Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-16 / 243. szám
HÍRLAP, 1991. október 16., szerda 7. Francia érdeklődők... A Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, Csen- gery u. 53. meghívására négy lyoni cég látogat Budapestre október 14-18. között. A francia cégek érdeklődési köre a következő: 1. Samuel Roche hevedergyártó cég (ipari célra: biztonsági öv, nehéz ládák emelése, katonai célra). Képviselőt keres, de nyitott minden javaslatra. Angolul beszél. 2. Carrosserie l.ambut-Denat (autóra szerelhető hőszigetelt karosszéria élelmiszer, virág, gyümölcs stb. szállításához). Keres hasonló vagy kiegészítő cikkeket gyártót, vegyes vállalat is érdekli. Angolul beszél. 3. Lumikit-LK (lámpaernyő- és lámpaemyőalkatrész-készitő). Keres importőrt (áruházlánc stb.), licencátvevőt, kiegészítő termékeket gyártó céget. Németül beszél. 4. Besson-Bois (acéllemezek perforálását végzi). Eladni akar. A cégekkel való találkozás megszervezése érdekében kérjük, Futó Tibor űrhoz (telefon: 1-1321339/130) forduljanak. Üzleti kapcsolataihoz sok sikert kívánunk. Mydlo Tamás nemzetközi kapcsolatok vezetője Európa legkorszerűbb traktorgyárát építik Csúcstechnikát ajánlanak — a magyar mezőgazdaságnak Mint lapunkban beszámoltunk róla, a közelmúltban az egri, valamint a Budapesti Agroker Vállalat szervezésében Gödöllőn, a Földművelésügyi Minisztérium Műszaki Intézetében az osztrák Steyr l.andmaschintechnik GmbH gépeiből, eszközeiből tartottak nagyszabású bemutatót az észak-magyarországi térségben gazdálkodó nagy- és kisüzemeknek. Mindezt Pohárnok Pál, a Steyr magyarországi képviselője vezette. Tevékenységükről, elképzeléseikről vele beszélgettünk. — Mi volt a célja ennek a bemutatónak? — Szeretném előrebocsátani, hogy két héten keresztül az ország négy városában: Nyíregyházán, Mezőtúron, most Gödöllőn, valamint Keszthelyen tartottunk hasonló kiállítást, ahol az érdeklődők működés közben is megtekinthették gépeinket. Természetesen az ajánlott traktoraink mellett a Steyr céggel kapcsolatban levő más partnerek is kiállítottak különféle munkagépeket. így példaként említem a váltva forgató ekéket, a boronákat, a műtrágyaszórókat, a pneumatikus zöldségvető gépet, a sárgarépa- betakarítót, a talajmarót, a silózót és ásógépet, amelyet mind láthattak. Tulajdonképpen Magyarországon hét Agroker vállalattal, valamint a szegedi Vidia Kft.-vei van értékesítési kapcsolatunk. — Kérem, mutassa be olvasóinknak Európa egyik leghíresebb gépgyártó részvénytársaságát, a Steyrt. — Kétségtelen, a Steyr az egyik legrégibb márkanév a világon. Ez azzal magyarázható, hogy a múlt század második felében, 1864-ben alapították. Az 1930-as években a Steyr megvásárolta a bécsújhelyi Daimler céget is, amely személyautókat gyártott. Később azután bővítették a grazi Puch- hal is, amely szintén része lett. Tehát még a második világháború előtt létrejött Ausztria legnagyobb magán- vállalata, amely ma 14 ezer embert foglalkoztat. A cég összes évi forgalma 15 milliárd dollár, a termékek 80 százaléka exportra kerül. Manapság a fegyvertől az autóbuszig, illetve a traktorig, a személygépjárművekig sok mindent gyártanak. A Steyr termékei megbízhatóak, csúcstechnikát biztosítanak, és minőségben is állják a versenyt a világpiacon. — Önök Gödöllőn ötféle traktortípust mutattak be. Ezek ma a legkorszerűbbek ? — Mondhatjuk, hogy ez így van, hiszen a létező legmodernebb technikát ajánljuk a nagy- és kisüzemeknek Magyarországon is. Ezek a traktorok hosszú élettartamúak, megbízhatóak, üzemanyag-takarékosak és környezetkímélők. Tulajdonképpen műszakilag több újdonságot tartalmaznak, tervezésüknél az összkerékmeghajtástól az elektronika alkalmazásáig mindent figyelembe vettek. Kiváló szakemberek készítették ezeket is, amely az eredményesség záloga. A Steyr komplett géprendszert kínál. A legnehezebb terepi viszonyok között is használhatóa- kat. Haladó turbótechnikát ajánlunk, amelyek sokoldalúan használhatók. Gépeink az egész vilá gon a legkülönbözőbb éghajlati viszonyok között is sikerrel működtethetők. — Mióta gyártanak traktorokat? — 1947-ben kezdődött ez a tevékenység, sorozatban. Azóta félmilliót adtak el belőle, amelyből 200 ezer jelenleg is működik. Ez is bizonyítja, hogy nemcsak a mai idők, hanem a jövő gépei közé sorolhatók. Az ausztriai St. Valentinban van a mezőgazda- sági gépgyár, ahol jövőre Európa legkorszerűbb traktorgyárát alakítják ki. Igen fontos dolog, hogy rendszerben gondolkozunk, amely azt jelenti, hogy a különböző traktortípusokhoz megfelelő munkagépeket kapcsolhatunk. Ez rendlu'vül lényeges, hiszen ehhez igazítjuk a szolgáltatásokat. Szeretném elmondani, hogy Magyarországon folyamatosan biztosítjuk az alkatrészutánpótlást. Szolnokon és Győrben van raktárunk, ahol egyben márkaszerviz is működik. A céA Steyr-trakto- rok, valamint a hozzájuk kapcsolható munkagépek segítenek mező- gazdaságunk műszaki fejlesztésében lünk az, hogy hosszú távon jelen legyünk Magyarországon annak érdekében, hogy az átalakuló mezőgazdaságnak csúcstechnikát biztosítsunk. Ezt bizalmi kérdésnek is tartjuk. — Milyen finanszírozási lehetőségeket kínálnak vásárlóiknak? —Tudjuk, ismerjük, hogy manapság a magyar mezőgazdasági üzemek komoly anyagi nehézségekkel küzdenek, éppen ezért gépeinket hitelbe, illetve bérleti díjért is megvásárolhatják. A lízing ötéves futamidőre terjed, és 10-15 százalékkal olcsóbb, mint amit más cégek ajánlanak. A másik, hogy nem kérünk közvet(Fotó: Szántó György) len bankgaranciát a vásárláshoz, hanem arról tájékozódunk, hogy a vevő milyen tevékenységet folytat, és milyen az anyagi helyzete. Észak-Magyarországon a Steyr kizárólagos forgalmazója az Egri Agroker Vállalat, amely- lyel immár második éve szoros és eredményes együttműködésben vagyunk. Bízunk abban, hogy gépeink hosszabb távon elnyerik az érdeklődők tetszését, és Magyar- országon is olyan bizalommal lesznek irántunk, mint más országok a világon. Mentusz Károly a suzn#// HEVES wm Egy lap amely a megye minden olvasójához Ne feledje: a legjobb befektetés a HIRLAP-hirdetés! EGER, Baikiczy u. 7. sz. 3301.{PF.:23) T.:36/13-644 Far 38/12-333 SZÓI! Nem várható látványos fordulat A Gazdaságkutató Intézet előrejelzése Az előrejelzések szerint a világgazdaság lassan kijut az 1990- 91-es recesszióból, nálunk azonban a kelet-európai politikai és gazdasági hatások dominálnak. A magyar gazdaságban emiatt egyidejűleg folytatódik a pozitív átalakulás és a válság az év hátralévő hónapjaiban — állapítja meg a Gazdaságkutató Intézet előrejelzése. A gazdaságkutató szakemberek leszögezik: a piacváltás és a vállalkozások bővülése egyenletesen fejlődik, növekednek a lakosság megtakarításai és a külföldi tőkebefektetések, s mindez arra utal, hogy a válságból kivezető út irányába haladunk. Ugyanakkor a gazdasági reálfolyamatok romló tendenciát mutatnak. Magyarországnak a kelet-európai piacok összeszűkülése, illetve az elszámolási áttérés nyomán bekövetkező cserearányromlás ebben az évben mintegy kétmilliárd dollár veszteséget okoz. Szemben a tavalyi csaknem egymilliárdos aktívummal, az év végére a külkereskedelmi áruforgalmi mérlegben egymilliárd dolláros passzívumra kell számítanunk. A fizetési mérleg viszont sokkal kevésbé rosszabbodik: az idegenforgalom, a lakossági valutamegtakarítások és az úgynevezett egyoldalú átutalások nagy aktívuma miatt itt az év végére csak 200- 300 millió dollár hiány várható. Ez a fizetési pozíció lényegesen kedvezőbb az eredeti IMF-meg- állapodásnál. Az 1991-es recesszió a prognózis szerint összességében a korábbi várakozásoknál mélyebb lesz. Az ipari termelés visszaesése számottevően meg fogja haladni a 10 százalékot, ennél kevésbé, de szintén erőteljesen csökken az építőipar és a termelő infrastruktúra teljesítménye, lényegében stagnál a mezőgazdaság termelése, a szolgáltatások néhány területén azonban még kismértékű növekedés is előfordulhat. Mindezt figyelembe véve valószínűsíthető, hogy a GDP körülbelül hét százalékkal lesz kisebb az előző évinél. A belföldi felhasználás az intézet számításai szerint körülbelül 6-7 százalékkal mérséklődik a tavalyihoz képest, a lakosság fogyasztása pedig 6 százalékkal esik vissza. A beruházások 15 százalékkal mérséklődnek, az infláció mértéke pedig 37 százalék körül alakul. Bár a recesszió valószínűleg enyhül, a Gazdaságkutató Intézet megítélése szerint 1992-ben mégsem várható látványos fordulat gazdaságunk alakulásában. A válság egyes jelenségei enyhülhetnek, az átalakulás gyorsulhat, de hosszú átmeneti időszak valószínű, s a válság még nem szűnik meg. A prognózis szerint kelet-európai exportunk visszaesésének mértéke jövőre az ideinél már jóval enyhébb lesz, de a piacok visszaszerzése egyelőre nem valószínű. Bármennyire is reménykedünk a fejlett országokba irányuló export dinamikus bővülésében, ennek mértéke feltehetően nem fogja ellensúlyozni a belföldi és a keleti értékesítés visszaesését. A belföldi kereslet további csökkenése várható, s biztosra vehető a beruházások további mérséklődése is. Összességében továbbra is a termelés enyhe csökkenésére, legjobb esetben stagnálására kell számítani. Az előrejelzés szerint van esély az infláció gyorsulásának elkerülésére, amelynek jövő évi mértékét a Gazdaságkutató Intézet 15-20 százalékra becsüli. Nyitrai Ferencné dr.: Tőke az USA-ból, tőkés Németországból, Ausztriából Külföldi pénz magyar vállalkozásokban A gazdasági válságból kivezető út: a tulajdonviszonyok gyökeres megváltoztatása, a széles körű privatizáció. Ez ma már közhely, amiben minden magyar közgazdász egyetért — azok is, akik korábban az állami és a szövetkezeti tulajdon dominanciája mellett hittek valamiféle gazdasági reformfolyamat sikerében. (Őszintén megvallva, ezek közé tartoztam magam is.) A rendszer összeomlása után a gazdaság új alapokon való felépítése nem képzelhető el a ma rendelkezésre álló hazai tőkével. Ehhez a külföldi pénz, s az ezzel párosuló know-how, esetenként gépi háttér is szükséges. E téren néhány jelentős változás történt már 1989-ben, s folytatódott 1990-91-ben is, hiszen a külföldi tőke előtt korszerű törvények, jogszabályok nyitottak utat. A rendelkezésre álló 1990. évi mérlegbeszámolók szerint az iparban az év végén 1436 magyar vállalkozásban vett részt külföldi tőke. Ez azt jelenti: mintegy 39 milliárd forintnak megfelelő értékű konvertibilis valutát fektettek be magyar ipari vállalkozásba, köztük nagyvállalatokba is. Az építőiparban ebből mintegy 6 milliárd forint értékű külföldi tőke jelent meg, ennek 20 százaléka jutott 439 kis- és középvállalkozásba. Mind az iparra, mind az építőiparra jellemző, hogy a befektetések többségénél a külföldi tőke értéke nem érte el az 1 millió USA-dol- lárt. Az elmúlt 1-2 évben a külföldi tőkések szívesen vettek részt gyorsan megtérülő, rugalmas kisvállalkozásokban, előnyben részesítették az idegenforgalmat és a kereskedelmet. Ez a magatartás a hazai infláció magas szintjét figyelembe véve érthető is. E két gazdálkodási területen együttvéve, 1990 végéig csaknem 1700 külföldi tőkével működő közös vállalkozás volt, köztük 57 kizárólagos külföldi tulajdonban. E téren is a kisebb befektetések a jellemzőek: 1665 vállalkozásban a külföldi alapítói vagyon mindössze 30 százalék, tehát cégenként igen alacsony érték. A külföldi befektetők legnagyobb része Németországból és Ausztriából érkezett, a befektetett tőke legnagyobb hányada viszont az USA-ból. A német és az osztrák részesedés általában alacsony értékű, többségük olyan kisvállalkozásba tette be a pénzét, amely tíz főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, s a kereskedelem vagy a szolgáltatások területén működik. A külföldi tőkével dolgozó kis- és középméretű vállalkozások száma 1991-ben tovább nőtt. A folyamatot erősítette az is, hogy megindult az állami nagy- vállalatok privatizációs folyamata, az ezekről levált kisebb egységekhez pedig több nyugat-európai tőkés cég csatlakozott. Az így létrejött cégek életképességét az biztosítja, hogy a külföldi tőke és az átadott technikai-technológiai tudás párosul a magyar fél szakértelmével, helyzetismeretével. Ami viszont joggal hiányzik sok külföldi befektetőnek: az a vállalkozások sikeres működtetéséhez elengedhetetlen infrastrukturális háttér. Ezért örvendetes, hogy a telefonia, a közlekedés, a banki szolgáltatások területén is egyre több a külföldi cégekkel közös vállalkozás.
