Heves Megyei Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-04 / 284. szám

2 VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. december 4., szerda Súlyos károk Temesvár környékén Súlyos károkat okozott a hét­fői romániai földrengés Temes­vár környékén. A Rompresre hi- vátkozó dpa jelentése szerint Vejte településen az épületek ki­lencven százalékában keletke­zett kár. A faluból mintegy öt­száz gyermeket és idős embert kitelepítettek. A rengések követ­keztében többen megsebesültek. A földrengés Vejtén kívül más­hol is rongált meg házakat, vi­szont a Rompres nem számolt be arról, hogy Temesváron is kelet­keztek volna károk. Chilében is letartóztatnák... Erich Honecker egykori kelet­német kommunista vezetőt őri­zetbe vennék a helyi hatóságok, ha Chilébe látogatna. Edmundo Vargas chilei külügyminiszter szerint a volt NDK-vezető ottani látogatását számos probléma te­szi lehetetlenné. — Santiago de Chile nem biztosíthat számára menedékjogot, mivel nem politi­kai üldöztetés áldozata — mond­ta. Az előzmény: Erich Honec- ker a karácsonyi ünnepeket Chi­lében élő lányánál szeretné tölteni. Újabb túsz szabadult Libanonban tegnap szabadon bocsátották az 52 éves amerikai Alan Steen-t, aki öt évig volt el­rablói fogságában. Huszonnégy órán belül ő a második szabadon engedett túsz: suta csoportok már csak egy amerikai újságírót és két német állampolgárt tarta­nak túszként fogva. Japán ENSZ-katonák A japán parlament alsó háza tegnap jóváhagyta azt a törvénye tervezetet, amely lehetővé teszi, hogy az ország csapatokat küld­jön az ENSZ békefenntartó erői­nek kötelékébe. A kormány által előteijesztett javaslat a második világháború óta első ízben teszi lehetővé japán katonák idegen országba küldését. Diplomáciai dömping Kapcsolatfelvétel Ukrajnával és Oroszországgal A magyar kormány kész a tel­jes körű diplomáciai kapcsola­tok felvételere az Orosz Föderá­cióval és Ukrajnával. A külügy­minisztérium felhatalmazta moszkvai és kijevi képviselőjét arra, hogy még a mai napon írja alá a diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló jegyzőkönyvet — jelentette be Herman Janos külügyi szóvivő tegnap. Mint a szóvivő elmondta: a magyar kormány már hosszabb ideje szuverén államként tekint Oroszországra és Ukrajnára, s ezzel összhangban alakította ki együttműködését és szerződéses kapcsolatait a két országgal. Ma­gyarország bízik abban, hogy mindkét állam gyorsan és teljes- körűen beilleszkedik az európai együttműködési rendszerbe. Herman János a továbbiak­ban bejelentette: december 16- án Brüsszelben kerül sor Ma­gyarország és az Európai Közös­ség közötti társulási szerződés aláírására. A magyar küldöttsé­get Antall József vezeti. Decem­ber 20-án az Észak-atlanti Együttműködési Tanács alakuló ülésén Magyarországot Je­szenszky Géza külügyminiszter képviseli. A Tanács megalakulá­sa fontos lépés a NATO és térsé­günk viszonyának intézményesí­tésében. A Svájci Államszövetség kül­ügyminiszterének meghívására december 11-13. között Je­szenszky Géza hivatalos látoga­tásra Svájcba utazik. A magyar- országi rendszerváltozás óta ez lesz a magyar külügyminiszter első svájci látogatása. A szóvivői tájékoztatón el­hangzott továbbá, hogy Katona Tamás külügyi államtitkár a Ma­gyarországra becsapódott légvé­delmi rakéta ügyében hétfőn hi­vatalába kérette Jugoszlávia nagykövetét. Az államtitkár le­szögezte: Magyarország sajnála­tosnak tartja az esetet annak elle­nére, hogy sem emberéletben, sem anyagiakban nem történt kár, ami csak a véletlennek kö­szönhető. Jugoszláviával kapcsolatos a Külügyminisztérium azon nyi­latkozata is, melyben elítéli a vaj­dasági magyarság kisebbségi jo­gainak durva megsértését. A do­kumentum megállapítja: a vaj­dasági magyarság elleni támadá­sok nem csupán visszavethetik a kapcsolatépítést, hanem alapjai­ban rendíthetik meg a kétoldalú együttműködés rendszerét. (MTI) Sanssouci a világörökség: része Potsdam kastélyait és kertjeit, így a Sanssouci-kastélyt a világörök­ség részének tekintik, s felvették okét az UNESCO védelmét élvező műemlékek listájára. Az 1978 óta vezetett listán jelenleg több mint 300 épület és tájegység szerepel, köztük a manapsag sokat emlegetett Dubrovnik vagy a Budai Vár. A németországi műemlékek közül a vi­lágörökség része az aacheni dóm. A Sanssouci-kastély mellett a pots­dami új kertet és a babelsbergi kastélyt is a világörökség részének te­kintik, valamint a berlini városszél Potsdamhoz kapcsolódó déli ré­szének egyes műemlékeit, így a glienickei kastélyparkot. Manfred Stolpe, Brandenburg tartomány miniszterelnöke úgy nyi­latkozott, hogy az UNESCO elismerése erősítheti a keletnémet iden­titást a jelenlegi társadalmi és gazdasági válság viszonyai közepette, mondván: a postdami kultúrvidékkel mi is gazdagítottuk Németor­szágot. Ausztria csodát vár a menekülttörvénytól Ausztria kitalálta az ideális menekültet: egészséges, fiatal, jó szakmája van, jól nevelten áll a határon, és szerényen szorongatja írásbeli igazolását arról, hogy őt otthon üldözik. Johann Webbr, Stájerország püspöke kommentálta így a nemrégiben a parlament elé ter­jesztett két törvénytervezetet, a menekültpolitikait és a beván- dorlási/letelepedésit. A keser- nyés-gunyoros megjegyzés jelzi, hogy milyen véleménykülönbsé­gek csapnak össze a tervezetek­ről. Valójában a vita a külföldiek­ről jóval megelőzte a két tör­vénytervezet benyújtását, s a sor­rend inkább fordított: a kormány lépéskényszerben érezte magát. A vita heves, s ahogyan az lenni szokott, inkább érzelmi tényező­kön alapul, mint tényeken. A ha­táron bebocsátásra váró idege­nek milliói, az illegálisan Auszt­riába belépő, s azután itt feketén munkát vállaló, s ezzel osztrák állampolgárokat kenyerüktől megfosztó külföldiek képe per­sze, nem nélkülözi az igazi ala­pot, a kommentárok egy része mégis némi tények alapos vizs­gálatát is ajánlja. Ezek szerint 1990-ben kereken 23 ezer mene­dékjogot kérő érkezett Ausztriá­ba. Közülük 300-at minősítettek politikai menekültnek. Még rö- videbbre zárva: szeptemberig például 1040 pakisztáni érkezett az országba, közülük eddig csak 271 ügyét vizsgálták meg, s ösz- szesen három kapta meg a mene­kült státuszt. A többinek rövid úton el kellett hagynia Ausztriát. Ha az új törvényeket a parla­ment elfogadja (s ez be fog kö­vetkezni, mert a politikusokat láthatóan a népszerűség vágya hajtja, hiszen az osztrákok ma szinte csodát várnak a külföldiek beözönlésének megakadályozá­sától), feltehetően még ennyi sem jut át a szűrőn. Igaz, s ez a menekülttörvény pozitívuma lesz, jelentősen rövidül majd az ügyintézés. A menekültektől élesen elkü­lönül a letelepedni vágyók ügye. Valójában senki sem vitatja, hogy szükséges a szabályozás, hiszen a 7,6 milliós Ausztria alig­ha képes befogadni akár csak azokat, akik ma a környező or­szágokban nem boldogulnak. Csakhát a törvénytervezet meg­fogalmazásai sokak szemében szinte a rabszolgavásárok hangu­latára emlékeztetnek. Az „áru” — a potenciális bevándorló — „minőségének” precíz behatáro­lása sokak számára felettébb visszatetsző. Mások úgy vélik, nincs helye az álszeméremnek, igenis meg kell mondani, hogy kit tud használni az ország. Emellett