Heves Megyei Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-24 / 224. szám

4. HORIZONT HÍRLAP, 1991. szeptember 24., kedd A tű/.halál visszaszorításáért Évente 200 ember — többsé­Í ’ében elesett, gondozásra szoru- ó időskorú — leli halálát a tűz­ben. Fel kell venni a kapcsolatot a gondozókkal, védőnőkkel, családsegítőkkel, hogy munká­juk során fordítsanak figyelmet a tűz megelőzésére is — hangzott el a napokban a Népjóléti Mi­nisztérium és a Tűzoltóság közös sajtótájékoztatóján. Magyarország az utóbbi idő­ben egyre kedvezőtlenebb helyet foglal el a világ országai között a tűzhalálok és a tűz okozta sérülé­sek tekintetében. A statisztikai adatok szerint az áldozatok szin­te kizárólag az időskorú, elesett, magányosan élő, gondozásra szoruló, rossz anyagi feltételek között élő emberek közül kerül­nek ki, s nem ritka közöttük a mértéktelen dohányos, illetve al­koholista sem. Elengedhetetlen az együttműködés a népjóléti tárca és a tűzoltóság között, hi­szen a tűzvédelmi propaganda éppen a legveszélyeztetettebb rétegekhez nem jut el. Ezért kéri a tűzoltóság a szociális hálózat dolgozóinak segítségét, hogy munkájuk során ezentúl fordít­sanak figyelmet a tűzvédelemre is. Tervezik, hogy az egészség- ügyi dolgozók képzését a jövő­ben tűzvédelmi oktatással is ki­egészítik. Az a kérdés nyitott maradt, hogy a gondozói hálózat bővítésére milyen lehetőségek vannak. Nyugállományú bűnüldözők a bűnmegelőzésért A bűncselekmények számá­nak rohamos növekedése miatt hazánkban sokan érzik magukat a bűnözőknek kiszolgáltatva, ezért félelemben élnek. Ilyen helyzetben, az általános és konk­rét bűnügyi fenyegetettség ide­jén sokat ér az áldozattá válást megelőző szakszerű tanácsadás — hangzott el nem oly régen a MesterDetektív Iroda munka­társainak a Fehér Gyűrű Köz­hasznú Egyesület klubjában ren­dezett sajtótájékoztatóján. Láposi Lőrinc, Dobos János és Tóth Tihamér — ma már nyug­állományban lévő rendőrtisz­tek — ismert volt bűnügyi veze­tők elmondták: korábbi szakmá­jukat és a bűnmegelőzés szolgá­latát magánvállalkozásban foly­tatják tovább. Többek között ta­nácsokat adnak bűn- és jogi ügyekben, segítséget nyújtanak ügyfeleiknek hatékony vagyon­védelmi és biztonsági berende­zések kiválasztásához, szükség szerint jogi képviseletet biztosí­tanak a bűncselekmények káro­sultjainak és sértettjeinek. A kö­zeljövőben bűnügyi védelmi tan­folyamokat szerveznek és vezet­nek. Az újságírók kérdéseire vála­szolva Kijelentették: a jelenleg hatályos jogszabályokra tekin­tettel magánnyomozást nem vé­geznek, ennek lehetséges folyta­tása elsősorban az ezt a tevé­kenységet szabályozó új törvé­nyek rendelkezéseitől függ. Az embert éltetik a hagyományok. Mint a fa a gyökerével a földbe, mi is úgy kapaszkodunk szokásainkkal a múltba. Sok öreget a szó szoros értelmében megtartanak az egyházi évkörhöz kötődő ünne­pek, amikor nemcsak az Istennel, de a családdal is össze lehet talál­kozni. Az egyik legszemélyesebb ezek közül a búcsú, amely szinte egy templom, egy falu „nevenapja”. Idén is ezreket vonzott Egerbe a ser­viták búcsúja, amely csodákból és családi hagyományokból fejlődött ki. így a Felvidékről is sokan érkeztek, pedig már nem a valamikori egri rokonokhoz jöttek. S újra megjelentek a serviták, hogy a rend ne­vében is emlékeztessenek a Fájdalmas Anyára, a Golgota hegyére, s minden emberi, azon belül anyai fájdalomra. Szűz Máriáról szólt a prédikáció, aki a Megváltó halott testét, s az egész szenvedő emberi­séget magához öleli a Koponyák hegyén... (Fotó: Perl Márton) „Magányos dolog ez..J Interjú Szikora Róberttel 99 Egy színpadi találkozás (Fotó: Gál Gábor) T árcsázok egy budapesti szá­mot, az LGM stúdióét. Szi­kora Róbertét keresem... — Én vagyok. Interjú? Te, most nem jó, mert nagyon zené­lek. Vissza tudsz hívni egy picit később? — Mennyi az a picit? — Egy óra múlva.- Jó... — Csaó, csaó... Egy órával később. — Most ráérsz? — Igen, de nem túl sokáig. — Gyöngyösön koncerteztek szeptember 24-én, kedden este. Úgy hírlik, ez a fellépés egy ham­burgi turné főpróbája lesz. — Ne nevezzük próbának, ez egy rendes fellépés lesz. Igaz, hogy Magyarországon egyelőre csak itt mutatjuk be az anyagot, Hamburg előtt. Mondjuk inkább azt, hogy ez egy nemzetközi ku­pameccs előtti meccs lesz. — Amivel most szerepeltek, az egy készülő lemez anyaga is. — Igen. Lesz lemez. Novem­ber 1-jén. A rímét még nem tu­dom. Mondjuk az lesz, hogy „Csak nézem a szeretőm”. De ez inkább csak munkarím. A dalok a szeretetről, a hitről, a szerelem­ről, az életről szólnak. — Hogyan lehet a hitről Szi­kora Róbert stílusában előadni egy dalt? — A könyv című dal ez, ha akarod, elmondom. Bár nincs sok időm. De azért elmondom. Tizennyolc éves koromban Sió­fokon játszottunk, hatalmas or­giák, kurva meleg minden, érez­tem, hogy be kéne menni valami hűvös helyre. Ez volt egy temp­lom. A padok szélén láttam kité­ve könyveket, a Bibliát, amit ak­kor még nem ismertem. A nagy­anyám mindig mondta, hogy el kellene olvasnom, nekem meg csak olyan érzéseim voltak róla, hogy büdös, piszkos, poros, meg minden. Később, húszéves ko­romban, úgy gondoltam, hogy mégis el kéne olvasni. Egy kerti asztalon volt, a szél verdeste a lapjait, és nekem egy galamb ju­tott az eszembe. Erről szól a dal. — így, ilyen szaggatottan? — Igen, majdnem így. — A tévé is közvetítette: nem­rég doboltál a régi Hungáriá­ban... — Az nem az igazi Hungária volt — a fele hiányzott. Nincs je­lentősége. Akikkel most ját­szom, az se az igazi R-GO. An­nak hívják, de nem az. Túl nagy egyéniség vagy túl nagy marha vagyok ahhoz, hogy egy igazi csapatot összehozzak. Én va­gyok, Szikora Róbert, meg az R-GO. És kész. — Fárasztó egy ilyen lemez stúdiófelvétele? — Nagyon fáradt vagyok. Do­hányzóm, iszom, fáradt vagyok. Ott állsz a stúdióban, te meg egy gép, és azt kell elképzelni, mi az, ami egy év múlva megdobogtatja a szíveket. Magányos dolog ez... Doros Judit • HEVES MEGYEI mm MUNKAÜGYI VI KÖZPONT "I 3301 EGER, KOSSUTH L. U. 0. TEL: 38/12-250 K*enMa4get oMf Eger, Khptmm. 9. T- 36/13-149. Crvngräj, Kamel* ik L T- 37/13-046. Hmm, Koma* tér l T: 33/11-301. ihn* Tm*a*öv4nai4g tér3. T.:39/11-116. HiaMbemf. MUai üt 61 T: 39/41-033. raoHta** Komi* t-M.LT- 36/60-449. FIGYELEM! A Heves Megyei Munkaügyi Központ érettségivel rendelkező nyilván­tartott munkanélküliek, pályakezdő fiatalok részére az alábbi tanfolya­mokat indítja: — felnőtt szakápolói tanfolyam (képzési idő: 20 hónap) — idegenforgalmi ügyintéző tanfolyam (képzési idő: 8 hónap) A 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküliek részére a következő tanfolyamok indulnak: — esztergályos — tüzeléstechnikai szakmunkás. A tanfolyam időtartama alatt a résztvevők átképzési támogatásban ré­szesülnek. A jelentkezés feltételeiről a Munkaügyi Központban a 36/ 13-011/121-es telefonon lehet érdeklődni. Jelentkezést 1991. szeptember 27-ig fogadunk el. EGYÉNI ÉS TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, FIGYELEM! A Heves Megyei Munkaügyi Központ városi kirendeltségei várják munkaerő­felvételi szándékaik bejelentését. A kirendeltségek segítséget nyújta­nak a megfelelő munkavállalók kiválasztásához és felkutatásához. Ér­deklődni: a Munkaügyi Központ kirendeltségeinél lehet az emblémá­ban feltüntetett címen és telefonon. Látószög Európa szélén Szerkesztőségi szobáink tele vannak panaszos ügyekkel. Betipeg az öregasszony családi gondjával: alig törődik vele egyetlen lánya. Jó, ha napjában egyszer benéz hozzá, mert né­ha bizony rá sem nyitja az ajtót, pedig ugyanazon udvaron laknak. Másik olvasónk — s ki tudja mar, hányadik? — a szomszédját szidja, mert úgy ültette odaát a fáját, hogy a kerí- j tést, sőt már a hazat is pusztítja. Van, akit a sorsa intézménye nyel ítélt az egymás mellett élésre. Néhány esztendeje azon- | ban a határos telekről rájuk vezették a csapadékvizet. Kelle- s metlen ez a tenyérnyi portán, s bosszantó a hosszú ideje tartó hasztalan pereskedés! A rádióból azt hallom, hogy a rivális „érdekképviselő” egyszerűen feltörte konkurensének irodáit, majd a legna­f ^obb lelki nyugalommal el is foglalta azokat. A televízió épemyője e/őttannak vagyok szem- és fültanúja, hogy a mű­sor meghívott vendégei majdhogynem egymásnak esnek a vi­ta hevcben. Noha a „beszélgetők'’ nemcsak tanult, hanem ki- 1 fejezetten felkészült, országosan és nemzetközileg ismert sze­mélyiségek... Olvasok, persze hogy olvasok is újságokat, s kezembe akadnak nemegyszer mocskolódó könyvek. Aligha sokat túl­zók, ha azt állítom, hogy neheztelésektől, haragoktól, gyűlöl­ködésektől izzik körülöttem a világ. Családban, munkahe­lyen, utcán, a közéletben annyi a nezeteltérés, a harc, hogy a töredéke is éppen elég lenne mindennapi életünk változato­sabbá tételére. Hol élünk, kik vagyunk mi...? Úgy mondogatjuk sze­mérmesen, szerénykedve, hogy Európa relé tartunk, de való­jában — ha meglehetősen a szélén is — voltaképpen már jó ideje ezen a kontinensen pergetjük életünket. Az a földrész a mi otthonunk is, viselkedésünk, cselekvésünk színhelye, amely régtől fogva többnyire egész glóbuszunknak példát mutat. Milyen a mi példánk? Büszkék lehetünk-e igazán tizenöt milliónyis magyarságunkra idehaza vagy a tengeren túl, vala­hol? Nos, sok mimdenben még van mire hivatkoznunk. Vol­tak nagy szülötteink, történtek olyan kezdeményezéseink, I amikre tőlünk egészen messze is felfigyeltek, elértünk tiszte- j létre méltó eredményeket, sikereket korábban és a legutóbbi időkben egyaránt. Viszont az is igaz, hogy — mint az idézett néhány eset is bizonyítja — igen gyarlók lettünk, hovatovább pironkodnunk kell a világ előtt állampolgárságunkért. Gyakran túlontúl tü­relmetlenek, közönségesek vagyunk már egymással szem­ben. Meg-megfeledkezünk a nemesebb emberi tulajdonsá­gokról, a másik értékeiről, a kölcsönös tiszteletről. A megér­tést, a bizalmat a közöny, a bizalmatlanság kezdte felváltani. Az összefogás helyett a torzsalkodás, széthúzás kerül mindin­kább előtérbe. Távolodunk így Európától, ha a helyünkön is mara­dunk. S elismerés helyett sokkal inkább csak megvetést vív­hatunk ki magunknak, hovatovább az egész földkerekségen. Pedig magyarságunkra — ugye? — alighanem továbbra is büszkék szeretnénk lenni. Gyóni Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents