Heves Megyei Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-09-10 / 263. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. november 9—10., szombat—vasárnap Egészségünk titkai A nélkülözhetetlen vitaminok Kertész leszek 1 ordotaldj EDD* csemctjcw. ||3 stilus, W7\^ tik I- '^17 Idow-ok I I8 öaks „Biotalaj 55 Egészségünk optimális álla­potához és a betegségek leküz­déséhez a vitamonok nélkülöz­hetetlenek. Az egyik legfontosabbal foly­tatjuk a sort, a B-vitamin-család- dal: Bl-vitamin: ez is ahhoz a faj­tához tartozik, amit naponta pó­tolni kell, mivel szervezetünk nem tárolja. „Szellemi vitamin­ként” is ismerik, mert kedvező a hatása az idegrendszerre és a szellemi teljesítményre. Talán kevesen tudják — a szakembere­ken kívül —, hogy enyhe vízhajtó hatása is van. Elősegíti a növeke­dést, a szénhidrátok emésztését, javítja a szellemi tevékenységet, normálisan tartja az idegrend­szert, az izmok és a szív működé­sét, enyhíti a fogműtétek utáni fájdalmakat, elősegíti az övsö­mör kezelését. A szárított élesz­tőben, a hántolatlan rizsben, a zablisztben, a sertéshúsban, a legtöbb zöldségfélében, az ame­rikai mogyoróban megtalálható. A sütés-főzés melege könnyen tönkreteszi, de további „ellensé­gei” a koffein, az alkohol, a tar­tósítási eljárások, a víz és az úgy­nevezett szulfagyógyszerek. B2-vitamin: a többi B-vita- minhoz hasonlóan ezt is rendsze­resen pótolni kell. Jó hatással van a növekedésre és a szaporo­dásra. Egészséges tőle a bőr, a köröm és a haj. Elősegíti a pállott száj, az ajak és a nyelv gyógyulá­sát, javítja a látást, mérsékli a szem kifáradását. Egyéb anya­gokkal együtt részt vesz a zsírok, a fehérjék, a szénhidrátok anyagcseréjében. Sok található a tejben, a májban, a vesében, az élesztőben, a sajtban, a leveles zöldfőzelékekben, a halban és a tojásban. Toxikus hatása nem is­mert, nagyobb adagja esetleg viszketést, zsibbadást válthat ki. Főzés, forralás közben sajnos, el­veszti „erejét”. Jó tanács, aki ke­vés húst vagy tejterméket fo­gyaszt, növelje a B2-vitamin föl­vételét. B6: az emésztés után nyolc órán belül kiürül szervezetünk­ből. A B6 vegyületcsoport, amelynek tagjai szorosan rokon- szerkezetűek és együtt hatnak. A zsírok és az aminósavak felszívó­dását biztosítja, igen jó hatású ideg- és bőrbetegségekre, enyhíti a hányingert, meggátolja, késlel­teti az öregedést, mérsékli a száj- szárazságot és a vizeletürítési problémákat. Csökkenti az éj­szakai izomgörcsöket, a kézzsib­badást és a végtagok ideggyulla­dásának néhány formáját. Ter- mészets vizeletehajtó szerként működik. Sörélesztő, búzakor­pa, búzacsíra, máj, vese, szív, ká­poszta, marhahús, tej, tojás tar­talmazza. B12: Vízoldékony, és már igen kis adagban hatásos. Általá­ban „vörös vitaminként” emle­getik. Elősegíti a vörösvértestek képződését, így megelőzi a vér- szegénységet. Fokozza a gyer­mek növekedését és étvágyát, növeli a szervezet energiáját, és egészségesen tartja az idegrend­szert. Javítja a koncentráló, az emlékező és az egyensúlyozó ké­pességet. A májban, a marha- és sertéshúsban, a tojásban, a tej­ben, a sajtban és a vesében talál­juk meg. B13: megvéd bizonyos máj- működési zavaroktól és a korai öregedéstől. Elősegíti a