Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-19-20 / 246. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. október 19—20., szombat—vasárnap Sztár­fogások New Yorkban, a Lexing­ton Avenue 593. alatt éjjel­nappal nyitva tart a Stars Deli étterem, ahol a világ minden különleges étele kapható. Hazánk természe­tesen a gulyással képviselte­ti magát. Az igazi meglepe­tések azonban az úgyneve­zett sztárspecialitások. Michael Jackson: Három kenyérréteg között marha­nyelv, svájci sajt, káposzta- saláta, olvasztott sajt, s min­den leöntve orosz salátaön­tettel. Donald Trump: Ugyan­csak „háromemeletes” szendvics, hideg marhahús­sal, pulykamellel, olvasztott sajttal, közte paradicsom­mal, majd az egész orosz módra készült salátaöntet koronázza meg. Woody Allen: Három szelet kenyér között fehér pulykamell, partrani, apró­hagyma, paradicsom és ter­mészetesen orosz salátaön­tet. Madonna: Három ke­nyérréteg között májszele­tek, marhahúskonzerv, pa­radicsom és az úgynevezett Bermuda-hagyma. (Egyéb­ként a botrányairól is közis­mert popsztár főleg főzelé­ket és rizst eszik, arra pedig ásványvizet, szűrt gyü­mölcslevet vagy herbateát iszik.) Ha kedves olvasóink kö­zül valaki véletlenül arra jár, az étterem címe: 593 Le­xington Avenua (At 52nd Street), New York City (212/935-9480-1.2.2., Fax: 212/752-1248 (z.l.) Madonna és Jackson az Oscar-díj átadási ünnepségén Donald Trump, Amerika egyik Woody Allen leggazdagabb embere Szólástükör...?! Közleményünk címével arra a nyelvhasználati jelenségre hív­juk fel a figyelmet, hogy a sajtó hasábjain egyre gyakrabban ta­lálkozhatunk olyan szólásokkal, amelyek mindennapi életünk történéseit, jelenségeit sajátos nyelvi képek közbeiktatásával, mintegy tükörképben érzékelte­tik számunkra. A szólástükrök jellegzetessége, hogy a mondani­valót tartalmilag, érzelmileg egy­részt értelmezni képesek, más­részt egyensúlyt teremtenek a szólást felhasználók látásmódjá­ban, s vagy a ráció, az ésszerűség, vagy az indulatok nyelvén hitele­sítik a szólások mögé rejtett egyéni és közösségi gondolatok, ítéletek, elvek külön önálló mondanivalóját. Ez a sajátosság is magyarázhatja a szólások gya­kori felhasználását, másrészt azonban megakadályozhatja a felhasználót abban, hogy egyéni gondolatait egyértelműbben tol­mácsolhassa, sőt a tudatos okos­kodás, fontoskodás, bölcselke­dés szándékával önigazolást is vár egy-egy szólás szerepvállalá­sától. Ezért szaporodnak el a szólástükör görbe és torzító vál­tozatai. Közéletünk nemkívánatos je­lenségeit megfogalmazó szólása­ink a szóláshasználat mindkét tí­pusában feltűnően gyakran vál­lalnak kulcsszerepeket. Az egyértelmű elítélő szándék és kritika ritkábban fogalmazódik meg, s a szólások mögé bújtatott általánosított, elszemélytelení- tett ítéletek megszaporodnak. Közéletünk nemkívánatos je­lenségei között éppen napjaink­ban kiemelkedő helyet foglal el az irigység, az irigykedő maga­tartás, más embertársaink, más népek sikerén, kedvezőbb hely­zetén való fanyalgásunk. A má­sét irigykedve minősítő magatar­tásunk érzékelésére is a szólástü- kört inkább felhasználjuk, mint az egyéni kritikát hitelesítő saját mondanivalónkat megfogalma­zó szövegrészieteket. Az sem vé­letlen, hogy a ”Szomszéd zöldje mindig zöldebb általános böl­cselkedésről „didaktizáló” szó­lásnak feltűnően sok rokon értel­mű és használati értékű változata él népünk szóláshasználatában: Gazdagabb a szomszéd vetése. A szomszéd tehenének zsírosabb a teje. Mindenkor tenyésztőbb más ember határja. Szomszédasz- szony tyúkjának nagyobb a tojá­sa. Kövérebbnek tetszik a szom­szédasszony lúdja. Jobb ízű a szomszédasszony kappanja. Szomszéd falat, jobb darab. Szomszéd tehenének nagyobb a tőgye stb. Tágabb távlatokban tart tük­röt elénk ez a szólásváltozat: „Lám, a szomszéd rétje sem sok­kal zöldebb” (Sajtóvilág, 1991.2.sz.) Határainkon túl is hasonlatosak a gondok, mint ná­lunk. Nap mint nap elárasztanak bennünket a rádiós és televíziós adásokban s a gyakori politikai jellegű gyűléseken hallható élő­szóbeli megnyilatkozásokkal s az „egymással polemizáló, egymás érveire alig figyelő szakemberek beszélgetéséből az derül ki, hogy itt csak a süketek párbeszéde zaj­lik. Bár ezt a közmondást is felül kellene bírálnunk, mert az igazi süketek mind csüggnek egymás ujján, száján” (Magyar Nemzet, 1991. júl.6.). Talán az sem egé­szen véletlen, hogy parlamen­tünk munkájával kapcsolatban felmerülő kritikai megjegyzését egy-egy vezércikkíró általánosít­va így fogalmazza meg: „A par­lamentben a süketek párbeszéde folyik" (Magyar Nemzet, 1991. aug.12.). Ugyancsak szólásszerű általánosításba bújtatott ítélkező kritikáról árulkodik ez a szöveg- részlet: „Egy szájból fújnak hi­deget és meleget, s megjátsszák a kormánypártiságot és az ellenzé­kiséget.” (Szabadság, 1991.júl.l2.) Találó kritikáját kapjuk a szó­lásokba rejtett, illetőleg a szólá­sok mögé bújtatott elszemélyte- lenített szerzői megnyilatkozá­soknak ebben a szövegösszefüg­gésben: „Aki a vitában érvek hí­ján azzal győz, hogy képes sok lúd disznót győz — alapon lehen­gerelni a másikat, arról tesz tanú- bizonyságot, hogy nemcsak a megkívánható” szóbőséggel nem rendelkezik, de gondolatbőség­ről sem eshet szó vele kapcsolat­ban.” (Magyar Nemzet, 1991. júl.13.) Nemzedékek tapapsztalatait, észjárását magukba olvasztó szólástípusok 'felhasználásának célszerűségéről azonban külön is szólnunk kell. E szólások tükré­ben olyan valóságháttérről ka­punk hiteles tükörképet, amely­ben legszemélyesebb vélemé­nyünk is érzékletesen elénk tá­rul. Az idegenforgalomról szóló vezércikk e részlete bizonyság erre: „A vendéget nem szabad kihasználni, mert jobb a sűrű ga­ras, mint a ritka forint. (Magyar Nemzet, 1991. júl. 4.) Dr. Bakos József Kertész leszek Útikalauz a fenyők birodalmába Ha minden fenyőfaj egymás mellett élne, a valóságban is egy egész szép birodalmat mondhat­nának magukénak. A botanikai szakirodalmak 580-600 fajt ír­nak le. A kertészeti hobbik közül az örökzöldek gyűjtése — talán ép­pen a változatok nagy száma mi­att — egyre rangosabb helyet foglal el. Az