Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-16 / 243. szám
HÍRLAP, 1991. október 16., szerda PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ A vámstatisztika adatai szerint a folyó áron, forintban mért export augusztusban 1-2 százalékponttal magasabb ütemben nőtt, mint korábban (az egy évvel ezelőttihez viszonyítva összesen mintegy 17 százalékkal), az import pedig jóval nagyobb mértékben gyorsult (7-8 százalék- ponttal 56 százalékra). Ennek következtében a vámstatisztika alapján összeállított külkereskedelmi mérleg konvertibilis devizában elszámolt passzívuma augusztus végére 1,4 milliárd dollárra emelkedett. Az export augusztusi gyorsulása a fejlődő és a kelet-európai országok — ezen belül elsősorban a Szovjetunió — irányába következett be, az év egészét tekintve azonban továbbra is a fejlett országok piacán a leggyorsabb a növekedés (dollárban 26 százalék). Az import értékének (tehát nem mennyiségének) nagyarányú emelkedése mögött az energiabehozatal, a fogyasztásicikk- és a gépimport értékének gyors növekedése, illetve más megközelítésben döntően a dollárelszámolásra való áttérés, a piacváltás nyomán bekövetkezett drágulás áll. A vámstatisztikában számba vett importon belül növekvő értéket képviselnek azok a tételek, amelyek a fizetési mérleget nem terhelik. Augusztus végére már együttesen mintegy 700 millió dollárt tett ki a bérmunkához behozott, de exportra még nem került anyag, a lízingelt gépek, a jamburgi gáztörlesztés, a külföldi működötöké tárgyi apportjának és ezek mellett az egyelőre készletre behozott idegen áruknak az értéke. A konvertibilis folyó fizetési mérlegben augusztus végén még az előző havinál (nullszaldó) is kedvezőbb pozíció, az előzetes adatok szerint körülbelül 180 millió dolláros aktívum alakult ki. Ezt magyarázza (a fizetési mérleget nem terhelő importtételek leszámítása mellett), hogy az áruforgalmon kívüli tételek egyenlege továbbra is számottevő és javuló aktívumot mutat. A vállalkozói szféra alkalmazkodási képességének javulására utalnak a vállalkozások bővüléséről és a privatizációs folyamatról szóló információk. Az APEH adónyilvántartásából származó adatok alapján augusztus elején a jogi személyiségű gazdálkodó szervezetek száma az év elejinek közel másfélszerese, 43,4 ezer volt. A nem jogi személyiségű, költségvetési, társadalombiztosítási és az egyéb formában működő szervezetekkel együtt 111,7 ezer gazdálkodó szervezetet tartanak nyilván. Emellett a személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozók száma meghaladta a 377 ezret, a vállalkozási nyereségadó alapján adózó egyéni vállalkozóké pedig a 4000-et. Az év közepétől a pri vatizációs folyamat lökésszerűen felgyorsult. Július és augusztus hónapokban 41 vállalat alakult át gazdasági társasággá, míg a megelőző másfél évben összesen 58. Az 1990 márciusától elfogadott 99 átalakulás tranzakciós értéke 239 milliárd forint volt, 25 százalékkal magasabb, mint a vagyon könyv szerinti értéke. Augusztus végén a vállalati kezdeményezésű egyszerűsített privatizáció beindításával közel ötször annyi (478) volt a folyamatban lévő átalakulások száma, mint az év feléénél. A társaságalapítások esetében az eddig elfogadott tranzakciók száma 104, melyek közel fele külföldi partner bevonásával jött létre. Június óta az előprivatizációs program keretében megkétszereződött az eladott üzletek (515) száma. Az átalakulási és vagyonvédelmi tranzakciók során kivásárlás és apport formájában eddig csaknem 42 milliárd forint összegű külföldi tőke áramlott be. A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint augusztusban — az eddigi tendenciával ellentétben — a lakosság pénzbevételeinek dinamikája a legtöbb tételnél mérséklődött. Messzemenő következtetéseket ebből még nem lehet levonni, mivel a számba vettek köre szűkült, továbbá tavaly ilyenkor is lassult az ütem, de csak átmenetileg. A folyó pénzbevételek nyolc hónap alatt 24,5 százalékkal nőttek. A munkaviszonyból származó jövedelmek csaknem 23 százalékkal haladták meg az előző évit. A mezőgazdasági termékértékesítésből származó bevételek az első nyolc hónapban 13 százalékkal kisebbek az előző évinél. A társadalombiztosítást terhelő lakossági bevételek — és azon belül a nyugdijak — körülbelül 31 százalékkal nőttek. Az emelkedő munkanélküliség hatására a szociális kifizetések 112 százalékkal haladták meg az előző évit. A regisztrált kiskereskedelmi áruforgalom dinamikája hónapról hónapra csökken. A forgalom volumene hét hónap alatt 21 százalékkal volt kisebb az előző évinél. Jelentősen visz- szaesett a piaci felhozatal meny- nyisége is. Az államháztartáson belül a központi költségvetés hiánya augusztus végén 69,5 milliárd forint, az egész évre jóváhagyott mértéknek már a 88 százaléka, a társadalombiztosítási alap hiánya pedig július végén 6 milliárd forint volt. A monetáris folyamatokban augusztusban érdemi változás nem következett be. A hó végi pénzállomány 24,6 százalékkal haladta meg a tavaly augusztusit. E növekedési ütem gyakorlatilag megegyezik a júliusban mért adattal. A jegybanki szabályozás augusztusban sikeresen tudta ellensúlyozni a külföldi nettó pozíciójavulásból származó pénzbeáramlást, mivel a refinanszírozási hitelek alig nőttek, ugyanakkor az MNB erőteljesen növelte a letéti jegyek állományát. A jegybank törekvéseit segítette, hogy az államháztartás jegybankkal szembeni eladósodása augusztusban csökkent, a hiány finanszírozásában nőtt az értékpapírpiac szerepe. A pénzállomány növekedése ennek ellenére — a mintegy 20 százalékosra becsülhető folyó áron számított GDP-emelkedés mellett — magasnak minősíthető, ezért erős pénzszűkítő politikára van szükség. A hitelkamatok augusztusban enyhén továbbemelkedtek, míg a betéti kamatok stagnáltak, miközben a belföldi lakossági és vállalati hitelállomány csökkent. (Tavaly augusztusban a hitelállomány nőtt.) Az ellentmondásos folyamat egyik magyarázata az lehet, hogy a július 1-jén életbe lépő új tartalékszabályozás jövedelemcsökkentő hatását a bankok igyekeznek továbbhárítani. A kamatszintnek az inflációs várakozások csökkentése miatt indokolt mérséklése igen nehéz, ám mindenképpen megoldandó szabályozási feladat. Az idei év első nyolc hónapját — az MNB adatai szerint — az államháztartás tavalyinál nagyobb és a vállalati szféra viszonylag kismértékű nettó eladósodása jellemezte. A lakosság nettó megtakarítása meghaladta az előző két szféra eladósodását. A munkaerőpiaci információk szerint az iparban (a nagyobb vállalatoknál) a foglalkoztatottak számának csökkenése júliusban megállt, a betöltetlen álláshelyek száma stagnál. A nyilvántartott munkanélküliek létszáma ugyanakkor július-augusztusban havi 32-33 ezer fővel növekedett. így augusztus végén a munkanélküliek létszáma már 251 ezer volt; közülük 192 ezren részesültek (átlagosan havi bruttó 7000 forint) segélyben, illetve járadékban. Húszórás előadás- sorozat Tőzsdei ismeretek A gazdasági tevékenység élénkülése, a piac és a pénzforgalom változásai mindig újabb és naprakész ismereteket követelnek a szakemberektől. Az értékpapírok elterjedése szükségessé teszi, hogy megtanuljunk bánni velük, és haszonnal forgathassuk tőkénket. Ehhez kívánunk segítséget nyújtani azzal, hogy egyesületünk Tőzsdei alapismeretek címmel 20 órás előadás-sorozatot indít. A témakörök a következők: 1. A pénz- és tőkepiac szerepe. 2. A tőzsdei résztvevők (a kibocsátók, a befektetők, forgalmazók, az értékpapír-felügyelet, bevezetés és elszámolás). 3. A papírokról általában (részvényfajták, a részvénytársasággá alakulás). 4. Jogi kérdések. 5. Kötvény- és részvényárfolyamok. Az előadók a Magyar Hitelbank, illetve a Bankárképző szakemberei. Az előadásokat 1991. október 24-től november 28-ig heti egy alkalommal, csütörtökön 14 órától 18.10-ig tartjuk Egerben, a TIT-ben. Az előadás-sorozat írásbeli vizsgával zárul, melynek eredményéről bizonyítványt adunk. A legjobb eredményt elérők között 30 db részvényt is kisorsolunk. A hallgatók a hatodik hét egyik napján a budapesti tőzsdén — szakember segítségével — tesznek látogatást. A tanfolyam részvételi dija: 5800 Ft + 1200 Ft jegyzet. Kérem, hogy az érdeklődők október 15-ig szíveskedjenek jelentkezni. Csákvári Antal munkatárs Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Bugát Pál Egyesülete, Eger Heves megye lakónépességének néhány jellemzője A férfiak és a nők számának megoszlása korcsoportok szerint 1990. I. 1. Férfi 159 000 fő = 100,0 Nő 176 000 fő = 100,0 X 79 69- 59- 39 29- 19 Heves megyében Heves megye az ország kisebb megyéi közé tartozik. Területe 3637 km2, az ország területének 3,9%-a. 1990. január 1-jén — a népszámlálás előzetes adatai alapján — hazánk lakónépességének 3,2%-a élt itt. A népsűrűség (fő/km2) 91,9, országosan 111,5. A népesség több mint 43%-a városlakó (a vidéki átlag megközelíti az 53%-ot, az országos a 62%-ot). Megyénk lakónépessége 1990. január 1-jén — előzetes adatok alapján — 334.408 fő volt, 4,6%-kal (országosan 3,1%-kal) kevesebb, mint 1980. év elején. Az elmúlt évtized folyamán a nemek szerinti összetétel a nők javára tolódott el. 1990. év elején 1000 férfira 1105 (országosan 1081) nő jutott, több, mint tíz évvel korábban. A háború okozta férfiveszteség ellenére 1949-ben a nőtöbblet nem érte el a 10%- ot. 1960. évben 6%-ra mérséklődött, 1990. évben közel 11%- ra emelkedett. Ez elsősorban a s T7~a a •• * • •• ** (1 Kitörés jovore* „Kitörés ’92” címmel országos konferenciát szervez november 6-8-án Budapesten a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. A kétnapos szakmai tanácskozáson arra a kérdésre keresik a választ, hogy lesz-e gazdasági kitörés 1992-ben, kilábalhatunk-e a jelenlegi helyzetből? Alapállásuk, hogy a választ csak pártpolitikai szempontoktól, indulatoktól mentes, színvonalas szakmai elemzéssel kereshetik. A vita a következő szekciókban folyik: invesztáció, tulajdonformaváltás — szervezeti változás — management-marketing — piac — vállalkozási stratégia. Előadást tartanak — többek között — Kupa Mihály, Tarafás Imre, Ágh Attila, Pulai Miklós, Rozgonyi Tamás. A konferencia részvételi dija 24.000 forint, jelentkezni lehet a Mentor Mont Szervezőbizottság titkárságán. 1072 Budapest, VII., Dob u. 46/B. Levélcím: 1397 Budapest, Pf. 503. Telefon: 142-4375. Telefax: 131-6075. V Heves Város Önkormányzati Képviselő-testülete (3360 Heves, Tanácsköztársaság tér 3.) pályázatot hirdet zeneiskolai igazgatói állás betöltésére. (3360Heves, Főút 10.) Pályázati feltételek: — felsőfokú szakmai (zenetanári) végzettség — 5 éves zeneiskolai tanári gyakorlat — bérezés jogszabályi feltételek között, megegyezéssel — vezetői pótlék: 5500 Ft. Pályázatnak tartalmaznia kell: — hiteles diplomamásolatot — szakmai életút ismertetését — az intézményre vonatkozó elképzeléseket — erkölcsi bizonyítványt. A pályázatot Heves város polgármesteréhez kérjük henyújtani a közzétételtől számított 15 napon helül. \ Országosan jf 40 évesnél idősebb férfiak növekvő halandóságának a következménye. A nemek korcsoportonkénti megoszlására jellemző, hogy a gyermekek körében a fiúk vannak többen (a 14 éves és fiatalabb korúaknái 1,4%-kal), a 15- 39 éveseknél az arány mintegy azonos, az életkor előrehaladtával emelkedik a nőtöbblet (arányuk a 40-59 éveseknél 52,5, a 60-79 éveseknél 59,0, a 80 évesek és idősebb korúaknái 69,2%). Mindez összefügg azzal, hogy a születési arányszám a fiúgyermekek, a halálozási arányszám a férfiak körében nagyobb. Megyénkben a népesség kor- összetételére az országosnál nagyobb mértékű öregedési folyamatjellemző. A14 évesek és fiatalabbak aránya nemenként közel azonos az országossal, a 15- 39 éveseké kisebb, a 40 éven felülieké, ezen belül elsősorban a 60 éveseké és idősebbeké — mind a férfiaknál, mind a nőknél — nagyobb annál. A gyermekek aránya a lakó- népességből csak Csongrád megyében kisebb, a 60 évesek és idősebbeké Csongrád megyén kívül Békés megyében nagyobb, mint nálunk. Jelenleg 100 felnőtt korúra 67 (országosan 65) gyermek- és öregkorú jut. Ezen belül az arányszám a nőknél több mint 72 (országosan közel 70), a férfiaknál 62 (országosan mintegy 60). Településtípusonként a lakó- népesség nemenkénti megoszlása közel azonos, korösszetétele eltérő. A gyermekkornak aránya a városokban 22%, a községekben 19% (országosan több mint 20, illetve közel 21%). A 15-39 évesek részesedése a városokban mintegy 37%, 5,8 százalékponttal nagyobb, mint a községekben. A 60 évesek és idősebbek részesedése a községekben 23, a városokban 21, illetve 18%.) A megye legkisebb népességű településén, Kisfüzesen pl. a lakónépesség egytizede gyermekkorú, 41%-a 60 éves és idősebb. Geisel Sándor Lengyel bankok privatizálása Lengyelországban ma részvénytársasággá nyilvánítottak kilenc kereskedelmi bankot, utat nyitva a bankok privatizálásának. A kilenc bank korábban a lengyel nemzeti bank regionális fiókja volt, s két évvel ezelőtt már önállóvá nyilvánították a bank- rendszer reformjának első lépéseként. Stefan Kawalec pénzügyminiszter-helyettes szerint a minisztérium a katowicei, valamint a poznani bankokat már 1992 első felében magánkézbe akarja adni, részvényeik 50 százalékának piacra dobásával. A minisztérium azt szeretné, ha a részvények 20 százaléka külföldi befektetők kezébe kerülne. A termelés visszaesésének üteme változatlan A Pénzügyminisztérium Jelentése a gazdasági folyamatok alakulásáról A gazdasági folyamatokról rendelkezésre álló legfrissebb információk megerősítik, helyenként markánsabbá teszik a már korábban jelzett főbb tendenciákat. Eszerint a termelés visszaesésének üteme lényegében változatlan, gyorsul azonban a privatizációs folyamat, és sajnos a munkanélküliség növekedése is. Noha a vámstatisztika szerint augusztusban számottevően gyorsult a behozatal és romlott a kereskedelmi mérleg egyenlege, a külső fizetési mérleg pozíciója változatlanul kedvező. Az állam- háztartásban tovább nőtt a hiány, és feszültségekkel terhes a monetáris szabályozás, az infláció havi üteme azonban csillapodik, és stabilizálódni látszik — ez derül ki a Pénzügyminisztérium összefoglaló íalonfócóhnl oniolu a? óv alcn nvnlp hnnaníánalr (i'i/rlacioi fnlvamatait
