Heves Megyei Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-05 / 208. szám

HÍRLAP, 1991. szeptember 5., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 3. Felvétel a Hevesi Állami Zeneiskolába A Hevesi Állami Zeneiskola felvételt hirdet az 1991/92-es tan­évre előképző, hegedű, gordon­ka és rézfúvós tanszakra. A fel­vételi vizsga szeptember 6-án, pénteken délután 2 órától 6 órá­ig tart. Országos segélyakciót szervez az SZDSZ A Szabad Demokraták Szö­vetsége, tekintettel az egyre sú­lyosbodó horvátországi harcok­ra s a menekülők növekvő szá­mára, országos segélyakciót hir­detett. Azzal a kéréssel fordul­nak az állampolgárokhoz, hogy a rászorulók számára élelmiszert, gyógyszereket, kötszereket, illet­ve az ezek vásárlásához szüksé­ges pénzösszegeket juttassák el az egri területi irodába (Eger, Széchenyi u. 18.). A pénzadomá­nyokat a Postabank alábbi szá­mára lehet utalni: 219-98-636- 021-03989-7007, Jugoszláv se­gély címszó alatt. Az adomány az adóalapból leírható. Egészségvédő tanfolyam Gyöngyösön A gyöngyösi Mátra Művelő­dési Központ játékos láb- és tar­tásjavító tornát szervez óvodá­sok és kisiskolások részére 3-tól 10 éves korig. A heti kétszeri, keddi és csütörtöki foglalkozá­sokon olyan gyakorlatokat sajá­títhatnak el a gyerekek, amelyek a láb és a hát izmait erősítik. A kurzus ideje három hónap. A megbeszélés és egyben az első foglalkozás időpontja szeptem­ber 10-én délután fél 5 órakor lesz a művelődési központban, ahol már most is kaphatnak bő­vebb felvilágosítást az érdeklő­dők. V éradónapok a megyében Az egri városi Vöröskereszt ma és holnap Hevesen önkéntes véradónapot szervez. Szeptem­ber 10-én a hatvani Vöröskereszt Petőfibányán, 11-én a gyöngyösi szervezet a Gagarin Hőerőmű­ben tart véradónapot. Dzsesszbalett­tanfolyam Hatvanban A Hatvani Városi Művelődési Központ művészitorna-tanfo- lyamot indít az óvodások és kis­iskolások részére, amelyre szep­tember 10-ig jelentkezhetnek az érdeklődők. Ugyancsak eddig várják az iskolások jelentkezését a dzsesszbalett-kurzusra, amely­nek foglalkozásai heti egy alka­lommal lesznek. A felnőttek számára aerobik- délutánokat tartanak, a középis­kolások és az általános iskolások felsőbb osztályosai részére pedig húszórás klasszikustánc-tanfo- lyamot szerveznek, amelyekre ugyancsak szeptember 10-ig le­het jelentkezni.--------------------------------^ É szak-magyarországi Tüzép Vállalat egri telep Eger. Kistályai út Nálunk is Bramac cserép kedvezményes vásár, 130 m2 feletti vásárlás esetén 12.000 Ft kedvezmény vásárlási utalvány formájában. Csak szeptember 30-ig! Patatta LaUakartmla Smon Eger, Kistályai út V- .....________1_________J T ámogatás a tejtermelés korlátozásáért Továbbra is gond van a tejjel. A túltermelés okoz feszültsége­ket országszerte, mivel az eszten­dő eltelt részében a tavalyi egy főre jutó kétszáz literrel szem­ben, 160 literre mérséklődött a fogyasztás. A termelők ezért azt vállalták, hogy ebben az évben 15 százalékkal korlátozzák a ter­melést. Sajnos, a fogyasztás to­vábbi csökkenése miatt azonban ez csak részben éri el a célját. Mindezt mérlegelve a kor­mány június 27-én megjelent rendeletében egyszeri támoga­tást biztosít azoknak, akik korlá­tozzák a tejtermelést. A rendelet lényege az, hogy azok, akik idén december 31-ig saját tulajdo­nukban levő tehenet vágásra vagy exportra adják, és vállalják, hogy három évig a tej értékesíté­sét nem növelik, illetve a tehén- állományt szinten tartják, igé­nyelhetik a darabonkénti tízezer forintos összeget. Ez, esetben az évi 4500 literes átlag tejtermelést kell figyelembe venniük. Akik az említett egyszeri tá­mogatást igénylik, azoknál el kell különíteni a kistermelői, illetve a vállalkozói kategóriát. Ugyanis a nagyüzemek, illetve a vállalko­zók önadózás formájában kér­hetik a támogatástaz APEH-nél. A kik viszont nem tartoznak ebbe a körbe, azok a tejfeldolgozó és tejfelvásárló szervezetnél, szű- kebb hazánkban a Heves Megyei Agrár-érdek védelm i Sző vétség­gel közösen igazolhatják ki az igénylés jogosságát. A minisztertanácsi határozat magyarázatára, a lehetőségekre mutattak rá tegnap délelőtt Eger­ben, az Agrár-érdekvédelmi Szövetség székházában szerve­zett találkozón. Ezen a kisterme­lők, a vállalkozók, a nagyüze­mek, továbbá a megyénkben te­vékenykedő Közép-magyaror­szági és Borsod Megyei Tejipari Vállalat illetékesei vettek részt. Kállay László, a szövetség fő­munkatársa tájékoztatta az egy­begyűlteket, majd a felmerült kérdésekre, felvetésekre adtak választ az említett témakörben. Új pavilonok Heréden A herédi önkormányzat a helyi szolgáltatások javítása érdekében beépíthető telkeket juttat a vállal­kozóknak. A pavilonok közül egy már el is készült, s egy fagyizóval lett gazdagabb a falu. Ezt követően virágbolt, cipőjavító, fodrászat és vetőmagbolt nyűik a közeljövőben. (Fotó: Perl Márton) Ajándékot kapott a gyöngyösi Mátra Múzeum Ausztráliából. Ä kellemes meglepetés szerzője Hangay György volt, aki 31 példányból álló anyag­gal lepte meg az intézményt, amikor hazalátogatott. A gyűjtemény érdekessége, hogy javarészt erszé­nyes emlősökből áll — ezekből Európában egy sem honos. Kaptak például repülőrókákat és mókust, kuszkuszt, fakúszó kengurut, sőt „tazmán ördögöt” is. Ez utóbbi arról nevezetes, hogy a legnagyobb ma élő erszényes ragadozó. A dolog szépséghibája csupán annyi, hogy a nagyközönség számára nem élvezhető a gyűjte­mény: az állatok úgy vannak preparálva, hogy csak tudományos vizsgálódásokra alkalmasak. Igaz, szakmai szempontból mindenképpen értékes anyagról van szó. Talán még visszatérnek... Létszám­csökkentés kőbányáinknál Az ország kőbányáinak idei termelése várhatóan a tíz eszten­dővel ezelőttinek legfeljebb a ne­gyedét érheti el. A zúzott kő piaci eladásának szűkülése hazánk északi részének bányáinál is ér­ződik. A franciákkal közös kft.-vé alakult területi nagyválla­lat — amelyhez a Heves megyei üzemek is tartoznak — az elmúlt hónapokban részmunkaidős foglalkoztatás bevezetésével próbálta „kivédeni” a termékei iránt csökkent érdeklődést, ám — mint utóbb kiderült — a szük­ségmegoldás kevésnek bizo­nyult. Már a tevékenység radiká­lisabb visszafogása is elengedhe­tetlen, ha tetszik, ha nem: lét­számcsökkentéshez kellett kez­deni. Borsodban 115, Hevesben mintegy 50-60 embert érint a kényszerű intézkedés. Nemcsak fizikai, hanem szellemi dolgo­zóktól is meg kell válniuk a bá­nyáknak, hogy működőképessé­güket megőrizhessék. Az Északkő Kft. azonban bi­zakodik. Remélik a vállalatnál, hogy például az útépítések, vas­úti munkák nagyobb) ütemű foly­tatásakor visszakerülhetnek majd a vállalathoz azok is, akik most az elbocsátottak közé ke­rülnek. S tulajdonképpen még a cég „karcsúsítása” sem egészen napjainkban történik, a tervek szerint „csupán” a negyedik ne­gyedévben kerül sor a létszámle­építésre. Ártalmas lehet az egészségre Ne vásároljanak házalótól húst! A Gyöngyösi Polgármes­teri Hivatal a napokban olyan jelenségről értesült, amely rendkívül veszélyes le­het a városban a lakosság egészségére. Tekintettel ar­ra, hogy az üzletelést folytató személyek ismeretlenek, szükségesnek tartják a la­kosság széles rétegének tájé­koztatását. Több bejelentés szerint a lakásokba idegenek csenget­nek be, hogy olcsó húst kí­náljanak megvételre. Ne vá­sároljanak ebből, mert an­nak származása ismeretlen, állatorvosi vizsgálás nélkül kerül értékesítésre, s így az egészségre ártalmas lehet! Kérik a lakókat, ha ilyet ta­pasztalnak, haladéktalanul értesítsék a rendőrséget. „Legjobb szociálpolitika a jó gazdaságpolitika” (Folytatás az 1. oldalról) — Véleményem szerint egy kórház finanszírozása bizonyos prioritási lista alapján valósítha­tó meg. Érvényes ez a rekonst­rukcióra is, amiben súlyos teher hárul a helyi városvezetésre, ha­bár nem függetleníthető a me­gyei irányítás szándékától gon­doskodáskészségétől. Éppen ezért kívánom felhívni a figyel­met a közös teherviselés gondo­latkörére, gyakorlatára, amit én az önkormányzatok szövetkezé­sében, összefogásában tudok igazán elképzelni. Az élet való­ságából tovatűnt már a jótéko­nyan osztogató miniszter bácsi álomképe! Helyébe lépett az or­szág helyzetének parancsoló rea­litása, az általános romlás. Ez azonban nem zárja ki, hogy a már emlegetett prioritás alapel­véhez igazodva tárcánk a követ­kező, 1992-es esztendőben ne támogatná a folyamatban lévő kisebb-nagyobb rekonstrukció­kat az ország különböző tájegy­ségein. De megismétlem: a gyor­sabb és a jövőben is előre vivő út az önkormányzati szövetségeké! — Hatvannál egy kicsit megál­lapodva, nem mehetünk el szó nélkül a helyi egészségügyi szak- középiskola diákjainak problé­makörénél, ami bizonyára érvé­nyes minden azonos intézmény­re, létezzenek azok a Dunántúlon vagy az Alföldön. Kérdésem: mit remélhetnek az ilyen középfokú iskolába járó leányok, ha befeje­zik tanulmányaikat? Lesz elhe­lyezkedési lehetőségük ismerete­ik hasznosítására? Továbbá: egész dolgos életüket ápolónő­ként, nővérkeként kell leélniük, vagy pedig alkalomhoz jutnak oly tekintetben, hogy bekapcso­lódhatnak a felsőfokú oktatásba, s kifejezetten a gyógyító, ember­mentő munka letéteményeseivé legyenek? — Én nem látom annak aka­dályát, hogy az egészségügyi szakközépiskolások, akik eddig úgynevezett „középkáderként” kerültek a gyógyítás, az életmen­tés szolgálatába, egyetemi szin­ten tanulhassanak tovább. Per­sze ennek is megvannak az alap- feltételei, továbbá figyelemmel kell lennünk a „túltermelés” ve­szélyére. Meg kell mondjam: ez megint olyan probléma, amely csak akkor oldható fel, ha a köz­bülső akadályokat leküzdjük. Mindenesetre egyik napról a má­sikra nem oldható meg a kérdés, mert strukturálisan változtatni kell az egészségügyi szakközép- iskolákon, ami szoros összefüg­gésben van a tárca anyagi helyze­tével, lehetőségeivel. — Miniszter úr! Beszélgeté­sünk zárásaként a népes család­ban élő férfihez fordulok, akit szerettei köréből mind gyakrab­ban vonnak el a terhes közügyek, a tárcájával összefüggő, nemrit­kán igen súlyos problémák. Ho­gyan viseli el mindezt kedves fe­lesége és négy, immár fölserdült gyermeke? — Bevallom, hogy amikor a közélet magával ragadott, fogal­mam sem volt vállalásom súlyá­ról, felelősségéről. Ennek ellené­re elmondhatom, hogy boldog állapotban vagyok, mert amit vállaltam, azt velem együtt vál­lalta az egész család. És ez így van mindmáig. Sokszor persze hogy hiányoljuk egymást, de a követ­kező egyjittlét már mindenért kárpótol bennünket... — Köszönöm az interjút, s an­nak a reményében búcsúzom ön­től, hogy pénteki hatvani látoga­tása során nemcsak a képviselő- testület tagjaival ismerkedhet meg, hanem azon helybéli polgá­rokkal is, akik részt vesznek este hét órakor a Damjanich -szakkö­zépiskolában rendezendő elő­adásán. Moldvay Győző A „futóművész” Heves megyei élményei A világ körüli út első szakasza Az elmúlt napokban annyi eseményben volt részünk, hogy külön könyvet lehetne róla írni. Utunk során vendégül láttak minket egy falusi esküvőn, foga­dott polgármester, és nagy örö­münkre szolgált, hogy idős falusi nénikék is nagy szeretettel köze­ledtek felénk. „A festő biztos a szakállas” — mindig eltalálták. Csorba Simon útitársaként futjuk végig ezt a néhány napot, ellasérve a „futóművészt” világ körüli útjának első részén. A reggel varázsa ma is meg­érint minket, a hegyek felett szik­rázó nap, az ébresztő erdő, a haj­nali harmat ünnepélyessé teszi az első órákat. A turistaházból kényelmes er­dei úton érjük el Mátraszentist- vánt. Könnyű reggeli után Mát- raszentlászlón átvágva Galyate­tőt célozzuk meg. Gyönyörű úton kocogunk, majd Gályát el­érve rátérünk a piros jelzésre, Parádsasvár irányába. Áz erdei úton málnabokrok, futás közben még csipegetünk is. Hamarosan elérjük a Mátra kis „ékszerdobo­zait”: Sas várt, Parádot, Parád- fürdőt. Sasváron a híres gyógy­fürdő vizét is „megkóstoljuk”. Parádfürdőre érve a Cifrais­tálló tűnik fel. Egyre melegebb van, az aszfalt is sugározza a hőt. Üdítőleg hat Recsk előtt az út menti gesztenyesor árnyéka. A faluban kanyargunk egy kicsit, majd körülbelül 6 kilométer után Sírok következik. Innen emelke­dés hegyi út, majd nagy sokára Egerbaktát étjük el. A terep vi­szontagságai — esetenként a jel­zések pontatlansága — eléggé megviseltek bennünket (bokafi­cam, húzódás), így úgy döntöt­tünk, hogy útvonalunkat némi­leg módosítjuk. A következő állomás Eger. Szokatlan, furcsa a nagy forga­lom, a sok ember. Észak felé, Felnémetről jobbra fordulunk, hogy elérjük a mai végállomást, Felsőtárkányt. A hosszú, egye­nes út végén már látszik a temp­lomtorony, jelezvén a célt. Végre beértünk azzal a kellemes érzés­sel, hogy a mai napi penzumot is sikerült végrehajtani. Holnap in­nen indul tovább Simon Miskolc felé, immár egyedül, mivel eddig kísértük nagy vállalkozása során. Nem volt könnyű éjszakánk. A reggeli zápor elcsendesedését megvárva búcsúztunk el a falu határában, a falut őrző sziklafal alatt. Jó utat, erőt a további utad­hoz, Simon! Kovács Gabriella Vendégjárás a nősz vaji Táltosban Felejthetetlen gulyáspartik — Kiruccaná­sok a Tiszához Ki ne ismerné széles e megyé­ben a hajdani noszvaji Galassy- kastélyt, a későbbi OKISZ-üdü- lőt és a mostani Táltost? A 35 ezer négyzetméteres őspark jel­legzetes klímájával, fenyőivel és közeli kirándulóhelyeivel min­dig is a vendégek kedvenc tartóz­kodási helye volt. Most sincs ez másképpen, amikor a Táltosban német-magyar kft. a gazda, bár néhány OKISZ-os beutalt az idén még helyet kapott itt a né­met vendégek között. A régi pa­tinás Galassy-kúria most afféle kedvenc főhadiszállásnak tűnik, hiszen a néhány napra ide rucca­nó német vendégeknek itt szer­vezik a legkülönbözőbb progra­mokat: gulyáspartit, pinceláto­gatást. Hortobágy, Tisza-tó, bo­gácsi hőfürdő, és ki tudja, mi van még a palettán, ami szép és jó. Mindenesetre a vendégek, akikkel szót váltottunk, csakis felsőfokon nyilatkoztak az eltöl­tött felejthetetlen napokról. Itt valóban kedves a vendég, és nem csoda, hogy közülük mind több vissza vágyik... sz­Ausztrál ajándék a Mátra Múzeumnak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents