Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-09 / 237. szám

8. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1991. október 9., szerda Ausztria és Magyarország modell egy új Európa számára Dr. Wolfgang Schüsselnek, a gazdasági ügyek szövetségi miniszterének nyilatkozata Az utóbbi évek fejleményei rövid idd alatt döntően megváltoz­tatták földrészünk politikai térképét. Közép-Európa az elavult Ke- let-Nyugat-Európa ellentétpár helyett önálló politikai kategória­ként ünnepli újjászületését, és új politikai struktúrák kialakítását kezdi meg. Az európai integrációs folyamat nem utolsósorban az elavult struktúrák és politikai rendszerek szétesése következtében új minőségi szintet ér el. Van lehetőség... A fennálló jogszabályok, a privatizációval kapcsolatos törvények lehetővé teszik azt, hogy az Állami Vagyonügynökség tovább folytas­sa tevékenységét. Az elmúlt évi ideiglenes vagyonpolitikai irányelvek tervezett meghosszabbításának keddi parlamenti elutasítása csupán abban okoz majd fennakadást, hogy az ÁVÜ nem utalhatja át a pri­vatizációs bevételeket az államadósság törlesztésére, mivel az arról való rendelkezést a törvények egyértelműen a mindenkori vagyonpo­litikai irányelvek hatáskörébe utalják — nyilatkozta az MTI-nek Tí­már András, az Állami Vagyonügynökség igazgatója, azzal kapcso­latban, hogy a tavalyi ideiglenes vagyonpolitikai irányelveket a Parla­ment már felfüggesztette, de az új vagyonpolitikai irányelveknek az elfogadását most készítik elő a Parlament bizottságai. Elmondotta: a privatizációs folyamatban az Állami Vagyonügy­nökség a fennálló törvényes kereteket betartva továbbra is szerződése­ket készít elő és köt üzleteket. Az A llami Vagyonügynökség tevékeny­sége nem bénult meg, az ÁVÜ vezetése úgy értelmezi, hogy a tavalyi ideiglenes irányelvek felfüggesztése nem jelent szerződéskötési tilal­mat. Az igazgató hozzáfűzte, hogy az A VU természetesen a kormány által beterjesztett új vagyonpolitikai irányelvek szabta mozgástérhez tartja magát, mivel annak előkészítésében részt vett. Ä privatizációs bevételek felhasználásáról Tímár András elmond­ta, hogy a régi irányelvek meghosszabbítása felhasználásukat nem rendezte volna el megnyugtatóan. A privatizációs bevételek felhasz­nálásáról mindenképpen az új, most benyújtott szabályozásnak, irányelveknek kell rendelkeznie. A jelenlegi törvények közül csupán az előprivatizációs törvény és néhány, a privatizációval kapcsolatos kedvezményes hitelről szóló jogszabály rendelkezik — az új irányel­vek hiányában. Tímár András elmondta, hogy a privatizációs bevéte­leket az államadósság törlesztésére nem utalhatják át az új vagyonpo­litikai irányelvek elfogadásáig. Hangsúlyozta, hogy eddig mintegy 20 milliárd forint privatizációs bevétel van az ÁVÜ számláján, ebből kö­rülbelül 2,8-3 milliárd forintot fordítottak az államadósság csökken­tésére. A bősi erőmű építése Magyarország és az EK Fórum a Földmű­velésügyi Minisz­tériumban A kegyetlen verseny korszaka lesz Magyarország számára a kö­zös piaci tagság előkészítésének időszaka. Hazánk nem számíthat elnéző érzelmekre az Európai Közösség részéről a gazdasági és politikai döntésekben — mondta Varga Gyula, az Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatóhelyette­se azon a fórumon, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium­ban tartottak „ Magyarország ag­rárgazdasága és az Európai Kö­zösség” címmel. A fórum célja az volt, hogy a jelenlévő agrárszak­emberek véleményt cseréljenek majdani tagságunk előnyeiről, feltételeiről és az addig ránk