örökzöld növények rendkívüli formagazdagságot mutatnak: gömb, oszlop, gúla, csüngő stb. A színe sem egyfor­ma zöld, hanem a feketészöld színtől az ezüstszürkén át a sár­gás színárnyalatig pompázik, esetleg az év folyamán ugyanaz a példány is más és más. A fenyő­félékhez botanikai értelemben több növénycsalád tartozik, amelyek közül az egyik legjelen­tősebb a Pinaceae család, ahová a sokunk által kedvelt „kará­csonyfa”, a közönséges lucfenyő is sorolható. Kicsiny kertekbe törpe növekedésű fajtákat ültes­sünk, ezek előkertbe, sziklakert­be is jók. Ilyen a Kámon (szürkés­zöld levelű), a Pygmaea (kúp alakú), a Nidiformis (párna ala­kú, apró tűjű), a Merkü (gömb vagy széles kúp alakú). Sajnos, a lucfenyő a városi szennyezett le­vegőben gyengén fejlődik, a gyenge növényeken különösen száraz időben megtelepszik a gu- bacstetű, amit nehéz kiirtani. Népszerűségben vezető he­lyen áll a szürke lucfenyő (Picea pungens), aminek szelektált ezüstös lombú fajtái az ezüstfe­nyők. Az ezüstös színt a levélen lévő viaszbevonat adja, ami bi­zonyos védelmet nyújt a légszeny- nyeződés ellen. A lucfenyők kerti használatá­nak egyik megnehezítője, hogy karácsony előtt főként ezeket lopják el, mint a legszebb kará­csonyfákat. Védekezésül híg mésztejjel lehet elcsúfítani, de csak akkor, ha hideg a tél, ami el­lensúlyozza a mész perzselő ha­tását. A Pinaceae családba tartozik a jegenyefenyő is, bár nemzetsé­gének mintegy 50 faja, 150 fajtá­ja ismeretes, hazánkban kevés található, ami elsősorban abból adódik, hogy éghajlati viszonya­ink nem kedvezőek számára. Ál­talában nagyméretűek, ezért in­kább közterekre valók, illetve nagyobb kertekbe. Viszont egyik legszebb kiskerti fenyőnek tart­ják az andalúziai jegenyefenyő „glanca” változatát, ami kisebb növekedésű. A fenyők legfonto­sabb nemzetségének tartják a Pi- nusokat (hosszútűs fenyők), amelyek közül legismertebb a fe­ketefenyő. Kertészeti szempont­ból egyik legértékesebb fenyőfé­le. Szép, szabályos koronát fej­leszt, viszonylag igénytelen, a vá­rosi környezetet is tűri. Változa­tai között minden formájú és nö­vekedési nagyságú megtalálha­tó. A másik, a Pinaceae-hoz ha­sonló nagyságú fenyőcsalád a Cupressaceae. A család „tagjai” nagyon népszerűek: ciprusok, borókák, juniperusok, tuják. A ciprus legismertebb faja hazánk­ban a Chamaecyparis lawsomia- na, amelynek több száz változa­tát lehet kapni. Talán égjük leg­szebb a „Wisselú”, főleg érdekes alakja miatt. Nagyon divatos a csüngő ágú „Pendula”, kisker­tekbe ajánlható a törpe növésű „Glóbus” és a „Minima Glan- za”. Igazságtalan lennék, ha nem hívnám fel a figyelmet a Junipe- nus nemzetségre, amelyek a leg­különbözőbb, legszélsőségesebb termőhelyeken fordulnak elő. Nagyon változékonyak. Földre fekvő néhány centiméteres nagyságtól a fa méretig minden megtalálható köztük. Köztük van hazánk egyik egyetlen őshonos borókája is. A Bükk-fennsíkon természetes kö­rülmények között csodálhatjuk. De ide tartozik napjaink „sztár­ja” — nem érdemtelenül —, a „Skyrocket”. Szép, keskeny, osz­lop alakú. Agai finomak, kecse­sek. Lombja szép szürkészöld. Elsősorban kiskertekbe jó, és egyedül is gyönyörű. Hazai faiskoláink gazdag kí­nálatot nyújtanak örökzöldek­ből, köztük a Szombathelyi Ker­tészeti Vállalat, vagy a szintén az ország nyugati felén lévő Silva- nus faiskola. y pénzes Judit Októberi vers Rácz Olivér, külföldön élő magyar költő Október című hangulatos versét idézzük: „ Csak most ne szólj, ne bántsd a csöndet, a néma-néma fáradt istenarcot! Még ködruhában alszanak a völgyek s a vizek mentén álmodok a partok. A tisztás fölött száll az áhítat, zsibbadt derékkal állanak áfák - Őrzik az alvó, elhagyott utat s halk sóhajok tűnt, nesztelen nyomát. De bársonyokat húznak már az égen, s a tüzes kohókban forr a pirkadat, könnycsepp ragyog a rozsdás falevélen, s szellő suhan zúgó fák alatt. Most mondj imát, mert ébred már a nap és kél a fény a vén sziklafalon!” A beféjező két sort lásd a vízsz. 1. és függ. 14. sz. sorokban Vízszintes: 1. A vers utolsó előtti sora (zárt betűk: M, D, R, M, Á, K) 14. Fiatal háziszámyas, 15. Az utca túloldaláról hangosan átszól 16. Szélesebb csík 18. Hazulról ide­szállít 19. Hatvan percnyi idő­egységek 20. Gubós növény 22. Betegség 23. A mélybe 24. A juh hímje 25. A Szovjetunió megala­pítója 27.Kézben tart 28. Omszk folyója 29. Törvényes 30. Dön­tetlen a sakkban 31. Tálalás 32. Ókori nép tagja 33. Jáva egyne­mű hangzói 35. Egymáshoz tar­tozó fiú és lány 36. A légnyomás egyik egysége 37. Sertéslak 38. Beszél a kecske 40. A deszka ha­sadni kezd 42. Női név 43. Gyű­löletet kezd érezni irántam 44. Belgium és Luxemburg gk-jele 45. Az öröklődő tulajdonságok hordozója 47. Valahogy kijön a fizetéséből 48. A német ABC utolsó betűje 49. Kötőszó 50. Amerikai költő (Allan Edgar) 52. Ajtót szélesre nyit 53. Költő (István) 54. Iskolai étkezde 56. Kinyílik 57. Az elmondottakat rosszul hallaná 60. Haza, szülő­föld — idegen szóhasználattal Függőleges: 2. Erőd elfoglalá- • sára irányuló harc 3. Könnyezés 4. Balkán-félszigeti őslakó 5. Bakfis része! 6. Ellentétes kötő­szó 7. Melyik személy 8. Férfi­név 9. Kiváló költő volt (Zoltán) 10. Fedett szekér jelzője 11. Vi­lághírű francia divattervező 12. Bevonat 13. Tova 14. Az idézett vers befejező sora (zárt betűk: L, D, S, V) 17. Tájegység a Maros­tól délre 20. Hírt levélben közöl 21. Aprókat lépkedve távozik a szobából. 23. Szerencsejáték 25. Csontról húst fogaival eltávoh't 26. Jugoszláv város 27. Épület része 29. Halotti szemfedő 30. Bírósághoz folyamodik 32. Kerti munkát végez 34. Mag földbe juttatása 36. Valahova útját meg­szakítva megy 39.Mázol 40. A szabadságharc hős tábornoka volt 41. Labda lábban való to­vábbítása 44. Sivatagi arab pász­tor 46. Szétszedte — régiesen 48. Külföldi kalandfilm címszerep­lője 50. A földtörténeti ókor utolsó szakasza 51. Kerek szám 53. Idősebb fiútestvér 54. Mi­nisztérium névbetűi 55. „A” szebbik nem tagja 56. Bő 58. Öt­venegy — római számmal 59. Szellemi képesség 60. Kettőzve: az egyik szülő megszólítása Báthory Attila

Next

/
Thumbnails
Contents