Heves Megyei Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-25 / 225. szám
HÍRLAP, 1991. szeptember 25., szerda MEGYEI KÖRKÉP Az egri líceum „legfrissebb” kapcsolata Többször jártak Egerben sie- geni zenekarok, különféle csoportok, és városunk művészei is szerepeltek már e németországi településen. Úgy tűnik, a kapcsolat még szorosabbá válik: a si- egeni egyetem és az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola közös együttműködésre készül. Ennek jegyében látják vendégül az egyetem rektorát, rektorhelyettesét és a külkapcsolatokkal foglalkozó professzorát. A tudóscsoport hétfőn a főiskolán folytatott tárgyalásokat az intézmény vezetőivel, tegnap délelőtt a város nevezetességeit és — külön programként — az egri várat látogatták meg. Elek István a kárpótlásról A Csurka-vita óta azok is jobban megismerhették Elek Istvánt, az MDF országgyűlési képviselőjét, akik esetleg nem foglalkoznak intenziven a politikával. A Kerecsenden élő honatya kárpótlási tanácsadó szolgálatot állított fel. Ennek munkatársa ma délelőtt 10 és délután 3 óra között Andornaktályán a polgármesteri hivatalban fogadja mindazokat, akik panaszos vagy éppen csak tanácskérő problémájukkal felkeresik. A Zöld Párt zöld telefonja A Zöld Párt hatvani szervezete azt szeretné, ha az állampolgárok közvetlenebb kapcsolatot alakítanának ki velük, s konkrét ügyekben is egymás segítségére lehetnének. Ezért létrehozták a „zöld telefont”, a hatvani 12- 383-as számon, ahol mindennap 13 és 18 óra között Zarkaházi Ildikó agrármérnök várja a bejelentéseket — természetesen elsősorban környezetvédelmi problémákkal kapcsolatban. Kirándulás — képzeletben A gyöngyösi ITT — Művelődési Központ ország-világjárók klubja ma délután fél 6-kor tartja soron következő foglalkozását. Ezúttal Burgenlandba látogathatnak a klubtagok — és az érdeklődő vendégek — Juhász András kalauzolásával, illetve fényképek segítségével. Önkormányzati ülés Atkáron Ülésezik az atkári képviselő- testület ma délután. Ez alkalommal két fő téma szerepel a napirendjükön: beszámolót hallgatnak meg a község közrendjéről, közbiztonságáról, valamint megvitatják a költségvetésük első fél évi végrehajtásának eredményeiig Hevesi képviselő Ukei helyén Az Országgyűlés szeptember 17-i ülésén Ilkei Csaba helyett megválasztotta a Nemzetbiztonsági Bizottság új tagjává Pong- rácz József hevesi országgyűlési képviselőt. Egri „frontvonal Mint lapunkban beszámoltunk róla, az egri polgár- mesteri hivatal beruházásában megkezdték a Klapka utca teljes burkolati rekonstrukcióját, amelynek befejezését a jövő év június közepére tervezik. Azóta több telefont kaptunk, miszerint kissé távolinak tűnik ez a határidő. Szerintünk ez nem így van, mert amint az Szántó György felvételeiből látható, a ’92-es nyári átadás nemhogy késeinek, de inkább korainak mondható. Kizárt ugyanis, hogy ez a tempó kilenc hónap alatt bármiféle burkolást eredményezne... Az egri Ifjúsági Házban Képzőművészek közös tárlata Öt képzőművész közös tárlata nyílik csütörtökön délután fél 6-kor az egri Ifjúsági Ház galériájában. Ez a bemutató módot nyújt arra, hogy a nézők bepillantsanak az alkotókat foglalkoztató művészi problémák körébe: a tömegek és a mozgás térformáló szerepe, hogyan viszonyul egymáshoz a tér és a sík, és így tovább. Mindezekből kitűnik, hogy megalapozott tudású, tehetséges és igényes művészek munkáit láthatjuk ezen a kiállításon, ahol a megnyitó napján dr. Farkas András, lapunk munkatársa tart tárlatvezetést. Buda István, Kaubek Péter, Kubisch János (a Hírlap felkérésére ő formálta meg Petőfi Sándor bronz domborművét, amelyet az Egri Hittudományi Főiskola falán helyeztek el az elmúlt évben) szobrászművészek, valamint Marisa Balázs fotó- és Ri- dovics Péter festőművész alkotásait október 27-ig naponta délután 1-től 5-ig tekinthetik meg. Szociális 1 forint Felértékelődött a forintunk! Már egyetlen egynek is belőle akkora hatalma lehet, hogy eme jelentőségét határozatba szükséges foglalni, s kérelem elutasításának alapjául szolgálhat. Pontosan ez derül ki az Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének szociális bizottsága által kiadott 23.292/1991. számú hivatalos döntésből. A Zalka Máté utca 10. szám alatt lakó család a lakáskamatadó támogatása iránt nyújtott be kérelmet az illetékes szervhez. Meg is kapta a választ... A már jelzett számú határozat ugyanis arról tájékoztatja őket — hivatkozva különféle jogszabályokra —, hogy a közgyűlés szociális bizottságának javaslata alapján elutasítják a kérést. Eddig nincs is semmi baj az egésszel, az jogszerű. Ami igazán figyelemre méltó, az a határozat indokolása. E szerint környezettanulmányt készítettek a kérelmezőkről, s annak során megállapították, hogy abban a famíliában az egy főre jutó átlagjövedelem 5.601 forint. S ez bizony — innentől érdemes idézni -:„1 (egyetlen egy — a szerk.) forinttal van a létminimum felett, így a rendelet alapján támogatás nem adható”! Hát, ez bizony csodálatos! Kétségkívül, a határozat — túlontúl is — ragaszkodik a paragrafusokhoz, s ily módon fel sem hozható vele szemben a jogellenesség vádja. Am, ha szociális ügyekért felelős testület kép viselőjének aláírásd val kap az ember ilyen levelet, az bizony lélekölő lehet. Azt várná mindenki — még ha nemleges is a válasz —, hogy alapos, megfontolt indokokat hoznak fel a döntés alátámasztására. Mondjuk, hogy a környezettanulmány során kiderült: az állampolgárnak olyan javai, vagyontárgyai vannak, amelyek jócskán túlmutatnak egy mai átlagos család lehetőségein. Ennek alapján talán már érthetőbb lenne a szigorúság. Ilyesmiről azonban a pecséttel hitelesített okmány szerint szó nincs. Ezek után nem marad más hátra, mint hogy az elutasított polgár éljen egy javaslattal, s ajánlja fel ötletét hasznosításra a bürokrácia világában: máskor, ha ilyen indokolásra kényszerül az erre hivatott testület, legalább az egyes szám elé tegyen egy jelzőt. Például így: „ szociális 1 forinttal van a létminimum felett...” Ebből már mindenki érteni fogj?). ( l ) s apró, x. DE NÉLKÜLÖZHETETLEN! .99 99J »Rövidáru shop' nyílt az Aranypókban: — tűtől a fonalig, gomboktól a szalagokig — MIXDI’V ami a kötéshez, varráshoz kell, itt megtalálható. (Eger, Sándor I. u. Mágnes Áruház földszint). Ruhakészítőket MEGLEPETÉ is várunk. Az Aranypók átszövi napjait! \ Környezetvédők a Mátráért és a Bükkért „Az erdők kiirtásával, a vadvizek meggondolatlan lecsapolá- sával az Alföld száraz sztyeppévé vált, az ország egész területe katasztrofálisan erzekeny lett az aszályra. Az elmúlt harminc év alatt az Északi-Középhegység esztelen kitermelése és a külpiacokon való elkótyavetyélése ezt a helyzetet végzetesen súlyosbította. A Heves Megyei Környezetvédők Szövetsége aggódik a magyar erdők sorsáért, épp ezért — mint lapunkat tájékoztatták — egy felhívást tesz közzé, amelyben kérik, hogy az erdészeti ágazat kerüljön a környezetvédelmi tárca hatáskörébe, hiszen hathatós védelemre csak így számíthatnak. A veszély annál is inkább fenyegető, mert az erdők korosztály-összetétele felbillent, a Bükkben és a Mátrában a fiatalosok aránya helyenként a hetven százalékot is meghaladja, és az erdők nagyrészéből eltűnt a víz- háztartás szempontjából oly fontos mohaszőnyeg. Ha ez a folyamat folytatódik, hegyeinket az