Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-19-20 / 246. szám
12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. október 19—20., szombat—vasárnap Sztárfogások New Yorkban, a Lexington Avenue 593. alatt éjjelnappal nyitva tart a Stars Deli étterem, ahol a világ minden különleges étele kapható. Hazánk természetesen a gulyással képviselteti magát. Az igazi meglepetések azonban az úgynevezett sztárspecialitások. Michael Jackson: Három kenyérréteg között marhanyelv, svájci sajt, káposzta- saláta, olvasztott sajt, s minden leöntve orosz salátaöntettel. Donald Trump: Ugyancsak „háromemeletes” szendvics, hideg marhahússal, pulykamellel, olvasztott sajttal, közte paradicsommal, majd az egész orosz módra készült salátaöntet koronázza meg. Woody Allen: Három szelet kenyér között fehér pulykamell, partrani, apróhagyma, paradicsom és természetesen orosz salátaöntet. Madonna: Három kenyérréteg között májszeletek, marhahúskonzerv, paradicsom és az úgynevezett Bermuda-hagyma. (Egyébként a botrányairól is közismert popsztár főleg főzeléket és rizst eszik, arra pedig ásványvizet, szűrt gyümölcslevet vagy herbateát iszik.) Ha kedves olvasóink közül valaki véletlenül arra jár, az étterem címe: 593 Lexington Avenua (At 52nd Street), New York City (212/935-9480-1.2.2., Fax: 212/752-1248 (z.l.) Madonna és Jackson az Oscar-díj átadási ünnepségén Donald Trump, Amerika egyik Woody Allen leggazdagabb embere Szólástükör...?! Közleményünk címével arra a nyelvhasználati jelenségre hívjuk fel a figyelmet, hogy a sajtó hasábjain egyre gyakrabban találkozhatunk olyan szólásokkal, amelyek mindennapi életünk történéseit, jelenségeit sajátos nyelvi képek közbeiktatásával, mintegy tükörképben érzékeltetik számunkra. A szólástükrök jellegzetessége, hogy a mondanivalót tartalmilag, érzelmileg egyrészt értelmezni képesek, másrészt egyensúlyt teremtenek a szólást felhasználók látásmódjában, s vagy a ráció, az ésszerűség, vagy az indulatok nyelvén hitelesítik a szólások mögé rejtett egyéni és közösségi gondolatok, ítéletek, elvek külön önálló mondanivalóját. Ez a sajátosság is magyarázhatja a szólások gyakori felhasználását, másrészt azonban megakadályozhatja a felhasználót abban, hogy egyéni gondolatait egyértelműbben tolmácsolhassa, sőt a tudatos okoskodás, fontoskodás, bölcselkedés szándékával önigazolást is vár egy-egy szólás szerepvállalásától. Ezért szaporodnak el a szólástükör görbe és torzító változatai. Közéletünk nemkívánatos jelenségeit megfogalmazó szólásaink a szóláshasználat mindkét típusában feltűnően gyakran vállalnak kulcsszerepeket. Az egyértelmű elítélő szándék és kritika ritkábban fogalmazódik meg, s a szólások mögé bújtatott általánosított, elszemélytelení- tett ítéletek megszaporodnak. Közéletünk nemkívánatos jelenségei között éppen napjainkban kiemelkedő helyet foglal el az irigység, az irigykedő magatartás, más embertársaink, más népek sikerén, kedvezőbb helyzetén való fanyalgásunk. A másét irigykedve minősítő magatartásunk érzékelésére is a szólástü- kört inkább felhasználjuk, mint az egyéni kritikát hitelesítő saját mondanivalónkat megfogalmazó szövegrészieteket. Az sem véletlen, hogy a ”Szomszéd zöldje mindig zöldebb általános bölcselkedésről „didaktizáló” szólásnak feltűnően sok rokon értelmű és használati értékű változata él népünk szóláshasználatában: Gazdagabb a szomszéd vetése. A szomszéd tehenének zsírosabb a teje. Mindenkor tenyésztőbb más ember határja. Szomszédasz- szony tyúkjának nagyobb a tojása. Kövérebbnek tetszik a szomszédasszony lúdja. Jobb ízű a szomszédasszony kappanja. Szomszéd falat, jobb darab. Szomszéd tehenének nagyobb a tőgye stb. Tágabb távlatokban tart tükröt elénk ez a szólásváltozat: „Lám, a szomszéd rétje sem sokkal zöldebb” (Sajtóvilág, 1991.2.sz.) Határainkon túl is hasonlatosak a gondok, mint nálunk. Nap mint nap elárasztanak bennünket a rádiós és televíziós adásokban s a gyakori politikai jellegű gyűléseken hallható élőszóbeli megnyilatkozásokkal s az „egymással polemizáló, egymás érveire alig figyelő szakemberek beszélgetéséből az derül ki, hogy itt csak a süketek párbeszéde zajlik. Bár ezt a közmondást is felül kellene bírálnunk, mert az igazi süketek mind csüggnek egymás ujján, száján” (Magyar Nemzet, 1991. júl.6.). Talán az sem egészen véletlen, hogy parlamentünk munkájával kapcsolatban felmerülő kritikai megjegyzését egy-egy vezércikkíró általánosítva így fogalmazza meg: „A parlamentben a süketek párbeszéde folyik" (Magyar Nemzet, 1991. aug.12.). Ugyancsak szólásszerű általánosításba bújtatott ítélkező kritikáról árulkodik ez a szöveg- részlet: „Egy szájból fújnak hideget és meleget, s megjátsszák a kormánypártiságot és az ellenzékiséget.” (Szabadság, 1991.júl.l2.) Találó kritikáját kapjuk a szólásokba rejtett, illetőleg a szólások mögé bújtatott elszemélyte- lenített szerzői megnyilatkozásoknak ebben a szövegösszefüggésben: „Aki a vitában érvek híján azzal győz, hogy képes sok lúd disznót győz — alapon lehengerelni a másikat, arról tesz tanú- bizonyságot, hogy nemcsak a megkívánható” szóbőséggel nem rendelkezik, de gondolatbőségről sem eshet szó vele kapcsolatban.” (Magyar Nemzet, 1991. júl.13.) Nemzedékek tapapsztalatait, észjárását magukba olvasztó szólástípusok 'felhasználásának célszerűségéről azonban külön is szólnunk kell. E szólások tükrében olyan valóságháttérről kapunk hiteles tükörképet, amelyben legszemélyesebb véleményünk is érzékletesen elénk tárul. Az idegenforgalomról szóló vezércikk e részlete bizonyság erre: „A vendéget nem szabad kihasználni, mert jobb a sűrű garas, mint a ritka forint. (Magyar Nemzet, 1991. júl. 4.) Dr. Bakos József Kertész leszek Útikalauz a fenyők birodalmába Ha minden fenyőfaj egymás mellett élne, a valóságban is egy egész szép birodalmat mondhatnának magukénak. A botanikai szakirodalmak 580-600 fajt írnak le. A kertészeti hobbik közül az örökzöldek gyűjtése — talán éppen a változatok nagy száma miatt — egyre rangosabb helyet foglal el. Az örökzöld növények rendkívüli formagazdagságot mutatnak: gömb, oszlop, gúla, csüngő stb. A színe sem egyforma zöld, hanem a feketészöld színtől az ezüstszürkén át a sárgás színárnyalatig pompázik, esetleg az év folyamán ugyanaz a példány is más és más. A fenyőfélékhez botanikai értelemben több növénycsalád tartozik, amelyek közül az egyik legjelentősebb a Pinaceae család, ahová a sokunk által kedvelt „karácsonyfa”, a közönséges lucfenyő is sorolható. Kicsiny kertekbe törpe növekedésű fajtákat ültessünk, ezek előkertbe, sziklakertbe is jók. Ilyen a Kámon (szürkészöld levelű), a Pygmaea (kúp alakú), a Nidiformis (párna alakú, apró tűjű), a Merkü (gömb vagy széles kúp alakú). Sajnos, a lucfenyő a városi szennyezett levegőben gyengén fejlődik, a gyenge növényeken különösen száraz időben megtelepszik a gu- bacstetű, amit nehéz kiirtani. Népszerűségben vezető helyen áll a szürke lucfenyő (Picea pungens), aminek szelektált ezüstös lombú fajtái az ezüstfenyők. Az ezüstös színt a levélen lévő viaszbevonat adja, ami bizonyos védelmet nyújt a légszeny- nyeződés ellen. A lucfenyők kerti használatának egyik megnehezítője, hogy karácsony előtt főként ezeket lopják el, mint a legszebb karácsonyfákat. Védekezésül híg mésztejjel lehet elcsúfítani, de csak akkor, ha hideg a tél, ami ellensúlyozza a mész perzselő hatását. A Pinaceae családba tartozik a jegenyefenyő is, bár nemzetségének mintegy 50 faja, 150 fajtája ismeretes, hazánkban kevés található, ami elsősorban abból adódik, hogy éghajlati viszonyaink nem kedvezőek számára. Általában nagyméretűek, ezért inkább közterekre valók, illetve nagyobb kertekbe. Viszont egyik legszebb kiskerti fenyőnek tartják az andalúziai jegenyefenyő „glanca” változatát, ami kisebb növekedésű. A fenyők legfontosabb nemzetségének tartják a Pi- nusokat (hosszútűs fenyők), amelyek közül legismertebb a feketefenyő. Kertészeti szempontból egyik legértékesebb fenyőféle. Szép, szabályos koronát fejleszt, viszonylag igénytelen, a városi környezetet is tűri. Változatai között minden formájú és növekedési nagyságú megtalálható. A másik, a Pinaceae-hoz hasonló nagyságú fenyőcsalád a Cupressaceae. A család „tagjai” nagyon népszerűek: ciprusok, borókák, juniperusok, tuják. A ciprus legismertebb faja hazánkban a Chamaecyparis lawsomia- na, amelynek több száz változatát lehet kapni. Talán égjük legszebb a „Wisselú”, főleg érdekes alakja miatt. Nagyon divatos a csüngő ágú „Pendula”, kiskertekbe ajánlható a törpe növésű „Glóbus” és a „Minima Glan- za”. Igazságtalan lennék, ha nem hívnám fel a figyelmet a Junipe- nus nemzetségre, amelyek a legkülönbözőbb, legszélsőségesebb termőhelyeken fordulnak elő. Nagyon változékonyak. Földre fekvő néhány centiméteres nagyságtól a fa méretig minden megtalálható köztük. Köztük van hazánk egyik egyetlen őshonos borókája is. A Bükk-fennsíkon természetes körülmények között csodálhatjuk. De ide tartozik napjaink „sztárja” — nem érdemtelenül —, a „Skyrocket”. Szép, keskeny, oszlop alakú. Agai finomak, kecsesek. Lombja szép szürkészöld. Elsősorban kiskertekbe jó, és egyedül is gyönyörű. Hazai faiskoláink gazdag kínálatot nyújtanak örökzöldekből, köztük a Szombathelyi Kertészeti Vállalat, vagy a szintén az ország nyugati felén lévő Silva- nus faiskola. y pénzes Judit Októberi vers Rácz Olivér, külföldön élő magyar költő Október című hangulatos versét idézzük: „ Csak most ne szólj, ne bántsd a csöndet, a néma-néma fáradt istenarcot! Még ködruhában alszanak a völgyek s a vizek mentén álmodok a partok. A tisztás fölött száll az áhítat, zsibbadt derékkal állanak áfák - Őrzik az alvó, elhagyott utat s halk sóhajok tűnt, nesztelen nyomát. De bársonyokat húznak már az égen, s a tüzes kohókban forr a pirkadat, könnycsepp ragyog a rozsdás falevélen, s szellő suhan zúgó fák alatt. Most mondj imát, mert ébred már a nap és kél a fény a vén sziklafalon!” A beféjező két sort lásd a vízsz. 1. és függ. 14. sz. sorokban Vízszintes: 1. A vers utolsó előtti sora (zárt betűk: M, D, R, M, Á, K) 14. Fiatal háziszámyas, 15. Az utca túloldaláról hangosan átszól 16. Szélesebb csík 18. Hazulról ideszállít 19. Hatvan percnyi időegységek 20. Gubós növény 22. Betegség 23. A mélybe 24. A juh hímje 25. A Szovjetunió megalapítója 27.Kézben tart 28. Omszk folyója 29. Törvényes 30. Döntetlen a sakkban 31. Tálalás 32. Ókori nép tagja 33. Jáva egynemű hangzói 35. Egymáshoz tartozó fiú és lány 36. A légnyomás egyik egysége 37. Sertéslak 38. Beszél a kecske 40. A deszka hasadni kezd 42. Női név 43. Gyűlöletet kezd érezni irántam 44. Belgium és Luxemburg gk-jele 45. Az öröklődő tulajdonságok hordozója 47. Valahogy kijön a fizetéséből 48. A német ABC utolsó betűje 49. Kötőszó 50. Amerikai költő (Allan Edgar) 52. Ajtót szélesre nyit 53. Költő (István) 54. Iskolai étkezde 56. Kinyílik 57. Az elmondottakat rosszul hallaná 60. Haza, szülőföld — idegen szóhasználattal Függőleges: 2. Erőd elfoglalá- • sára irányuló harc 3. Könnyezés 4. Balkán-félszigeti őslakó 5. Bakfis része! 6. Ellentétes kötőszó 7. Melyik személy 8. Férfinév 9. Kiváló költő volt (Zoltán) 10. Fedett szekér jelzője 11. Világhírű francia divattervező 12. Bevonat 13. Tova 14. Az idézett vers befejező sora (zárt betűk: L, D, S, V) 17. Tájegység a Marostól délre 20. Hírt levélben közöl 21. Aprókat lépkedve távozik a szobából. 23. Szerencsejáték 25. Csontról húst fogaival eltávoh't 26. Jugoszláv város 27. Épület része 29. Halotti szemfedő 30. Bírósághoz folyamodik 32. Kerti munkát végez 34. Mag földbe juttatása 36. Valahova útját megszakítva megy 39.Mázol 40. A szabadságharc hős tábornoka volt 41. Labda lábban való továbbítása 44. Sivatagi arab pásztor 46. Szétszedte — régiesen 48. Külföldi kalandfilm címszereplője 50. A földtörténeti ókor utolsó szakasza 51. Kerek szám 53. Idősebb fiútestvér 54. Minisztérium névbetűi 55. „A” szebbik nem tagja 56. Bő 58. Ötvenegy — római számmal 59. Szellemi képesség 60. Kettőzve: az egyik szülő megszólítása Báthory Attila