sclerosis multiplex kezelését, oldja a szo­rongásos és feszült állapotokat, enyhíti a kimerültséget, gátolja a koncentráló és emlékezőképes­ség csökkenését. A gyökérzöld­ség és a tejsavó tartalmazza. Ez az a vitamin, amelyről még elég keveset tudnak a kutatók. B15: eddig még nem bizonyí­tották be, hogy az étrend nélkü­lözhetetlen része, hatása az E-vi- taminéhoz hasonló. Meghosz- szabbítja a sejtek élettartamát, közömbösíti a szeszesital utáni vágyakozást, gyorsabban elmu­lasztja a fáradságot, védi a májat a zsugorodás ellen, enyhíti az an- ginás és asztmás tüneteket, meg­akadályozza a gyógyszerfüggő­ség kialakulását, elősegíti a fe­hérjeszintézist. A hántolatlan rizsben, hántolatlan gabonában, a tökmagban, a sörélesztőben és a szezámmagban található. B17: az évtized egyik legel­lentmondásosabb vitaminja. Ba­rackmagból állítják elő, ez olyan B-vitamin, amely a sörélesztő­ben nem fordul elő. Több kutató állítja, hogy specifikus rákellenes és azt megelőző tulajdonsága van. Legfőbb természetes forrá­sai a barack, az alma, a cseresz­nye, az őszibarack, a szilva és a sima héjú őszibarack teljes mag- vában. H-vitamin: Ugyancsak egyik újabb tagja a B-vitamin komplex családnak. Megakadályozza a haj őszülését, és jó hatást értek el a kopaszság elleni kezelésben. Enyhíti az izomfájdalmakat, csökkenti az arc és a test ekcémá­ját. A dióban, gyümölcsökben, sörélesztőben, marhamájban, tojássárgájában, a tejben, a vesé­ben, a fényezetlen rizsben talál­juk. Kálcium -pantotenát:ugyan­csak a B-vitamin-család tagja, elősegíti a sejtek felépítését, nor­mális növekedését. Életfontos­ságú a mellékvesék működésé­hez. A sebgyógyulásnál jótékony hatású, közreműködik a műtét utáni sokk kivédésében, véd a fá­radtság ellen, csökkenti sok anti­biotikum nemkívánt hatását. A húsban, a magvakban, a búzacsí­rában, a korpában, a vesében, a csirkében, a zöldfőzelékekben, a dióban, a sörélesztőben találhat­ok’ Szüle Rita A talaj a mezőgazdasági ter­melés alapvető eszköze, önálló természeti jelenség. Lényeges tulajdonsága a termelékenység, ami azt jelenti, hogy a növény­nek fejlődése minden szakaszá­ban meg kell itt találnia a növe­kedéshez szükséges anyagokat, életfeltételeket. A talaj biológiai folyamatok színtere, benne „élet” van. Az utóbbi évtizedek­ben ez ellen a talajélet ellen vé­tettünk nagyon sokat. Helyreál­lítása az emberi élet szempontjá­ból elengedhetetlen. A közeljö­vőben —várhatóan — egyre több lesz a magánvállalkozók, a kerté­szek száma, akik a privatizáció vagy a kárpótlási igény teljesülé­se következtében földhöz jut­nak, gazdálkodni kívánnak. Az új birtokosoknak meg kell ismerkedni a talaj állapotával, akkor is, ha nem biokertészke­dést fognak folytatni. Eredmé­nyes kertészeti, szántólföldi (bio-)gazdálkodás csak akkor le­hetséges, ha talajunk tulajdonsá­gaival tökéletesen tisztába va­gyunk, és azt kezelni tudjuk. En­nek ismeretében dönthetjük el, hogy milyen növényeket ter­meszthetünk biztonságosan és jövedelmezően. A termesztést tehát a talaj vizsgálatával kell kezeim. Ez egyébként feltétele is az eladásra szánt, védjeggyel ellátott bioter­mék forgalomba hozatalának. A talajvizsgálatkor először mintát kell venni: ennek az optimális ideje ősszel vagy tavasszal van, még az előtt, mielőtt trágyázni, vagy talajjavítani szeretnénk. Nem jó módszer a maximaliz- mus, vagyis az a módszer, hogy bőségesen trágyázok — „inkább több legyen, mint kevés” jelszó­val —, mert a felesleget a növény nem tudja hasznosítani. Egy át­lagos nagyságú házikertben (100-400 négyszögöl között) a területen húzódó két átló men­tén 5-5 helyről veszünk mintát. A mintavétel mélysége attól függ, mit kívánok termeszteni. Szőlőnél 0-30 és 30-60 cm-es, gyümölcsnél 0-20, 20-40, és 40- 60 cm-es, kisebb gyökerű kultú­ráknál csak a 0-25 cm-es réteg­ből kell mintát venni. A részmin­tákat alaposan összekeveijük, ebből kapjuk a vizsgálandó át­lagmintát (kb. 1 kg legyen). Az átlagmintát beküldjük a legköze­lebbi illetékes laboratóriumnak. S NTSZ laboratórium egri kiren- leltség, 3301. Eger, Pf: 218., Te­lefon: 36-10-211). A laborok megadják a tápanyag visszapót­lásához szükséges szaktanácsot is. A vizsgálatból megtudhatjuk, miből van kevés vagy elengedő a talajban. Ha káros anyag jelenlétére is kíváncsiak vagyunk, akkor a BIOCLUB budapesti központ­jától (Bp. Budaörsi u. 141., H-1502 Pf. 127) kérhetünk se­gítséget. Az adatok ismeretében be le­het határolni a talaj típusát, hogy alkalmas-e termesztésre, vagy javítani kell. Heves megye talaj­térképét vizsgálva megállapít­hatjuk, hogy legnagyobb terüle­ten erdőtalajokat, csemozjom talajokat találhatunk. A folyók mentén öntés-, kisebb százalék­ban pedig homoktalaj fordul még elő. A talaj kémhatása 5,6- 6,6 pH között van döntően, te­hát savanyú. A savanyodás mér­téke évről évre nő a helytelen és magas arányú műtrágyázás, a sa­vas esők és más környezeti hatás következtében. Ennek megállí­tása országos jelentőségű fel­adat. Megyénk javításra szoruló főbb talajtípusai a kilúgozott er­dő, illetve savanyú talajok. Erre a célra a biokertészet számos ja­vító anyagot (meszezés) vagy más technológiai eljárást (pillan­gós virágú növények termeszté­se, szerves anyagok adagolása) ajánl. A meszező anyagok nagy szá­ma még a puszta felsorolást sem teszi lehetővé, ezért csak a közeli lehetőségeket említem. Cukor­gyári mésziszap (Hatvan, Selyp, Szolnok), keménymészkő-őrle- mény (Bélapátfalva) felnémeti keménymészkő. Magas szerves­anyag tartalmú javító anyagok közül a biokertészkedés körébe a következők tartoznak: tőzeg, lápföld, lignitpor (pl.: Gyön- gyös-Visonta). A talajjavító anyagok haználata kétségtelenül növeli a termelés kiadásait, de a termés mennyiségét is. V. Pénzes Judit llÍMMMÉÉMjlililiIÍIililiMÍaarilíaaaaBiÉÉÉÉÉÉtÉÉliÉÉÍIiÉiÉ<ÉlÉÉtÉÉÉIMÉÉÉÉilili>>áaiÉÉÉÉíiÉlÉÉÉÉÉÉÍiÍÉÍÉ Mindennapi nyelvünk Agyonhasznált latin eredetű idegen szavak köz- és politikai életünk nyelvhasználatában A skót álláspontja Nap mint nap berzenkedhe­tünk, hogy a sajtóban, a televízió és a rádió adásaiban egyre gyak­rabban olvashatunk és hallha­tunk olyan szövegrészieteket, amelyek telítve vannak azokkal a latinoskodó szóhasználati for­mákkal, amelyek gátat szabnak gondolataink megértésének ép­pen úgy, mint az egyértelmű szö­vegformálás hatástényezői ér­vényre juttatásának. Különösen akkor, amikor az idegen szava­kat felhasználók sincsenek tisz­tában egy-egy idegen kifejezés jelentésével és használati értéké­vel. Erre is utal egy olvasó, ami­kor azt írja: „Sértőnek tartom, hogy a magyar olvasóknak nyomott lapokban mind több az érthetetlen nyelvű közle­mény.” (Népszabadság, 1991. júl. 6.) Napjaink politikai nyelvhasz­nálatának, reform-frazeológiá­jának gyakori áltudományossá­ga, sznobizmusa, nagyképűskö­dése, előkelősködése egy új poli­tikusi, szakértői, képviselői zsar­gont teremtett. Erről bizonyko­dik példatárunk is: „A liberáli­sok a nemzeti állam redisztribu- tív, a népiek pedig a hagyomá­nyos nemzeti kultúra paradig- matikus fennmaradásától váiják megerősödésüket”... „A vegetá­ló ország sodródik az autoritariz- mus felé” (Magyar Nemzet, 1991. okt. 1.) „A koalíció a par­lamenti munkában korporáló- dik” (Déli Krónika, 1991. okt. 7.). „Gazdaságilag is polarizáló­dik a társadalom” (Heves Me­gyei Hírlap, 1991. máj. 29.). „A szakszervezetek munkájában ne érvényesüljön a dominancia el­ve” (Déli Krónika, 1991. szept. 17.). Az idézett szövegrészietekben az idegen szóhasználati formák a kulcsszavak szerepét is magukra vállalták. Ha az olvasó nem is­meri jelentéstartalmukat és használati értéküket, az idegen kifejezések csapdájába esik. Mi­vel az idegen szavak szótára sincs a kezeügyében, átsiklik a szöveg felett, és a sorok közti olvasás fortélyaival próbálkozik, illető­leg a szövegösszefüggésből pró­bálja kihámozni az idegen szavak jelentésének szövegbeli magyar megfelelőit. Vannak olyan véle­mények is, amelyek azt tanácsol­ják, hogy ha már annyira ragasz­kodnak az idegen szöveghez, legalább közöljék a fordítását is. (Népszabadság, 1991. júl. 6.). Az idegen szavakkal terhelt szövegrészlet ködösítő jellegét megszüntető leghasznosabb mó­dot akkor választjuk, ha ezeket a megfelelő magyar kifejezéseket juttatjuk kulcsszerepekhez: sza­badelvek; a bizonyításra alkal­mas példa; tengődő; önkényes­kedés; politikai szövetség; teste­sül; osztódik; fölérendeltség, stb. Közéleti és politikai tevékeny­ségünk színterein, a parlament­ben, a pártok összejövetelein a leggyakrabban emlegetett nyelvi formák: konszenzus, stabilitás, konfliktus, privatizáció, koncep­ció, morális, precedens, legális, kondíció, kollektíva, kontroll, kurzus, korrupció, liberális, de­monstráció, pluralizmus, invesz­tál, motivál, provokáció, akkor is szerephez jutnak, amikor a mon­danivalót egyértelműbbé a meg­felelő magyar nyelvi formák te­hetnék. Honatyáink a parla­mentben csak a konszenzus latin szót ismerik és használják. Egyé­ni szókincsükből már kihullot­tak ezek a magyar megfelelők: egyetértés, egyezség, beleegye­zés, megegyezés. Hasonló folyamat jellemzi a riportok, a szakértői beszélgeté­sek nyelvhasználatát. A közhe­lyes, semmitmondó válaszokat azzal próbálják érdekesebbé, szakszerűbbé tenni, hogy a feles­leges latinoskodásnak e meg­hökkentő példáival lepnek meg bennünket: hektikusan reagál­ták le a problematikát, dekreatív életmódot folytattam, a beszerzé­si hálózatokat diverzikálni szük­ségeltetik, az érvrendszer mon­danivalóját helytelenül diszlo- kálják át, stb. A sportnyelvi megnyilatkozá­sokban is jelentkeznek ezek a nemkívánatos nyelvhasználati jelenségek: nagyobb erőkifejtés­re motiváljuk (?) versenyzőinket, az eltá vozni óhajtó játékosok hó­napok óta csupán verbálisán fut­balloznak (?), egyfajta gyerme­teg és gyermeki konszenzus jött létre a verseny dolgában is. A latin verbális szóhoz kötött szavakban megnyilvánuló minő­sítő jelző újabban a verbális fut­ball jelzős szerkezetben vállal szerepet: „Bár verbális futballt játszik évek óta, az igazi labdarú­gásra pénzt áldozok nem sajnál­ják Détáriért a dollármilliókat, valamikor ugyanis elterjedt róla, hogy jó focista” (M. Nemzet, 1991. májú. 16.). Vajon a nemze­ti válogatottban is ezért kap ál­landóan szerepet? Dr. Bakos József Tengerparti fürdőzés közben egy nagy hullám elragadja a skót fiát. Egy arra járó idegen a vízbe veti magát, és kimenti a gyereket. — Uram! — lép oda a skót férfi­hoz. — Szóra sem érdemes — inti le az életmentő. A skót újabb szavait lásd a rejtvényábra vízsz. 1. és függ. 30. sz. soraiban. Vízszintes: 1. A skót szavainak első része (zárt betűk: N, E, R) 14. Hu­szonnégy órán át tartó 15. Meló­dia 16. Kettős mássalhangzó 17. Fenn — németül (OBEN) 18. Bírósági ügyek fontos szereplője 19. Helyrag 20. Albánia pénze 22. Jegyzetel 23. Áll alatti zsír­párna 24. Nagy testű kutyafaj 25. Irodalomtörténész (Mihály) 27. Szóösszetételekben jelenté­se: idegi 29. Párizs repülőtere 30. író (István) 32. Gondolatait el­mondja 34. Magad 35. Részben darál! 36. Külföldi gépkocsimár­ka 38. Kikötőváros Algériában 40. Karimája van 42. Becézett Stefánia 44. Egykor élt híres pa­sa 45. Bekövetkezett 46. Lapos, egyenes felületű 47. Latin kettős magánhangzó 49. Álló tárgyat arrább helyez 51. Tövis 53. Ildi­kó becézve 55. Nagyon gyors mozgású 57. Olasz iparvidék 58. A beszéd legkisebb egysége 59. Magas rangú vezető a hűbéri Tö­rökországban 60. Szintén 62. Némán nézik! 64. Vasútállomás, röv. 65. Nem kételkedik 66. Pál­ca (névelővel) 68. Római öt- százegy 69. Illatos virág 71. Tüzet szüntetett Függőleges: 1. Női név 2. Most, rövid ideig 3.... fair lady 4. Az ENSZ nevé­nek angol rövidítése 5. Becézett Gábor 6. Belga város, itt vetették be először a mustárgázt 7. Húz. 8. Régi római aranypénz 9. Jóté­konykodott 10. Kiváló szülész (József) 11. Valaminek a csatta­nója 12. Létezik 13. Fosztogatott 18 Levágott gabona földben ma­radó csonkja 21. Ajtót szélesre nyitó 23. Angol író (Abraham) 24. Rövidítés orvosok neve előtt 26. Részben odaég! 28. Helység Hajdú-Biharban 29. Norvég ki­rályok neve volt 30. A vízsz. 1. sz. sor folytatása (zárt betűk K, L, O) 31. Júlia szerelme 33. Telje­sen ki van fejlődve 37. Iráni ural­kodói cím volt 39. Japán gépko­csimárka 41. Becézett női név 42. Balkezes 43. Belekötött va­lakibe 45. Háziszámyas 48. Pán­célszekrénybe csukott 50. Fél­hanggal leszállított D-hang 52. Sümeg része! 54. Szolmizációs hang 56. Téli sporteszköz tarto­zéka 59. Kb. 1,5 liternek megfe­lelő régies űrmérték 61. O ...mio (szép olasz dal) 63. Melyik sze­mélyt? 65. Magával ideszállót 66. Annál lejjebb 67. TV-műsor címe volt 70. A gallium vegyjele 71. Elektronvolt, röv. 72. Orszá­gos Tervhivatal A megfejtéseket november 14-ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lap­számunkban közöljük. A borí­tékra írják rá: „Keresztrejtvény”! Báthory Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents