Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-19-20 / 246. szám

HÍRLAP, 1991. október 19—20., szombat—vasárnap MEGYEI KÖRKÉP 3. Végvári várjáték Az idén is sor kerül Egerben a hagyományos végvári váijáték- ra, a 6. osztályosok vitézi próbá­jára. A Gyermek-Szabadidő­központ ma reggel nyolc órára hívta a résztvevőket a Dobó tér­re. A kkor is készen állnak a szer­vezők, ha rossz lesz az idő, s az ösz- szesereglett gyermekekkel és fel­nőttekkel együtt döntik el, hogy miként alakul a program. Elmarad a fogadóóra Lapunkban már hírül adtuk, hogy Eger két egyéni körzetben megválasztott fideszes képvise­lője, Révész Tamás és Kovács At­tila fogadóórát tart hétfőn a lila iskolában. Azonban ebben az időpontban az intézményben diáknapok zajlanak, s emiatt az esemény egy héttel eltolódik. A Fidesz nem megy Agyagfalvára * Székely nagygyűlést rendez­nek október 19-én a romániai Agyagfalván. A Fidesz országos választmánya ezzel kapcsolat­ban leszögezte, hogy a magyar állampolgárok jelenléte ártalmas lehet külpolitikánk megítélésére. Kijelentik, hogy a Fideszt Agyag­falván senki sem képviseli, sőt tagjaikat és szimpatizánsaikat is arra kérik, hogy ne utazzanak oda. A kárpótlásról a városi televízióban Hétfőn este a szokott időben — nyolc órakor — ismét jelentke­zik az Egri Városi Televízió adá­sa. A híradóban többek között tudósítást láthatnak a volt ötös iskola névadójáról, a gyógy-ide- genforgalomról. A hét témája ezúttal a kárpótlás lesz, a stúdió szakember vendégei a nézők kérdéseire is válaszolnak. Az Itt­hon történt rovatban Antall Jó­zsef látogatásáról számolnak be. K ilenc órától pedig egy fergeteges francia film vígjátékot vetítenek. Irodalmi cukrászda Nemrégiben nyitotta meg ka­puit az egri Kis cukiban az irodal­mi cukrászda. Október 24-én Őszidő címmel mutatkoznak be ismét egri amatőr alkotók. Az esemény délután fél ötkor kez­dődik. Hunyadi lesz a nyolcasból Egy évtizede nyitották meg Egerben a nyolcas számú általá­nos iskolát. A jubileum alkalmá­ból felveszik Hunyadi Mátyás nevét a hétfőn rendezendő ün­nepségükön. A kétnapos rendez­vénysorozaton képzőművészeti és iskolatörténeti kiállítást is szerveznek. A közutakról a miskolci rádióban Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében 2460 kilométer hosszú az úthálózat, és ehhez 760 híd is tartozik. Ezek fejlesztése, kar­bantartása, javítása a Miskolci Közúti Igazgatóság feladata. De nincsenek könnyebb helyzetben a nógrádi és a hevesi utakat keze­lő igazgatóságok sem. Merre épülnek új utak? Milyen a kap­csolat az önkormányzatokkal? Hogyan készülnek a télre? Töb­bek között ezekre a kérdésekre is válaszol a Miskolci Rádió hétfő reggeli vendége, Stoll Gábor, a Miskolci Közúti Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese. A stúdió vendégétől az adás ideje alatt reggel hat órától nyolcig a hallgatók is kérdezhetnek a 45- 510-es ügyeleti telefonszámon. Keresztrejtvényünk nyertesei Legutóbbi keresztrejtvényünk helyes megfejtése: „Ez simoga­tott, ez vert, ez gyúrt belőlem embert.” A rengeteg helyes meg­fejtő közül az alábbi szerencsé­sek nyertek százforintos könyv- utalványt: Krasznai Lászlóné Eger, Torda Péter Gyöngyös, és Lenge Ilona KáL Mai kereszt- rejtvényünk megfejtését kérjük csütörtökig eljuttatni a címünk­re: 3301 Eger, Pf. 23. Törvénytelenül voksoltak Boconádon? Tárgyalás lesz a választási csalás ügyében Lapunkban hónapokkal ezelőtt már foglalkoz­tunk a boconádi választási csalás ügyével. Csak em­lékeztetőül: felmerült a gyanú, hogy a községben tavaly ősszel nem törvényesen választották meg a polgármestert, csupán néhány szavazatnyi különb­séggel lett első Sedon János, s ezzel kapcsolatban főként az szúrt szemet a szavazatszámláló bizottság egyik tagjának, hogy volt, akit többször látott vok­solni, s szerinte volt, aki mások helyett is szavazott. Ez pedig nyilvánvalóan törvénytelen. A hevesi városi ügyészségre meg is érkezett a fel­jelentés, kivizsgálták az ügyet, a megyei főügyész­ség pedig pótnyomozást rendelt el, amely nemrég fejeződött be. Ennek eredményéről a közelmúltban érdeklőd­tünk Hevesen a városi ügyészségen, azonban akkor nem kaptunk érdemi felvilágosítást, a megyei fő­ügyészségre irányítottak. Itt tudtuk meg, hogy a pótnyomozás valóban lezajlott, s ennek alapján a hevesi városi ügyész elkészítette a vádiratot, ma­gyarán vádat emelt az ügyben. Ismét feltárcsáztuk Hevest, ahol az ügyész megerősítette információn­kat. Az is kiderült, hogy a városi bíróság a tárgyalást még nem tűzte ki, annak időpontja még kérdéses, de a közeljövőben sor kerül rá. A tárgyalás nyilvános lesz, az ott történtekről pe­dig természetesen tájékoztatjuk olvasóinkat. Műsoros est Hatvanban Bemutatkozik a Hevesi Napló Jó egy hónapja jelent meg a Hevesi Napló című irodalmi és szellemi környezetvédő megyei folyóirat, amely következetesen továbbviszi az átgondolatlanul megszüntetett országos kisugár­zású Hevesi Szemle értékes örökségét, s arra törekszik, hogy krónikaszerűen — mindenféle pártérdektől függetlenül — rög­zítse, elemezze átmeneti idősza­kunk helyi és országos esemé­nyeit. Méghozzá kizárólag az örök érvényű etikai regulákra fi- gyelmezve. A sajtóorgánum munkatársai fontosnak tartják azt, hogy az ol­vasókkal is találkozzanak, lehe­tőséget adva a beszélgetésre, a vitákra. Először a hatvani érdeklődők­kel találkoznak. Október 22-én, kedden délután öt órakor kezdő­dik az a program, amelynek ke­retében Pécsi István felelős szer­kesztő és Farkas András társ­szerkesztő tájékoztatja a hallga­tóságot a városi művelődési köz­pontban az elképzelésekről, a tervekről, ötletekre, javaslatokra is számítva. Losonczy Ariel, a Gárdonyi Géza Színház művé­sze pedig szemelvényeket ad elő a lapból. Új Misszió — októberben A fogadalom egy életre szól A fogadalom egy életre szól — ez a címe annak az írásnak, mely az Új Misszió című katolikus folyóirat októberi számában egy fiatal tanárnő szerzetesi elhivatottságáról szól. Az interjú szerzője az indí­tékokat kutatja, melyek az elhatározás hátterében állnak. A további­akban tájékoztatják az olvasót az ausztriai hitoktatás rendszeréről, s a kiadó új vállalkozásáról, a Kolping című új katolikus folyóiratról is közölnek ismertetést. Az Új Misszióból értesülhetünk arról is, hogy a Kolping-mozgalom megalapítóját, Adolf Kolpingot október 27-én Rómában II. János Pál pápa boldoggá avatja. A cipészinasból lett ró­mai katolikus pap 1813 és 1865 között élt. Sírja a kölni minorita templomban található. Iparjogvédelmi előadás A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület Heves Megyei Szerve­zete — a műszaki és közgazdasá­gi napok programsorozatában — tapasztalatcserével egybekötött előadást szervez október 21-én, hétfőn Egerben. A rendezvényre a Műszaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Klapka György úti székházában 14 órától kerül sor, amelyen dr. Farkas József jogtanácsos tart előadást A nagy szervezetek lebontásának hul­lámverése az iparjogvédelemben címmel. A rendezvényen szó lesz a vállalatok átalakulásának ipar- jogvédelmi következményeiről, szabadalmak, védjegyek rendes, illetőleg rendhagyó eseteiről, azok értékesítésének, átruházá­sának, s a szabadalmi díj fizeté­sének lehetőségeiről. Mindennap egy kicsivel a Tisza-tó vízszintjét Ha nem jön közbe nagyobb árhullám, végleges a tározó víz- leeresztési terve. Ok­tóber 20. és novem­ber 10. között ebben az esztendőben egy méter 60 centiméter­rel csökkentik a víz­ügyi szervek a Tisza- tó vízszintjét. Az első nap 15 cm-rel, a má­sodikon 5 cm-rel, azt követően pedig a ter­vezett szint beállásá­ig mindennap 10 cm- rel csökkentik a víz­szintet. A leeresztés ideje alatt a zsilipka­puk nyitva lesznek, tehát csónakkal lehet közlekedni majd. Miután a vízleeresz­tés lezajlott, az öblí­tőcsatomákat lezár­ják. A vízi közleke­dés egyébként sem volna lehetséges az