoly, egy életre szóló betegségben szenved immár két éve. Ápolni kell, törődni vele, arról pedig szó sincs, hogy mint „feleség”, belát­ható időn belül „helytálljon”. Nem kertel: „meguntam az ápo­lását, ő maga is megváltozott, sem időm, sem türelmem nincs hozzá. Vannak szülei, menjen hozzájuk!” Ez aztán világos be­széd! Ha nem írta volna alá, amit gondol, el sem hinném! Hallott-e már olyasmiről, hogy bajban is lehet szeretni? Házasságban pe­dig kötelező... Uránus Mindennap bekopogunk Önhöz! mát, egy gerezd tört fokhagymát, megsózzuk, és enyhén megece- tezzük. Végül ráöntjük az olajat, amiben a cékla sült, és 1-2 óra hosszat hideg helyen állni hagy­juk. Diós csiga Hozzávalók: 1/2 kg liszt, 35 dkg vaj, margarin vagy 30 dkg zsír, 2 dkg élesztő, 2 dl tej, 5 dkg cukor, 1 egész tojás és egy tojás- sárgája, só. A vajat 10 dkg liszttel késsel eldolgozzuk, tégla alakúra for­máljuk, és hidegre tesszük. Az élesztővel és az egészen langyos tejjel félsűrű kovászt készítünk. Ha jól megkelt (20-30 perc), a tojást cukorral elkeverve és a lisztet hozzáadva, a rétestésztá­nál puhább tésztát készítünk, gyúrótáblán kidolgozva. Egy óráig langyos helyen kelesztjük, azután hűvös helyen lehűtjük (kb. 20 percig). Lisztezett desz­kára borítjuk, kinyújtjuk, a lisz­tes vajat közepébe tesszük, és úgy hajtogatjuk, ahogyan a ren­des, leveles vajastésztát kell. Először egymás után kétszer haj­togatjuk, háromszorosan és négyszeresen, majd 20 percig hi­degen pihentetjük. Ezután még kétszer kinyújtjuk és hajtogat­juk, utána a tésztát feldolgozzuk. Hozzávalók a töltelékhez: 20 dkg darált dió, 20 dkg porcukor, 1 tojás a kenéshez. Az élesztős tésztát fél cm vas­tagra, 40 cm szélesre kinyújtjuk. Nedvesített kenőtollal áthúzzuk. Cukor- és diókeverékkel meg­szóljuk, feltekercseljük, és 1 cm széles korongokra vágjuk. Zsíro­zott sütőlemezre fektetjük, 6 cm távolságra egymástól. Tetejét to­jással megkenjük, 10 percig lan­gyos helyen kelesztjük. Egyenle­tes, nem túl forró sütőben — ne­hogy a dió megégjen — pirosra sütjük. HÍRLAP, 1991. december 7—8., szombat—vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN Hasznos tanácsok Töltött káposzta A töltelékhúshoz félpuhára párolt rizst adjunk. A levélre fektetett töltelékhús két oldalát muta­tóujjunkkal nyomjuk be, hogy a fővés közben meg­duzzadó tölteléknek legyen elég helye. A tölteléket csavaijuk szorosan a levelekbe, mert másképp főzés közben szétnyílik. A levelek széleit a két végén hajtsuk be, hogy szép, gusztusos maradjon a töltelék. Használjunk nagyobb méretű lábast, hogy a töl­telékek lazán elhelyezve, egymás mellett elférje­nek. Ne kavarjuk, csak rázogassuk a lábast. A székelykáposztát ne készítsük rántással vagy habarással. Sűrítés nélkül, csak annyi vízzel, hogy 3/4 részéig ellepje, lassú tűzön főzzük. Konzervek Felhasználásuk. A vásárlásnál ne csak a szava­tossági időt figyeljük, hanem hogy a doboz lezáró­része nem domború-e. Ez általában azt jelzi, hogy erjedés zajlik le a dobozban, az élelmiszer már rom­lott, vagy rövid időn belül használhatatlanná válik. Vizsgáljuk meg a doboz forrasztását is. A rozsdafolt a fém felszínén lehet külső hatás eredménye, de a nem pontos munkáé is. A konzervdoboznak azt a részét, amelyet fel akarunk nyitni, tisztítsuk meg a szennyeződésektől, mert ezek könnyen belekerül­hetnek az ételbe. A konzervnyitót minden használat után mossuk el. A konzerv fémdobozában ne tároljuk a maradé­kot. A zöldségeskonzervek levét öntsük le, majd hi­deg vízzel öblítsük át.

Next

/
Thumbnails
Contents