Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-16 / 243. szám

8. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1991. október 16., szerda Közlekedési tárca Dráguló szolgáltatások A személyszállítás és a postai szolgáltatások, továbbá a víz- és csatornadíjak árának jelentős emelkedésére számíthat jövőre a lakosság — derül ki a közlekedési tárca szerdán ismertetett három­éves gazdaságpolitikai stratégiá­jából. A dokumentum többek között megállapítja: nem halo­gatható a közúthálózat fejleszté­se, hiszen ha akarjuk, ha nem, a gépkocsiállomány növekedni fog. Ha ezt a növekedést nem kö­veti a közutak, autópályák építé­se, az országos közlekedési rend­szer 3-4 éven belül összeomlik - szögezte le Siklós Csaba közle­kedési, hírközlési és vízügyi mi­niszter a szerdán tartott sajtótá­jékoztatóján. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a menetrend szerinti hely­közi tömegközlekedésben részt­vevő 8000 autóbusz 55 százalé­ka nullára leírt roncs. Mivel a je­lenlegi tarifarendszer a fejlesz­tést nem teszi lehetővé, a költ­ségvetés támogatást nem tud ad­ni, jövőre 20-25 százalékkal emelkednek majd a személyszál­lítás tarifái. Ez a helyi tömegköz­lekedésre nem vonatkozik, mivel ott az árak meghatározása az ön- kormányzatok hatásköre. A jelenlegi tarifák mellett a posta sem tud olyan nyereséget képezni, ami a gazdaságos mű­ködést biztosítja. így jövőre akár 30-40 százalékos díjemelés is el­képzelhető. További költségve­tési támogatás nélkül drasztiku­san, 50-60 százalékkal növeked­hetnek a víz- és csatornadíjak is. A tárca akkor lenne viszony­lag nyugodt helyzetben, ha a je­lenlegi évi 25 milliárd forint he­lyett a dupláját kapná a költség- vetéstől. Erre azonban nincs reá­lis lehetőség, az eddigi tárgyalá­sok alapján mindössze mintegy 6-7 milliárd többlet várható jö­vőre. Az útalap bővítése, ha másként nem, a benzinár egyfo­rintos növelésével elkerülhetet­lennek látszik, hacsak nem aka­runk kátyűs, útjelzések nélküli utakon autózni. Jövőre minden bizonnyal megtörténik a Pénzügyminiszté­rium által már közzétett súlyadó bevezetése is, amiből 8 milliárd forintos bevételre lehet számíta­ni. Ezt azonban — mint a minisz­ter elmondta — nem a tárca, ha­nem — fele-fele arányban - az önkormányzatok és a költségve­tés kapná meg. A minisztérium­nak csupán a külföldi tehergép­járművek után járó súlyadó egy része jutna. A tárcához tartozó vállalatok privatizációjáról elhangzott: va­lódi befektetői érdeklődés tulaj­donképpen csak a nyereséges cé­gek — így a Távközlési Vállalat, a Malév és a Hungarocamion - esetében van. A távközlés a mi­nisztérium alá tartozó egyetlen olyan ágazat, amelynek a fejlesz­tése önerőből, költségvetési tá­mogatás nélkül megoldható - szögezte le Siklós Csaba. Bogár Dezső, a minisztérium közgazdasági és privatizációs fő­osztályának vezetője egy kérdés­re válaszolva elmondta: a tárca hamarosan — várhatóan a jövő héten — döntést hoz a Malév pri­vatizációjának ügyében. A dön­tés tulajdonképpen a Malév és a repülőtér kezelője, a Légiforgal­mi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) közötti vagyoni és tevé­kenységi szétválasztásra vonat­kozik majd. Mint ismeretes, a lé­gitársasági és repülőtéri tevé­kenység szétválasztására 1973- ban került sor, ám az akkori hi­bás döntések eredményeként egy sor olyan tevékenység is a Maiévhez került, ami klassziku­san — az ENSZ idevonatkozó rendeletéi szerint is — klassziku­san repülőtéri feladat. Ez év má­jusában a Gazdasági Kabinet már állást foglalt e kérdésben, ám a végső döntést az elhúzódó tárgyalások miatt csak a jövő hé­ten hozza meg az alapítói jogokat képviselő Közlekedési Miniszté­rium. Mint a főosztályvezető hang­súlyozta: tulajdonképpen az 1973-as rosszul végrehajtott döntés korrekciójáról lesz szó. A döntés után azonnal meg­kezdődhet a Malév társasággá alakulása, majd a nemzeti légi- társaság tényleges privatizációja. (MTI) Az elmúlt években a hagyo­mányos hároméves szakmun­kásképzés, majd a szakközépis­kolai és újabban ismét a techni­kusi képzés sokaknak jelentette a kenyeret, a szakmát, az utolsó éveket az iskolában, a kiemelke­dés lehetőségét a családi, társa­dalmi környezetben. Napjaink átalakuló világában megérett a helyzet a szakképzés átalakításá­ra is. Szakmunkásképzőben tanító pedagógusbarátom mesélte, hogy az itt tanulók jelentős része ún. „ingerszegény környezet­ből” kerül ki. A szülők jelentős része nem tud, vagy egyszerűen nem igazán foglalkozik gyerme­kével. Az iskola szociális érte­lemben is igyekszik segíteni. Napjainkban az aggodalom viszont erősödik. Mi lesz ezek után? A hagyományos ipari, mező- gazdasági, termelői struktúrák összeomlottak. Több évtizede ét dolgozókat bocsátanak el. Egy általános összegzésben olvasom, hogy a pályakezdők 20-25 szá­zaléka munkanélküli. A nagy- vállalatok szakemberigénye be­szűkült. A környezetünkben lé­vő hagyományosan magas tanu­lólétszámot foglalkoztató nagy- vállalatok fokozatosan kivonul­nak a képzésből. Az iskolák pénzügyi helyzete jelentősen romlott. A demográfiai csúcs mi­att most még magas a tanulólét­szám. Tovább nehezíti a belső helyzetet, hogy az oktatási prog­ramok, tankönyvek egy része el­avult. Napjainkban, mikor az isko­lák autonómiája kerül előtérbe, sok múlik azon, mennyire segíti ezt a helyi önkormányzat, gazda­sági környezet. Abban is van né­mi tartalék a rosszabb anyagi helyzet ellenére, hogy az iskola- vezetés mennyire használja ki azt, hogy nagyobb szabadsága van, mint bármikor. A gomba A Minaret Bútorbolt október 15-től Egerben a Szarvas téren, a rózsaszínű ház udvarában HARMÓNIA BÚTORBOLT néven újra várja Önöket. A nyitás alkalmából egyes ülőgarnitúrákat, szekrénysorokat, szóló kisbútorokat, elemes konyhabútorokat ÁRENGEDMÉNNYEL árusítunk. Nyitva tartásunk változatlan: 'kedd — szerda — csütörtök — péntek: 9 — 17 óráig szombat: 9 — 12 óráig módra szaporodó felnőttképzési intézmények, szervezetek új for­mái is mutatják, hogy a szakmai át- és továbbképzési rendszerek most vannak átalakulóban. A hagyományos képzés is átalakí­tásra vár. Az utóbbi időkig a szakképzés a nagyvállalati széttagolt szak­mastruktúrához igazodott. Nem átfogó, hanem szűk területen al­kalmazható ismeretekkel ren­delkeznek a szakmailag képzett emberek. Ma viszont már elen­gedhetetlen a több szakmához értés. Az iskolák és a gazdálkodó- egységek között új kapcsolatok vannak kialakulóban. A hagyo­mányos képzési struktúrák is át­alakulóban vannak. Az önkor­mányzat és a vállalatok által fi­nanszírozott iskola mellett válla­lati iskola, iskolatagozat és még számos formára nyílik lehetőség. Talán az egyik ilyen az alapítvá­nyi iskola, ahol a nagyobb, a kis és közepes cégeket, magánvál­lalkozókat, a külföldi szakképzé­si támogatásokat is fel lehetne használni. Valószínűleg tisztán egyik sem fog megvalósulni, ke­veredni fognak a különböző tá­mogatási, finanszírozási lehető­ségek. Ezért is fontos, hogy minél ha­marabb korszerűsítésre kerüljön a szakképesítési rendszer, tör­vényben szabályozottan, az anyagi forráslehetőségek megje­lölésével. Természetesen ez sem oldja meg önmagában a gondo­kat. A középfokú szakképző inté­zetekben az elmúlt évtizedekben nagyon sok tapasztalat halmozó­dott fel. Erre több késztetéssel, nagyobb szabadság közepette - ha rosszabb anyagi környezet­ben is —, de lehet építeni. Azok az iskolák, települések, térségek jutnak előbbre, ahol közös ösz- szefogással, kezdeményezéssel elébe mennek ezeknek a gon­doknak, és nem várják meg a ha­gyományos szakképzés teljes ösz- szeomlását. SMT A privatizáció folyamata Heves megyében Az APEH Heves Megyei Igazgatósága folyamatosan fi­gyelemmel kíséri a privatizációs folyamatot a megyében. A kiskereskedelmi, a vendég­látóipari és fogyasztási szolgálta­tó tevékenységet végző állami vállalatok vagyonának privatizá­lásáról szóló, 1990. évi LXXIV. törvény hatálya alá tartozó válla­latok közül négynél történt in­formációgyűjtés e témakörben. A négy vállalatnál összesen 199 egység tartozott a privatizációs törvény alá. A privatizálást leg­többször az Állami Vagyonügy­nökség kezdeményezte, és több lépcsőben hajtják végre. 1991. szeptemberig 39 egységet hir­dettek meg, ebből ez ideig mind­össze 20 kelt el, ennek közel felé­nél csak a bérleti jogot szerezte meg az új tulajdonos. A 20 egy­ségből 14 a vagyonügynökség ál­tal meghatározott kikiáltási áron talált vevőre, mivel mindegyik­nél csak egy fő jelentkező volt. Öt egységnél a 2-3 jelentkező li­citálása következtében az ajánla­ti ár mintegy 20-30%-kal, egy esetben pedig 90%-kai emelte meg a kikiáltási árat. 18 egység­nél jelentkező hiányában a priva­tizáció meghiúsult. Oka az ese­tek döntő többségében a magas kikiáltási ár volt. A törvény elő­írásainak megfelelően a fenti üz­letek ismételten meghirdetésre kerültek, illetve kerülnek — de lényegesen alacsonyabb (40- 70%-kal csökkentett!) kikiáltási áron. Volt olyan eset, amikor kétszeres árverési fordulóban sem sikerült kiadni az egységeket annak ellenére, hogy a kikiáltási árakat 30-40%-kal csökkentet­ték. A vállalkozásokat gátolja az önkormányzatnak fizetendő ma­gas bérleti díj összege is, mely az új tulajdonost az árverési áron felül terheli. Emiatt várhatóan a kisebb alapterületű egységek iránt lesz több érdeklődő a jövő­ben is. A privatizálás meghiúsulásá­nak okaként említhető továbbá, hogy a kereskedelem, vendéglá­tás területén az utóbbi időben je­lentősen csökkent a forgalom, és az eladásra felkínált üzletek egy része veszteséges. Megjegyez­zük, hogy a leggazdaságosabban működő egységek nagyobb része már a privatizációs törvény ha­tályba lépése előtt átalakult, ez­által csökkentve a privatizálásra kijelölhető üzletek számát. A privatizálás egy másfajta megoldását — miszerint a vállal­kozások átalakulása gazdasági társaságokká külföldi részese­déssel történik — egyre több vál­lalkozás tartalmazza. Az ipari ágba, ezen belül is főképp az élel­miszeripari ágazatba tartozó vál­lalkozások keresik a lehetőséget külföldi vegyes vállalatok létre­hozására, s ezáltal tervezik kül­földi tőke felhasználását külön­böző fejlesztésekre, beruházá­sokra. Van továbbá olyan vállal­kozás, ahol a privatizációs folya­mat esélyei erősen lecsökkentek, vagy csak jelentős állami va­gyonvesztéssel jöhet létre a vál­lalkozás, nagy adósságállomá­nya miatt. Megállapítható az is, hogy a kiskereskedelmi, a ven­déglátóipari és fogyasztási szol­gáltató tevékenységet végző vál­lalati egységek privatizálásánál szinte kizárólag hazai, míg az ipari és mezőgazdasági tevé­kenységet folytató nagyobb vál­lalkozások esetében külföldi tő­ke van nagyobb részben jelen. Ennek oka döntően az, hogy a hazai vállalkozók, vállalkozások nem rendelkeznek a szükséges tőkével, a kedvezőtlen hitelfelté­telek miatt pedig hitelt nem vesz­nek fel. Feltétlenül meg kell említeni a privatizáció létszámkihatását is. A privatizált és új társasági for­mában működő vállalkozások nagymértékű létszámleépítést terveznek, illetve már meg is va­lósítottak. Ennek következtében a munkanélküliség fokozódik, s több száz ember megélhetése bi­zonytalanná válik. Dr. Kovács Sándor az APEH Heves Megyei Igazgatóságának igazgatója Az év végéig 500 darab kis fogyasztású Ford traktor érke­zik hazánkba. Az erőgépek tel­jesítménye 14-41 lóerő; egy ja­pán cég közvetítésével szerzi be a Hermes Ájész. A járművekfo­gadására és javítására még a gépek megérkezése előtt felké­szítették a szanki tsz szakembe­reit. A japán vállalat egyébként 1500 munkaóra garanciát ad a traktorokhoz, és a szükséges al­katrészekből 24 hónapra ele­gendő tartalékot szállítanak. Újabb beszállítókkal kötött megállapodást a Suzuki. A kis­kunfélegyházi Kunplast Műsza­ki Műanyaggyár főleg belső téri műanyag alkatrészeket készít a japán autógyár megrendelésére. A sorozatgyártást jövőre kez­dik. A kalocsai Kaloplasztik Műanyag- és Gumiipari Válla­lat elsősorban gumitömlőket, összekötő tömlőket, csőcsonko­kat és csapokat készít a Suzuki- nak. * Lízingre, illetve devizahitel­re is vásárolhatók a Steyr-trak- torok, amelyeknek Észak-Ma- gyarországon az egri Agroker Vállalat a kizárólagos forgal­mazója. Egerben ma nyitják meg azt a műszaki bemutató- termet, amelyben az osztrák Tissot GmbH teljes áruválasz­téka megtekinthető, a külön­böző szerszámoktól a kisgépe­kig. Ugyancsak teljes alkat­részskálát kínálnak a Liaz-au- tógyár járműveihez. Árversennyel jutott építési te­rülethez Tatabányán az osztrák OMV Handels AG., amely jövő tavasszal meg is nyitja új benzin- kútját. A 7000 négyzetméteres terület megszerzéséért az osztrák cégen kívül az Arai Hungária Kft. és a Shell Interag Kft. ver­sengett. A kikiáltási ár négyzet- méterenként 2000 forint volt, végül azonban 8200 forintos négyzetméterárban kelt el a le­endő benzinkút területe. ...az Élet és Tudomány 1991/34. számában A Vi­lágűr öntisztulása című cikket. Az űrkutatás révén a Föld kozmikus környezetére kiterjedő emberi te­vékenység a világűrben is felvet néhány olyan prob­lémát, amelynek megoldása csupán valamiféle „kozmikus környezetvédelmi szemlélet” elterjedé­sétől várható. Anyagi lehetőségeink azonban nem engedik meg az űrszemét összegyűjtögetését. Egyelőre csak abban bízhatunk, hogy a természet gondoskodik helyettünk a szemét egy részének el­távolításáról. Az 1991/36. számban az emberiség két égető problémájának, a radioaktív hulladékok tárolásának, valamint a globális felmelegedés egy- egy újszerű űrbéli megoldásáról olvashatunk a Nap­ernyő és hulladéktároló című cikkben. A stabil lib- rációs pontok kozmikus hulladéktárolóként szol­gálhatnak, a Föld és a Nap közti instabil librációs pontba pedig besugárzást csökkentő óriás tükrök helyezhetők el. Ha a globális felmelegedés bekö­vetkezik, a Földre érkező napenergia-mennyiséget mesterségesen szabályoznák, a Földet lassan el­árasztó radioaktív hulladékokat pedig űrhajóval fellőnék a stabil librációs pontokba. Az 1991/38. számban megjelent Fák vándorúton című cikkből kiderül: Nagymarosi István Kaliforniában élő épí­tész nem ismer lehetetlent, ha faátültetésről van szó. Különleges gyökérpreparálási eljárása megvé­di a fát az átültetési stressztől. Minden évszakban vállal átültetést, legyen az tölgyfa, olajfa, kaliforniai borsfa, különféle fenyő. Ültetett már át fát elha­gyott olajkitermelő helyeken is, ahol még szaga volt a földnek. Nem csoda, hogy a kaliforniai, magyar származású vállalkozó bekerült a rekordok könyvé­be. ...a Természet Világa szeptemberi számában A természetvédelem kihívása: — a fragmentációcímű cikket, amely a természetvédelem egyik új módsze­rét ismerteti. Az emberi civilizáció gyors terjeszke­désének következtében hamarosan eltűnnek a na­gyobb összefüggő természetes élőhelyek a feldara- bolódás (fragmentáció) következtében. Az ilyen területeken előforduló eredeti növény- és állatfajok védelmére kialakult új tudományág a konzerváció- biológia. Feladata, hogy olyan útmutatásokat ad­jon, amelyek alapján a feldarabolódott táj az erede­ti folytonos élőhely arculatát minél hívebben meg­őrizhesse. ...a Magyar Tudomány 91/9. számát teljes egé­szében. Enyedi György A történelem folytatódik címmel írt bevezetőt az Egy új világrend küszöbén ? című összeállításhoz. Megállapításai akár a követ­kező évtizedekre szóló programnyilatkozat is lehet­ne. A térségünkben lejátszódó világtörténelmi je­lentőségű változások meglepetésszerű bekövetke­zése a társadalomtudományok kudarca. A társa­dalmi folyamatok négy nagy szférában: a környeze­ti, a gazdasági, az ideológiai-kulturális és politikai szférában játszódnak le. A globális környezeti vál­ság a piacgazdaság terméke, s a piacgazdaság öko­lógiai szempontú korlátozása még nagyon kezdet­leges. A történelem jelen erős irányváltozása talán összefügg a generációváltással. Most kopik ki a po­litikai és gazdasági elitből a II. világháború után fia­talon döntési körökbe került nemzedék, és helyét egy jóval fiatalabb, a fogyasztói társadalom nagy válsága idején felnőtté váló nemzedék foglalja el. Á fejlett államok lakossága tömegesen vesz részt a vállalkozásban, lesz tőketulajdonos — miközben a munkásmivolta is megmarad. Az egyéni kezdemé­nyezés, a minőségi teljesítmény válik értékessé a munkafegyelem és a monoton tömegtermelésben való jártasság helyett. A posztmodern gazdaságban megnövekedett az egyén szerepe. Kelet-Közép- Európának ehhez a piacgazdasághoz kellene csat­lakoznia. A multinacionális vállalatok a gazdasági fejlődés fő vezérlői, a nagytőke ma nemzetközi, ezért nem kell félni az ország kiárusításától. A regi­onális integrációk közül a legnagyobb gazdasági­társadalmi összefonódás az Európai Közösség. A nemzeti piac, s ezzel a nemzetállam fontossága hát­térbe szorult. A politikailag kétpólusú világnak vé­ge, de hogy mi jön helyette, még nem lehet tudni. A Föld sokpólusúvá válik. Ez a világ kevésbé lesz biz­tonságos, mint a kétpólusú volt, ám a hidegháború csatazajának elükével talán több figyelem jut a kör­nyezetpusztításra és a fejlődő világ nyomorára. Az összeállításban olvasható még Palánkai Tibor, Vá­mos Tibor, Vajda György, Kovács Jenő és Herczegh Géza írása. A Magyar Tudományán olvashatunk még arról, miként oldják meg a fejlett országokban a nukleáris hulladékok kezelését. A középfokú szakemberképzés átalakulóban Mi lesz a szakmát tanulókkal? Érdemes elo...

Next

/
Thumbnails
Contents