Heves Megyei Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-28 / 279. szám

8. HORIZONT HÍRLAP, 1991. november 28., csütörtök Az uszítás változatai Szerbiában „Eltekintve mindentől, biztos vagyok, hogy a szerbek egy or­szágban élnek majd. Hogy azt to­vábbra is Jugoszláviának vagy Egyesült Szerb Országnak neve­zik-e, kevésbé fontos. Itt az ideje felhagynunk azzal törődni, vajon mit mond rólunk Európa. Ügyis azt ismeri majd el, aki elég erős­nek bizonyul, hogy önálló, saját országot alakítson.’Többek kö­zött ilyeneket mondott dr. Bori- voje Petrovic október 31-én Pél- monostoron, míg a köré-elébe gyűlt-gyűjtött népet és fegyvere­seket uszította a további testvér­gyilkos harcra. Persze, könnyű volt ott így beszélni, hisz az „is­tenadta nép” aligha mert volna akár fél szóval ellentmondani, nehogy marcona, harcos testvé­reik puskatussal, jobbik esetben ököllel kezdjék el magyarázni Petrovic úr (és a hozzá hasonsző­rű vezetők) épületes testvériségi, nemzet-összetartozási filozófiá­ját. Amelynek csak az a baja, hogy teljesen látókörön kívül felejt egyes történelmi-politi­kai, és különösen földrajzi lehe­tetlenségeket. Mert végül is szép elképzelni, hogy egy nép egy országban él­jen. Alapjában véve miért ne? Csakhogy Európa véleményét aligha ajánlatos figyelmen kívül hagyni, mert bár lassan mozdul, de aligha tűmé el (ezt már egy párszor jeles politikusaik ki is fej­tették), hogy egy uralkodásvágy­tól fűtött kis csoport által felbiz­tatott nép csak úgy, ukmukfukk, határokat változtasson meg, vé­res kézzel hivatkozva az erő jogá­ra. Esetleg oda talál egyet csapni az engedetlen, becstelen mód­szereket használó szomszédnak. Ne feledjük: Európának nem ér­deke Nagy-Szerbia! Azonkívül minden szerb egy országban? Ez még földrajzilag is meredek. Mert elképzelhető, hogy elfoglalják Horvátorszá­got, Szlovéniát, csatlakozik is­mét Crna Gora, Bosznia-Herce­govina és Macedónia — ami Ju­goszláviaként így is volt, csak mi­ért nem volt jó?... —, továbbá (tegyük fel!) megkapnák az ed­dig csak vágyálmaikban hozzá­juk tartozó Dél-Magyarországot a Balatonig, Romániától Bánát ottrekedt részét, Bulgáriától a Duna bal partját; de ez még min­dig nem fedi a szlogent, mert mi van Szentendrével, Berlinnel, Béccsel, Párizzsal, Münchennel, Londonnal, New Yorkkal, Chi- cagóval, Sidneyvel, s a többi nagyvárossal, ahol szerbek élnek emigrációban? Azt mind Szerbi­ához kellene csatolni? Fura egy ország lenne az ilyen, nem is be­szélve arról, vajon mit szólna eh­hez a francia, angol, amerikai stb. közvélemény (no és a hadse­regeik?). „...Ha a tegnapi szomszéd ma hazaszeretetből kész szerb szom­szédját megölni háza küszöbén, akkor ilyen életről szó sem lehet mondja később Petrovic úr ugyanabban a beszédében. Végül is igaza van, ha amit mond, úgy is lenne. Felteszem azonban a kérdést: ki lőtt elő­ször, ki ment oda a másik „kü­szöbére” lövöldözni? Azonkívül kiemelnék a sok fenyegetőzés közül kettőt, melynek jómagam