alacsony vízszint mi­att. A terv szerint — az időjárás függvé­nyében —jövő év feb­ruárjában kezdik meg újból a tározó feltöltését. Emlékműavatás Recsken A hírhedt internálótábor helyén emlékművet emelt a Recski Szövetség, amelynek tagjai — a meghívottak jelenlétében — október 25-én délelőtt 11.30-kor tartanak avatóünnepséget. A polgármesteri megnyitó után dr. Antall Józse/miniszterelnök mond beszédet, majd Kéri Kálmán vezérezredes, illetve dr. Zimányi Tibor, a Recski Szö­vetség főtitkára emlékezik meg a volt elítéltek sorsáról, tábori életé­ről. Az eseményre — amelynek helyszínére 11.15-ig a faluban lévő vásártérről autóbuszok viszik majd az érdeklődőket — meghívták az egykori internáltakat, a szovjet hadbíróságok által elítélteket (volt Gulag-rabokat), valamint a velük együttérző embereket. Jegyző­klub Péter­vásárán Úgy tűnik, beváltja a hozzá fű­zött reményeket a pétervásárai kezdeményezésre szervezett jegyzőklub, ugyanis már a von­záskörzetükön kívül eső telepü­lésekről is többen jelezték rész­vételi szándékukat. Legközeleb­bi összejövetelüket október 24- én, délelőtt 9 órától tartják a vá­rosi polgármesteri hivatalban. Ezúttal vendégük lesz dr. Bako­nyi József közgazdász, a megyei önkormányzat pénzügyi irodájá­nak vezetője, aki az 1992-es költségvetés elkészítéséhez nyújt segítséget. Szó lesz továbbá a hatásköri törvényről, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényterve­zetről, valamint a közösen igény­be vett, de nem társulási formá­ban működtetett intézmények fi­nanszírozási gondjairól és ezek irányításáról. Várják az ese­ményre a Belügyminisztérium önkormányzati főosztályának munkatársát, s a közalkalmazot­tak szakszervezete képviselőjét is. Emellett lehetőség nyűik arra is, hogy aktuális kérdésekben vé­leményt cseréljenek a jegyzők. Kié lesz a tanműhely? Kerekharaszton található a Hatvani 213. Számú Ipari Szak­munkásképző Intézet tanműhe­lye. Az épület jövőjével kapcso­latos kérdések felvetődtek a leg­utóbbi hatvani önkormányzati ülésen is. Mivel a tanműhely egyelőre a kerekharaszti téesz tu­lajdonában van, meg kell pályáz­ni a leendő vásárlónak. Ezt az is­kola meg is tette, azonban idő­közben kiderült, hogy a pályáza­tot csakis az önkormányzat nyújthatja be. Szinyei Andrástól, Hatvan polgármesterétől meg­tudtuk, hogy a kérdést ismét na­pirendre tűzik az október 31-én esedékes testületi ülésen. Annyi bizonyos, hogy a műhelyre szük­sége van az iskolának, s a vásár­lást az önkormányzat is támogat­ja. A kérdés csupán az, hogy a költségvetésből mikor tudják ki­gazdálkodni az összeget. (Fotó: Perl Márton) Mennyibe kerül a semmi? Akár hiszik, akár nem, levelet kaptam a Hungária Bizto­sítótól Budapestről, amelyben arra szólítanak fel, hogy ne csi­náljak semmit. Ez nem vicc. Idézem: „Mivel az Ön szerződé­sének a dija 1991. évvégéig rendezve van, kérjük, hogy ezzel a csekkűrlappal ne csináljon semmit.” A három részből álló, kétszínnyomásos, finom papírból készült levélnek egy része az Átutalási postautalvány címet viseli. Még annyit: a levél formája kellemes arányú téglalap, aminek a postai díjszabása jelentősen eltér a szokvány méretű levelétől. A papír, a nyomda, a borítékolás, a postai díjmentesítés vajon mennyibe kerülhet? De egyáltalán — ha nem kell csi­nálnom semmit —, minek küldték el? És hány címre érkezett meg ez a teljesen fölösleges és céltalan iromány? Mert ugye, elég sokat szidtuk a régi pártállam-rendszer fölösleges bürokratizmusát (is). Ezzel a mostam „tréfás” megoldással mit kezdjek? Nevetnem kellene rajta, de nem tudok. Keserű a szám íze.- ' (-ár) A bor és a gyom városa Gyöngyös (Folytatás az 1. oldalról) — Hová rakják le a szemetet? — Szeméttelepet kell hozzá keresni. Már az iskolában taníta­ni kellene a szemétszelektálást. Az embereket rá kell bírni vala­hogy. Három hónapja kezdtük el ezt a gyakorlatot. Adihoz képest jól haladunk. — Mi lesz a begyűjtött szemét­tel? — Az elégetését én nem tá­mogatom. Olyan jelentős költ­ségbe kerülne a környezetvédel­mi előírások megvalósítása, amit aligha tudnánk megfizetni. A megoldás a szemét keletkezésé­nek a helyén történő szelektálás. — Tehát gyűjtőkonténer, kü­lönböző rekeszekkel? — Igen. Például a hivatalok hulladéka csupa papír. El lehet a kazánokban égetni. — De a MÉH nem veszi mega papírt. — A vállalkozó viszont meg­veszi. Vagy ha komposztálható az anyag, azt is. — A szemét, az mindig sze­mét? — Nem. Az kincs. Erre a vál­lalkozók is rájöttek. Amikor má­jusban meghirdettük a vállalko­zást, örültem volna, ha ilyen egy is akad. Kiderült, hogy a vállal­kozók versenyeznek egymással. — Mi történik, ha jó magyar szokás szerint az emberek a hul­ladékot csak azért sem abba a re­keszbe teszik, amibe való? — Ezért van szükség az utó­szelektálásra. Az embereket egyik napról a másikra megvál­toztatni nem lehet, ezzel számol­nunk kell. — Nevelhetetlenek az embe­rek? — Megvannak az európai szintű eszközök arra, hogyan le­het az embereket nevelni. A büntetésnek nem vagyok a híve. Érdekeltté kell tenni őket abban, hogy szelektáltan gyűjtsék a sze­metet. Például kommunális­vagy házadó-kedvezménnyel. Meg lehet nézni például Mátra- füredet. Ott bevontunk egy vál­lalkozót. Egy hónap alatt olyan körülmények alakultak ki a köz­területen, amiket már legalább bírálni lehet. — A városban viszont még a belső területeken is akkora a gaz az útkereszteződésekben, hogy az autóból nem lehet látni, jön-e valami az úton. Sokszor az oda kihelyezett konténer takarja el a kilátást. Valóságos életveszély az útra való ráhajtás. — A város zöldterületeinek rendbetételét is elkezdtük. Évente három-négy kaszálást rendelünk el a város egész terüle­tére, a fontossági sorrendet fi­gyelembe véve. Elvileg a háztu­lajdonosoknak lenne a köteles­ségük az épület előtti zöldterüle­tek ápolása. — Az sem akármi, hogy a ren­geteg játszótér ma már inkább szemétdombnak nevezhető. Rossz rájuk nézni. — Valóban borzasztó csúnya állapotban vannak. Meg kell vizsgálnunk, melyik játszótérre milyen szükség van. Azt rendbe kell tenni és gondozni, a többit pedig el kell bontani, a lakosság­gal történő egyeztetés után. — Mintha mi szívesebben épí­tenénk újat, mint hogy a meglé­vővel törődjünk. Nem így látja? — Lehet, hogy korábban ez volt a szempont. Én az ellenke­zőjét tartom: ami megépült, az­zal törődnünk kell. Lehet, hogy ha most ráköltök negyven forin­tot, jövőre nem kell kétezret rá­fordítanom. — A járdáról lépjünk le a köz­utakra! Borzasztó állapotban vannak. Meddig még? — Amelyek a közúti igazga­tósághoz tartoznak, azok fölött mi nem rendelkezünk. Már odá­ig eljutottunk, hogy a Szent Ber­talan utcát rendbe teszik az álta­lános rendezés során. — Miért nem tájékoztatják a lakosságot a tervekről és az ese­ményekről? — Az igaz, hogy hozzám is rengeteg érdeklődő telefonál. Tudomásom szerint egy száraz értesítőlap előkészület alatt van. — Van remény arra, hogy ez a város egyszer, annyi idő után eu­rópai arculatot mutat? — Jövendölni nem tudok. Vannak húsz-harminc éves épí­tészeti bűntények, amik még so­káig meg is maradnak. Ami a vá­ros további fejlődését meghatá­rozza, az a rendezési terv. A vá­ros főépítészével, Eperjesi Lász­lóval jó a munkakapcsolatunk. Az önkormányzat elé terjesztet­tük a fejlesztési terv felülvizsgá­latával kapcsolatos javaslatun­kat. — Mikor lehet itt szép, esztéti­kus parkokat, tiszta járdákat és úttesteket látni majd? — A város költségvetéséből ma még nem sok telik erre a cél­ra. — A privatizáció mennyiben segíthet ezen az állapoton? — Sokat várunk a tulajdonosi szemlélet kialakulásától. Erre már biztató jeleket találunk, pél­dául az új üzletek megépítésénél és a régiek korszerűsítésénél. — Ehhez az is kell, hogy az önkormányzat igényes követel­ményrendszert állítson fel. — Úgy gondolom, ebben nincs hiány. G. Molnár Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents