Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-16 / 243. szám
HÍRLAP, 1991. október 16., szerda MEGYEI KÖRKÉP 3. A miniszterelnök nagygyűlése Ma délután fél öttől az egri Kemény Ferenc Sportcsarnokban tart nagygyűlést Antall József miniszterelnök. A találkozó — amelyre minden érdeklődőt várnak — egri programjának része. Képviselői fogadónapok Ma délután 4 és 6 óra között az Északi-telepen lévő „lila iskolában” (Rákóczi u. 48.) képviselői fogadónapot tart Farkas Zsuzsanna a 14. sz. választókerületből. Csütörtökön az MDF Sándor Imre utcai irodájában ugyancsak délután 4 és 6 óra között Mondák Attila, dr. Németh Imre és Szabó Pál várja a választópolgárokat. Történelem, művészet, műveltség Folytatja népszerű sorozatát az egri Ifjúsági Ház, melynek keretében a pedagógusok és a szülők a történelem, a folklór, a népi építészet és az iparművészet kérdéseivel ismerkedhetnek. Pénteken délután 5 órakor „Ég a gyertya ég, el ne aludjék...” címmel a gyerekek iskolai életét mutatja be a népszokások fényében Nagy Katalin pedagógus. Ügyfélfogadás — csütörtökön Ezen a héten megváltozott az Egri Polgármesteri Hivatal ügy- félfogadási napja. Szerda helyett csütörtökön, a megszokott időben várják az ügyes-bajos dolgaikat intéző állampolgárokat a Dobó téri városházán. A következő héten újra visszaáll a régi rend. Görögországi pillanatok Nagy Péter egri fotós, aki a nyáron önálló kiállítással mutatkozott be a közönség előtt, pénteken este 7 órakor diaképeket vetít az érdeklődőknek. A Heves Megyei Fotóklub foglalkozásán, az MMK-ban görögországi élményeit eleveníti fel. Játékos nyelvtan Sok fiatalnak okoz gondot a helyesírás, a szabályok ismeretét feleslegesnek tartják. Az októbertől decemberig tartó kurzuson a résztvevők előtt feltárul a nyelv gazdag világa, törvényeivel pedig játékos formában ismerkednek meg. A hónap végén kezdődő előadás-sorozatra még lehet jelentkezni a Megyei Művelődési Központban. A biokertészet jelentősége Ahhoz, hogy a helyes táplálkozási szokásokat elsajátítsuk, nem mindegy, hogy a húsban szegény, zöldfélékben gazdag élelmiszereink milyen vegyszeres hatásoknak vannak kitéve. Megyénkben is egyre többen termesztenek olyan növényeket, amelyeket nem károsítanak kemikáliákkal. A biokertészeknek nyújt hasznos tanácsokat pénteken este 6 órakor Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban Mezei Ottóné, az Országos Biokultúra Egyesület képviselője. Emlékezés Széchenyire A 200 éve született „legnagyobb magyarra”, Széchenyi Istvánra több megyei oktatási és kulturális intézményben megemlékeznek. Gyöngyösön a Va- chot Sándor Könyvtárban csütörtökön délután 5 órakor irodalmi műsor keretében idézik fel Széchenyi alakját. Közreműködik Sellei Zoltán előadóművész, Vtgh Krisztina (fuvola) és Sze- kula Edina (gordonka). Egy kávé Kopcsiknál Művészetről, magán- és közügyekről beszélget Herczegh István grafikussal Jámbor Ildikó újságíró csütörtökön este 6 órakor Egerben, a Kopcsik cukrászdában. A nyilvános interjúra a művészetbarátokat várják. A házigazda Kopcsik Lajos mestercukrász egy kávéra invitálja a résztvevőket, akik Herczegh István grafikáit is megtekinthetik a helyszínen. Indulatos panasznap Gyöngyösön (Folytatás az 1. oldalról) Ezek után nem meglepő az első kérdés, amit Keresztes György polgármester a tájékoztató után kapott Juhász Miklósáétól: — Tessék mondani, ha ennyire nincs pénze a városnak, miért kellett a szovjet hősi emlékművet lebontani és a Máriácskát visszahelyezni? Mennyibe került ez nekünk? — A lebontás és a visszahelyezés semmivel nem került többe, mint annak idején az emlékmű építése — hangzott a válasz. Majd Keresztes György így folytatta: — Bármennyire is nehéz a város helyzete, bizonyos műemlékek karbantartását vállalni kell. Gyöngyösön, a hajdani tűzvész után szintén sanyarú volt a helyzet, mégis áldoztak ilyesfajta beruházásokra. És bármennyire népszerűtlen döntés vár a képviselő-testületre október végén — mert hogy nem kellemes más zsebében turkálni — ezt a döntést meg kell hozni, a függetlenség érdekében. A válasz után nem sokkal Ju- hászné újból felállt, és írásban kérte a polgármestertől a részletes indoklást. Még annyit mondott: „Ha otthon kevés a pénz, mi nem festményeket vásárolunk, hanem tejet és kenyeret.” A pénztelenség, mint hangulat — vagy inkább, mint „életérzés” nyomot hagyott az egész fórumon. Jelentkezett valaki, és inkább csak szomorúan, mint indulatosan megjegyezte: megérti ő, hogy a városnak kell a pénz, de mi van akkor, ha az emberek nem tudnak fizetni. Egyszerűen csak: nem tudnak. Menjenek segélyért a városházára, hogy kifizessék a városháza által kirótt adót? Lehet, hogy a város szegény — de még szegényebbek az állampolgárai. Nagy Molnár István: — Addig, amíg ilyen szinten szolgáltat az IKLV — vagy Patina Rt., ahogy mostanában nevezik —, addig ne merjenek adót beszedni! Kétszázhúsz köbméter vizet számolnak egy évben egy nyugdíjasra. Hát kérem, én megkérdeztem Boda Miklós képviselő urat, aki a Rolitronnál dolgozik, azt válaszolta, hogy a vállalatuk nem fogyaszt annyit. Számolni se tudnak. Ez röhej! A paprikás hangulatot némiképp csendesítette egy bájos kérés, Balogh Imre terjesztette elő a Batthyány tér 39-es számú ház lakóinak a nevében. — Mi rendben tartjuk a házunk környékét. Már saját fűnyíró gépet is vásároltunk, meg szalonnasütő helyeket alakítottunk ki, megoldjuk a szemétszállítást is valahogy, nem szorulunk az ingatlankezelőre. Nem lehetne ennek fejében eltörölni az adót? (A tudósító közben elgondolkodik. Szegény, szegény „állampolgár”, dolgozik, bizakodik, lám, még fűnyíró gépet is vesznek közösen — és sehogy se sikerül „kiiktatni” a körből az „államot”, hogy végre „polgár” lehessen belőlünk, szabad, nemes, felnőtt ember, nem pedig adóalany vagy szavazó-tényező...) A panasznap hosszú, és már rég nem jut eszünkbe az a szó: közmeghallgatás. Itt mindenki kiönti a szívét, hogy nem viszik el a szemetet, hogy a sarki csehó gusztustalan, odahánynak, oda- piszkítanak a részegek, hogy a piaci virágárus hiába fizet helypénzt, a más városból érkező elfoglalja a placcot. Halk sóhajnak tűnik csak ebben a keserű zsivajban egy tanárnő kívánsága: jó lenne, ha Gyöngyös végre olyanná válhatna, amilyenné a neve is teszi. Hogy gyöngy legyen, kedves, tiszta és szép... Doros Judit Játsszon velünk — péntekig! Kit hívnak meg az Avar Hotelbe? Nagyon sokan szeretnének egy hétvégét eltölteni az Avar Szállóban. Legalábbis ez derül ki a közös játékunkra beérkezett pályázatok nagy számából. Az esélyt mindazoknak megadtok, akik a lapban megjelent négy kis mókust beküldték, illetőleg október 18-ig, péntekig eljuttatják címünkre: Axel Springer-Magyarország Kiadói Kft. Heves Megyei Irodája Eger, Pf.23. 3301. A batáridőt betartó pályázók között október 21-én, hétfőn sorsoljuk ki a boldog nyertest, aki családjával együtt Mátrafü- redcn, az Avar Szálló vendége lesz egy novemberi hétvégén. A sorsolás eredményét lapunk október 22-i, keddi számában közöljük. Mai hevesi döntés Mi lesz a szovjet emlékművel? Mint a híradások már beszámoltak róla, Boross Péter belügyminiszter körlevelet intézett a polgármesterekhez: segítsék elő, kezdeményezzék az önkormányzati testületnél a „régi rendet jelképező műalkotások eltávolítását”, annál is inkább, mert közeledik az 1956-os forradalom 35. évfordulója. Ezért ma délután 2 órára rendkívüli ülésre hívták össze Heves képviselőit, amelyen dr. Hegedűs György polgármester indítványt teijeszt elő. Ennek lényege, hogy lebontanák és áthelyeznék a szovjet katonai emlékművet, illetve levennék az egyik épület faláról a Malinovszkij-emlék- táblát. Az áthelyezés, eltávolítás költségeit az idei költség- vetési tartalékalap terhére finanszíroznák. Csütörtökön alakul A hadirokkant szövetség hatvani csoportja Korábban hírül adtuk már, hogy Hatvanban is megalakul a Magyar Hadirokkantak Szövetségének helyi csoportja. Nos, a tömörülés tagjai szempontjából oly fontos esemény pontos ideje és programja már körvonalazódott. Ennek megfelelően tájékoztatjuk az érdeklődőket és érintetteket, tehát az első és második világháborúk, a nemzeti ellenállási mozgalmak, az 1956- os forradalom érintettjeit, azok közvetlen hozzátartozóit, leszármazottjait, hogy a szövetség alakuló gyűlése 17-én, csütörtökön délelőtt 9 órakor lesz a városháza nagytermében. Itt dr. Pálos Frigyes plépost és Szinyei András polgármester mond üdvözlőbeszédet, majd dr. Leskó Ferenc alelnök tájékoztatóját követően alakul meg és választ vezetőséget a szövetség helyi szervezete. (Fotó: Perl Márton) Széchenyire emlékeztek a GMSZ-hen A legnagyobb magyarra, gróf Széchenyi Istvánra emlékeztek tegnap az egri Gép- és Műszeripari Szakközépiskola diákjai és pedagógusai. Felidézték munkásságát, s illusztrálandó, hogy a gróf mennyire kötődött a lovakhoz a Petró-tanya lovasai tartottak bemutatót. Az iskolában — annak ellenére, hogy elsősorban műszaki érdeklődésű tanulói vannak — az ünnepséget megelőzően is sokat foglalkoztak Széchenyi Istvánnal, a délutáni vetélkedőn ugyanis 105-en versenyeztek, hogy ki ismeri jobban életét. Itt a CSÉB-M Az Állami Biztosító eddigi legnépszerűbb ajánlataiként tartják nyilván a CSÉB-biztosí- tásokat. Ezekkel — különböző díjfokozatokban — hazánkban három és félmillióan rendelkeznek. Sajnálatos, hogy az infláció folyamatosan elértékteleníti a CSÉB-ekbe egybegyűjtött szolgáltatásokat. Miután ennek megváltozására rövid távon nem lehet számítani, ezért az Állami Biztosító új CSÉB-formát bocsátott ki, amely ezzel is számol. Az új biztosítás a CSÉB-M — a CSEB-Multitrend —, amely megtartja értékét. Ezt jelentette be tegnap, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján Jeager Lászlóné, az Állami Biztosító személybiztosítási üzletágának igazgatója. Kifejtette, hogy a CSEB-M háromfajta szolgáltatást tartalmaz: élet-, baleset- és betegségbiztosítást. Ez utóbbit hatvan éves korig adják. Kidolgozásánál számítottak arra is, hogy a biztosítottak munkanélküliség esetén nehéz helyzetbe kerülnek. Ebben az esetben a CSÉB csökkentett díjjal és szolgáltatásokkal érvényben maradhat. Az új formát október 1. óta köthetik, és 1993. márciusától évről évre bővítik szolgáltatásait, úgy, mintha bankban helyezték volna el a pénzt. Hasonlóan nőnek majd a dijak is. Ez a mechanizmus megakadályozza a szolgáltatások elértéktelenedését. Hogy mit jelent ez az ügyfeleknek? Jeager Lászlóné rámutatott, hogy a családoknak a növekvő dijak minden évben körülbelül azonos terheket jelentenek, miután azok a bérekhez hasonlóan nőnek majd. A szolgáltatások forintban kifejezett értéke viszont emelkedni fog. A legfontosabb azonban, hogy ezek nem vesztik el értéküket. Az is elhangzott, hogy az eddig kötött CSÉB-biztosításokat sem mondja fel az Állami Biztosító. A választást teljesen az ügyfélre bízzák. Arra viszont felhívták a figyelmet, hogy az infláció még a CSÉB 150-es forma szolgáltatásait is gyorsan elértékteleníti. Ha VÁB, akkor... Vagyonátadás — új formában Gépek, személyek „górcső” alatt Csökkent a halálos balesetek száma Az országos felmérések, tapasztalatok szerint az elmúlt egy év során csökkent a munkavédelmi fegyelem. Ennek okai között szerepel az új gazdasági társaságok alakulása, a tapasztalatlanság, a gépek elöregedése és a korábban ezzel a területtel foglalkozó szakemberek elbocsátása a vállalati szférából. Az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség megyei vezetőjétől, dr. Göcző Gézától szűkebb hazánk tapasztalatai felől érdeklődtünk. A szakember elmondta, hogy az eltelt háromnegyed év során csökkent a balesetek száma az előző esztendők hasonló időszakához képest. Eddig körülbelül ezer, valamilyen hiányosságot vizsgáló ellenőrzést végeztek. Ezek során gépeket, berendezéseket és személyeket vettek „górcső alá”. Ahol hiányosságokat tapasztaltak, felhívták a figyelmet az alapvető biztonsági feltételek betartására. Súlyosabb esetben helyszíni bírságot róttak ki, ilyenekre több mint 30-szor került sor. A veszélyesebb, és általában több balesetet adó egységeknél soron kívüli vizsgálatokat tartottak, valamint egy országos célellenőrzés keretében nézték, biztonságosak-e a munka- körülmények. Figyelmük elsősorban a hegesztés biztonság- technikai feltételeinek betartására, az anyagmozgatással kapcsolatos tevékenységre, illetve a túlmunkára és pihenőidőre irányult. Törvény mondja ki az egyes — állami tulajdonban lévő — vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adását, egy kormány- rendelet pedig arról intézkedik, hogy ennek lebonyolítása szűkebb környezetünkben a Heves Megyei Vagyonátadó Bizottság feladata. A VÁB tehát annak rendje-módja szerint megkezdte működését, tizenegy tagja gondoskodik arról, hogy a megfelelően előkészített és a szükséges dokumentumokkal alátámasztott ügyleteket a törvényes keretek között bonyolítsák le a felek. Erről szólt tájékoztatójában dr. Renn Oszkár, a bizottság vezetője: — Tevékenységünk során számos döntést kell hoznunk — mondta. — így az egyes vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba, illetve használatra való átadásáról, s az ezekkel kapcsolatos viták esetében, de hasonlóan döntenünk kell az egyes vagyontárgyak, elsősorban az ingatlanok forgalmának engedélyezéséről. Feladatunk továbbá az igazolások kiadása arról, hogy az érintett vagyontárgyak az önkormányzatok tulajdonába kerültek. — Milyen szakembergárda biztosítja a döntések alaposságát? — Különböző területek szakemberei tevékenykednek a bizottságban, mint például az egyes minisztériumok megbízottjai. A közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztert képviseli például Dér Béla és Kun Ferenc, a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztérium megbízottja V. Szabó Ferenc és Sebestyén József, míg a népjóléti miniszter képviseletében Reisz István tevékenykedik a VÁB-ban, a közüzemek szakmai szövetsége Demeter Bélát bízta. meg ezzel a feladattal. Részt vesz még a bizottság munkájában dr. Venczel Katalin, Mester László, dr. Estefán Géza és dr. Illés Endre. — Miként történik az egyes vagyoni ügyek bejelentése és intézése? — A bizottság a BAZ-Heves Megyei Köztársasági Megbízott Területi Hivatala mellet működik, az egri Kossuth Lajos utcai megyeháza „C” épületében, ahová személyesen, telefonon, illetve telexen juttathatják el a vagyonátadással kapcsolatos igényeket. Hétfőtől péntekig kereshetik fel az érdekeltek a bizottságot, 10-től 16 óráig. De külön félfogadási ideje van minden szakterületnek, így a bizottság vezetője, illetve helyettese — Láng András — minden hétfőn, szerdán és pénteken 14.30 és 16.30 között áll az ügyfelek rendelkezésére. A műemlékvédelmi szakértő szerdánként, a köz-, illetve vízügyi és közlekedési ügyek szakembere keddenként, a természetvédelmi szakértő pedig hétfőnként — 14 és 16 óra között — tart fogadóórát. — Mennyiben ismertek már a megyében a vagyonátadással kapcsolatos teendők? — Számos bizonytalanság tapasztalható az ügyintézésben, ezért is gondoltunk arra, hogy október 18-án reggel 9 órától tájékoztatót és konzultációt tartunk a megyeházán a helyi ön- kormányzatok vezetői, illetve képviselői részvételével. (-?)
