Heves Megyei Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-13 / 266. szám
Figyelő Esélylatolgatás Kupa Mihállyal Kitörés 92 címmel Budapesten gazdasági konferencia kezdődött — vállalkozóknak. Vitaindító előadást tartott Kupa Mihály pénzügyminiszter, a konferencia egyik védnöke; őt kérdezte Havas Henrik. — Milyen kitörési esélyei vannak Magyarországnak a térség országaihoz hasonlítva? — Nagyon veszélyesnek tartom, hogy Magyarországot, Lengyelországot és Csehszlovákiát összehasonlítva azt firtatják, hogy melyikük helyzete jobb. Hasznosabb, ha együttműködünk, hiszen ezek az országok együttesen már jelentős piacot képeznek. Kétségtelen, hogy Lengyelország nagyon nehezen heveri ki azt a tíz év válságot, amit a Jeruzelsky puccs után végigszenvedtek. Északi szomszédainknál az ideológiai agymosás mélyen visszavetette a társadalmat. Magyarországon a helyzet tényleg jó, a magyar munkásoktól, a magyar mérnököktől a külföldiek is el vannak ragadtatva, mert ilyen alacsony jövedelmekért ilyen magas szakmai és szellemi teljesítményt máshol nem produkálnak. A magyarok kezdik megtanulni a piacgazdálkodást. Próbálnak megfelelni az európai normáknak. — A kialakulóban lévő vállalkozói réteg jelenleg nem népszerű Magyarországon. Az állam már nem, az új tulajdonosok, a vállalkozók pedig még nem tudnak szociális módon gondoskodni a rászorultakról, akik egyre szélesebb réteget alkotnak. Ez társadalmi robbanáshoz vezethet. — Az emberek nehezen tolerálják, hogy a társadalmi különbségek roppant mértékben megnövekedtek. Nem az a baj, hogy valaki meggazdagszik, inkább az, hogy a leszakadó rétegekről az államnak kellene gondoskodnia, ez viszont nagyon nehezen megy. A nivellált elosztási rendszer az államnak is kényelmesebb. Sokkal nehezebb kimondani, hogy vannak szegények és vannak gazdagok. A vállalkozói rétegtől még nem lehet elvárni, hogy humanista legyen. Majd az lesz, de előbb tőkét kell felhalmoznia. Addig a szociális problémák megoldása az államra vár. — Várhatóan nemzetközi befektetési tanácskozást szerveznek jövőre Budapesten, s ez alkalommal a befektetők, illetve a tőkére váró kelet-európai országok a lehetőségeket számba vehetik. Magyarország mit tud majd felajánlani a befektetőknek? — Mérjük fel reálisan, hogy mik az előnyeink és a hátrányaink a többi országhoz képest. Azt hiszem, hogy egy ilyen konferencián a magyar gazdaságnak jó a pozíciója. A gazdasági szféra 60 százalékában a piacgazdaság uralkodik. Továbbá azért vagyunk még jó pozícióban, mert a magyarok két dolgot nem fogadnak el: azt, hogy helyzetük tartósan és jelentősen romoljon, a másik, hogy bármilyen versenyben lemaradjanak. HT Press HÍRLAP, 1991. november 13., szerda 7. A mesterek találkozójára készülnek A Münsteri Kamara és az Eger és Vidéke Ipartestület kézfogása — Tulajdonképpen ennek alapja az az egyezség, amely a két ország kormánya között még tavaly márciusban jött létre a gazdaság szak-, valamint a vezetők képzésével és továbbképzésével kapcsolatosan. Az együttműködés keretein belül mindkét szervezet munkálkodik egy tartós kapcsolat létrehozásán, az összes iparág kölcsönös hasznosításán. A legfontosabb a rendszeres információ- és tapasztalatcsere. Ebben többek között benne foglaltatik a kisipari üzemek munkaszervezése, különös tekintettel minden kézműiparral kapcsolatos problémára, a kisipari üzemek gazdasági támogatása, a vásárok és kiállítások szervezése épp úgy, mint az ipartestületek és szakmai egyesülések alapítása és szervezése. — Mennyiben segíti a kapcsolat magát a piackutatást? — Igen tanulságos számunkra, hogyan végzik ezt Németországban. A Münsteri Iparkamara amint piacot talál, segíti a legmegfelelőbb vállalkozókat már a beruházások kezdetétől. Ez nemcsak a különféle hitelekre vonatkozik, sok egyéb téren is bábáskodnak az iparosok felett. Nos, ezt a módszert szeretnénk mi is átvenni. November közepén két német gazdasági szakember érkezik Egerbe, akik a területünkön tájékozódnak, tanulmányt készítenek a támogatás lehetséges formáiról. Ez az egész környékre kiteljed, a gyöngyösiekre, a hatvaniakra épp úgy, mint az egriekre. — Az együttműködési megállapodás alappillére a szakmai képzés, a továbképzés... — Határozott tendencia, hogy az úgynevezett „keleti blokkban” olyan oktatási centrumot hozzanak létre, amely a nemzetközi szabványnak megfelelő szakmunkás-bizonyítványt ad. Nos, a jövőben Krakkó után Egerben is létrejön egy kiképző központ — az erre vonatkozó együttműködési szerződést december 11-én írjuk alá Münster- ben, a közgyűlés előtt. Ez olyan lehetőségeket ad, amellyel a szakmunkástanulók, a segédek, a mesterek az európai szolgáltató piacra is ki tudnak lépni. — A szakmai intézmények közös alapítása egyben tehát konkrét gazdasági eredményeket is szül? — Hogyne. Nagyban segíti a gépek beszerzését, beállítását, a szerszámok, nyersanyagok vásárlását is. Egyben hozzájárul a technológia, a munkahatékonyság fejlesztéséhez, a jártasság el- ményítéséhez. Egyébként hamarosan a Münsteri Kamara ügyvezető igazgatóhelyettese is Egerbe érkezik: látogatást tesz váUal- kozóink műhelyeiben, s előkészítjük a decemberben Egerben megrendezésre kerülő mesterek találkozóját. Mikes Márta 500 milliárdra becsülik Mekkora a magyar magántőke? Egyre gyakrabban hallunk olyan nagy értékű üzletekről, amelyeket magyar magántőkések, illetve magántulajdonosok társaságai kötnek. Több milliárdos vagyonok halmozódtak fel magánkézben. Komoly ipari üzemek vannak már magántulajdonban. A legismertebbek: Petrenkó János, a Peko Művek, vagy Pintér József, a Pintér Művek tulajdonosa már nem egyszerűen csak egy-egy gyárat, de valójában szerteágazó csoportos vállalkozásokat irányít. Nemrég röppent fel a hír, hogy magántulajdonosok közel 600 millió forintért megvásárolták az Ybl Bank részvényeinek többségét és egy szintén magyar maa HEVES MS HÍRLAP Ne feledje: a legjobb befektetés a HIRLAP-hirdetés! EGER, Baíkfczy u. 7. a. 3301.{PF.:23)T.:36/13-644 Fax: 36/12-333 Egy lap amely a megye minden olvasójához szól! gántulajdonosi társaság vételi szándékot jelentett be az egyik legnagyobb magyar vállalatra, a Videotonra. Az, hogy mekkora nagyságrendet képvisel a magántőke a gazdaságban, szinte megállapíthatatlan. Az adózási és egyéb szabályok erősen visszafogták a magánvállalkozásokat, pontosabban ösztönözték, hogy rejtett formákban, a fekete gazdaságban fejlődjön. A Privatizációs Kutatóintézet Lábadozásunk évei című kiadványa kísérletet tett a magánszféra teljesítményének megállapítására és igen érdekes eredményre jutott. A magánszektor már most másfélszer akkora eredményt mutat fel, mint az állam, mintegy 2000 vállalata évi 100 milliárd forint adózott eredményt tud felmutatni. A 12 ezer magáncég illetve vállalkozó adózott, illetve az adózást kikerülő eredménye eléri a 150 milliárd forintot. A legfőbb ágazatok, ahol a rejtett jövedelmek kialakulnak: az idegenforgalom, a magán-építőipar, a vendéglátóipar és a kereskedelem. A szakértők szerint az itt keletkező nem hivatalos devizabevétel eléri a hivatalos idegenforgalmi bevételek 2-3-szo- rosát. Ez mintegy 2 milliárd dollár évente. Ezek alapján a magán- szektor haszonhányada meghaladja a bankbetétek kamatait — ami logikus, hiszen egyébként a bankban tartanák a pénzüket — ez közel 50 milliárd forintos éves nyereséget jelent. A tapasztalatok szerint a magán-építőiparban, a könnyűipari bedolgozók körében, a vendéglátóiparban és a kereskedelemben egy bejelentett dolgozóra 4-10 be nem jelentett dolgozó jut. Abból kiindulva, hogy a be nem jelentett dolgozók által termelt nyereség legalább akkora, mint a bejelentett dolgozókra jutó, feltételezhetjük, hogy a magánvállalkozások adózott nyereségének 4-10-szerese is lehet a valós nyereség. Ez az adózott nyereséggel együtt közel 70 milliárd forint. A magánszektornak éves 150 milliárdos nyeresége van. Ebből következtethetünk a magyar magántőke nagyságára is. Ahhoz, hogy évi 150 milliárd forint kamat keletkezzen a bankban, legalább 50 milliárd forintos betétre van szükség. Tehát a termelői és szolgáltatási szférában működő magyar magántőke értéke megközelíti az 500 milliárd forintot. HT Press Világgazdaság sorokban Bécs — A magyarországi árszínvonal már közelít az ausztriaihoz — állapította meg ez év nyarán 50 élelmiszer- és háztartási árucsoport körében végzett felmérésében a Nielsen osztrák piackutató intézet magyarországi fiókja. A felmérés szerint míg a magyarországi átlagkereset egy- harmada az osztrákokénak, addig a bolti árak csupán 30 százalékkal maradnak el az ausztriai áraktól. Bukarest — Hivatalosan is 180 lejt adnak hétfőtől Romániában egy amerikai dollárért a lej új, egységes árfolyamának bevezetése nyomán. A lej új árfolyama a túlértékelt hivatalos 1 dol- lár/60 lejes és a rendkívül nyomott szabadpiaci 1 dollár/300 lejes árfolyam között helyezkedik el. A Román Nemzeti Bank kormányzója azt reméli, hogy az amerikai dollár árfolyama a 200 lej körüli szinten stabilizálódik. Részint a leértékelés hatására, de a szubvenciók megvonása miatt is, jelentős áremelések várhatók. Szakértők szerint az alapvető áruk és szolgáltatások ára akár 80-100 százalékkal is emelkedhet az elmúlt egy év 200 százalékos inflációja után. London — Az építőiparban, a feldolgozóiparban, a szállítás- ban-közlekedésben, a pénzügyi szolgáltatásokban és az idegen- forgalomban aktív 2500 legnagyobb brit cég körében végzett reprezentatív felmérés szerint 44 százalékuk tevékenykedik Kelet-Európábán és további 18 százalékuk kelet-európai tevékenységet tervez a közeljövőben. A Kelet-Európábán aktív brit cégek körében egyelőre a legnépszerűbb Lengyelország: 53 százalékjelentett lengyel ügyletet az elmúlt három évről. 45 százaléknak Csehszlovákiában, 44 százaléknak Magyarországon, 41 százaléknak a Szovjetunióban alakultak vállalkozásai az utóbbi három évben. Brüsszel — Azonnali összeurópai tárgyalásokra szólított fel Jacques Attali, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke az egész Európát átfogó közös piac kialakításáért. Európának 40 országot felölelő közös piacra van szüksége — mondta Attali, utalva arra is, hogy a Szovjetunióból kiváló köztársaságok önálló államként vennének részt benne. Attali szerint a kérdés az, hogy vajon a páneurópai közös piac az EK és a kívülállók egyenkénti tárgyalása révén alakul-e, vagy pedig egy új struktúra megteremtése révén. (MTI) Az Expo-ról nem dönthet népszavazás? Semmi kétség, előbb vagy utóbb — sokak szerint inkább előbb — összegyűlik a kérdőíveken (legalább) 100.000 érvényes aláírás, amely népszavazás kiírását javasolja a 95-os Expo megrendezése ügyében. A Ferenczy Europress munkatársa arról érdeklődött jogi szakemberektől, hogy mit jelent, milyen következményekkel jár az, ha az esetleges referendum igent mond a világkiállítás megrendezésére. — A törvényi előírások egyértelműek. Ha a megszabott részvételi aránnyal lezajló népszavazáson az Expo megrendezése mellett voksol a többség, akkor ezzel végérvényesen pont kerül a világkiállítás körüli viták végére. Más szóval sem a kormánynak, sem a parlamentnek nincs joga és lehetősége a további mérlegelésre — az Expo-t meg kell rendezni! S ezen az sem változtat, hogy esetleg megalapozott gazdaságossági számítások és egyéb körülmények a megrendezés ellen szólnak. — Ebben a vonatkozásban tehát világosak az előírások. Nehezebb azonban az egyértelmű válasz arra, hogy egyáltalán kiírható-e referendum a világkiállításról? A népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1989. XVII. törvény ugyanis kimondja, hogy nem bocsájtható népszavazásra a költségvetésről, a központi adónemekről és illetékekről, a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények. Márpedig egyik oldalról a világkiállítás tekinthető egy önálló, önmagában kerek egészet alkotó országos méretű vállalkozásnak, kezdeményezésnek, amelynek közvetlen formai kötődése nincs a költségvetéshez. De felfogható úgy is, hogy ha az Expo- ról döntünk, akkor egyszersmind az államkasszáról, a költségvetésről is határozunk. — Ha tehát „szorosan” értelmezzük a törvény szövegét, valószínűleg nem írható ki népszavazás a világkiállítás megrendezéséről. Vagyis a kulcsszó az értelmezés. A világos válaszhoz nélkülözhetetlen, hogy az erre illetékes fórum állást foglaljon abban, miként lehet és kell helyesen értelmezni az idézett 89-es törvényt. (domi) Ferenczy Europress Még márciusban történt, hogy Észak-Westfáliából Egerbe látogatott a Münsteri Iparkamara ügyvezető igazgatója azzal a céllal: fölvegyék a kapcsolatot az Eger és Vidéke Ipartestülettel. Az egriek székházában sor került egy megbeszélésre, amelyen nagy vonalakban kirajzolódtak az együttműködési megállapodás főbb vonalai. Az elkövetkező hónapok levelezéssel teltek el, majd október elején Horváth Gyula, az Eger és Vidéke Ipartestületének elnöke vezetésével küldöttség utazott Münsterbe. Az itt megszületett partneri együttműködésről Horváth Gyulát kérdeztük:
