Heves Megyei Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-27 / 278. szám
HÍRLAP, 1991. november 27., szerda MEGYEI KÖRKÉP 3. Jótékonysági hangverseny Pénteken délután 5 órakor az egri Megyei Művelődési Központban a Lenkey János Általános Iskola jótékonysági koncertet rendez. Ezen közreműködnek az oktatási intézmény egykori tanítványai. Többek között Pászthy Júlia, a Magyar Állami Operaház magánénekese, Die-> nes Gábor, a Magyar Állami Hangversenyzenekar művésze, Lugosi Melinda operaénekes, a Magyar Filharmónia szólistája, Saárossy Kinga, az egri Gárdonyi Géza Színház művésze. A hangverseny bevételét az iskola kulturális alapítványának javára utalják át. „reformételekből” szolgálnak ki Szombaton este 7 órától tartják a Katalin-bált a hatvani művelődési központban. A rendezvényt nyitótánc vezeti be, majd „reformételekből” összeállított menüsorozatot szolgálnak ki a résztvevőknek svédasztalon szervírozva. Az Állami Bábszínház Gyöngyösön December 2-án Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban délelőtt fél 10-kor és délután fél 3-kor az Állami Bábszínház mutatkozik be. Ezúttal a Fajankó kalandjai című mesejátékukat viszik színpadra a társulat művészei. Deák (Bili) Gyula koncertje December 3-án Hatvanban, a cukorgyári művelődési házban a hírneves énekes, Deák (Bili) Gyula tart koncertet. Az este 6 órakor kezdődő műsorban az előadóművészt saját zenekara, a Deák (Bili) Blues Band kíséri. Számítógépes gyorsolvasás A Magyar Honvédség Helyőrségi Klubja számítógépes gyorsolvasó tanfolyamot szervez Egerben. A 27 órás képzés a tervek szerint januárban kezdődik. Ásványkiállításra készülnek Nagyszabású ásványkiállítást szerveznek a hatvani művelődési központban. Az előkészületek szerint a Pest megyei Pátyon működő Foton Zoo Spleaalpin Környezetvédelmi Egyesület hozza el különféle ásványait. A december 14-én és 15-én rendezendő kiállítással párhuzamosan börzét is tartanak, amelyen vásárolhatnak is majd az érdeklődők. Diákszínház a Mátraalján A Gyöngyösön működő Diákszínházdecember 5-én délután 4 órakor a Mátra Művelődési Központban előadást tart. Ez alkalommal a Budapesti Független Színpad társulata bemutatja Sophokles: „Antigone” című drámáját. A Hírlap Feldebrőn Igénylik a bővebb helyi és országos információkat Újságíró-olvasó találkozót rendeztek e hét elején Feldebrőn a könyvtár olvasótermében. A vendégek a Heves Megyei Hírlap munkatársai voltak: Budavári Sándor felelős szerkesztő, valamint Füzesabony és városkörzete településeivel foglalkozó Fazekas István, Szalay István, illetve Molnár Zsolt. Az élénk érdeklődéssel kísért találkozót Kelemen József polgármester nyitotta meg, maja lapunk felelős szerkesztője tartott részletes tájékoztatót az újságírás és -készítés „kulisszatitkairól” és sok egyéb, a Hírlap belső életét tükröző tevékenységről. Munkatársaink bemutatkozása után a jelenlévők számos kérdést tettek fel az érintett témákban. Érdeklődtek többek között arról, hogy: létezik-e a lapnál cenzúra, milyen az újságírók kereseti lehetősége, mi tette szükségessé a lap átalakítását, mikor térünk át az állandó színes technológiára, hogyan szerzik az információkat az újságírók, gyakori-e reagálás — főleg az országos szervektől — az egyes írásokra, bírálatokra? A beszélgetés közben több kritika is elhangzott: nagyobb pontosságot, bővebb hírmagyarazatot és több országos sporteredmény közlését kérték lapunktól, mert — mint mondtak — errefelé is nagyon elfoglaltak az emberek, nem érnek rá mindig tévét nézni, rádiót hallgatni, ezért többnyire a Hírlapból tájékozódnak, a legtöbb helybelinek ugyanis csak ez az újság jár napilapként. Általános volt viszont az a vélemény — Szoldatis Ferenc, Szálas István, Kulicsák Jánosné, Bíró György, Szűcs Zoltán, Plósz István is ezt hangsúlyozta többek között —, hogy a lapunk az utóbbi másfél évben mind színvonalában, mind tartalmában, hírbőségében sokat javult, s valóban megyei újság lett. Forradalmi emlékbizottságot szerveznek elősegítsék a törvényhozást, az illetékes hatóságokat az ezzel kapcsolatos javaslatokkal. A távolabbi célok közé tartozik, hogy — megfelelő igény esetén — a városi közösség a későbbiek során Megyei Forradalmi Emlékbizottsággá alakuljon. A szervezők — dr. Bárdos Rezső(Eger, Kodály u. 4.), Csík József (Eger, Sertekapu u.ll.), valamint dr. Tóth Ferenc(Eger, Eszterházy tér 6.) — egy hónapon belül várják címükön azok jelentkezését, akik az egykori városi forradalmi tanács, a vállalatok, szövetkezetek, intézmények, hivatalok és egyéb szervezetek munkástanácsainak tagjai, illetve nemzetőrök voltak. Soraikba hívják azokat is, akik 1956-ban az ország más részeiben éltek, s ott — igazolhatóan — a megválasztott munkástanácsok, forradalmi bizottságok tagjai voltak. A Gyermekváros javára Sütő-vígjáték — ismét Egerben Megyeszerte örömmel fogadta a közönség az Egri Színműhely előadását: Sütő András „Vidám sirató egy bolyongó porszemért” című kétfelvonásos vígjátékának adaptációját. Immár egy éve műsoron van a darab, s még mindig vonzza a publikumot. Jártak már vele Erdélyben, a megyehatáron innen és túl. Egerben most ismét műsorra tűzik három alkalommal is a Megyei Művelődési Központban: november 28-án este 7 órától, majd pénteken és szombaton. Az első előadás bevételét az egri Gyermek- város javára ajánlják fel a színjátszók. Ä darabot Szabó János rendezte, a zenét a Gajdos Együttes szolgáltatja, a főbb szerepekben pedig Jordán Mária, Herceg Lajos és Ungvári Tamás látható. Helyi adók Balatonban is Először októberben került az önkormányzati testület elé Balatonban a helyi adók ügye. Volt, aki a kivetése ellen, más képviselő mellette érvelt, így — hosszas vita után — állásfoglalás végül csak mostanában született: 1992-től bevezetik a településen a helyi adókat. — Úgy gondolom, ez egy körültekintő, megfontolt döntés volt — mondja Kormos Béla polgármester. — Más helyeken, ahol nem vetettek ki helyi adót, általában arra való hivatkozással tették ezt, hogy a lakosságot megterheli az ivóvízhálózat, a vezetékes gáz vagy mondjuk a telefon- vonalak létesítése. Nálunk most nincs ilyen beruházás, nem kell ilyesmire áldozniuk az embereknek, ezért döntöttünk az adófizetés mellett. De figyeltünk arra, hogy ez a teher ne nagyon viselje meg a helybelieket. A polgármestertől megtudtuk, milyen adófajtákat is „vezet” be a rendelet. Eszerint lesz kommunális adó magánszemélyeknek és vállalkozóknak. Az előbbieknek lakásonként 600, az utóbbiaknak évi 500 forint fejenként. Emellett szintén bevezetik a helyi iparűzési adót, amelynek mértéke évente az adóalap másfél ezreléke: az adóalap ez esetben az értékesített termék vagy végzett szolgáltatás éves nettó árbevételét jelenti. Csütörtökön alakuló nagygyűlés Gazdakör — Egerben Az Egri Gazdakör szervező- bizottsága csütörtökön délután 5 órára várja az érintetteket a Sándor Imre u. 6. szám alatt megtartandó nagygyűlésre. A rendezvényre várják dr. Farkas Gabriella mezőgazdasági jogászt, az MDF országos alelnökét és Za- csek Gyula országgyűlési képviselőt, a Gazdakörök Országos Sző veíségeelnökségi tagját is, aki — többek között — tájékoztatást ad a gazdakörök tevékenységéről, a termelők és a gazdák szervezettségének célkitűzéseiről. A szervezőbizottság a kiküldött meghívóban tájékoztatásul közreadta a tervezett alapszabály főbb tartalmi részeit. Eszerint az Egri Gazdakör a kis szervezetekben dolgozók érdekvédelmét szolgálja. Elősegíti a szőlő-, bor-, gyümölcs-, zöldség- és egyéb termelés szervezett végzését. Támogatja az adottságoknak legmegfelelőbb növények és fajták elterjesztését. Közreműködik az önálló értékesítési rendszer kereteinek kialakításában. Fellép a monopol helyzetű szervezetek ellen. Kinyilvánítja a gazdák véleményét helyi és országos jelentőségű ügyekben, s képviseli a tagok érdekeit a helyi önkormányzat, a mezőgazdasági kamara, a szakhatóságok és más szervezetek előtt. Emellett gazdasági tárgyú előadásokat, szakmai és tudományos esteket, tapasztalatcseréket szervez. Segítségnyújtást vállal a gépesítésben és a hitelügyekben is. Különszám a polgároknak Közmeghallgatás Hevesen November 30-án — szombaton — délelőtt 10 órától tartják meg Hevesen a közmeghallgatást, amelyre a várható nagy érdeklődésre való tekintettel a városi művelődési ház nagytermébe várják az érdeklődőket. Az önkormányzat és a lakosság párbeszédével kapcsolatos előkészítő munka már szeptember második felében elkezdődött, amikor is a helyi újság külön kiadásában számolt be a polgármester valamennyi képviselő és bizottság eddigi tevékenységéről, illetve terveiről. Ennek folytatásaként valószínűleg csütörtökön jelenik meg egy újabb szám — ezt egyébként a polgárok ingyen kapják majd —, amelyben többek között Heves gazdálkodó egységei mutatkoznak be. A városházán is készül már az a tájékoztató anyag, amely az ön- kormányzat eddigi tevékenységével ismerteti majd meg a helybelieket. Természetesen a hét végi közmeghallgatáson valamennyi résztvevő polgár kérdést intézhet a jelenlévő városatyákhoz és a polgármesteri hivatal vezetőihez, dolgozókhoz, akik a felvetett problémákra — a lehetőség szerint — a helyszínen válaszolnak. Zagyvaszántól esély: csekély segély (Folytatás az 1. oldalról) — De igen, csakhogy bizonyos feltételekhez kötve. Azoknak a házaspároknak adható, akiknek még nem volt állami jellegű bérleményük, sem tulajdonjoguk. S egyiküknek legalább két éve zagyvaszántói lakosnak kell lennie. Amikor az ön- kormányzat meghozta ezt a határozatot, azért is tette, hogy megtartsa a faluban a fiatalokat. Szeretnénk minél több embernek segíteni, de ezt a támogatást — érthető módon — csak családok kaphatják. Kivételes esetben azonban ez alól a rendelkezés alól a képviselő-testület felmentést is adhat: százezer forint kamatmentes kölcsönt nyújthat az olyan egyedülálló, gyermekét egyedül nevelő, a község életében alapvető fontos tevékenységet végző szakember részére, akinek már volt önálló lakása, de valamilyen nyomós ok miatt a lakás rendelkezési jogát elvesztette. Például elvált orvosra, pedagógusra gondolunk, akire szüksége van a falunak. — 5 miként lehetséges az, hogy valaki csak 36 ezer forint kölcsönt kapott volna a százezer helyett? — A rendelet úgy szól, hogy a támogatás összege maximum százezer forint, de legfeljebb a lakásérték tíz százaléka. A visszafizetésre azonban mindenképpen kell valamilyen garancia. Ám, ha egyszer valakinek nincs munkahelye, és — mondjuk — ötezerötszáz forintot kap havonta, nem is tudná törleszteni a kölcsönt... — ...Ez igaz, viszont joggal sérelmezheti, hogy semmi esélye sincs. — Sajnos, az önkormányzatnak nincs arra lehetősége, hogy lakást ajándékozzon. Egyébként az általunk alkalmazott kétfajta támogatás — a vissza nem térítendő segély és a kamatmentes kölcsön — sem kötelező. Az egész Selypi-medencében csak Hatvanban és Zagyvaszántón van ilyen lehetőség. A segítő szándék megvan, de az önkormányzat pusztán csak segíteni tud, átvállalni nem. Egyébként el kell mondanom azt is, hogy az idén erre a támogatásra még volt pénzügyi keret, de jövőre már bizonytalan. Azt bátran kijelenthetem, az itteni lakosoknak nincs okuk panaszra, amit ugyanis jogilag biztosítani lehet, azt meg is teszi a képviselő-testület. Amikor önállóvá váltunk, havi három-négy ezer forint nevelési segélyt fizettünk, most ötvenezret. A rászorulóknak fizetjük az óvodai, a napközis térítést, s ezeken kívül többféle támogatás is létezik. De ahogyan a mentegetőzésre, az öndicséretre sincs szükség. Mindenkinek, akinek tehetjük — a jogszabályok adta lehetőségeken belül — segítünk. M.M. Expo — Gyöngyösön Csütörtöktől vasárnapig hat helyszínen: Gyöngyösön, Hatvanban, Egerben, Miskolcon, Kazincbarcikán és Sátoraljaújhelyen tartják a „Kelet- és Nyugat-Euró- pa közötti interregionális együt- működés perspektívái 1992.” című rendezvénysorozatot. Ennek keretében csütörtökön délelőtt nyitják meg Gyöngyösön az expo- kiállítást. Pénteken Gyöngyösön az energetikáról, Egerben a bank és a finanszírozás, illetve befektetés tárgyköréből, Miskolcon a kommunális gazdálkodásról, az ipar-, valamint a gazdasági fejlesztés stratégiai kérdéseiről, Kazincbarcikán a környezetvédelemről, Sátoraljaújhelyen pedig az interregionális együttműködés feltételeiről, lehetőségeiről beszélnek az európai régiók között. Szombaton az egri városháza dísztermében plenáris ülésre kerül sor. A négynapos program vasárnap zárul Hatvanban. Belvárosi zsibvásár Úgy tűnik, egyeseknek egész évre szóló, bérelt helyük van Eger barokk belvárosában: ahol csak lehet — padokon, dobozokon — felütik árusító standjukat. Nem kell tehát kibuszoznia már az embernek a Kertész útra, hogy olcsóbban jusson cigarettához, kávéhoz, kozmetikai cikkekhez, ruhaneműhöz. A „bolhapiacot” — mégha ideiglenesen is — az illetékesek nem véletlenül tették ki a város szélére. Többek között azért is, hogy ne rontsa a centrum történelmi képét. Az önkormányzat urbanisztikai bizottsága nyár eleje óta igyekszik megszüntetni az áldatlan állapotokat a belvárosban — így a piac környékén — de úgy látszik, eddig eredménytelenül. Sőt, mint felvételeinken is láthatják, a zsibvásár egyre terjeszkedik. Hovatovább már akadályozzák a gyalogos közlekedést, arról a piszokról és szemétről nem is beszélve, amit délutánonként maguk után hagynak az alkalmi árusok. Közeleg a karácsony, s eddig az ünnepi előkészületeket az is hangulatossá tette a városban, hogy a kézműves mesterség kiválóságai kínálták áruikat. Félő, hogy az idén már nekik sem jut hely a piactéren és környékén. Kár lenne... (Fotó: Szántó György) /\z cgyKori — oo-os — városi lorraoaimi, valamint a központi munkástanács néhány tagja elhatározta, hogy a közeljövőben megalakítják & forradalmi emlékbizottságot. Mint az előkészítő bizottság képviseletében dr. Bárdos Rezső elmondta: céljuk, hogy bemutassák az egri eseményeket, a résztvevők helytállását, sorsuk alakulását. Tervük továbbá, hogy erkölcsileg és anyagilag támogassák az áldozatok hozzátartozóit, valamint a túlélőket. Ismertetni és terjeszteni kívánják az 1956-os forradalom alapeszméit, s egyben ápolni a demokratikus államrend felépítésének elvein alapuló nemzeti egység ’56-os példáját, hagyományát. Elképzeléseik között szerepel továbbá, hogy támogassák a nemzeti megbékélés fundamentumát jelentő igazságtétel maradéktalan érvényesülését, s