tanúja voltam. Szivácon vegyesen élnek szer- bek, horvátok, magyarok. Egy szerb fiatalember komolyan ud­varolt a szomszéd horvát lány­nak. Mikor elkezdődtek a zavar­gások, elmaradt. Majd, mikor a lány első találkozásukkor (átug­rott a fiú valamit kölcsönkérni) megkérdezte, mi van, mi történt, a legény ajkáról szinte fröcsögött a gyűlölet: „ Csak kezdődjön el itt is a lövöldözés, titeket öllek meg legelőször!” A másik egy szabadkai válla­latnál történt. A szerb munka­Szezonban is olcsó áron vásárolhat, ha a REÁL KFT. műszaki boltjait felkeresi: Ajánlatunk: — Husqvarna-40 motorfűrész 27.400 Ft — Husqvama-51 motorfűrész 34.200 Ft — Husqvama-61 motorfűrész 39.900 Ft — Husqvama-281 motorfűrész 49.980 Ft — Stihl 0,21 motorfűrész 27.100 Ft — Stihl 0,23 motorfűrész 32.900 Ft — Stihl 0,28 motorfűrész 45.960 Ft — Stihl 0,38 motorfűrész 47.810 Ft — Stihl 0,44 motorfűrész 56.900 Ft — Stihl 0,64 motorfűrész 58.900 Ft FŰRÉSZLÁNCOK: — 3/8-as Pico (Balek & Decker, Pioneer, Oleo-Mac, Homelite, stb. gépekhez) 980 Ft helyett 840 Ft — 3/8-as 1,5-ös (Husqvama típusú gépekhez; Oregon és Windsor gyártmányú) 1190 Ft helyett 890 Ft — 3/8-as 1,6-os (Stihl gépekhez, Stihl gyártmányú) 1190 Ft helyett 890 Ft VEZETŐLAPOK: Hobby gépekhez (Black & Decker, Pioneer, Oleo-Mac, Homelite, stb.) 1900 Ft helyett 1490 Ft HUSQVARNA GÉPEKHEZ 3/8—56 szemes 2400 Ft helyett 1490 Ft 3/8—68 szemes 2300 Ft helyett 1990 Ft 3/8—72 szemes 1980 Ft helyett 1680 Ft 325—64 szemes 2400 Ft helyett 1960 Ft STIHL GÉPEKHEZ: 3/8—56 szemes 2100 Ft helyett 1390 Ft 325—63 szemes 2400 Ft helyett 1390 Ft 3/8—60 szemes 2200 Ft helyett 1490 Ft 3/8—72 szemes 2400 Ft helyett 1590 Ft — RK-02 4 LE Quantum amerikai motoros rotációs kapa 27.400 Ft — terménydaráló 17.850 Ft — morzsoló 23.980 Ft — TOYOSET japán petróleumkályha 16.800 Ft — Black & Decker elektromos láncfűrész 12.890 Ft Ezenkívül egyéb termékekkel is, valamint fűrészalkatrészek széles választékával állunk rendelkezésükre. Érdemes betérni hozzánk! \ Eger, Bródy S. u. 4. Telefon: 36/10-473 r társ nagy hangon dicsekedett az irodában, hogy fia nemsokára nősül. Persze, gondban van a le­gény, hol laknak majd. „Mond­tam neki, ’ — így az apja —„csep­pet se idegeskedj! Majd elzavar­juk a magyarokat, és válogat­hatsz a házak közül!” Se szeri, se száma a hasonló fe­nyegetőzéseknek, de azokat már nekem is mesélték. Közös voná­suk: mindig a szerb fél fenyegető­zött, s többnyire semmi oka sem volt rá. Végül is, nincs ezen mit cso­dálkozni. Hisz az egyszerű nép csak azt szajkózza, amit vezetői mondtak neki. Az ilyenfajta uszításból pedig annyi van, hogy Dunát lehetne rekeszteni vele. Az újságok, a rádió, a televízió mind ezt harsogja, ostobán vagy ravasz-okosan, mindegy. A nép beveszi a maszlagot, hisz oly könnyű ráfogni a másikra a baj okát. Végül oda jutunk, hogy már szinte magunk is elhisszük, hogy igazuk van. Még jó, hogy azért akad ilyen cikk is, amelyből eléggé kilóg a lóláb: „A VMDK képviselői is állították egy ideig, hogy a háborúban több magyar esik el, mint szerb, számokat em­legettek, de mindkét találkozá­sukkor a Palicson megtartott, de­mokráciával foglalkozó nemzet­közi konferencia résztvevőivel, azt is elismerték, hogy nem jut­hatnak pontos adatokhoz a meg­halt magyarokkal kapcsolatban, de érzik, hogy igazuk van. Az országot és hadvezetőséget célzó ily súlyos vádak ugyan nem alapozhatók érzésekre és feltevé­sekre, csak tényekre, de a VMDK és VHDSZ (VajdaságiHorvátok Demokrata Szövetsége — a szer­ző) képviselőinek a feltételezések inkább tetszenek, mint az össze­gyűjtöttadatok, melyek elérhető­ek, ha nem is a kormány szervei által, de amennyiben tényleg any- nyira kívánják a Vöröskereszttől vagy az oly nagyszámú tagságtól, melyre hivatkoznak.” , Idáig az uszító szöveg. Bár van pár szépséghibája. Hisz a VMDK a konferenciára tényleg nem vihetett hiteles adatokat, lé­vén, hogy azt a legnagyobb csa­tározások egyikének ideje alatt tartották, s így a tényállás percről percre változott. Ugyanakkor az „összegyűjtött adatok” a katonai vezetőség kezében vannak, s sze­retném én látni azt, hogy a kato­naság (bármely katonaság!) csak olyan egykönnyen kiszolgáltat adatokat, különösen olyan ada­tokat, amelyek a legenyhébb el­bírálás mellett sem válhatnak a javára. Egyébként maga a cikk is beismeri: a kormány szervei által lehetetlen megtudni bármit, hisz — az sem tud semmit. A Vöröskereszt pedig? Láttuk a hírekben, a Panorámában, mennyire jutott Vukovámál. A hadsereg úgy packázott velük, ahogy neki tetszett. Feltartózta­tás, visszaküldés, fenyegetés, majd visszafelé jövet aláakná- zás... Megbecsülik a Vöröske­resztet, nincs kétség! Végül: a nagyszámú tagság­tól? Hát, épp azért lármázik a VMDK és a VHDSZ is, mert az ő tagjaikat viszik a vágóhídra! S hacsak lehet úgy, hogy hírmondó se maradjon belőlük. Ha valaki haza is kerül, a koporsó lezárva, hogy ne láthassák (mint a suplyá- ki kiskatona esetében, akinek koporsóját anyja mégis kinyitot­ta), hogy tarkólövéstől halt meg. A becseieket aknakeresőnek használták, alig maradt belőlük egy pár (a 200-ból!). Arról is csak nagy nehezen adtak hírt, hogy az újvidéki tartalékosok azért lázadtak fel, mert elfogták a parancsnokuk rádióüzenetét: „Küldd csak ezt a csürhét előre, hadd pusztuljanak el!” Akárhogy is, nem a szerb NÉ­PET kell elítélni, hanem a VE­ZETŐIT. Mert ilyen uszítást hajtanak (hajtatnak) végre, oly­annyira, hogy a szegény köznép el is hiszi, hogy verekedni kell, ölni kell, ha jobban akar élni. A nemzeti gyűlöletet oly könnyű felszítani. Szerbia vezetősége pe­dig ugyancsak megteszi a tőle telhetőt. R—y Találkozásom Kos Károllyal — Jó napot, Károly bá­tyám! Hangosan köszöntem, mert éppen egyedül közeledtem kissé hajlott hátú alakja felé Kis­pesten, a Wekerle-telepen, pon­tosabban a Hungária és a Pannó­nia út kereszteződésénél meghú­zódó kis zöld szigeten. Számom­ra úgy tűnt, mintha Károly bácsi kissé megbiccentette volna