Heves Megyei Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-11 / 213. szám

KIZÁRTÁK A TSZ-BŐL A SIROKI ERDÉSZT (5. oldal) HEVES MEGYEI EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1991. SZEPTEMBER 11. SZERDA HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA II. ÉVFOLYAM 213. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT Egy lap, amely a megye minden olvasójához szól! LEGYEN ELŐFIZETŐNK! Megyénk más gazdálkodóegységei­hez hasonlóan sok gonddal küszkö­dik mostanában a bélapátfalvi ce­mentgyár is. Míg régebben kilomé­teres sorban álltak a cementre vára­kozó teherautók a gyár előtt, a nyá­ron már rövidebb termelési szünetre kényszerült a vállalat a készletek felhalmozódása miatt. A közelmúlt­ban pedig, amikor a munka már is­mét beindult, kisebb tűz ütött ki az egyik részlegben. Probléma van te­hát bőven, s nemcsak a gyárban, nemcsak Bélapátfalván, hanem az egész térségben. Körzeti összeállítá­sunkat lapunk ötödik oldalán olvas­hatják. (Fotó: Perl Márton) Hatástanulmány Recskről A tárcák nem kívánnak erős jogosítványokat a területpoliti­kával foglalkozó Országos Terü­letfejlesztési Tanácsnak, a me­gyei önkormányzatok viszont annál inkább. A Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Mi­nisztériumban tegnapi sajtótájé­koztatóján azt is megemlítették, hogy Hevesben hatástanulmány készül a recski ércbánya újbóli megnyitásáról. Az újrahasznosí­tás környezeti és területi hatásait a Mátra-Bükk üdülőkörzettel összhangban vizsgálják. Új gyógyszer a trombózis ellen Egyedülálló lehetőségeket kí­nál a szív- és érrendszeri betegsé­gek gyógyításában az az új ve­gyüld, amelyet másfél évtizedes kutatómunkával fejlesztettek ki a Gyógyszerkutató Intézet mun­katársai. Az új vegyületből ké­szülő gyógyszer a trombózist okozó, a véralvadásban kulcs­szerepet játszó Trombin nevű anyagra hat. A minap az egyik legnagyobb amerikai multinaci­onális gyógyszergyártó cég meg­vásárolta a találmány licencjo­gát. Fórum az önprivatizációról Az önprivatizációs modell működése volt a fő témája annak a fórumnak, melyet a Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság rendezett tegnap Budapes­ten, az Építők székházában. A rendezők elsődleges céljuknak tekintették, hogy az önprivatizá­ció első szakaszában résztvevő mintegy 300-350 vállalat vezető beosztású szakembere számára részletesen ismertessék az önpri­vatizáció működését, s az átala­kulás előkészítéséhez szükséges gyakorlati tennivalókat. Thaiföldi vizit Göncz Árpád köztársasági el­nök tegnap a Parlamentben fo­gadta Suchinda Kraprayoon tá­bornokot, a thaiföldi szárazföldi haderő főparancsnokát, aki ka­tonai küldöttség élén a Magyar Honvédség vezérkari főnökének meghívására hivatalos látogatá­son Magyarországon tartózko­dik. Magyar—-francia szerződés Ma párizsban Francois Mit­terrand francia köztársasági el­nök és Antall József jelenlétében Jeszenszky Géza magyar, illetve Roland Dumas francia külügy­miniszter úja alá a magyar- francia szerződést az Elysée-pa­lotában. Gyöngyösön az átlagosnál könnyebb munkához jutni Nem szociális háló, térkép készül a Mátraaljait Utoljára a háború előtt végeztek hasonló — bár kisebb léptékű — komplex szociális felmérést, mint amilyet most Gyöngyösön is elkezdtek — állítja Tóth Attila, a helyi csa­ládsegítő központ igazgatója. Vele beszélgetünk arról a vizsgálatról, amely feltehetően kideríti, hol vannak „prob­lémás’' helyek, körzetek a városban, s segítséget is nyújt egy hatékonyabb szociális védőháló megalkotására. (Egyelőre felejtsük el, hogy azon bizonyos háló szövéséhez kevés a helyzetfelismerés: pénz is kéne, sok...) — Megkerestük Szalai Júliát, a Magyar Tudományos Akadé­mia Szociológiai Kutatóintézeté­nek osztályvezetőjét, és megkér­tük, vállalja el a vizsgálat szak­mai irányítását, módszertani ko­ordinációját — mondja Tóth At­tila. — Örömmel megtette, annál is inkább, mert az ő intézetük jö­vőbeli terveinek is része lesz egy ilyen felmérés, tapasztalatokban tehát nemcsak mi gazdagodunk majd. Ugyanakkor azt is javasol­ta, ha elkészülünk az