elkopárosodás veszélye fenyegeti az elkövetkező kétszáz éven belül, márpedig ez bűn utódainkkal és Közép-Európa ökológiai jövőjével szemben. A szövetség javasolja, hogy törvényben tiltsak meg az erdők privatizációját, készüljön ötven éves hosszú távú terv a magyar- országi erdők rekonstrukciójára, és törvény mondja ki a nyersfa exportjának tilalmát is. Kérik, hogy a Mátra egész területét nyilvánítsák szigorúan védett természeti és üdülőterületnek, kizárva belőle minden ipari létesü- ményt. Felhívják a figyelmet a Bükki Nemzeti Parkban folytatott rablógazdálkodásra, mert tovább folytatódik itt a fokozott kitermelés. Leszögezik, hogy az erdőtörvénynek magába kell foglalnia a vadgazdálkodás és a vadászat szabályozását anélkül, S külön vadászati törvény ké- e. Felhívásuk utolsó sorával a nemzeti közvéleményhez fordulnak: tegye magáévá az ez évi erdészeti világkongresszus jelszavát: ”Az erdő a jövő öröksége” A munkanélküliektől az „újszegényekig” (Folytatás az 1. oldalról) — Előfordulhat, hogy a környezettanulmány arról szól: ezek meg ezek a családok tényleg rászorultak, ugyanakkor lehet, hogy a szülő nem a gyerekekre költi a támogatást. — Az, hogy nincs pénze egy családnak, két dologból adódhat Van olyan, hogy a szülők nem becsülik meg, elszórják. Oda pénzt nem adunk, hanem a pedagógus javaslatára kifejezetten a gyermek ellátására folyósítjuk az összeget. Gyakran előfordul, hogy a GYIVI-s pedagógus vásárolja meg a kicsiknek a ruhát, a cipőt. Az iskolák egyébként rendelkeznek egy nyilvántartással, amelyben szerepel a diákok veszélyeztetettségének mértéke és módja, az, hogy kik és miért kerültek ebbe a kategóriába. Egyébként a családok nyolcvan százalékát személyesen is ismerjük. így a problémák is „úgymond” rendszeresek: tudjuk, hogy hová és hogyan kell a segélyt adni.. Ennek nyomatékosításául az elsők között egy olyan önkormányzati rendeletet alkottunk, amely konkretizálja a magasabb szintű — eléggé tág — jogszabályokat. Ennek alapján: aki soha nem dolgozott, és nem jogosult munkanélküli-segélyre sem vagy GYES-re, az azt jelenti, hogy az illető máskor, korábban sem dolgozott. Ezekre úgy tekintünk, mint akik önhibájuk ■ miatt kerültek ilyen helyzetbe. — Ám ezeknek az embereknek lehetnek gyerekeik, akik aztán semmiről nem tehetnek... — A gyermekek esetében is másképpen alkalmazzuk ezt a jogszabályt, mint a felnőtteknél. Figyelembe vesszük a sajátosságokat, s a nagycsaládosoknál soha nem a családot, mint egészet, hanem a gyermekeket segélyezzük: napközis térítést fizetünk, vagy konkrét vásárlásokm, tüzelő beszerzésére adunk pénzt, de ellenőrizzük — a számla bemutatásával —, hogy valóban szenet vett-e az illető. Úgy érezzük, elértük azt, hogy a segély oda menjen, ahová szánjuk. Az önkormányzatot egyébként az ilyen ügyekkel foglalkozó szociális bizottság tagjai is közvetlenül segítik ebben a tevékenységben. — Az öregek talán a gyerekeknél is rosszabb helyzetben vannak. Mondana néhány szót az ő támogatásukról.. ? — Az idős korúak esetében is hasonló körültekintéssel járunk el, vannak felméréseink, de van, mikor hivatalból folyósítunk pénzt, anélkül, hogy valaki kérné. Hiszen sokan még mindig szégyenük ezt a helyzetüket, és nem mernek bejönni hozzánk, a végtelenségig megpróbálják beosztani azt a kevéske pénzt, ami van. Ha tudjuk, hogy megemelték különböző alapszolgáltatások — például az energiahordozók — árait, akkor évente egy- szer-kétszer magunktól is a legrászorultabbak segítségére sietünk. — Ha már itt tartunk, hadd kérdezzem meg: a hivatal a fütés- és villanydíjak drasztikus emelése utánfelkészült-e arra, hogy rohamosan emelkedik majdafizetni képtelenek száma? — Igen, a pénzügyi keretünk az időskorúak rendszeres segélyénél évi 2 millió 972 ezer forint, rendkívülinél pedig 2 millió 600 ezer. Számítva arra, hogy az év második felében a megélhetés még nehezebb lesz, mi már sp>ó- roltunk, és csak azok kaptak p>énzt, akiknek nagyon komoly gondjaik voltak. így a felhasználásunk az év első felében nem időarányos, tehát ezutánra tartalékoltuk a nagyobb összeget, ekkor jelentkeznek ugyanis a villany- és fűtésszámlával kapcsolatos gondok. ' — Milyen adataik vannak a segélyezettek számáról és köréről? — Hatvannyolcán kapnak rendszeres nevelési segélyt, há- rom-négyszázan p>edig rendkí- vüht. Tizenöt százalékuk évente két alkalommal is. Az egy főre eső átlag 3500forint körül mozog. El kell mondani, hogy ma már olyanok — tisztviselők, értelmiségiek — is rászorulnak, akik korábban nem. De vannak olyanok is, akiket nem anyagi, hanem egészségügyi szempontok alapján támogatunk a Gondozási Központ közreműködésével. És van még egy kör: a mozgáskorlátozottaké. Ók még rosszabb helyzetben vannak, hiszen az anyagi gondjaik mellett másféle korlátáik is vannak. Számukra üzemanyag-hozzájárulást tudunk biztosítani, évente 1 millió 100 ezer forint értékben. Ennyire futja... Havas András Kárpótlási kiegészítő Az igénymegállapítás számai Lapunk sorozatban ad tájékoztatást arról, hogy miként kell megállapítani a kárpótlás mértékét. Legutóbbi — szeptember 19-én megjelent — cikkünk témájához a jobb megértés kedvéért két kiegészítést kell még fűznünk. Eszerint fontos, hogy: „Az ország földterülete különböző művelési ágak szerint tagolódik, amelyeknek aranykorona értéke is igencsak különböző. Az 1990. évi adatok alapján a művelési ágak egy hektárra vetített átlagos aranykorona értéke & következő: szőlő 38,75; gyümölcsös 30,04; szántó 20,93; nádas 12,47; gyep 8,24; erdő 4,25; kert 2,41. A felsorolásból látható, hogy a szőlő és gyümölcsös művelési ágban a legmagasabb az aranykorona érték, míg préldául erdő esetében igen alacsony, a négyszeres szorzóval számolva sem közelíti meg az előbbieket.” A másik lényeges tudnivaló: „A törvény mellékletében foglalt átalánytáblázat a jelenlegi közigazgatási besorolás alapulvételével négy kategóriát különböztet meg, amelyben az ingatlan négyzetméterére eső forintösszeg megtalálható. A fővárosban — attól függően, hogy az ingatlan melyik lakbérövezetben található, ilíetve volt található — 1000-1500-2000 Ft jut egy négyzetméterre; városban ez az összeg 800 Ft/négyzetméter, az üres belterületi építési telek esetében pedig 200 Ft/négyzetméter az alkalmazandó átalányérték. Az. utóbbi kategóriánál, ha az üres belterületi telek — a jelenlegi építési szabályok alapján — nem beépíthető, akkor a földre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani a telek elvétele miatti kár mértékét.” f MEGRENDELŐLAP Megrendelem a HEVES MEGYEI HÍRLAP c. napilapot ............................... példányban, és kérem az alábbi címre kézbesíteni: Megrendelő neve: ............................................................................................................................. Címe (irányítószám, város, község):............................................................................................... (utca,tér, emelet, ajtó): ................................................................................................................... A z előfizetés dija: egy Nőnapra 245 FL Az előfizetési dijat a fenti címre nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem. aláírás A megrendelőlapot borítékban, bélyeg nélkül, a helyi postahivatalokban, vagy azok címére kérjük feladni!