a fe­jét, és fogadta volna köszönése­met, pedig valójában csak a bronzba öntött alakot körbevevő fák ágai hajladoztak a csendes őszi szélben, s a megsárgult fale­velek repdestek körülöttem, hogy a füves-nedves földre száll­va megpihenjenek, befejezzék rövid, alig féléves életüket. De jómagam ott álltam, szem­ben Károly bátyámmal, a moz­dulatlanságba öntött régi, jó is­merőssel, Erdély és szűk hazája, a Kalotaszeg csaknem másfél év­tizede örökre eltávozott, de a lel­kűnkben kitörölhetetlen nyo­mokat hagyó nagy öregjével. Utoljára a ravatalon láttam, ami­kor sok tucatnyi tanítványa, száz meg száz tisztelője gyűlt össze, hogy végleges búcsút vegyen tő­le, és elkísérje örök pihenőhelyé­re, az oly sok nagy emberünket takaró házsongárdi temetőbe. Élete végéig jellegzetes és általá­nosan tisztelt magyarja volt an­nak a Kolozsvárnak, amelyet magáénak vallott, és annak a csaknem tiszta magyar tájnak, amelyet Kalotaszeg néven ismert meg a világ Erdély dimbes-dom­r KÖZMEGHALLGATÁS ^ HEVESEN Heves város önkormányzata 1991. nov. 30-án (szombaton) 10 órai kezdettel a hevesi művelődési ház nagytermében közmeghallgatást tart. Kérjük a város polgárait, a helyben érdekelt szervezetek képviselőit, hogy a rendezvényen megjelenni szíveskedjenek. Közérdekű kérdéseikkel, javaslataikkal segítsék közős céljaink megvalósítását. Bejelentések, kérdések előzetesen is tehetők a 11-911-es telefon- üzenetrögzítőn. bős tájain. Nem volt polihisztor, de sok mindenben jeleskedett. Tanulmányai alapján építész- mérnök. Az ő gondolkodását és keze nyomát viseli magán — sok egyéb mellett — a Wekerle-telep, illetve e nagy mű terve, sok szel- lős, kertes, emberbarát, egy- vagy kétemeletes lakóépületé­vel, közhasznú létesítményeivel, de nevéhez jeles és sajátos grafi­kai alkotások is fűződnek a régi Erdély, az erdélyi ember és építé­szet tárgyköréből. Ugyanakkor nagyra becsült író, szerkesztő, gondolkodó és politikus is volt, és ilyen jellegű tevékenységéért, magyarságtudatáért tagadta meg őt a Ceausescu-rendszer élesen nemzeti színezetű román társa­dalma: magyarként állt ki a ma­gyarok ügye mellett, és ez sokak­nak nem tetszett. Életében utoljára jó két évti­zede láttam: Kolozsváron, a Rá­kóczi úton sétált a belváros felé, s amikor mélyen meghajolva, ka­lapot emelve köszöntem neki, megállított. — Hát te ki vagy, drága fiam? — kérdezte, és erősen, bensőmet kutatva, a szemembe nézett. Megmondtam. Valami kapis- gálhatott az emlékezetében, mert megkérdezte: — Te írtál, fiam, a múltkor a sztánai Varjúvárról? — Igen, én! — feleltem. — Nagyon szerettem ott lakni, mert a Kolozsvár és Budapest közötti vonatok éjjel-nappal a kis nyaraló előtt „repültek el”. Ügy éreztem állandóan, hogy e két város vonzáskörében élek. így kezdődött első és — most már tudom — utolsó találkozá­sunk, és tartott addig, amíg Ká­roly bátyám hirtelen meg nem fordult, hogy hazafelé menjen a villákkal, gyümölcsösökkel és vi­rágoskertekkel szegélyezett