Heves Megyei Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-04 / 284. szám

VÁRJÁK A GÁZT GYÖNGYÖSHALÁSZON (5. oldal) HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA n. ÉVFOLYAM 284. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT Figyelő Mellékletünk a 7—10. oldalon Lesz Expo — mai áron —17 milliárdos kormánytámogatással Kinek éri meg a világkiállítás? Az Országgyűlés kedden este negyed hétkor 190 szavazattal, 89 ellenszavazattal és 7 tartózkodás mellett elfogadta az 1996. évben megrendezendő világkiállításról szóló törvényt, a hozzá tartozó mellékletekkel. Eszerint a világkiállítás időtarta­ma: kezdete 1996. május 11-e, lezárásának idő­pontja pedig október 4-e. A rendezvény neve: „Ex­po ,96 Budapest”. A nemzetközi szakkiállítás meg­rendezésére a kormány — 1990-es áron számolva — 17 milliárd forintot fordít. Segélyszállítmány a menekülteknek A Médecins du Mon­de (Orvosok a Világért) francia szervezet a hét első napján mintegy 70 ezer dollár értékben több tonnányi segély- szállítmányt juttatott el Magyarországra. Az adományt magyarorszá­gi jugoszláv menekül­teknek, elsősorban kis­gyermekeknek szánják, hiszen a szállítmány bé­biételt, tejkészítményt, pelenkát, ruhaneműt tartalmaz. Az adomány szétosztását a szervezet francia képviselői ma­gyarországi megbízott­jukkal kedden a nagya­tádi menekülttáborban kezdték meg, s a hét to­vábbi napjain a dél-ma­gyarországi területeken folytatják a segélyakci­ót. Számot vetnek Egerben külkereskedelmünkkel Megszűnt a hiánygazdaság Magyarországon Élénk érdeklődés kíséri a 10. Regionális Külkereskedel­mi Napok rendezvénysorozatát, amelyet tegnap délelőtt nyitottak meg Egerben, a Hotel Flórában. Az érintett szak­emberek három napon át tanácskoznak, hogy konkrét pi­aci, üzleti információkhoz jussanak, megismerjék az új vál­lalkozásokhoz igényelhető hiteleket, a devizaszabályokat, a vegyes vállalatok adózását, az exportösztönzés lehetősége­it, továbbá a vámjogszabályokban bekövetkezett változáso­kat. Kijevben megnyílt a magyar nagykövetség Kijevben tegnap délután ün­nepélyes keretek között meg­nyílt a Magyar Köztársaság uk­rajnai nagykövetsége. Páldi András fokonzul és Anatolij Zlenko ukrán külügyminiszter aláírta a diplomáciai kapcsola­tok felvételéről szóló jegyző­könyvet. Forintos akció Országos szolgáltató kereske­delmi hálózat kiépítését kezdte meg a Magyar Nyugdíjas Egye­sületek Országos Szövetsége az idős emberek létfenntartási költ­ségeinek csökkentése érdeké­ben. A tervek szerint egyelőre a nyugdíjas és más társadalmi szervezetek meglévő helyiségei­ben, klubszobáiban kínálják fel a mindenkori piaci áraknál mint­egy húsz százalékkal olcsóbban az alapvető élelmiszereket, tisz­tasági szereket. A vállalkozás szervező központja az elképzelé­sek szerint Nográd megyében lesz. Halálos baleset Selypen December 2-án, éjszaka 23.50-kor Selyp községben a Gyári út és a cukorgyári iparvá­gány kereszteződesében egy Volkswagen Passat gépkocsi Zagyvaszántó irányából — az előzetes rendőri megállapítás szerint — a vasúti átjáró tilos jel­zését figyelmen kívül hagyva, az arra haladó tehervonat natodik kocsijának ütközött. A személy- gépkocsi vezetője a rózsaszent- martoni J. István György olyan súlyosan megsérült, hogy a hely­színen életét vesztette. A gépko­csiban keletkezett anyagi kár is jelentős. Göncz Árpád Latín-Amerikában Göncz Árpád, a Magyar Köz­társaság elnöke tegnap hivatalos látogatásra latin-amerikai körút­ra indult. Az államfő Chilét, Ecuadort, Kolumbiát és Vene­zuelát látogatja meg. A tegnapi, nyitó napon össze­foglaló előadást tartott Németh Gyuláné, a Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok Minisztériu­mának helyettes államtitkára. Egyfelől sikeresnek minősítette külkereskedelmünk idei ered­ményeit, amelyet a korábbiaknál sokkal bonyolultabb viszonyok között sikerült megvalósítani. Rámutatott, hogy a sokkhatások közül erőteljes volt a kelet-euró­pai piac összeomlása. Míg tavaly 28, az idén 60 százalékkal csök­kent a volt szocialista országokba irányuló kivitelünk. A másik az úgynevezett kínálati sokk volt, ami azért alakult ki, mert az ipari cégek 70 százaléka kényszer- helyzetbe került a külgazdasági feltételek nyomására. Ami elismerésre méltó — szö­gezte le Németh Gyuláné —, hogy jelentős erőfeszítések ré­vén az idei exportunkban felerő­södött a szerkezetváltás folya­mata. Ez különösen örvendetes a gépiparban, amelynek kivitele 74 százalékkal növekedett. Mindezek ellenére még mindig döntő hányadot képvisel az úgy­nevezett félkész termékek, illetve az alapanyagok köre az expor­tunkban. Külkereskedelmünk erőfeszítései és fejlődési eredmé­nyei nem csupán a fizetési mér­legben számottevőek, hanem gazdaságunk további visszaesé­sét az ágazat teljesítménye ellen­súlyozta. Kiemelte, hogy elő­nyös volt az export fokozása, de a liberalizálás révén az import is nőtt. Ez különösen a korszerű termékek gyártásátsegítő techni­ka és technológia, a telekommu­nikációs rendszerek kiépítését szolgáló beruházások, továbbá korszerű közlekedési eszközök behozatalában jelentkezett. (Folytatás a 2. oldalon) A sztrájktörvény nem sérti az alkotmányt Az Alkotmánybíróság e hét elején tartott teljes változtatásukhoz a törvény csak jogi eszközök ülésén elutasította azt az indítványt, amely szerint a igénybevételét engedi meg. A jogalkotó törvényi sztrájktörvény alkotmánysértőén minősíti jogta- előírásokkal védi a kollektív szerződések hatásos- lannak azt a sztrájkot, amelyet a kollektív szerződés ságát és érvényességét. Az Alkotmánybíróság ezen hatályának idején, a benne foglaltak megváltozta- garanciális szabályok körébe tartozónak tekinti a tásáért hirdetnek meg. A döntés indokolása szerint támadott rendelkezést, így a testület álláspontja a kollektív szerződések stabilitása és kiszámítható- szerint az nem minősíthető alkotmányellenesnek, sága a megállapodó felek fontos érdeke^ezért meg- (MTI) Adómentes haszon: 100 forintért veszik 250-300-ért árulják Virágzó szeszcsempészet Soha nem látott méreteket öl­tött Szegeden a szeszcsempészet. Már nem csak a helybeli — hal­mozottan hátrányos helyzetű, ál­talában munkanélküli — csopor­tok, hanem Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza, Győr körzetében lakók is jól jövedelmező, adó­mentes megélhetési formának tekintik a Jugoszláviából átho­zott naj>y mennyiségű ital forgal­mazását. A röszkei határátkelőnél nyolc-tíz fős csapatok naponta többször fordulnak, több ezer li­ter konyakot, egyéb szeszt hoz­nak át. A csempészek a határát­kelő környékén lévő tanyákban raktározzak az italt, s csak akkor szállítják tovább, ha megfelelő mennyiséget összegyűjtöttek. A csoportokban általában egy sze­mély rendelkezik vállalkozói en­gedéllyel, a vámnál bemutatják a vámáru-nyilatkozatot. A jelen­legi jogszabályok szerint így le­galizálják a csempészést, s hiába tudják az illetékes hatóságok, hogy a vám összegét soha nem kapják meg, eljárást nem indít a csempészek ellen a pénzügyőr­ség, pedig a rendőrség rendsze­resen előállítja a tettenért elkö­vetőket, s a feljelentést is megte­szi. A rendőrség illetékesének véleménye szerint a szeszcsem­f iészek a vámjogszabályok adta ehetőségekkel visszaélve, több mint százszázalékos, adómentes haszonra tesznek szert, hiszen a 100 Ft értékben vásárolt konya­kot 250—300 Ft-ért értékesítik. A december havazás nélkül köszöntött ránk. Mégis akad, ahol már a havas napokra gondolnak. A gyöngyösi Tandem Sportüzletbe is megérkeztek a legújabb sportmodellek. Ezenkívül a helyszínen a legmodernebb gépeken javítják a síléceket. Felvételünkön Széli Sándor — aki az osztrák Atomic gyár mestervizsgájával büszkélkedhet — éppen ilyen munkát végez. A város és környéke más érdekességei­ről is olvashatnak összeállítást lapunk 5. oldalán. (F tó S ' t' G " ) A közlekedési tárca a déli nyomvonalat támogatja Az M3-as autópályát 1994-ben folytalják Magyar kábítószer­csempészek Bulgáriában felelnek Bulgáriában folytatják le az eljárást annak a két magyar ál­lampolgárnak az ügyében, aki­ket a bolgár hatóságok még ez év nyarán vettek őrizetbe kábító­szer-csempészés gyanújával. Mint az MTI jelentette: a 21 esztendős Kárpáti Zoltánt és a 17 éves Cs. S. budapesti lakoso­kat óvadék lefizetése mellett a bolgár ügyészség döntése alap­ján hétfőn szabadon engedték. Az ORFK illetékese rámuta­tott: Szófia nem ajánlotta fel a magyar illetékeseknek, hogy az ügyet nálunk folytassák le. Ezért a két gyanúsítottnak várhatóan majd vissza kell térnie Bulgáriába. Arra a kérdésre: mi történik, ha az idézésnek nem tesznek ele­get, Illés István felhívta a figyel­met: a két ország között jogse­gélyegyezmény van érvényben, s ennek alapján kérhetik a bolgár hatóságok a két fiatalember ki­adatását. Az M3-as autópálya nyomvo­nalának kijelölésével, illetve megépítésével kapcsolatban egyeztető tárgyalást tartottak tegnap a megyeházán. A megyei önkormányzat kezdeményezé­sére az érintett települések pol­gármesterei, jegyzői és más szak­emberei találkoztak, hogy szá­mot vessenek az építés körülmé­nyeivel és feltételeivel. A megbeszélésen részt vett Répási Attila, az M3-as autópá­lya igazgatója, és Szabó János az Uvaterv tervezője is. Elmondták és be is mutatták, hogy a tanul­mányterv két változatban ké­szült el, de az illetékes tárca elkö­telezte magát a déli nyomvonal mellett. Ez azt jelenti, hogyaka- rácsondi elágazás után, a vasút­vonal mentén, annak déli olda­lán haladna az autópálya, és a megyéből kilépve a Hajdú-Bihar megyei Polgár felé irányulna. Ez a szakasz a jelenlegi M3-as végé­től, mintegy 100 kilométer hosz- szúságú volna. Egyetértés született abban, hogy valamennyi autópálya-épí­tést megelőzve, itt indulnának el a munkálatok. Eszerint 1992. szeptemberéig írják ki a koncesz- sziós pályázatot és dolgozzák ki a műszaki feltételeket. A beérkezett ajánlatok össze­vetése alapján, 1993-ban jelölik ki az építtetőt, s valamennyi fel­tétel rendezése után, 1994-ben indulhat meg a most 30 milliárd forintra becsült építkezés. Az új használatáért már fizetni kell, ugyanakkor a már kész szakasz használatáért feltételezhetően továbbra sem. (Folytatás a 2. oldalon) Gyorsítják a szociális és a fűtésdíj-támogatások kifizetését Egri városkoncepció — a lakossággal közösen Hogy mennyire nem volt „hatástalan” a közelmúltban megtar­tott városi közmeghallgatás, arra példa Erdei Zoltán képviselő fel­szólalása, amelyben javaslatot tett: változtassanak a mindenkori témák sorrendjén, ugyanis eddig számos fontos kérdést az ülés vége felé tárgyaltak, s a tanácskozás elhúzódása — így a tudósító újságok közelgő lapzártája — miatt nem kapott megfelelő tájékoztatást az érintett lakosság. Ezért — mondta — többnyire arról olvashattak, hogy jelentéktelenebbnek ítélt kérdésekben milyen „pengeváltá­sok” történtek a képviselők között. Érvelése kapcsán máris átte­kintették a mostani ülés témáit, s azonnal a személyi kérdésre tér­tek: dr. Kovács Katalin rendelő­intézeti üzemegészségügyi főor­vost megbízták a leendő városi egészségügyi alapellátó szolgá­latokat működtető intézmény igazgató-főorvosi irányításával. Ezt követően tárta a közgyűlés elé Habis László alpolgármester a városi vagyonkezeléssel kap­csolatos előteijesztést, amellyel kapcsolatban kiemelte: "...az önkormányzatnak nemcsak in­gatlanokban és készpénzben van vagyona, hanem gazdasági tár­saságokban is. Ezek a vagyonré­szek két kategóriába sorolhatók: az egyik az úgynevezett stratégiai vagyonkezelési kör (ide tartoz­nak a meglévő társaságok, illetve a közművek), a másik az a va­gyonrész, amellyel az önkor­mányzat kisebbségi tulajdonos egri székhelyű vállalatoknál 7-8, országos hálózatú cégeknél eset­leg 1-2 millió forint erejéig. Ezeknek a vagyonrészeknek a működtetésére tettünk javasla­tot. ” A testület által megszabott feladatok között szerepel az Ál­lami Vagyonügynökség megke­resése az átalakulási törvény al­kalmazásának tisztázására, en­nek kapcsán pedig a közgyűlés tájékoztatása a létrejövő társasá­gi tulajdonrészekről. Elhatároz­ták: a polgármesteri hivatalban létre kell hozni a vagyonhaszno­sítás szervezeti és személyi felté­teleit, s mérlegelni kell, hogy szükséges-e külső szakértői szer­vezet bevonása a gazdasági stra­tégia kidolgozására. Erdei Zol­tán fogalmazta meg ehhez: az önkormányzatnak teljes körű in­formációval kell rendelkeznie a koncepció meghatározásához, Várkonyi György viszont azt ve­tette fel, hogy még hiányzik a vá­rosi vagyon teljes felmérése, Né­meth Imre pedig arról szólt: ne csak azt térképezzék fel, amitől a város „meg akar szabadulni”, hanem azt is, amit meg akar sze­rezni a vagyoni helyzet stabilizá­lásához. A közgyűlés a további számos téma közül részletesebben fog­lalkozott a Pro Cultura Agriae- díj, illetve a Nívó-díj, valamint a diákok részére kiírt Irodalmi Díj alapításának és adományozásá­nak rendelettervezetével, amely 15-15 napos közszemlére kerül a végső testületi döntés előtt. Az el&bi két dijat — amely 80, illet­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents