Heves Megyei Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-23-24 / 275. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. november 23—24., szombat—vasárnap Egészségünk titkai A nélkülözhetetlen ásványi anyagok Az elmúlt két részben megis­merkedhettek olvasóink a leg­fontosabb, a szervezetünk egész­séges működéséhez nélkülözhe­tetlen vitaminokkal. Most azo­kat az ásványi anyagokat mutat­juk be, melyek nélkül ugyancsak elképzelhetetlen lenne a sejtek, a szövetek s az egyes szervek mű­ködése. A klór testünkben kloridion alakjában fordul elő, és a vér sav­bázis egyensúlyát szabályozza. Nátrium- és káliumsó alakjában hat. A máj működését elősegítve közreműködik abban, hogy a szervezet a salakanyagoktól megszabaduljon. Segíti továbbá az emésztést, megőrzi a ruga­nyosságot. Legfőbb természetes forrásai az asztalisó, a tengeri moszat, és az olajbogyó. Vigyáz­zunk: a 15 grammot meghaladó adag kellemetlen mellékhatáso­kat okozhat. A javasolt napi fel­vételt a kutatók nem határozták meg, a napi átlagos szintű sófel­vétel mellett azonban elég klo- ridhoz jut a szervezet. Sajnos, ivóvizeinket gyakran klórozzák — a kellemetlen ízből is követ­keztethetünk erre —, ez pedig azzal jár, hogy a klórozott víz tönkreteszi az E-vitamint. Aki rendszeresen ilyen vizet iszik, fo­gyasszon több joghurtot, mert ez a legjobb táplálék ahhoz, hogy a klór által elpusztított bélbaktéri­umok újra éledjenek. A króm az inzulinnal együtt közreműködik a szénhidrát­anyagcserében Segít a fehérjéket oda eljuttatni, ahol szükség van rájuk. Elősegíti továbbá a növe­kedést, megakadályozza, illetve csökkenti a magas vérnyomást, esetleg elhárítja a cukorbajt. A húsban, a csirkében, a kagyló­ban, a kukoricaolajban, a rákban és a sörélesztőben találhatjuk. A „kobalt” a B12-vitamin- molekula alkotórésze. Nélkülöz­hetetlen a vörösvértestek képző­déséhez. Táplálékkal kell a szer­vezetbe jutnia. A vérszegénység ellen is védelmet nyújt. Termé­szetes forrásai: hús, vese, máj, tej, osztriga, kagyló, rák. A szi­gorúan vegetáriánus életmódot folytatók sokszor kobalthiá­nyossá válnak, mivel étrendjük­ből mellőzik a húsokat és a rákfé­léket. A réz. Szükség van rá, hogy a szervezetben a vas a hemoglo­binba beépüljön. Lehetővé teszi, hogy a haj és a bőrfesték faktorá­vá váljék. Nélkülözhetetlen a C-vitamin felhasználásához. Jó erőben tartja a szervezetet, mert elősegíti a hatásos vasfelszívó­dást. A szárazbab és borsó, a szil­va, a boíjú- és marhamáj és a leg­több tengeri hal, rák tartalmazza. Aki elegendő gabonaterméket és friss zöldlevelű főzeléket, va­lamint májat eszik, annak nem lesz gondja a rézfelvétellel. Ér­dekesség: előfordul a cigarettá­ban, a méhen belüli fém fogam­zásgátló eszközben, valamint az autók kipufogógázában. Afluórsója a nátrium-fluorid, amit az ivóvízhez kevernek, illet­ve a kalcium-fluorid. Szerveze­tünkben a csontok és a fogak al­kotórésze. Éppen ezért mérsékli a fogszuvasodás esélyét, de túl nagy mennyiségben elszínezi a fogakat. Legfőbb természetes forrása a fluoridozott ivóvíz, a zselatin és a tengeri halak. Meg­szívlelendő tanács: ne szedjünk külön fluoridot, hacsak azt az or­vos vagy fogorvos elő nem úja. A jód kétharmad része a pajzsmirigyben található. Mi­után a pajzsmirigy az anyagcse­rét szabályozza, a jód pedig a pajzsmirigy működését befolyá­solja, ennek az elemnek az elég­telen bevitele lassítja a szellemi tevékenységeket, testsúlygyara­podáshoz vezet, és energiasze­génnyé teszi a szervezetet. Meg­könnyíti a diétázást a zsírfölösleg elégetése révén, javítja a szellemi frissességet, elősegíti a haj, a kö­röm, a bőr és a fog egészségvé­delmét. Tengeri moszatok, jód­ban gazdag talajon nőtt főzelék­félék, és a hagyma a természetes forrása. Ha valaki jódszegény ta­lajú vidéken él, ügyeljen arra, hogy háztartásában használt asz­talisó jódozott legyen. A vas a hemoglobin (vörös­vértestek) képzéséhez, továbbá az izmok vörös festékanyaga és bizonyos enzimek keletkezésé­hez elengedhetetlen. A hemo­globin, amely a vas legnagyobb részét tartalmazza, rendszeresen lebomlik, és újra felhasználódik, ahogyan a vörösvértestek 120 naponként kicserélődnek. A nők egy hónap alatt majdnem kétszzer annyi vasat veszítenek, mint a férfiak. Ahhoz, hogy a vas hasznosuljon, rézre, kobaltra, mangánra és C-vitaminra van szükség. Elősegíti a növekedést, fokozza a betegségekkel szem­beni ellenállóképességet, elejét veszi a fáradtságnak, visszaadja a bőr jó tónusát. Táplálékaink kö­zül a sertés- és marhamájban, a szívben és a vesében, a szárított őszibarackban, a vöröshúsok­ban, a tojássárgájában, a dióban, a babban, a spárgában, az osztri­gában, a kagylóban és a zabpe- helyben találhatók. Aki sok ká­vét és teát iszik, gondoljon arra, hogy e két ital meggátolja a vas felszívódását. A mangán segít azokat az en­zimeket aktiválni, amelyek szük­ségesek ahhoz, hogy a szervezet a Bl- és a C-vitamint megfelelő­en fel tudja használni. A csont normális szerkezetéhez szüksé­ges, valamint a táplálékok emésztéséhez és hasznosításá­hoz is. Elmulasztja a fáradtságot, csökkenti az idegek ingerelhető- ségét, elősegíti a normális izom­reflexeket. A dió, a zöldlevelű főzelékfélék, a borsó, a répa, a tojássárgája és a szemesgabona tartalmazza. Szüle Rita Mindennapi nyelvünk Kertész leszek Komposztkészítés A természet ősi állapotában az elhalt, lehullot levelek, ágak, növények a talajba kerülnek, el­bomlanak. Ezenkívül az állatvi­lág is jelentős mennyiségű szer­ves anyagot termel. így újul fel a biológiai egyensúly körfolyama­taként a talaj termékenysége. A mai kor hobbi- és kultúr- kertjeiben a gazda kínosan ügyel arra, hogy kertjében rend legyen. A növényi, állati eredetű szerves anyagokat összeszedi, majd a szemétbe teszi, vagy elégeti. Je­lentős mennyiségű, még a bio­gazdálkodásban is hasznosítható szerves anyag megy így veszen­dőbe. A hulladék 50-70 százaléka általában szerves anyag, ami komposztálható. Komposztálás alatt azt a biológiai beomlási fo­lyamatot értjük, amikor megfe­lelő körülmények között a szer­ves anyagból talajlakó élőlények tevékenységének hatására hu­musz keletkezik. Kis túlzással állíthatjuk, hogy a kerttulajdonos ésszerű eljárás­sal a kert és háztartás összes szer­ves anyagából pótolhatja kertjé­nek szervesanyag- és tápanyag- szükségletét. A komposztálási gyakorlattól általában azért idegenkedünk, mert az összekupacolt hulladék­halmaz nem szép látvány, és igen gyakran büdös is. Ugyanakkor, ha ennek megteremtjük a feltéte­leit, esztétikailag megfelelő lesz, és a komposzt minősége is jó. A komposztgyűjtő és -érlelő helyet a kert legeldugottabb, épülettől távoli, árnyékos helyén Al-Ko szecskázó jelöljük ki. Védelméről, takará­sáról díszesei] ék telepítésével gondoskodhatunk. A komposztálás lehetőségei közül a halomban történő kom­posztálás két módját említeném. Az egyik a hagyományos ha­lomkomposztálás, amikor kb. 120 cm széles, 60 cm magas priz­mát készítünk, tetszés szerinti hosszúságban. A másik módszer az ún. „komposztsiló”, amelynél egy erre a célra készített tároló­ban rétegesen rakják a szerves­anyagot. Mit tehetünk a komposztba? A gyepfelület nyírása utáni ka­szálékot, lehullott lombot, zöld­ségeskert maradéka, káposzta­torzsa, burgonyahéj, gyümölcs­maradék, elnyílott virág, sövény- és fanyesedék, gyom (virág és mag nélkül), fűrészpor, újságpa­pír (kisebb mennyiségben, de nem színes), szalma. Válogassuk ki a köveket, üve­get, fémrészeket, műanyagot, tisztító- és más vegyi anyagok csomagolóit. Ne legyen benne főtt háztartási ételmaradék, hús­hulladék, kutya-, macskafekália. A felhasználandó anyagokat szecskázni, aprítani kell. Ezzel a felüleletet megnöveljük, a mik­roorganizmusok gyorsabban és egyenletesebben tudnak tevé­kenykedni. Fanemű anyagokkal (szecskázott ág, gally, gyalufor- gács, újságpapír) való elkeverés biztosítja a levegőzést, és nem lesz bűzös szagú. A felaprított anyagokat egymás után, rétegez- ve helyezzük a halomba. Az ap­rításra speciális eszközt hoztak forgalomba. Nálunk az Al-Ko tí­pus a legismertebb (1095 Buda­pest, Nagyvásártelep). Kisebb teljesítményű „hobbi” szecská­zók az ausztriai, német szakbol­tokban viszonylag elfogadható áron kaphatók. A halmozott szervesanyagot érleljük. Ha barna, morzsalékos földdé vált és olyan szaga van mint az erdei lombföldnek, érett­nek nevezhetjük, majd használ­hatjuk. A komposztálás igen egysze­rű, a természetet utánzó módja az ún. felszíni komposztálás. Ha a szerves anyagot jól felaprítjuk és a kerti ágyásokra terítjük, ezt követjük. Számos előnye közül a következőket emelem ki: javul a talaj szerkezete, védi a talajt a ki­száradástól, elnyomja a gyomo­kat, a talaj szerkezet az időjárás­tól nem károsodik, gyorsan jut a talajba, ill. a növényhez a táp­anyag, megakadályozza a talaj elmosódását. Hogyan használhatjuk a be­érett komposztot? A komposz- tot vékony rétegben kell elteríte­ni, és nem kell beforgatni. Ter­mésnövelő hatása jelentős. A komposztálási kutatás szerint pl. reteknél 4,4-szeres, bokorbab­nál, káposztánál 1,4-szeres ho­zamot eredményezett. V. Pénzes Judit Komposztsiló Gyakori zárój élezésünk, ahogyan költőink látják és láttatják Gyakran hallhatjuk és olvas­hatjuk ezt a szólásszerű mon­dást: ezt csak zárójelben mon­dom. Juhász Gyula így formálja át a szólásként is felhasznált kije­lentést: „Csak zárójelek közt zengem,/Hogy az avatatlanok ne hallják” (Olimpiai óda). Mai költőink sok-sok versének fon­tos szövegszervező eleme a záró- jelezés, s erről külön is tájékoz­tatja olvasóit ez a versbeli szö­vegrészlet: „Ilyen ember (nem) akarok lenni. /A „nem” tagadó­szó /ott a zárójelben /a másik le­hetőséget jelenti /Én a zárójelet elhagyom, /de akkor ez a vers /sokaknak használhatatlanná válna”. (Fábri Péter: Elemi elé­gia)­Az sem véletlen, hogy meg­szaporodtak azok a verscímek, amelyeknek kulcsszava a záró­jel. Ezt példázza Csukás István valóban zárójelbe tett versrészle­te is: / A költő egyszemélyes köz­vélemény, /és röpirat a költe­mény, /s mivel a mikrofonba más beszél, /elrikoltja majd a szél”. (Csukás: Zárójel). A ”zárójelek kalitkájába tett szavak, monda­tok és verses szövegrészietek a legváltozatosabb stílusámyala- tok kifejezésére alkalmasak: ér­telmeznek, magyaráznak, fe­szültséget teremtenek és hordoz­nak. Újabban a humor, a gro­teszk és a játékos irónia játszik nagy szerepet a zárójelezésben. Erről bizonykodnak ezek a vers­részletek: „Hazám, hazám, én mindenem /te vagy a legszebb kó(r)terem”(Sáránál József: Só­der). „Én csak iro(nizál)gatok, s te gatsz-^etsz rémületedben” (Fábri Peter: Tandori tanfor­mák). A „tandoris” stílusban formálódó versek jellegzetes példája Marnó János: Dísztáv­irat T. D.-nek című versének e töredék részlete is: „Elbánnak egymással /őés a zárójel...” Hogy az öngúnyt érzékeltető zárójelezés milyen finom jelbe­szédet is teremthet, arról ezek a versrészletek tanúskodnak: „Van nevem, de csak zárójelben, /Figyelmet kérek, de csak záró­jelben, /Büszke vagyok, de csak zárójelben” (Eörsi István: A döntés). „Harsányan ordítozva /homlokát verdeste: Átkozott tehetség! /Átkozott tehetség! /Hirtelen sötét, majd függöny. /Azárójelezésreám vonatkozik” (Thinisz Géza: Hirtelen sötét, majd függöny). „Ül a lány, fene­ke két jól elkülönülő zárójel” (Labancz Gyula: Vers-klip). „Csörög a papír a kezében /Két parkoló kocsi között gúvad ez az ember-zárójel /egy tengelyén rohadó Trabant /s egy pirosán büszke Opel között” (Banos Já­nos: Jelen). Idézett példáink bizonyítják, hogy sokféle árnyalata van a zá­rójelek szerepének. Az értelmi, az érzelmi vagy éppen csak a hangulati stílusámyalatokat ér­zékelhető zárójelekről ez a vers­részlet külön is példálódzik: A versolvasókat a versrészletek mondanivalójának helyes értel­mezésében eligazítják „az értést megnyújtó zárójelek, /s mindent bezáró zárójelek, /a mohogó, a szuszogó/, a mikroszkópszerű, teleszkópszerű, /a periszkóp- eszű zárójelek” (Palocsay Zsig­mondi Árvíz). Hogy milyen fi­nom és érzékletes kiemelő, felhí­vó szerepet vállal a zárójelezés, arról ezek a versrészletek bi­zonykodnak: „Szinte csak záró­jelek között /csevegünk arról, ami sokaknak minden: ország gondja-baja, /világ zűrzavara transzformálja szavunkat oly erőre, /hogy megcsörren a ká­véscsésze tőle”. (Simon Lajos: Beszélgetéseink). A versolvasók általános és anyanyelvi műveltségének szín­vonala döntő szerepet játszik ab­ban, hogyan értelmezi egy-egy zárójel közéleti, politikai hátte­rének külön, önálló mondaniva­lóját: "IFIelfordulok, a rendnek túlontúl józan vagyok”. (Józsa Fábián: Latinovits-monológ). „Egy s/z/ótlan értekezleten kö­vetelni a s/z/ót” (Péntek Imre: Localis infinitivus). „Az elosztás f/r/ázisai/ benyomulnak a köz­tudatba, /energia hányad/ék/ Hatványozottan megug/r/atva/ mint/h/ a lakosok otthona /mintázva márkás marcipánból, /kényes lován a tervt/y/udor/hi­vatalából kificánkol” (Péntek Imre: Neodad költemény). Hogy a nyomtatott sajtó új­ságírói milyen jó tanítványként használják fel költőink zárójel­zésének lehetőségeit, bizonyítja az, hogy a publicisztikában is egyre gyakrabban találkozhat az olvasó a zárójelezéssel, s ez a nyelvhasználati jelenség és gya­korlat azt eredményezte, hogy a szavak új jelentésárnyalatot nyertek, s eredetinek tűnő nyelvi lelemények révén a szöveg meg­szerkesztettségében jelentkező különleges hatástényezőket is felerősítették. Dr. Bakos József Ellesett beszélgetés... — Marika, éjjelente egyálta­lán nem tudok aludni, olyan sze­relmes vagyok Magába! A lány válaszát lásd a rejt­vényábra vízsz. 3., 21. és függ. 1. sz. soraiban. Vízszintes: 1. Férfi udvarias »megszólítása 3. A lány szavainak első része (zárt betűk: A, T, E, E) 13. Germánium 14. Játszma a te­niszben 15. Avar 16. Nyesés pá­ros betűi 18. Kossuth-dijas nyel­vész volt (Dezső) 20. Palló — né­metül (Diele) 21. Az idézet má­sodik része (zárt betű: L) 23. Vá­ros Bulgáriában 24. Verne kapi­tánya 25. ...mail (légiposta) 26. Sínhez kötött tömegközlekedési eszköz 27. Női név 28. Testrész 29. Saját kezűleg, röv. 30. Bör­tön — argóval 31. Hölgyet part­nerétől táncolni visz 34. Zúdít, önt 35. A kétütemű gázmotor feltalálója (Karl Friedrich) 37. Szóösszetételek előtagjaként táplálkozásra utaló szócska 39. Hüvelyes növény 40. Versenyre jelentkezik 4L Szétfeszítésre szolgáló fadarab 43. Suli 45. Ga­bonaszárból kötött nyaláb 46. Tartományi vezető címe volt a hűbéri Törökországban 47. Fa­kó 49. Idegen női név 50. Fém­ből megformált végtag 51. Ter­mészettudományi Kar, röv. 53. Kalendárium 55. A felszíne alá tekinteni tudó Függőleges: 1. A lány szavai­nak harmadik, befejező része (zárt betűk: Ő, É, Ő) 2. Ráspoly- lyal megmunkálja 4. Kilogramm, röv. 5. Részesült valamiből — ré­giesen 6. A nagymama elnevezé­se egyes vidékeken 7. Tisztító- szer — németül (Reiniger) 8. Aszlányi Károly monogramja 9. Háziszárnyas 10. Anyagot folya­dékkal telít 11. Politikus (Rezső) 12. Nyári hónap 17. Agyagból készült tűzálló anyag 19. Latyak 22. írásjel 26. Erődítmény 28. Tőszámnév 31. Gyulladás 32. Titkot, információt valakitől erőszakosan megszerez 33. Do­kumentumok megőrzésére létre­hozott intézmény 34. A kecske hímje 35. Kiváló matematikus volt (Manó) 36. Kacagott rajta 38. Tejtermék 39. Női név 42.... a tenyerembe! (kezet rá!) 43. Szovjet járműmárka 44. Mene- külésszerűen futott 47. Város Iránban 48. Balkáni őslakó 50. Fejér megyei település 52. A Ka­lotaszegi krónika írója (Károly) 54. Magad 56. A mélybe * A megfejtéseket november 28-ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lap­számunkban közöljük. A borí­tékra írják rá: „Keresztrejtvény”! Báthory Attila

Next

/
Thumbnails
Contents