váró feladatokról is. Miként az elő­adók megfogalmazták: nem le­het tudni, hogy akkor milyen lesz a Közös Piac, de biztos, hogy a feltételek keményedni fognak, és nekünk ehhez igazodnunk kell. A magyar gazdaság sajátos, tudathasadásos állapotban van, amikor a bekerülés feltételeként meg kell teremtenie a liberalizált, versenyre alkalmas piacot, hogy aztán, a közösségbe bekerülve élvezhesse a védett piac előnyeit. Az Agrárgazdasági Kutatóinté­zet vizsgálatai és más országok tapasztalatai azt mutatják; ha­zánknak mintegy tíz évre lesz szüksége ahhoz, hogy megfelelő­en integrálódjon a Közösségbe. Ez alatt az idő alatt gazdaságos­ság, minőség, szerkezet tekinte­tében is igazodnia kell. A kormány aktív piacszabá­lyozással kapcsolódhat be ebbe a folyamatba — tolmácsolta a föld- művelési tárca véleményét Ras- kó György közigazgatási állam­titkár. Ennek alappillére a közös piaci normákhoz igazodó, Parla­ment által elfogadott agrárpiaci rendtartás, amely jogi keretet ad a termelők közötti versenynek. A KGST feloszlott, Németor­szág egyesült, és véget ért a kö­zép-európai országok természet- ellenes elszigeteltsége. Magyar- országgal, Lengyelországgal és a Cseh és Szlovák Köztársasággal kötött EK-szerződések és EF- TA-megállapodások hatályba lé­pésével már 1992-ben létrejö­hetne egy európai szabadkeres­kedelmi térség, mintegy 430 mil­lió lakossal. Az EK még akkor is gördülé­kenyen halad belső piaccá törté­nő átalakulása felé, ha ez a dina­mikus folyamat 1993-ra nem is fejeződik be. Párhuzamosan azokkal a törekvésekkel, ame­lyek egy közös európai gazdasági térség létrehozását célozzák, az osztrák példát követve, egyre több EFTA-tagállam tervezi az EK-ba való belépését. A feltételek adottak ahhoz, hogy az újonnan létrejövő Euró­pa megállja a helyét a régiók egész világra kiterjedő gazdasági konkurenciaharcában kínálati oldalon a magas technológiai és szakképzettségi színvonal révén, keresleti oldalon pedig nagy fel­vevőpiac révén, ahol mind a fo­gyasztási, mind a beruházási ja­vak iránt viszonylag nagy igény jelentkezik a részben jelentős le­maradások behozására. Azok a változások, amelyek az utóbbi években ezeket a lehe­tőségeket megnyitották, termé­szetesen veszélyeket is rejtenek magukban. Egyik ilyen veszély a fokozódó környezetrombolás. Egy olyan jövőnek, amelyért ér­demes élni, viszont előfeltétele egy sértetlen környezet, amely­nek fenntartása, ill. újrateremté­se — a részben már katasztrofális állapotok miatt — az európai po­litika elsőrendű feladatává vált. Amikor 1989-ben Közép- és Kelet-Európábán az emberek szabadságvágya kezdett felülke­rekedni, sehol sem követték ezt több figyelemmel és rokon- szenwel, mint Ausztriában. Tör­ténelmünk ősidők óta mélysége­sen összefonódott keleti szom­szédainkéval. Ausztria helyzetét egyértelműen meghatározza az a tény, hogy a kontinens centru­mában, „Közép”-Európában helyezkedik el, a kifejezésben rejlő minden ellentmondásos­sággal. Ezekhez az ambivalenciákhoz tartozik, hogy Ausztria mindig is fő figyelmét a nyugati kultúra és politika felé irányította, ugyan­akkor tradicionálisan, különö­sen intenzív kapcsolatot tart fenn a földrész keleti felével. A mai helyzetben ez azt jelen­ti, hogy az osztrák kül- és gazda­ságpolitika elsőrendű célja az el­következő években a teljes rész­vétel az európai integrációban, az EK-ba történő belépés révén, amellyel Ausztria külkereske­delmének kétharmadát bonyo­lítja. A második súlypontot a Kö­zép- és Kelet-Európával fenn­tartott kapcsolatok képezik. E térség részesedése az osztrák külkereskedelemben még mesz- sze van a két háború közötti 30 százaléktól, de állandóan nő, és közel 7 százalék importtal és 10 százalék exporttal már az EFTA részesedését is felülmúlta. Az osztrák cégek részesedése a ke­let-nyugati vegyes vállalatok­ban, amelyet gyakran a gazdasá­gi kapcsolatok intenzitásának fokmérőjeként tekintenek, 15 százalék. Ezzel Ausztria Közép- és Kelet-Európa második legna­gyobb kooperációs partnere, közvetlenül az NSZK után. Ebben kulcsszerepet játszik az osztrák-magyar gazdasági kap­csolatok fejlődése. A két ország közötti kereskedelmi forgalom 1987-től 1989-ig 50 százalékkal nőtt, és elérte a 19 milliárd schil- linget, ami az eddigi legmaga­sabb szintet jelenti. Ez év első felében még további 36 száza­lékkal emelkedett a forgalom. Ausztria keleti kereskedelmének csaknem 27 százalékát Magyar- országgal bonyolítja. A több mint kétezer osztrák­magyar közös vállalat azt mutat­ja, hogy a határokon túllépő együttműködés példásan műkö­dik. Ennek az együttműködés­nek éppen a kis népgazdaságok iparainak életképességénél tu­lajdonítanak különleges jelentő­séget egy olyan világgazdasági helyzetben, amelyet olyan fogal­mak fémjeleznek, mint az inter- nacionalizálás, a specializálás és a koncentráció, és amelyben a méretgazdaság (Economies of Scale) a versenyképességet sok piacon döntően befolyásolja. Ez a fejlődési folyamat vissza­tükrözi a két ország lakóinak ne­hezen körülírható „együtt-tudá- sát”, és a két állam azon törekvé­seit, hogy megteremtsék ehhez a kedvező feltételrendszert. Ez a folyamat a bilaterális kapcsola­tok sűrű hálózatára, valamint szerződéses megállapodásokra támaszkodhat, és a szabadkeres­kedelmi megállapodás 1992-re előirányzott hatályba lépésével új lendületet kap majd. A feltételek tehát adottak ah­hoz, hogy az osztrák-magyar gazdasági kapcsolatokat a jövő­ben is az európai együttműködés modelljeként emlegessék. Ezek a lehetőségek azonban a két or­szág vállalkozóinak kezdemé­nyezőkészsége és tettereje nélkül minden bizonnyal hatástalanok maradnának. Rótt Nándor, a magyar Parla­ment környezetvédelmi bizott­ságának elnöke szerint a bősi erőmű építése egyebek között azért jutott a jelenlegi kritikus ál­lapotba, mert az eddigi tárgyalá­sok során számos félreértésre adott okot, hogy az érintett part­nerek különböző fogalmakat el­térően értelmeztek. Ennek tisz­tázásához jól hozzájárult Josef Vavrousek csehszlovák környe­zetvédelmi miniszter budapesti missziója — jelentette ki Rótt Nándor a pozsonyi Narodna Ob- rodában megjelent interjúban. Elmondta azt is: ha tudomá­nyosan igazolódna, hogy az erő­mű az életkömyezetre semmi­lyen veszélyt sem jelent, akkor ő maga javasolná, hogy a Parla­ment az egész kérdést tárgyalja újra. Hozzátette azonban, hogy nem jelentéktelen veszélyekre gondol, s a jelenleg rendelkezés­A közelmúltban részvénytár­sasággá alakult szovjet Prodin- torg külkereskedelmi vállalat dolgozói részvények kibocsátá­re álló tudományos vizsgálatok összesítésére és kiértékelésére legalább hat hónapra van szük­ség. Rótt Nándor szerint is aján­latos lenne egy harmadik függet­len szakembercsoportot, például az Európai Közösség szakembe­reit bevonni a kérdésbe, de meg­jegyezte: a bősi erőmű kérdésé­ben a végső döntés joga a két érintett félre, Magyarországra és Csehszlovákiára tartozik. Végezetül elmondta, hogy a magyar fél teljesen nyitott min­den új tudományos értékelés irá­nyában, számolva azzal is, ha ezt egy harmadik szakcsoport végzi el. Ha ezek az értékelések más is­mereteket tárnak fel, természe­tesen a Parlament is átértékeli a döntését. Ismételten hangsú­lyozta, hogy a további tárgyalá­sokat azonban csakis a tudomá­nyos vizsgálatok összesítésére le­het alapozni. sára készül a privatizációs folya­mat további részeként — jelen­tette be Alekszander Krivenko, a vállalat elnöke. A 32 részvénytu­lajdonos közül a többségi része­sedés Oroszországé, de a részvé­nyesek között van Lettország, Kazahsztán, több más köztársa­ság és néhány szövetkezet is. A növényolajjal, hússal, tej­termékkel és cigarettával, vala­mint cukorral kereskedő Prodin- torg a jövőben a köztársaságok vásárlásait ügynöki megbízás­ként, jutalékos rendszerben tel­jesíti. A vállalat cukorimportáló részlege, a Szahar, szintén önálló kereskedelmi egységgé alakul, de továbbra is a Prodintorg része marad. Gabonaimporttal azon­ban a jövőben sem foglalkozik a részvénytársaság, ezt továbbra is az Exporthieb végzi. A cég nemcsak szerkezeti át­alakuláson megy át, kereskedői tevékenysége is újabb termékek­kel bővül. Számos ügyfelüktől a legkülönbözőbb termékek vá­sárlására kapnak megbízást. Vá­sároltak már kávét is, valamint 30 ezer tonna kakaót Elefánt­csontparttól az idén az egyik köztársaság számára. Ennek kapcsán szakmai körökben fel­merül, vajon a szovjet külkeres­kedelmi vállalatok nem válnak-e hamarosan egymás versenytár­saivá a világpiacon. A múlt héten egy másik szovjet vállalat, a Szo- juzplodoimport jelentette be, hogy kész bármilyen termékkel kapcsolatos ügyletet lebonyolí­tani. A Prodintorgnak egyéb­ként több mint 12 országban van vegyes vállalata, részesedése ezekben általában 40-50 száza­lékos; irodái működnek többek között Párizsban, Berlinben, Bécsben, Szingapúrban és Ausztráliában. m RUH4Z ___ E GER, FAISKOLA ÚT HOLNAP DÉLELŐTT 10 órától ZÁRÁSIGr ELEKTHERMAX-BEMUTATO áruházunkban a gyár termékeibőll Megtekintheti a kombinált és sima villanytűzhelyeket, törpe tűzhelyet, grillsütőt] hőkandallót, fali sugárzót, kvarccsöves hősugárzót, panel fűtőtestét, hőtárolós kályhát és a különböző típusú bútorba beépíthető tűzhelyeket A hétvégi házak praktikus berendezésével a MINIKONYHÁVAL is megismerkedhet! Bemutatónkon a VT 4200-as típusú 4 lapos gázfőző­felületű, légkeveréses grillező villanysütővel ellátott KOMBINÁLT TŰZHELYEN sütött pogácsánkat KÓSTOLJA MEG! KIVÁLÓ! A termékek megtekinthetők 1991. október 10-17-ig Minden érdeklődőt és vásárlót szeretettel várunk! ÁRAINK AZ ÉRVEINK! if \ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet pályázatot hirdet Területi Kirendeltségvezetői munkakör betöltésére. A kirendeltségvezető három megyére kiterjedően irányítja a KVSZ kezelésében lévő állami tulajdonú ingatlanok hasznosításával, megőrzésével kapcsolatos mindennemű tevékenységet. A kirendeltség telephelye: Eger; hatásköre: Heves, Borsod, Nógrád megye. Pályázati feltételek: — felsőfokú, vagylagosan közgazdasági, műszaki, jogi végzettség; — 3 éves vezetői gyakorlat; — ingatlangazdálkodási gyakorlat, valamint idegen nyelv ismerete, gépjármű­jogosítvány megléte előnyt jelent; — a beosztás elnyeréséhez erkölcsi bizonyítvány szükséges. A pályázathoz mellékeljék: — részletes szakmai önéletrajzot; — iskolai végzettséget tanúsító oklevelek másolatát. Bérezés megállapodás szerint. A pályázat beérkezésének határideje: 1991. november 1. A pályázatot a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet Személyügyi Osztályára kell beküldeni. Cím: 1054 Budapest, V. Szabadság tér 3. Telefon: 112-9200 Felvilágosítás ugyanitt. Versenyben a privatizálódó szovjet külkereskedők Dolgozói részvények a Prodintorgnél

Next

/
Thumbnails
Contents