Heves Megyei Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-11 / 213. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. szeptember 11., szerda Felvették a baltiakat Észtországot, Lettországot és Litvániát tegnap felvették az Eu­rópai Biztonsági és Együttmű­ködési Értekezlet tagjainak sorá­ba. A moszkvai emberi dimenzi­ós konferencia hivatalos megnyi­tója előtt tartott rövid ceremóni­án az elnöklő Hans-Dietrich Genscher német külügyminisz­ter köszöntötte a helsinki folya­mat három új államát. Velük együtt így már 38 ország képvi­selője vesz részt a moszkvai ta­nácskozáson. Bécsi tüntetés A bősi vízerőmű befejezése és üzembe helyezése ellen tiltakozó tüntetést rendeztek tegnap Bécs- ben, a csehszlovák nagykövetség épülete előtt osztrák és külföldi környezetvédők. Megmozdulá­suk része volt a tíz országban azonos céllal szervezett nemzet­közi tiltakozási nap eseményso­rozatának. Nagyméretű transz­parensen a több tucatnyi bécsi tüntető a bősi beruházás abbaha­gyását és környezetkímélőbb csehszlovák energiapolitika be­vezetését követelte. Jelcin nélkül az EDU-konferencia Borisz Jelcin orosz elnök nem vesz részt az Európai Demokra­tikus Unió ma kezdődő, három­napos tanácskozásán Párizsban —jelentették be Moszkvában. A részvétel lemondását az elnök hazai hivatalos teendőivel indo­kolták. Jelcint Galina Sztarovoj- tova népképviselő, a demokrati­kus reformok bizottságának tag­ja fogja „helyettesíteni”. Horvátországi harcok Eszéken egy polgári személy életét vesztette, ketten megsebe­sültek a tegnap hajnalban és reg­gel végrehajtott tüzérségi táma­dás következtében. Tovább tar­tanak a harcok Kostajnicán, Okucaniban pedig tűzvész pusz­tít. Zadar mellett, a légitámasz­pontnál — mint kedden közölték — hétfőn életét vesztette két ka­tona, amikor rutinellenőrzést vé­geztek egy autónál, s az autóba helyezett pokolgép felrobbant. A szerkezet akkor lépett műkö­désbe, amikor a katonák felnyi­tották a csomagtartót. Wömer az orosz atomhatalomért A NATO-nak Manfred Wör- ner főtitkár szavai szerint nincse­nek ismeretei arról, hogy az au­gusztusi moszkvai puccs idején ártalmatlanná tették-e a szovjet atomfegyverek bevetéséhez szükséges kódokat. Egy cuxha- veni rendezvényen Wömer kije­lentette továbbá, a NATO azt szeretné, hogy a szovjet atom­fegyvereket Oroszország terüle­tén összpontosítsák. Walesa — európai ENSZ békefenntartók - EK Lech Walesa lengyel köztársa­sági elnök tegnap javasolta, hogy hozzanak létre az ENSZ kereté­ben olyan békefenntartó erőket, amelyek Európában gyorsan be­avatkozhatnának a jugoszláviai­hoz hasonló helyzetekbe. Walesa a Le Monde című francia napi­lapnak adott interjújában hang­súlyozta: „Azonnal beavatkozni képes nemzetközi erőket kell lét­rehozni, amelyek ütközőzónát alkothatnának a jugoszláv típusú válságok esetén, hiszen ezek megszaporodására lehet számí­tani.” Magyarország támogatása politikai felelősségünk és érdekünk Helmut Kohl német kancellár üzenete a magyar néphez „Németország politikai felelőssége, hogy tá­mogassa Magyarországot, s a térség más reform­államait az Európába való hazatérésükben” — hangsúlyozta Helmut Kohl német szövetségi kancellár abban az üzenetében, amelyet Magyar- ország polgáraihoz intézett abból