a törvénytervezet szó­szólói arra is hivatkoznak, hogy Ausztriánál nagyobb befogadó­országok, például az Egyesült Államok, évtizedek óta kritériu­mokat és kvótákat szabnak. Is­mét mások viszont kétlik, hogy aki az osztrák igényeknek képes megfelelni, az egyáltalán akar-e bevándorolni. Végtére is akinek van jó szakmája, aki rendelkezik kellő nyelvismerettel — az eset­leg otthon is elkel. A törvénytervezet parlamenti vitája még odébb van. A társa­dalmi vita azonban feltartóztat­hatatlanul beindult. Az agitáció félreismerhetetlen. Még a külföl­di hírek is tendenciózusak: a ma­gyarországi menekülthelyzet például igen gyakori téma a tele­vízió híradójában. A képek szemléletesek — menekülttábo­rok, zsúfolt buszok, legalábbis átmenetileg hontalan horváto- kat, ottani magyarokat befogadó dél-magyarországi családok sze­rény és túlzsúfolt otthona, s hoz­zá az együttérző kommentár. Benne kimondatlanul a figyel­meztetés Ausztria számára: ide­jében kell védekezni. (MTI) Az M3-a sautópályát 1994-ben folytatják (Folytatás az 1. oldalról) Az önkormányzatok jelenlévő képviselői kénytelenek voltak tudomásul venni a nyomvonallal kapcsolatos elképzelést. A kö­zeljövőben képviselő-testületi üléseken ismertetik az ezzel ösz- szefüggő feltételeket. A szakem­berek azt is fölajánlották, hogy igény szerint megjelennek eze­ken a fórumokon. Mint elhangzott, ha valaki Egerből Budapestre utazik, meggondolandó az újonnan épülő autópálya-szakasz hasz­nálata, mivel a jelenlegi 3-as út csomópontjától a felhajtót mint­egy 10-11 kilométerre tervezték. Ahogy az is egyértelmű, hogy a megye északi részén lévő telepü­lések lakói számára sem célszerű igénybe venni ezt az új részt, ha Miskolcra akarnak eljutni. A megye fő közlekedési útján ez azért jelenthet majd könnyebb­séget, mert a keleti országrész je­lentős forgalma — s várhatóan a miskolci közlekedés is — inkább az autópályán zajlik, s ezzel csökken a 3-as út leterhelése. Fájdalommal értesítjük mindazokat, akik ismerték és szerették, hogy feleségem, a csányi óvoda nyugalmazott óvónője NAGY JÁNOSNÉ 1991. december 1-jén elhunyt. Temetése 1991. december 6-án 15 órakor a hatvani belvárosi temetőben lesz. Férje és a csányi óvoda Megszűnt a hiánygazdaság Magyarországon (Folytatás az 1. oldalról) Az erőfeszítések nyomán év végére külkereskedelmünk vár­hatóan 9,5 milliárd dollár bevé­tellel zár, amelyből mindössze 1,5 milliárd dollár a kelet-euró- pai országokba történő árukivi­tel. Napjainkban 40 ezer olyan gazdálkodó szervezet működik az országban, amely külkereske­delmi tevékenységgel foglalko­zik. Egy dolog azonban figyel­meztető a jövőre nézve: ebben az évben kevés új hazai termék ke­rült a külpiacokra. Ebből arra a következtetésre juthatunk, hogy tartós export csak az újdonságok folyamatos bevezetésével való­sítható meg. Egyébként az im­port liberalizálása révén nagy fordulat következett be gazdasá­gunkban, miután a korábban jel­lemző anyag-, gép-, alkatrészhi­ány mára megszűnt. Ez hozzájá­rul a verseny erősítéséhez. Fi­gyelembe véve az eredményeket, az idei tervtől eltérően — amely a fizetési mérlegben pasz- szívummal számolt — néhány száz millió dolláros aktívum vár­ható. Ehhez az idegenforgalom kedvező eredményei, valamint a lakossági devizaszámlák növe­kedése nagyban hozzájárulnak. A jövő évre vonatkozóan Né­meth Gyuláné kifejtette, hogy a külkereskedelem szerepe mégin- kább felértékelődik. Felhívta a figyelmet arra az ellentmondásos helyzetre, amely a fizetési és a re­álfolyamatok között tapasztal­ható. Szembe kell néznünk a munkanélküliséggel, a termelés