intézményi felméréssel — ez lesz az első sza­kasz —, lássunk neki a lakosság „szondázásának”, tehát egy mé­lyebb és hosszadalmasabb, inter­júkon alapuló tanulmány meg­szerkesztésének. — Lesz ennek valamiféle kéz­zelfogható, konkrét és hasznosít­ható eredménye, vagy egyike lesz azon paksamétáknak, amin a szakemberek „elcsemegézget­nek”, mindenféle következmény ésa„ köznép ”számára látható to­vábbfejlődés nélkül? — A vizsgálathoz tartozik egy olyan döntés-előkészító tanul­mány elkészítése, amely az ön- kormányzat számára alternatí­vákat dolgoz ki a szociális munka terén. Az a véleményem, hogy nemcsak a „szocpol” csoportnak lesz szüksége átfogó felmérésre, hanem hamarosan az élet többi területén — gazdaságban, kör­nyezetvédelemben, egészség­ügyben stb. — is jelentkezik az ilyen igény. Most elsősorban in­tézményi felmérést végzünk: az önkormányzathoz tartozó szo­ciális intézmények — gyámügy, nevelési tanácsadó, ideggondo­zó, kórház, iskolák, óvodák — rendelkeznek adatokkal, amiket fel tudunk használni. (Folytatás a 3. oldalon) 400 millió dolláros exporthitel-garancia Japánra számíthatunk Japán kész közép- és hosszú távú pénz­ügyi támogatást nyújtani Magyaror­szágnak, és a két or­szág számos kulturá­lis témában is konk­rét együttműködési programokat valósít meg. Antall József kedden, négynapos japán tárgyalásainak befejeztével, sajtóér­tekezleten ismertette megbeszéléseinek eredményeit. Antall Józsefet és kíséretének tagjait kedden fogadta Aki- hito uralkodó, majd a miniszterelnök Mija- zava Kiicsi volt mi­niszterelnök-helyet­tessel találkozott. (Mijazava a napok­ban jelentette be, hogy indulni szeretne a japán kormánypárt elnöki címéért.) Ez­után került sor a nemzetközi sajtóér­tekezletére. (Folytatás a 2. oldalon) Honvédelmi, jogi és kulturális kétkedésekre Egy határozatot kap Göncz Árpád Az Alkotmánybíróság ked­den délelőtt tartott teljes ülésén — többnapos tárgyalás és az ille­tékes közjogi méltóságok meg­hallgatása után — közbenső dön­tésével egyesítette a köztársasági elnök jogállásával és hatásköré­vel kapcsolatos indítványokat. Mint ismeretes, a közelmúlt­ban az igazságügy- és a honvé­delmi miniszter, valamint az Or­szággyűlés kulturális bizottsága különböző indítványokkal for­dult az Alkotmánybírósághoz. Az igazságügy-miniszter kérdése arra irányul, hogy a köztársasági elnök sérthetetlenségére vonat­kozó alkotmányi rendelkezés csak az elnök életének, testi ép­ségének védelmét jelenti-e, vagy ennél tágabban értelmezhető, azaz kiterjeszthető az államfő becsületének és méltóságának fokozott büntetőjogi védelmére is. A honvédelmi miniszter indít­ványában azt tudakolja: milyen hatáskör illeti meg az államelnö­köt, az Országgyűlést, a kor­mányt és a honvédelmi tárca ve­zetőjét a hadsereg irányításával kapcsolatosan? Kulin Ferenc, az Országgyűlés Kulturális Bizott­ságának elnöke — a bizottság ne­vében — pedig a rádió és a televí­zió elnökhelyetteseinek kineve­zése körüli jogi problémákkal kapcsolatban kért alkotmányér­telmezést a testülettől. Az Alkotmánybíróság a had­sereg irányítására vonatkozóan alkotmányi rendelkezések több­napos vitája után arra az állás­pontra helyezkedett, hogy mivel a köztársasági elnök jogkörével kapcsolatos indítványok között szoros összefüggés van, ezért in­dokolt azokat együttesen tár­gyalni, s az indítványokra egy ha­tározatban válaszolni. Az Alkot­mánybíróság erről a döntéséről az indítványozókat és az illetékes közjogi méltóságokat írásban ér­tesíti. A testület a szeptember 16-i teljes ülésén a közjogi mél­tóságoknak ismételten lehetősé­get biztosít a témával kapcsola­tos álláspontjaik kifejtésére. Az Alkotmánybíróság ezt követően hozza majd meg határozatát. Tanács a Heves megyeieknek: éljenek a Start-hitellel Eddig csak a tökeszomj töredékét elégíthették ki Az elmúlt időszakban — főleg a rossz tájé­koztatás miatt — sokféle ellentmondó infor­mációt lehet hallani a Magyar Vállalkozás- fejlesztési Alapítványról. Hogy mi a valós helyzet? Ennek tisztázására, a lehetőségek ismertetésére rendezett találkozót tegnap délelőtt Egerben, a Technika Házában az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara Heves megyei képviselete. Az érintettek közvetlen párbeszéd formájában Foss György ügyvezetőtől, valamint dr. Baranyai György jogtanácsostól értesülhettek az ala­pítvány feladatáról, a támogatások lehetősé­geiről. A konzultációt megelőzően lapunk mun­katársa a két említett vezetőtől kért nyilatko­zatot. — Sok mendemonda kelt szárnyra az ala­pítványról. Betölti-e eredeti rendeltetését? — Szeretnénk leszögezni, hogy az alapít­vány létezik, működik. Ezért is örülünk a mai találkozásnak, hiszen az Észak-magyaror­szági Gazdasági Kamarával szoros kapcso­latban vagyunk, segítjük tanácsadó tevé­kenységét. Három fő működési területünk van. Az egyik tőkebefektetés olyan vállalko­zásokba, amelyek más vállalkozásokat segí­tenek. Aztán van az alapítványi hitel, amely­nek a folyósítása az utóbbi időben leállt. En­nek oka az, hogy a hatmilliárd forintot, amely rendelkezésünkre állt, kihelyeztük a vállalkozóknak. Be kell azonban vallanunk, hogy ez az igénylők tökeszomj ának csupán a töredékét elégítette ki. Reméljük, hogy né­hány hónapon belül, amikor a visszafizeté­sek folyamatossá válnak, ismét folyósítha­tunk hitelt. A harmadik, amit szeretnénk megemlíteni, a kezdő vállalkozók támogatá­sa, amelyre most is van lehetőség. (Folytatás a 3. oldalon) Pénzkereső célokra is Hol „laknak” a kormányhivatalok? A kormány legutóbbi ülésén egy felmérés megkezdéséről döntöttek a miniszterek, mely­nek keretében számba veszik a kormányhivatalok elhelyezésére szolgáló épületeket, felmérik ezen ingatlanok értékét. A mi­nisztériumok elhelyezésének a mainál racionálisabb módját ke­resik. Elképzelhető olyan meg­oldás, mellyel e hivatalok jobb körülmények közé kerülnének, s az általuk most „lakott” értékes épületeket idegenforgalmi és más „pénzkereső” célok szolgá­latába lehetne állítani. Egy kon­cepció szerint mindez még az ál­lamkasszát is bevételhez juttat­ná. A vizsgálat — melyet a fővá­rosi önkormányzattal együttmű­ködve folytatnak majd — várha­tóan októberre fejeződik be, s eredménye a kormány elé kerül. A belvárosi épületek a világkiál­lítás esetleges megrendezésekor már felújítva, új funkciójukban működhetnének. Az Országgyűlés elfogadta Magánközj egyzőség Tegnap az Országgyűlés őszi ülésszakának negyedik ülésnap­jára került sor. Ézen a T. Ház folytatta a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényja­vaslatnak az elmúlt héten meg­kezdett általános vitáját, majd később az elnöklő Szabad György szavazásra bocsátotta a törvényjavaslatot, amelyet az Országgyűlés 181 igen szavazat­tal el is fogadott. A napirend szerint az ülés a szövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatos egyes ideiglenes sza­bályokról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott. Este, nem sokkal fél hét után az Országgyűlés — ellenszavazat és tartózkodás nélkül — elfogad­ta a közjegyzőkről szóló tör­vényt. Ezzel a képviselők vissza­állították a magánközjegyzőség intézményét. * A plenáris ülés befejezte mun­káját. Vita a moszkvai palotán Nincs megállapodás a KGST-vagyon sorsáról Nem jött létre megállapodás a KGST-vagyon sorsáról — tájé­koztatta az újságírókat Kádár Béla külgazdasági miniszter ha­zaérkezése után a Ferihegyi re­pülőtéren, tegnap. Kádár Béla Moszkvában a KGST Likvidációs Bizottságá­nak elnökeként folytatott meg­beszéléseket. A vitatott kérdés a 39 millió rubel értékű KGST-pa- lota sorsa. Továbbra is jelentősek a nézeteltérések, s a KGST Fel- számolási Bizottságának man­dátuma szeptember 26-án lejár. így már csak 15 nap van hátra, hogy a volt KGST-tagországok a közös vagyont elosszák egymás között. A vagyon legjelentősebb ré­szét a moszkvai palota képviseli, s ezzel kapcsolatban a szovjet fél úgy véli, hogy a vagyon a moszk­vai önkormányzat tulajdonát ké­pezi. Néhány nappal ezelőtt már fel is szólították a lengyel és a csehszlovák nagykövetet, hogy ruházza át a ráeső részt az épü­letből. Magyarország részesedé­se egyébként 10 százalék.

Next

/
Thumbnails
Contents