az alkalomból, hogy két évvel ezelőtt, 1989. szeptember 10-én nyíltak meg Magyarország nyugati határai az ak­kori NDK állampolgárai előtt. A Ferenczy Éuropresshez eljuttatott üzenet így hangzik: „Magyarország kedves polgárai! Ma van má­sodik évfordulója annak, hogy az Önök országa megnyitotta a magyar-osztrák határt az egykori NDK-beli németek menedéket kereső ezrei előtt. Magyarország ezzel a bátor tettével kiütötte az el­ső követ abból a falból, amely Németországot az emberek akarata ellenére évtizedeken át megosz­totta. Az Önök országa mindezzel jelentős mérték­ben hozzájárult Európa megosztottságának le­küzdéséhez, s — ma már tudjuk — megadta a jelt a kommunizmus felszámolásához Európában. A határ megnyitása, amelyet az akkori miniszterel­nök Németh Miklós, és külügyminisztere, Horn Gyula hajtott végre, nekünk németeknek annak a folyamatnak a kezdetét jelentette, amely 1990. október 3-án, szabad önrendelkezés alapján, Né­metország állami újraegyesüléséhez vezetett. So­ha nem fogjuk elfelejteni a magyar nép barátsá­gának ezt a nagyszerű bizonyítékát. Politikai felelősségünkhöz tartozik, hogy min­den erőnkkel támogassuk az Önök országát, egy­ben Közép-, Kelet- és Dél-Európa többi reform- államát az Európába való hazatérésükben. A szabadság és a béke, az igazságosság és a szabad önrendelkezés valamennyi európai nép otthoná­vá avatja közös kontinensünket. Minden európai érdeke, hogy a magyar népet, csakúgy, mint közép-, kelet- és dél-európai szomszédait ne csak tanácsokkal, hanem tettek­kel is segítse a szocialista piacgazdaságra való át­térésben. Ehhez az is hozzátartozik, hogy ne ma­radjon sokáig zárva az Európai Közösségek ajta­ja azok előtt a reformállamok előtt, amelyek megfelelnek a tagság feltételeinek. Minden támogatásunk — az 1989. szeptember 10-i történelmi tettre való tekintettel is — a ma­gyar népé és dr. Antall József miniszterelnöké, akihez igen szoros szálak fűznek. Németország vállalja a reá háruló felelősséget. u> Baráti üdvözlettel: Dr. Helmut Kohl’' Japánra számíthatunk (Folytatás az 1. oldalról) — Nem kérjük adósságaink átütemezését, hanem olyan pénzügyi konstrukciók kialakí­tását kérjük, amely lehetővé te­szi, hogy adósságainkat folya­matosan vissza tudjuk fizetni — hangsúlyozta a nemzetközi sajtó képviselőinek Antall József. Szólt a japán Eximbank hitelke­retének kiterjesztéséről, a 400 millió dolláros exporthitel-ga­rancia újabb két évre történő megadásáról és arról, hogy Ja­pán elvi készségét mutatta ma­gyar élelmiszerek harmadik or­szágokba, a Szovjetunióba és az egyes köztársaságokba irányuló szállítására. A magyar miniszterelnök saj­tóértekezleten is, akár eddigi előadásain, tárgyalásain jelentős időt szentelt a globális kérdések­nek, az európai válságok, a jugo­szláv helyzet elemzésének. — A japán partnereink megértik, hogy Magyarország külpolitiká­jában, külgazdasági stratégiájá­ban az Európai Közösségre te­kint — mondta, ugyanakkor is­mét aláhúzta Magyarország sok­irányú kapcsolódását. — Elköte­lezettségünk az európai integrá­ció és a transzatlanti kapcsolat mellett nem jár együtt Japán ki­rekesztésének szándékával, Eu­rópa és Észak-Amerika mellett Japánnak is szerepet kell játsza­nia Közép- és Kelet-Éurópa ügyeiben — mondta. Röviden kitért a három kelet­európai ország agrárkivitelével kapcsolatos francia aggályokra, de — mint mondta — Németor­szág, Olaszország, Nagy-Britan- nia és mások is támogatják a kö­zös piaci társulási szerződésün­ket, amely Antall József remé­nyei szerint még ez évben bizo­nyára sor kerül. (A közös piaci külügyminiszterek a minap nem tudtak megállapodni a három kelet-európai országnak nyúj­tandó kereskedelmi könnyíté­sekről). Kérdést kapott a miniszterel­nök a jugoszláviai helyzetről, az egyik japán újságíró az iránt ér­deklődött, mekkora lesz a Ma­gyarországra nehezedő nyomás, ha Nyugat-Európa esetleg Jugo- szlávia-ellenes megtorló intéz­kedéseket hoz. Antall József válaszában el­mondta, hogy a genfi konvenció értelmében Magyarországnak jogi és emberiességi kötelezett­sége a róluk való gondoskodás, és ehhez az ENSZ menekültügyi főbiztosságának és különböző országoknak a támogatását kér­jük. Antall József a jugoszláv vál­ságról szólva hangsúlyozta, hogy az alkotmányon kívül álló, ellen­őrizetlen hadsereg folytat had­műveleteket szoros együttműkö­désben a szerb gerillákkal, a cset- nikekkel. A szerb nacionalisták, akik nem ismerik el az ország belső határait, a kommunizmus utolsó bástyái Kelet-Európábán. Antall József és a kormánya küldöttség a négynapos zsúfolt program után mintegy lazítás­ként szumoversenyt tekintett meg, majd az esti órákban vissza­indult Európába. A miniszterel­nök Tokióból Párizsba érkezik a francia-magyar alapszerződés aláírására, onnan pedig Stras- bourgba, az európai parlament székhelyére. Vizsgálat a „731-es egység” ügyében Hosszú habozás után a tokiói hatóságok úgy döntöttek, hogy elrendelik annak a 35 csont­váznak a radiológiai vizsgálatát, amelyet 1989- ben találtak a metropolis egyik lakónegyedé­ben, és amelyekről feltételezhető, hogy kínai hadifoglyok csontvázai, akiken a japánok a má­sodik világháború alatt biológiai kísérleteket végeztek — jelentette az AFP francia hírügy­nökség a japán fővárosban szerzett értesülések­re hivatkozva. A csontvázakat azon a helyen találták építke­zési munkálatok során, ahol 1945-ig a japán császári hadsereg orvos-egészségügyi iskolája állott. Erről az iskoláról köztudott, hogy falai közt is működött a „731-es egység”, amely ar­ról vált hírhedtté, hogy biológiai kísérleteket végzett kínai hadifoglyokon. Maga az egység állandó jelleggel Harbinban állomásozott (Északkelet-Kína). Számlájára ír­ható több mint háromezer kínai hadifogoly ha­lála, akiket — kísérleti célból — elviselhetetlen hőségnek vagy légnyomásnak tettek ki, illetve kolera- és pestisbaktériummal oltottak be. Most ismeretessé vált, hogy a japán egészség- ügyi minisztérium több ízben is kérte a szóban forgó városrész hatóságait, semmisítsék meg a csontvázakat, miközben nem volt hajlandó ny ilvánosságra hozni a „731-es egységéről bir­tokában lévő dokumentumokat. A japán okta­tási minisztérium által engedélyezett tanköny­vek egyike sem említi ezt a hírhedt egységet. Erőszakos okolvivo Az illetékes Indiana állambeli bíróság háromhetes vizsgálat és a hétfői kétórás meghallgatás után úgy döntött, hogy hivatalosan vádat emelnek a volt profi ne­hézsúlyú ökölvívó világbajnok, Mike Tyson ellen. A 25 éves amerikai bokszolónak egy 18 éves hölggyel szemben alkalma­zott nemi erőszak és testi kény­szer vádjával kell szembenéznie. Az eset júliusban történt, amikor Tyson vendégként működött közre egy fesztiválon, amelynek keretében helyi szépségkirálynő- választást is tartottak. Tyson ügyében egy hattagú bí­róság folytatott vizsgálatot. A vádemeléshez legalább öt es­küdtnek kellett úgy döntenie, hogy elegendő bizonyíték gyűlt össze Tyson ellen. Amennyiben a felhozott összes vádpont bizo­nyítást nyer, a kutyaszorítóban lévő bokszolót akár 63 évi bör­tönbüntetésre is ítélhetik! Jeszenszky Géza Moszkvában Számolni az új államok érdekeivel is A nemzeti kisebbségek jogai­val kapcsolatos korábbi kötele­zettségvállalások megvalósulá­sának folyamatos nyomon köve­tését szorgalmazta tegnap Je­szenszky Géza az Európai Iliz- tonsági és Együttműködési Érte­kezlet (EBÉÉ) humanitárius kérdésekkel foglalkozó moszk­vai konferenciáján. A magyar külügyminiszter a tanácskozás nyitónapján elmondott beszédé­ben vázolta a Magyar Köztársa­ságnak az európai együttműkö­dés fejlesztésével kapcsolatos ál­láspontját. Magyarország rendkívül nagy hangsúlyt helyez a nemzeti ön- rendelkezés biztosítására, és ja­vasolja, hogy a moszkvai konfe­rencián alaposan vitassák meg e jog, illetve az emberi jogok és a demokrácia kapcsolatát, dolgoz­zanak ki kötelezettségeket az ezen a téren mutatkozó problé­mák megoldási módjairól, figye­lembe véve a jelenlegi és a jövő­beni feltételeket — hangsúlyozta a magyar külügyminiszter. Az augusztusi puccsra, illetve a jugoszláv válságra utalva leszö­gezte: még határozottabban ki kell állni a hadseregek fölötti po­litikai ellenőrzés mellett. Olyan formulát kell találni, amely sze­rint a felek kötelezik magukat, hogy belső konfliktusaik megol­dására nem használnak fegyve­res erőt — hangoztatta. Jeszenszky Géza ezután ki­emelten beszélt a nemzeti ki­sebbségek jogaival kapcsolatos kötelezettségekről. Hangsúlyoz­ta, hogy folyamatosan és körül­tekintően kell áttekinteni ezek teljesítését, számolva a konti­nensen megjelenő új államok és az államiságukat visszaállító or­szágok érdekeivel is. Erőfeszíté­seket kell tenni ezen közép- és kelet-európai országok belső és regionális sajátosságaik mind na­gyobb figyelembevételére. Ezen erőfeszítéseknek arra is kell irá­nyulniuk, hogy az ottani nemzeti kisebbségeket közvetlenül érintő kérdések megoldásába őket is bevonják — mondta a magyar diplomácia vezetője. Jeszenszky szerint feltétlen szükség van az emberi dimenzi­ókkal összefüggő mechanizmu­sok erősítésére. Ezzel kapcsolat­ban szorgalmazta, hogy mind szélesebb körben alkalmazzák független szakértők szolgálatait. Képviselőként is tisztelték Meghalt Lo Bello Hatvanhét éves korában meghalt Concetto Lo Bello, a legismer­tebb olasz játékvezető. Lo Bello harmincéves pályafutása alatt (1944-től 1974-ig fújta a sípot) legendás hírnévre tett szert szigora és hozzáértése révén. 329 alkalommal vezetett első osztályú mérkőzést az olasz bajnokságban és nemzetközi mérkőzések sorát a legnagyobb tornákon. Egyike volt a világ legismertebb játékvezetőinek, aki habo­zás nélkül hozta meg a legkeményebb ítéleteket is a pályán. Lo Bello — miután felhagyott a játékvezetéssel — politikai pá­lyára lépett: szülővárosában, a szicíliai Siracusában volt városi ta­nácstag, majd parlamenti képviselői helyre is megválasztották. Fia, Rosario Lo Bello szintén élvonalbeli játékvezető az olasz bajnokság­ban. A Goszbank helyett Szövetségi Alap A szovjet Goszbank (azaz a központi bank) szerepét már a legközelebbi időszakban felvált­ja a Szövetségi Alap — közölte a TASZSZ, hozzátéve: a Gosz­bank funkciói gyakorlatilag már teljes egészében átkerültek a füg­getlenségüket kikiáltó köztársa­ságokhoz. Minderről Georgij Matyuhin, az oroszországi központi bank vezetője számolt be a szovjet bank- és pénzügyi rendszer re­formjával foglalkozó genfi kon­ferencián. A Szövetségi Alap azon szö­vetségi köztársaságok központi bankjait fogja össze, amelyek a „rubel-zónanan” maradnak. A Szövetségi Alaphoz csatlakozó pe foí nzugyi szervezetek vezetőiből :og állni az alap vezető szerve, amelynek feladata lesz egyebek között ellenőrizni a köztársasá­gok közötti kölcsönös valuta- és pénzügyi kapcsolatokat. A pénznyomás az Oroszor­szági Föderáció központi bank­jának a feladata lesz. Emellett a köztársasági központi bankok­nak is jogukban all saját rubelt, vagy — ha úgy akarják — saját fi­zetőeszközt nyomtatni. Ebben az esetben a Szövetségi Alap meghatározza a valuták ingado­zásinak lehetséges mértékét. Matyuhin szerint a rubel kon­vertibilitásának kérdését a köz­társaságok önállóan is megold­hatják. A FAO szerint Végveszélyben a trópusi erdők Másfélszer gyorsab­ban irtják a trópusi er­dőségeket, mint tíz évvel ezelőtt — közölte Wa­shingtonban vasárnap vészterhes hangon Edu­ard Szauma, az ENSZ Élelmezési és Mezőgaz­dasági Szervezetének (FAO) vezérigazgatója azonnali nemzetközi ösz- szefogást sürgetve a kör­nyezetpusztítás megállí­tására. Évente 10,8 millió hektár trópusi erdő tű­nik el bolygónk felszíné­ről — áll a FAO-nak ab­ban a jelentésében, amelyet a témának szentelt, és amelyet a szeptember 17. és 26. között Párizsban tartan­dó világkongresszus elé terjesztenek. Jelenleg annyi trópusi erdő kiir­tása fenyeget, amekkora Washington állam, vagy Ausztria, Hollandia és Dánia együttes területe. „Belátható időn belül azt kockáztatjuk, hogy eltékozoljuk a kék boly­gó fejlődéséhez szüksé­ges legalapvetőbb forrá­sok egyikét” — véleke­dett Szauma. Napjainkban a Föld 20 százalékát, kb 2,97 milliárd hektárt borít trópusi erdőség. A FAO az erdőirtás legfőbb okát a növekvő szegény­ségre vezeti vissza: a né­pek termőföldhöz akar­nak jutni. Jellemző adatnak tartják, hogy 1981-90 között az irtá­sok 40 százaléka Latin- Amerikában, 30 száza­léka pedig Európában történt. A legveszélyeztetet­tebb trópusi erdők az Andokban, Amazóniá- ban, Brazília atlanti partvidékén, Indonéziá­ban, Madagaszkáron, a Fülöp-szigeteken, Tan­zániában és Guineában találhatók. A pusztítás feltartóztatására és a környezet kímélésére a FAO még 1985-ben ak­ciótervet dolgozott ki közösen az ENSZ-szel és a Világbankkal. Ed­dig 86 ország csatlako­zott hozzá, közülük 24- en pedig nemzeti akció- programot is foganato­sítottak. Brazília például új törvényeket alkotott a trópusi erdők védelmé­ben, Kolumbiában pe­dig 20 millió hektárt új­ból a bennszülött lakos­ság ellenőrzése alá von­tak.

Next

/
Thumbnails
Contents