úton... És most itt állok, húsz év távlatában, a mozdulatlanságba merevedett szobornál. Beszél­getni szeretnék vele, de — fen­tebb érdekes — csak ő szól hoz­zám: a minden égtáj felől, napsu- gárszerűen hozzá futó keskeny, mészkőből kirakott sétányok egyik-másik darabkáján meg­szólal Kós Károly szelleme. Ha­mar lejegyzem a kőbe vésett gon­dolatokat, mintha félnék, hogy elszaladnak: „Megmarad egy diadalmas erdélyi igazság: ez a föld egymás mellett... megtartja örökös, tarka virágzásban a né­peket, akik rajta és érette mun­kálkodnak.” Aztán könnyeket csal a szemembe a következő né­hány sor: „Azoknak ajánlom, akik szegény édesanyánkhoz, Erdélyhez nagy bajában mindig hűségesek voltak...” Többször is körüljárom a szobrot, és úgy érzem, hogy ez a késői találkozás mintha folytatá­sa lenne annak a réginek, a húsz évvel ezelőttinek... Rákóczi Út- Pannónia út... Hungária út... Hazaérve, itthon megkeresem a könyvet, amelyet 1977-ben, éppen halála évében adtak ki új­ra az azóta ugyancsak örökre el- szenderült Mikó Imre jóvoltá­ból, aki terjedelmes előszót írt a Varjú nemzetséghez, Károly bá­tyánk egyik főművéhez. „Csodálatos, de igaz — idézi Kós Károlyt —, hogy az emberek a völgyeket szeretik, és nem a he­gyeket. Talán mert félnek tőlünk! L ehet!. ..Akik ittfenn élünk, em - berrel ritkábban beszélünk. De sok mindent látunk mi. A völgyi ember minket nem láthat, de mi beláthatunk a faluba, az udva­rokba, a földekre és a kertekbe, beláthatunk a völgyi ember éle­tébe. Talán ezért is nem szeretnek minket a völgyi emberek, mert az ember nem szereti, ha a feje felett valami ösmeretlenséget tud...” Kós Károly sztánai Varjúvára az idő fogától megtépázva ugyan, de most is áll. S Károly bátyánk tagbaszakadt alakját megmintázó bronzszobra Kis­pesten néz faíltasszemet a világ­gal. Erdélyben és az ő annyira szeretett Kalotaszegén eddig nem hirdethette nagyságát és magyarságát még egy szerény emléktábla sem. Talán most, ta­lán ezután, a gyorsan forrongó világban... Addig Kispestre za­rándokolunk el főt hajtani előtte, és néhány könnycseppet ejteni szobra talapzatára. Viszontlátásra, drága Károly bátyánk! Okos György Kolozsvár, 1991. november. Ui.: E cikk postázásának órá­iban került kezembe a budapes­ti Szépirodalmi Könyvkiadó, valamint a bukaresti Kriterion Könyvkiadó gondozásában, Benkő Samu által közzétett Kós Károly-életrajz. A szép kivitele­zésű könyv talán kárpótol vala­mit abból, amit az elmúlt más­fél-két évtized megtagadott Er­dély nagy öregjétől. O. Gy. metripnnd KERESKEDELMI (FT pl 115 6801 Hódmezővásárhely. Bajcsy-Zs. u. 70.. Pf. 168. Telefon: (62) 41-812. (62) 46-222/42 Telex:84-233 Telefax:(62)41-222 Gallyas Ferencné II.em.222 szoba Gyorsmérleg súlykészlettel B01TI ÉS RAKTÁRI MÉRLEGEK HENTESÁRU, GYÜMÖLCS, RAKTÁRI ÁRUK GYORS, PONTOS MÉRÉSÉRE SZAKTANÁCS­ADÁS, TERMÉK­FORGALMAZÁS Árszorzó mérlegek MAR 54680 Ft-ért (+ ÁFA ) is KAPHATÓ !

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents