Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-09 / 237. szám
8. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1991. október 9., szerda Ausztria és Magyarország modell egy új Európa számára Dr. Wolfgang Schüsselnek, a gazdasági ügyek szövetségi miniszterének nyilatkozata Az utóbbi évek fejleményei rövid idd alatt döntően megváltoztatták földrészünk politikai térképét. Közép-Európa az elavult Ke- let-Nyugat-Európa ellentétpár helyett önálló politikai kategóriaként ünnepli újjászületését, és új politikai struktúrák kialakítását kezdi meg. Az európai integrációs folyamat nem utolsósorban az elavult struktúrák és politikai rendszerek szétesése következtében új minőségi szintet ér el. Van lehetőség... A fennálló jogszabályok, a privatizációval kapcsolatos törvények lehetővé teszik azt, hogy az Állami Vagyonügynökség tovább folytassa tevékenységét. Az elmúlt évi ideiglenes vagyonpolitikai irányelvek tervezett meghosszabbításának keddi parlamenti elutasítása csupán abban okoz majd fennakadást, hogy az ÁVÜ nem utalhatja át a privatizációs bevételeket az államadósság törlesztésére, mivel az arról való rendelkezést a törvények egyértelműen a mindenkori vagyonpolitikai irányelvek hatáskörébe utalják — nyilatkozta az MTI-nek Tímár András, az Állami Vagyonügynökség igazgatója, azzal kapcsolatban, hogy a tavalyi ideiglenes vagyonpolitikai irányelveket a Parlament már felfüggesztette, de az új vagyonpolitikai irányelveknek az elfogadását most készítik elő a Parlament bizottságai. Elmondotta: a privatizációs folyamatban az Állami Vagyonügynökség a fennálló törvényes kereteket betartva továbbra is szerződéseket készít elő és köt üzleteket. Az A llami Vagyonügynökség tevékenysége nem bénult meg, az ÁVÜ vezetése úgy értelmezi, hogy a tavalyi ideiglenes irányelvek felfüggesztése nem jelent szerződéskötési tilalmat. Az igazgató hozzáfűzte, hogy az A VU természetesen a kormány által beterjesztett új vagyonpolitikai irányelvek szabta mozgástérhez tartja magát, mivel annak előkészítésében részt vett. Ä privatizációs bevételek felhasználásáról Tímár András elmondta, hogy a régi irányelvek meghosszabbítása felhasználásukat nem rendezte volna el megnyugtatóan. A privatizációs bevételek felhasználásáról mindenképpen az új, most benyújtott szabályozásnak, irányelveknek kell rendelkeznie. A jelenlegi törvények közül csupán az előprivatizációs törvény és néhány, a privatizációval kapcsolatos kedvezményes hitelről szóló jogszabály rendelkezik — az új irányelvek hiányában. Tímár András elmondta, hogy a privatizációs bevételeket az államadósság törlesztésére nem utalhatják át az új vagyonpolitikai irányelvek elfogadásáig. Hangsúlyozta, hogy eddig mintegy 20 milliárd forint privatizációs bevétel van az ÁVÜ számláján, ebből körülbelül 2,8-3 milliárd forintot fordítottak az államadósság csökkentésére. A bősi erőmű építése Magyarország és az EK Fórum a Földművelésügyi Minisztériumban A kegyetlen verseny korszaka lesz Magyarország számára a közös piaci tagság előkészítésének időszaka. Hazánk nem számíthat elnéző érzelmekre az Európai Közösség részéről a gazdasági és politikai döntésekben — mondta Varga Gyula, az Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatóhelyettese azon a fórumon, amelyet a Földművelésügyi Minisztériumban tartottak „ Magyarország agrárgazdasága és az Európai Közösség” címmel. A fórum célja az volt, hogy a jelenlévő agrárszakemberek véleményt cseréljenek majdani tagságunk előnyeiről, feltételeiről és az addig ránk váró feladatokról is. Miként az előadók megfogalmazták: nem lehet tudni, hogy akkor milyen lesz a Közös Piac, de biztos, hogy a feltételek keményedni fognak, és nekünk ehhez igazodnunk kell. A magyar gazdaság sajátos, tudathasadásos állapotban van, amikor a bekerülés feltételeként meg kell teremtenie a liberalizált, versenyre alkalmas piacot, hogy aztán, a közösségbe bekerülve élvezhesse a védett piac előnyeit. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet vizsgálatai és más országok tapasztalatai azt mutatják; hazánknak mintegy tíz évre lesz szüksége ahhoz, hogy megfelelően integrálódjon a Közösségbe. Ez alatt az idő alatt gazdaságosság, minőség, szerkezet tekintetében is igazodnia kell. A kormány aktív piacszabályozással kapcsolódhat be ebbe a folyamatba — tolmácsolta a föld- művelési tárca véleményét Ras- kó György közigazgatási államtitkár. Ennek alappillére a közös piaci normákhoz igazodó, Parlament által elfogadott agrárpiaci rendtartás, amely jogi keretet ad a termelők közötti versenynek. A KGST feloszlott, Németország egyesült, és véget ért a közép-európai országok természet- ellenes elszigeteltsége. Magyar- országgal, Lengyelországgal és a Cseh és Szlovák Köztársasággal kötött EK-szerződések és EF- TA-megállapodások hatályba lépésével már 1992-ben létrejöhetne egy európai szabadkereskedelmi térség, mintegy 430 millió lakossal. Az EK még akkor is gördülékenyen halad belső piaccá történő átalakulása felé, ha ez a dinamikus folyamat 1993-ra nem is fejeződik be. Párhuzamosan azokkal a törekvésekkel, amelyek egy közös európai gazdasági térség létrehozását célozzák, az osztrák példát követve, egyre több EFTA-tagállam tervezi az EK-ba való belépését. A feltételek adottak ahhoz, hogy az újonnan létrejövő Európa megállja a helyét a régiók egész világra kiterjedő gazdasági konkurenciaharcában kínálati oldalon a magas technológiai és szakképzettségi színvonal révén, keresleti oldalon pedig nagy felvevőpiac révén, ahol mind a fogyasztási, mind a beruházási javak iránt viszonylag nagy igény jelentkezik a részben jelentős lemaradások behozására. Azok a változások, amelyek az utóbbi években ezeket a lehetőségeket megnyitották, természetesen veszélyeket is rejtenek magukban. Egyik ilyen veszély a fokozódó környezetrombolás. Egy olyan jövőnek, amelyért érdemes élni, viszont előfeltétele egy sértetlen környezet, amelynek fenntartása, ill. újrateremtése — a részben már katasztrofális állapotok miatt — az európai politika elsőrendű feladatává vált. Amikor 1989-ben Közép- és Kelet-Európábán az emberek szabadságvágya kezdett felülkerekedni, sehol sem követték ezt több figyelemmel és rokon- szenwel, mint Ausztriában. Történelmünk ősidők óta mélységesen összefonódott keleti szomszédainkéval. Ausztria helyzetét egyértelműen meghatározza az a tény, hogy a kontinens centrumában, „Közép”-Európában helyezkedik el, a kifejezésben rejlő minden ellentmondásossággal. Ezekhez az ambivalenciákhoz tartozik, hogy Ausztria mindig is fő figyelmét a nyugati kultúra és politika felé irányította, ugyanakkor tradicionálisan, különösen intenzív kapcsolatot tart fenn a földrész keleti felével. A mai helyzetben ez azt jelenti, hogy az osztrák kül- és gazdaságpolitika elsőrendű célja az elkövetkező években a teljes részvétel az európai integrációban, az EK-ba történő belépés révén, amellyel Ausztria külkereskedelmének kétharmadát bonyolítja. A második súlypontot a Közép- és Kelet-Európával fenntartott kapcsolatok képezik. E térség részesedése az osztrák külkereskedelemben még mesz- sze van a két háború közötti 30 százaléktól, de állandóan nő, és közel 7 százalék importtal és 10 százalék exporttal már az EFTA részesedését is felülmúlta. Az osztrák cégek részesedése a kelet-nyugati vegyes vállalatokban, amelyet gyakran a gazdasági kapcsolatok intenzitásának fokmérőjeként tekintenek, 15 százalék. Ezzel Ausztria Közép- és Kelet-Európa második legnagyobb kooperációs partnere, közvetlenül az NSZK után. Ebben kulcsszerepet játszik az osztrák-magyar gazdasági kapcsolatok fejlődése. A két ország közötti kereskedelmi forgalom 1987-től 1989-ig 50 százalékkal nőtt, és elérte a 19 milliárd schil- linget, ami az eddigi legmagasabb szintet jelenti. Ez év első felében még további 36 százalékkal emelkedett a forgalom. Ausztria keleti kereskedelmének csaknem 27 százalékát Magyar- országgal bonyolítja. A több mint kétezer osztrákmagyar közös vállalat azt mutatja, hogy a határokon túllépő együttműködés példásan működik. Ennek az együttműködésnek éppen a kis népgazdaságok iparainak életképességénél tulajdonítanak különleges jelentőséget egy olyan világgazdasági helyzetben, amelyet olyan fogalmak fémjeleznek, mint az inter- nacionalizálás, a specializálás és a koncentráció, és amelyben a méretgazdaság (Economies of Scale) a versenyképességet sok piacon döntően befolyásolja. Ez a fejlődési folyamat visszatükrözi a két ország lakóinak nehezen körülírható „együtt-tudá- sát”, és a két állam azon törekvéseit, hogy megteremtsék ehhez a kedvező feltételrendszert. Ez a folyamat a bilaterális kapcsolatok sűrű hálózatára, valamint szerződéses megállapodásokra támaszkodhat, és a szabadkereskedelmi megállapodás 1992-re előirányzott hatályba lépésével új lendületet kap majd. A feltételek tehát adottak ahhoz, hogy az osztrák-magyar gazdasági kapcsolatokat a jövőben is az európai együttműködés modelljeként emlegessék. Ezek a lehetőségek azonban a két ország vállalkozóinak kezdeményezőkészsége és tettereje nélkül minden bizonnyal hatástalanok maradnának. Rótt Nándor, a magyar Parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke szerint a bősi erőmű építése egyebek között azért jutott a jelenlegi kritikus állapotba, mert az eddigi tárgyalások során számos félreértésre adott okot, hogy az érintett partnerek különböző fogalmakat eltérően értelmeztek. Ennek tisztázásához jól hozzájárult Josef Vavrousek csehszlovák környezetvédelmi miniszter budapesti missziója — jelentette ki Rótt Nándor a pozsonyi Narodna Ob- rodában megjelent interjúban. Elmondta azt is: ha tudományosan igazolódna, hogy az erőmű az életkömyezetre semmilyen veszélyt sem jelent, akkor ő maga javasolná, hogy a Parlament az egész kérdést tárgyalja újra. Hozzátette azonban, hogy nem jelentéktelen veszélyekre gondol, s a jelenleg rendelkezésA közelmúltban részvénytársasággá alakult szovjet Prodin- torg külkereskedelmi vállalat dolgozói részvények kibocsátáre álló tudományos vizsgálatok összesítésére és kiértékelésére legalább hat hónapra van szükség. Rótt Nándor szerint is ajánlatos lenne egy harmadik független szakembercsoportot, például az Európai Közösség szakembereit bevonni a kérdésbe, de megjegyezte: a bősi erőmű kérdésében a végső döntés joga a két érintett félre, Magyarországra és Csehszlovákiára tartozik. Végezetül elmondta, hogy a magyar fél teljesen nyitott minden új tudományos értékelés irányában, számolva azzal is, ha ezt egy harmadik szakcsoport végzi el. Ha ezek az értékelések más ismereteket tárnak fel, természetesen a Parlament is átértékeli a döntését. Ismételten hangsúlyozta, hogy a további tárgyalásokat azonban csakis a tudományos vizsgálatok összesítésére lehet alapozni. sára készül a privatizációs folyamat további részeként — jelentette be Alekszander Krivenko, a vállalat elnöke. A 32 részvénytulajdonos közül a többségi részesedés Oroszországé, de a részvényesek között van Lettország, Kazahsztán, több más köztársaság és néhány szövetkezet is. A növényolajjal, hússal, tejtermékkel és cigarettával, valamint cukorral kereskedő Prodin- torg a jövőben a köztársaságok vásárlásait ügynöki megbízásként, jutalékos rendszerben teljesíti. A vállalat cukorimportáló részlege, a Szahar, szintén önálló kereskedelmi egységgé alakul, de továbbra is a Prodintorg része marad. Gabonaimporttal azonban a jövőben sem foglalkozik a részvénytársaság, ezt továbbra is az Exporthieb végzi. A cég nemcsak szerkezeti átalakuláson megy át, kereskedői tevékenysége is újabb termékekkel bővül. Számos ügyfelüktől a legkülönbözőbb termékek vásárlására kapnak megbízást. Vásároltak már kávét is, valamint 30 ezer tonna kakaót Elefántcsontparttól az idén az egyik köztársaság számára. Ennek kapcsán szakmai körökben felmerül, vajon a szovjet külkereskedelmi vállalatok nem válnak-e hamarosan egymás versenytársaivá a világpiacon. A múlt héten egy másik szovjet vállalat, a Szo- juzplodoimport jelentette be, hogy kész bármilyen termékkel kapcsolatos ügyletet lebonyolítani. A Prodintorgnak egyébként több mint 12 országban van vegyes vállalata, részesedése ezekben általában 40-50 százalékos; irodái működnek többek között Párizsban, Berlinben, Bécsben, Szingapúrban és Ausztráliában. m RUH4Z ___ E GER, FAISKOLA ÚT HOLNAP DÉLELŐTT 10 órától ZÁRÁSIGr ELEKTHERMAX-BEMUTATO áruházunkban a gyár termékeibőll Megtekintheti a kombinált és sima villanytűzhelyeket, törpe tűzhelyet, grillsütőt] hőkandallót, fali sugárzót, kvarccsöves hősugárzót, panel fűtőtestét, hőtárolós kályhát és a különböző típusú bútorba beépíthető tűzhelyeket A hétvégi házak praktikus berendezésével a MINIKONYHÁVAL is megismerkedhet! Bemutatónkon a VT 4200-as típusú 4 lapos gázfőzőfelületű, légkeveréses grillező villanysütővel ellátott KOMBINÁLT TŰZHELYEN sütött pogácsánkat KÓSTOLJA MEG! KIVÁLÓ! A termékek megtekinthetők 1991. október 10-17-ig Minden érdeklődőt és vásárlót szeretettel várunk! ÁRAINK AZ ÉRVEINK! if \ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet pályázatot hirdet Területi Kirendeltségvezetői munkakör betöltésére. A kirendeltségvezető három megyére kiterjedően irányítja a KVSZ kezelésében lévő állami tulajdonú ingatlanok hasznosításával, megőrzésével kapcsolatos mindennemű tevékenységet. A kirendeltség telephelye: Eger; hatásköre: Heves, Borsod, Nógrád megye. Pályázati feltételek: — felsőfokú, vagylagosan közgazdasági, műszaki, jogi végzettség; — 3 éves vezetői gyakorlat; — ingatlangazdálkodási gyakorlat, valamint idegen nyelv ismerete, gépjárműjogosítvány megléte előnyt jelent; — a beosztás elnyeréséhez erkölcsi bizonyítvány szükséges. A pályázathoz mellékeljék: — részletes szakmai önéletrajzot; — iskolai végzettséget tanúsító oklevelek másolatát. Bérezés megállapodás szerint. A pályázat beérkezésének határideje: 1991. november 1. A pályázatot a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet Személyügyi Osztályára kell beküldeni. Cím: 1054 Budapest, V. Szabadság tér 3. Telefon: 112-9200 Felvilágosítás ugyanitt. Versenyben a privatizálódó szovjet külkereskedők Dolgozói részvények a Prodintorgnél
