Heves Megyei Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-12 / 291. szám
4 HORIZONT HÍRLAP, 1991. december 12., csütörtök További bezárások várhatók A szénbányászatnak és a vtllamosenergia-iparnak meg kell egyeznie A legdrágábban termelő szénbányákat be kell zárni. Hogy melyiket mikor, azt a termelési költségek és a fogyasztói igények alapján lehet és kell eldönteni — mondotta Ligeti Pál, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Villamos Művek Tröszt (MVMT) és a szénbányák között hónapok óta vita folyik arról: jövőre mennyi erőművi szenet vegyen át az MVMT a szénbányáktól. Az alapprobléma az, hogy két gazdálkodó szervezetről van szó, es bár mindkettő állami tulajdonban van, érthető módon törekednek saját érdekeik érvényesítésére. Az MVMT nem kíván annyi szenet átvenni a szénbányáktól, mint a korábbi években, mondván: jelentősen csökkent az ipar termelése, módosult a szerkezet, és ez a folyamat jövőre is folytatódik. Az MVMT az idei 116 netajoule-nyi szénmeny- nyiség helyett, ami egyébként 13-14 millió tonna szenet jelent, jövőre csupán 100 petajoule-nyi, azaz mintegy 2 millió tonnával kevesebb szenet kíván megvásárolni a magyar bányáktól. Elsősorban a hagyományos területeken, az úgynevezett mélybányák drága termékét nem akarják megvásárolni. Tavaly 39 ezer gigawattórányi elektromos energiát használt el az ország. Az idén ez várhatóan 36,4 ezerre csökken. A számítások szerint jövőre csupán 34,9 ezer gigawattórányi elektromos energiára lesz szüksége hazánknak. Ennek egy része import: az idén 7400 gigawattórányi villamos energiát, jövőre 2500 gigawattórányit vasáról az MVMT. A cég az importról nem kíván lemondani, már csak azért sem, mert az olcsóbb, mintha a gazdaságtalanul működő, s ezért drágán termelő szénbányák által kínált szenet használnak. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium illetékese közölte: most készült el egy olyan átfogó ajánlat, amely alapján végül is dönteni lehet arról, hogy melyik bányában érdemes jövőre termelni, illetőleg melyiket kell bezárni. Ez alapot adhat arra, hogy az MVMT és a szénbányák megegyezzenek. Tudomásul kell venni azt is, mondotta Ligeti Pál, hogy ez csak akkor lehetséges, ha a költségkülönbségek ezt megengedik. Ha az eltérés túl nagy — például 40-50 fillér kilowattóránként —, akkor a Parlamentnek kell döntenie arról, hogy ki viselje a többletterheket. Az ipari tárca törekszik arra, hogy a két cég mihamarabb megegyezzen, és így lehetővé váljék az 1992-re szóló szállítási szerződés megkötése — mondotta végezetül Ligeti Pál. Beadvány a legfőbb ügyészhez Elviselhetetlen a közúti légszennyezés Hamarosan birtokosai leszünk Betegbiztosítási igazolványok Hamarosan újabb „közokirat” birtokosai leszünk: december végétől megkezdődik a beteg- biztosítási igazolványok kiosztása — tudták meg az újságírók az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság (OTF) székházában tartott sajtobeszelgetésen. A társadalombiztosítás új rendszerében — mutatott rá Bató András, az Informatikai Főosztály vezetője— a betegbiztosítási kártya több szempontból is fontos szerepet játszik. A családi orvosi hálózat bevezetésénél olyan eszközként szolgál, amelynek birtokában a biztosított önmaga választhat általános, illetve gyermekorvost. Az igazolvánnyal felkeresett orvos a négy részből álló kártya „orvosi szelvényét” magánál tartja, az „ellenőrző szelvényt” pedig eljuttatja a Társadalombiztosítási Főigazgatósághoz. Mivel az OTF a beérkezett szelvények alapján számolja ki az orvosok díjazását, így a kártya az orvosi teljesítménybérezés bevezetésében is segítséget jelent. A kártya elengedhetetlenül fontos ahhoz a korszerű nyilvántartáshoz, amely nélkül igazi biztosítási viszony nem jöhet létre — hangsúlyozta Bató András. A kártya „ellenőrző lapja” — amelyet az OTF-hez visszajuttatva számítógépen dolgoznak fel — ezért rögzíti az adott biztosítottra vonatkozó legfontosabb személyi adatokat. A kártyából ezek után a biztosítottnál csak a voltaképpeni betegbiztosítási igazolvány marad. Ezen a munkáltató a munkaviszony megszűnése esetén köteles rögzíteni annak időpontját, amely után a tulajdonos még 15 napig jogosult a betegbiztosítás igénybevételére. Bató Andris hangsúlyozta: a betegbiztosítási kártyákat december végétől folyamatosan juttatják el a biztosítottakhoz. Ezért természetesen az is szabadon választhat orvost már január elsejétől, akinek még nincs ilyen kártyája. A betegbiztosítási igazolványokat a munkavállalók a munkahelyükön, a magánszférában dolgozók a területi tb-ha- tóságnál, a nyugdíjasok postán kapják meg. A munkanélküliek biztosítási kártyáit a munkaügyi hivatalok, a még munkanélküli státusszal sem rendelkezőkét pedig igény szerint a helyi önkormányzatok osztják ki — az OTF tervei szerint legkésőbb július 1-jéigBeadvánnyal fordult a legfőbb ügyészhez a Levegő Munkacsoport, valamint a Magyarországi Zöld Párt az elviselhetetlen közúti légszennyezés miatt. A beadvány megfogalmazói elmondták: hazánk 1985-ben vette át a halálozási világstatisztika vezető helyét az NDK-tól, és azóta is szilárdan tartja ezt a pozíciót. Igen sok embertársunk halálát okozta már eddig is a sokak felelőtlensége miatti kritikus légszennyezés. A beadványban ezért kérik, hogy az állampolgári jogok érvényesítése érdekeben a legfőbb ügyész saját hatáskörében kezdjen vizsgálatot, emeljen vádat az ügyben elmarasztalható felelős személyek, a kormány felelős tagjai ellen folyamatosan elkövetett, tömeges egészségkárosítást okozó hivatali kötelezettség elmulasztása, bűnrészesség, bűnpártolás tárgyában. A büntetőeljárás során pedig az azonosítható tettesek ellen: gondatlanságból, illetve nyereségvágyból elkövetett veszélyeztetés, egészségrontás és élet elleni bűncselekmény tárgyában. Foglalkoztatás köreben elkövetett veszélyeztetés, és a munkavédelmi szabályok megsértése tárgyában azon intézmények, vállalatok vezetői ellen, akik dolgozói az erős légszeny- nyezés Utal veszélyeztetett helyeken megfelelő védőfelszerelés használata nélkül kényszerülnek munkát végezni. Történelemhamisítás Ezerkilencszázötvenhétben lettem egyetemista. Akkoriban a históriamagyarázatot politikai szempontok diktálták. Másokkal együtt legalábbis látszatra el kellett fogadnunk ezt a torz megközelítést, jó néhányan mégis tisztában voltunk azzal, hogy kizárólag a tények számítanak, azaz csupán a pozitivista irányzat tárgyilagos. A többi pedig sóder, parancsos smafu. Akkoriban egy levert forradalom keserűségével szívünkben aligha hittük, hogy életünkben függetlenné, szabaddá válik ez az ország, s a demokrácia is gyökeret ver ezen a számára meglehetősen szikes talajon. Aztán jóval túl a részünkre kimért idő felén, eljött ez a pillanat is. Kár, hogy vesződséges, keserves, kaméleonattrakciókkal, gerinctelen polgárok gátlástalan hajbókolásával fertőzött ez az átmeneti időszak, az azonban aligha vitatható, hogy az út előre ível. Még nagy a káosz, butjánzik az indulatoskodás, a haragcsiho- lás, az incifinci mellébeszélés, de az már kiviláglott, hogy a dolgok lényege, belső etikai tartalma néhány mondatban összegezhető. Most és mindörökké érvényes a Ne ölj! tízparancsolati regulája. Mindehhez hozzátenném a képmutatás, a notórius valósághamisítás elutasítását is. Lehet vitatkozni az úgynevezett Zétényi-Takács-féle törvényről. Az se baj, ha az Alkotmánybíróság higgadtan értékeli ezt. Egy azonban sehol és semmikor sem kérdőjelezhető meg, s ez pedig a gyilkosok felelőssége, az ilyesmire felbujtók vétke. Mindez akkor jutott ismét eszembe, amikor megnéztem A legvidámabb barakk december 2-i blokkját. Kétségkívül előrehozták ezt a frappáns részt, de ez mit sem változtat a mondandó erején. Az 1956. november 4-e után kegyetlenkedő rezsim vezető figurái magyarázták a bizonyítványt. Azok, akiknek tudniuk kellett mindenről, hiszen olyan poszton álltak, ahonnan vezényelték a bosszút. Érdekes módon semmire sem emlékeztek. Ezek a meglehetősen idős emberek nem gondolnak arra, hogy ilyen korban épp a múlttal kapcsolatban friss a memória? Bisz- ku Béla odáig ment, hogy kijelentette: azért vonakodott beosztását elfogadni, mert idegen volt tőle a parancsolás. Egész lénye az ellenkezőjét sugározta. Természetesen arról a fiúról sem hallott, akit tizenévesként nem végezhettek ki, így aztán megvárták, míg 18 esztendős lesz, s utána hajtották végre az ítéletet. Ezek után még ő hivatkozott az európai magatartásmódra, s arra, hogy szakítani kell a korábbi átkos magyar gyakorlattal. Ezzel messzemenően egyetértünk, csak ne ő intsen erre, mert tőle és megszólaló társaitól Ma- kó-Jeruzsálemnyire ez a morális magaslat. Közelebb viszont a történelemhamisítás... Maupassant bölcsessége Ez a francia stílusművész nagybátyjától, Flaubert-től nemcsak az elegáns gondolat- közlést, hanem a lélek önépítő igényességét is megtanulta, azaz szenvedve látott, kínlódva láttatott. Nem az érvényesülés izzadt- ságszagú vágya sarkallta, hanem az az óhaj, hogy írásai révén nemesebbé, érzékenyebbé, megértőbbé formálja olvasóit. Ezért megérte újra celluloidszalagra vinni népszerű regényét. A francia cégjelzésű A szépfiú sajnos, csorbította — méghozzá igen erőteljesen — az alapmű erényeit. Unatkoztunk, bosszankodtunk, csalódtunk számos percen át. A 9-i, második fordulóban — néhány villanásra — mégis azt kaptuk, amivel az alkotó akart megajándékozni minket. Az koros zsurnaliszta valójában az ő összegzését tolmácsolta. Szomorkás cinizmussal, nem éppen lelkesítő kiábrándultsággal. Persze mégsem hiába, vagy nem egészen feleslegesen. Igaz, figyelő partnere, a meglehetősen karrierista, de sovány képességű főhős mit sem törődött ezzel a jóta- nács-csomaggal. Tülekedett, ér- zéktelenkedett tovább. De hát nem is neki címezték az effajta tisztító, bölcs istápolást, hanem mindazoknak az ifjaknak, akiket ugyanaz sarkall a jelenben és a jövőben egyaránt Valaki közülük talán okul belőle... Pécsi István Nem szexklub, hanem szórakoztató központ Pénteken nyílik Egerben a Katedrái Stúdió Sok találgatás övezte az egri Bródy mozi átalakítását. A „rossz templomnak” nevezett épület már sok mindennek otthont adott. Miután II. József elvette a trinitáriusoktól, katonai raktárként használták. Később volt teátrum, majd Eger második filmszínháza működött itt. Néhány hónappal ezelőtt bezárt, s azután belső átépítés következett. A közvéleményt egy olyan cikk bolygatta föl, amely a Pesti Hírlapban látott napvilágot. Ebben az szerepelt, hogy itt egy szexklubot alakítanak ki. Azóta az új „gazda”, az átalakítást végző Katedrális Bt. már pert is indított az újság ellen, mert erkölcsi, s ezáltal anyagi kárt is okoztak számukra. Mint az egyik vállalkozó, Simkó György elmondja, fel sem merült, hogy ilyen célra szolgáljon ez az épület. Az első pillanattól kezdve teljesen nyílt lapokkal játszottak — hangsúlyozza —, mert legutóbbi fő funkcióját megőrizve, egy szórakoztató centrumot szeretnének itt kialakítani, amely nívós programokkal várja a közönséget. Azt már Kiss Lajos, a Heves Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója fűzi hozzá, hogy nézete szerint azért fogalmazták meg ezt a rosszízű rágalmat, mert manapság senki sem hiszi el, hogy nyereségesen lehet működtetni egy kulturális létesítményt ilyen profil nélkül. Pedig a Katedrális Bt. éppen arra készül, hogy hosz- szabb távon bevételre is szert tegyen a vállalkozásból. Mint Simkó György elmondja, már néhány dologba belevágtak az országban (ők egyébként pesti vállalkozók), működtetnek már több éttermet és szórakoztató központot. Úgy vélik, hogy a nyári időszakban a folklórt is felhasználva, az idegenforgalmi szervekkel közösen vendégcsalogató programokat tudnak szolgáltatni. Már szerződést írtak alá a Rockszínházzal, amelynek több produkcióját is lekötötték. Ezenkívül számos izgalmas és érdekes rendezvényt kínálnának. így például a december 13-i nyitónapon fellép náluk Vikidál Gyula, Sasvári Sándor, Nagy Anikó, Malek Andrea, Makrai Pál, Csuha Lajos, Kispál Anita és Mirtse Réka, vagyis a rockszínháziak „krémje”. Ezenkívül ragtime-estet, díszbemutatót, Walt Disney-showt, s koncertet is ígérnek decemberre. Felléptetik Bujtor Istvánt, Szandit, s más neves művészt is. Januárban Qeen-emlékestet, operett-gálaestet, a Benkó dixieland-et és Demjén Ferenc hangversenyét tervezték. A rendezvényeket diszkókkal szeretnék színesíteni, de videotékát is működtetnek níajd. Már ebből is látszik, hogy milyen profilt szeretnének kialakítani a Katedrái Stúdiónak nevezett szórakoztató centrumban. Mint Kiss Lajos elmondja, a szerződésben az szerepel, hogy évi 520 mozielőadást tartanak itt, hetente öt napig kétszer vetítenek. A vállalat érdeke az volt, hogy itt is otthonra találjon a film. Ha nem vállalkoznak, akkor be kellett volna zárni ezt az épületet. Ráfizetéses volt működtetése, csak ilyen módon lehetett elképzelni a jövőjét. Arról is beszámolnak, hogy belátható időn belül rendbe teszik ezt a szép épületet. Egyelőre a belső átalakítással végeztek, de elmondásuk szerint már most is csaknem 10 milliónál tartanak. Úgy formálták át a nézőteret, hogy ne csak egy célra legyen alkalmas, hanem bizonyos átalakítással különféle rendezvényeket lehessen itt tartani. Az is terveik között szerepel, hogy felélesszék a tetszhalálból a filmművészeti nyári egyetemet, s több nagyszabású, nemzetközi programmal szolgáljanak. Arra a kérdésre, hogy mi adott alkalmat a Pesti Hírlapban megjelent találgatásra, elmondják, hogy amikor hozzákezdtek a belső munkálatokhoz, nem tudták, milyen szigorú előírások is vonatkoznak rá. Később szereztek tudomást arról, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség engedélye nélkül nem nyúlhatnak itt semmihez, bármilyen rossz állapotban is van. Végül Cséfalvy Gyula, az OMF egri tervezője alakította ki az elképzeléseket, s ő is irányítja a munkálatokat. Sőt, a belső átalakításnál Fodor László régész is megjelent, hogy ellenőrizze: mi is történik. Jövőre szeretnék rendbe tenni a hom- lokzatotj majd következne a többi rész. így újulna meg folyamatosan az épület. Most tehát itt tartanak. A moziüzemi vállalat végül is bérbe adja a kezelésében lévő épületet, biztosítja a filmeket, s egyeztetik vele a vállalkozók elképzeléseiket. A kockázat végül is a betéti társaságé, amely hosszabb távon üzletet lát ebben a befektetésben. A szórólapok, a meghívók már a városban mindenhol megjelentek, s hirdetik az indulást. Egyelőre szokatlan, de lehet, hogy végül vállalkozói alapon is lehet nívós kulturális programokat szervezniük, s nem adják lejjebb eredeti, színvonalas elképzelésüket a vállalkozók, így valóban nem szolgál méltatlan célokat ez az egykori templomépület. G. L. Vers — humorban oldva Ungvári Tamás Szilágyi Domokos verseiből válogatott A fiatal egri diplomás és amatőr színész, Ungvári Tamás — az Egri Színműhely tagja — egy teljes órán át „pörgette” Szilágyi Domokos verseit. Tartalmuknál, formájuknál, lendületüknél fogva vitték-röptették előre, egyre magasabbra ezt a költészetnek szentelt időtartamot a szójátékok, a rímek, a ritmusban, dallamban, a gondolatokban és kedves piszkálódásokban bővelkedő szövegek; no meg minket is, akik nem azért mentünk el erre a randevúra, mert világrengető tudnivalókat, talán szellemes politikai szurkapiszkákat vártunk. Ungvári Tamás bevallottan a humor okából válogatott Szilágyi Domokostól. Mert úgy gondolta, hogy ez a szerző, ennek a tollforgatonak a nyíltsága, szakmai tudása, tisztessége és ember- szeretete közel áll hozzá. Azonosulni tud és akar vele. Ezért vállalta azt, hogy tiszteletre méltó becsvágytól hajtva ezernél több verssort megtanul az egy alkalomért, amikor a vers tisztelői és barátai előtt kifejtheti önmagát, beiktatva a közönség és a saját személye közé azt a valakit, akit a közép-európai lét rokonszenves Don Quijote-jának is nevezhetnénk. Mert mit tesz egy igazi magyar költő, akit az utolsó évtizedek történelme, erkölcsi és politikai, netán szellemi katasztrófája meggyötört, de még élni hagyott? Megúja élményeit, lejegyzi, hogyan látja, veszi észre önmagát ebben az egyre silányuló korban, korszakban, amikor igazándiból senkinek sincs szerencséje függetleníteni magát a „geopolitikai adottságoktól”: tömegélménnyé válik minden, ami a napi ostobaságokat a fejünkhöz vágja, úgy, hogy látni is alig tudunk miattuk. Vagy ha igen, akkor olyan kanosaiul vesz- szük észre, fogalmazzuk meg minden élményünket, hogy attól vagy fejfájást kap, aki hallgatja, vagy elmegy a kedve a további reménytelennek tűnő küzdelemtől, vagy felnevet. Már csak azért is, mert a vers tartalmát olyan szellemes cifrázatokkal díszíti fel Szilágyi Domokos, amiktől a leg- nyersebb valóság is feljebb csuklik előlünk, valamerre az ég felé, ahonnan — talán a Parnasszusról — a megértés és a biztatás fénykévéje is megsimogatja a képtelen világot, es benne minket is. Ungvári Tamás megtanulta a poétikát. Azokból a versekből kikövetkeztethetően, amiket előadott, bemutatta, hogy a szavak zengése nemcsak a hangok hosszúságától, ilyen-olyan színétől válik hatásossá, hanem attól is többek között, hogy a hangok között rokonság és feszültség uralkodik: a dactilus lejtése másfelé visz, mint az anapesztu- sé, a jambus és a trochaeus játékra ingerel olyanokat, akiket a teremtő füllel áldott meg, és a sors épségben hagyta még ezeket a szerveiket. Legalábbis addig a mértékig, amíg befogadni képesek a feszes ritmust, a rímek harangozását, netán csilingelését, azokat a fondorlatos leleményeket, amelyek a versbeszéd fegyelmét varázslattá emelik. Ungvári Tamás a szélmalomharcot vívó költő mellé társként szegődik, mert úgy véli, neki is meg kell próbálnia azt a lehetetlent, amit előtte már annyian, többek között Latinovits is, megkísértettek. Visszaadni a tekintélyét annak a versnek, ahol a beszéd tartalma, célja, fegyelme, igézete nemes, a forma úgy telepszik rá a tartalomra, mint a mívesen megvarrott ruha a valóban csinos és elegáns női testre; olyanéra, aki tudja, hogy az ünnepi külsőben áldozatbemutatásra indul Aphroditéhez. Ez az előadó a verset ünnepeltette, amely vers az európai magyar szellemtől származik, olyan embertől, aki a közép-európai magyar sorsot éli meg, és nem hajlandó más népek más gesztus- és hangzásrendszerébe belekapcsolódni, csak azért, mert volt egy korszak, amikor a nagy hangú neofiták úgy találták: az az igazi magyar hang és irodalom, ha a nyugati újságok múló divatját utánozva néhány szavas igénytelen szöveggel, nyomda- technikai trükkökkel igyekeznek pótolni azt a szellemi erőfeszítést, amely egyedül maradandó. Hogy végül is kitessék, hogyan hallottuk ezt a nagyon is dicsérendő vállalkozást: szeretnénk hallani, ahogyan ez a fiatal diplomás, minden áldozatra felkészített fiatalember — mondjuk — Pilinszkyt, vagy a humoráról is feljegyzendő költőt, Arany Jánost szavalná. Ott is öltözhet munkásba, maszekba, ingbe, gatyába. Aki érteni akarja ot, úgy is veszi a lapot. Mi vettük. Úgy hiszem. Farkas András HANG-KÉP