visszaesésével, a költségvetési passzívummal. Ilyen viszonyok között is a népgazdasági egyen­súly javítása alapvető feladat marad. Ehhez viszont elenged­hetetlen, hogy az infláció meg­torpanjon. Teljesen nyitott kér­dés, hogy a kelet-európai orszá­gok, illetve Jugoszlávia helyzete miként alakul 1992-ben. Egyér­telmű esélyt jelent viszont ha­zánknak a Közös Piachoz való társulás, továbbá azok az erőfe­szítések, amelyek lengyel, illetve cseh szabadkereskedelmi öveze­tek létrehozására irányulnak. Jö­A régió szakemberei három napig tanácskoznak (Fotó: Szántó György) Németh Gyuláné: — A külke­reskedelem teljesítménye meg­akadályozta a gazdaság további hanyatlását vőre létrejön hazánkban az Ex­portgarancia Részvénytársaság, amely hiteleket és biztosítást nyújt a vállalkozóknak. Nem ke­vésbé a Befektetési és Fejlesztési Részvénytársaság, amely prog­ramokat készít, illetve felkarolja azokat a vállalati, vállalkozási tö­rekvéseket, amelyek a volt keleti piacok helyett nyugatiakat ke­resnek. Az importpolitikában jövőre is a további liberalizálás kap hangsúlyt, természetesen a hazai iparvédelmet is szem előtt tartva. A tárca bízik abban, hogy 1992-ben az idei 9 ezer külföldi érdekeltségű vegyes vállalat szá­ma tovább növekszik, és a mos­tani 2 milliárd dolláros befekte­tés újabb egy-másfél milliárddal több lesz. Mindez egyértelműen gazdaságunk versenyképességét szolgálja majd. Mentusz Károly Gyorsítják a szociális és a fűtésdíj-támogatások kifizetését Egri városkoncepció — a lakossággal közösen (Folytatás az L oldalról) ve 45 ezer forintos jutalommal jár — azok kaphatják meg, akik a város kulturális és művészeti ér­tékeit hivatásos vagy amatőr al­kotóként nagyban gazdagítják. Az Irodalmi Díjjal pedig a helyi iskolák művészeti alkotókörei­ben folyó tevékenységet kíván­ják szorgalmazni és elismerni. A közgyűlés idegenforgalmi és kereskedelmi bizottsága nevé­ben Bíró Józsefe lnök terjesztett elő javaslatot egy Idegenforgal­mi Információs Iroda létesítésé­re, amely — egyebek között ala­pítványi támogatással — a város és környékének turisztikai sajá­tosságaira, adottságaira, látvá­nyosságaira és rendezvényeire hívná fel a figyelmet, s — kihasz­nálva a testvérvárosi kapcsolato­kat is — invitálná az idegeneket. Számos képviselő egyetértő és támogató javaslata mellett az óvatos előrelátás is hangot ka­pott: Balázs Mihály am hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi rom­ló gazdasági és szociális helyzet­ben — amikor az emberek egyre kevesebbet fordíthatnak utazás­ra — nem lesz-e „kidobott pénz” az erre a célra szánt befektetés... Eredetileg ezúttal került volna terítékre Eger várospolitikai koncepciója, de a testület úgy döntött, hogy a javaslatot min­den önkormányzati bizottság is­mételten tekintse át, vigyék la­kossági fórum elé, tartsanak eb­ben az ügyben közmeghallga­tást, s ezek után — várhatóan február közepén — térjenek visz- sza rá. A közgyűlés végezetül arról döntött, hogy — miután csak a távfűtési dijak emelkedése miatt 1600 segélykérelem érkezett be az önkormányzathoz — meg­gyorsítják a támogatások odaíté­lésének elbírálását. Arról hatá­roztak : az egyedi szociális ható­sági ügyek elbírálását — a köz­gyűlés helyett — a polgármesterre ruházzák átmeneti jelleggel. To­vábbá: közgyógyellátásban ré­szesítik mindazokat, akiknek a szükséges gyógyszerköltségük eléri, vagy meghaladja a havi jö­vedelmük 10 százalékai, erről a szociális bizottság dönt. (A táv­fűtési díjtámogatás összegéről holnapi lapszámunkban adunk részletesebb tájékoztatást.) (szilvás)

Next

/
Thumbnails
Contents