Heves Megyei Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-17 / 218. szám

HÍRLAP, 1991. szeptember 17., kedd MEGYEI KÖRKÉP 3. A Fidesz — Hatvanban A hét végén ülésezett Hatvan­ban a Fidesz területi koordináci­ós tanácsa. A résztvevők állást foglaltak abban, hogy szeretné­nek a megyei közgyűlésben ta­nácskozási joggal részt venni, mert pártjukból nincs ott képvi­selő. Megegyeztek abban is, hogy megyei szervezeteik egy időszaki kiadványt bocsátanak közre. Az országos tanács jelen­lévő két tagja — Bódi László és Szajlai Csaba — beszámolt a nemrég Esztergomban rendezett országos tábor tapasztalatairól. Bronzérmes a Vidróczki Mint lapunkban hírül adtuk, Franciaországban járt a gyön­gyösi Vidróczki Néptáncegyüt­tes. Dijonban, a nemzetközi néptáncfesztiválon vettek részt, ahol 34 ország 34 együttese mu­tatta be műsorát. Ezen szép gyöngyösi siker született, miután a stilizált folklór kategóriában a Vidróczki Néptáncegyüttes bronzminősítést szerzett. Ez fennállásuk óta a legnagyobb külföldi elismerésük. A kárpótlásról — szövetkezeti vezetőknek A közös gazdaságokban a kárpótlással, illetve a földügyek­kel foglalkozókat hívja össze ma délelőtt Egerbe, a Teszöv szék­házába a Heves Megyei Agrár Érdekvédelmi Szövetség. Elő­adások hangzanak el a kárpótlási törvényről és annak végrehajtá­sáról. Tájékoztatást tartanak a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsé­ge, a Heves Megyei Kárrendezé­si Hivatal, valamint a Földhivatal képviselői. A síkfőkúti tóért A Hírlapban korábban beszá­moltunk arról, hogy összefogás­sal megmentik a síkfőkúti tó­rendszert. Az erre vonatkozó döntés-előkészítési tanulmány elkészült az Egri Mérnöki Iroda munkatársainak közreműködé­sével. A rendezési munkákat várhatóan 1992-ben kezdik el. Társastánc-tanfolyam Egerben, a Megyei Művelő­dési Központban társastánc-tan- folyamot rendeznek. Az első foglalkozást a hét végén szomba­ton, délután 3 órakor tartják. Fő­ként 14 év körüli fiúkat várnak annak érdekében, hogy miha­marabb elsajátítsák a modern táncolás alapjait. Gyöngyösiek Losoncon Szombaton vendégszereplés­re Losoncra látogat a Gyöngyösi Játékszín. Ott rendezik meg az amatőr színjátszók fesztiválját. Ennek szervezője a Losoncon működő Kármán József Színkör. A gyöngyösiek Molnár Ferenc: Doktor úr című bohózatát mu­tatják be Jankovits Jenő rende­zésében. Energia a gyógyításban A Heves Megyei Természet- gyógyász Szövetség meghívására szeptember 28-án egész napos — reggel 8-tól este 8-ig — tartó ren­dezvényen találkozhatnak az ér­deklődők Béki László termé­szetgyógyásszal. A kozmoszból „vett” energiák gyógyító hatásá­ról tart előadást. A rendezvény színhelye Egerben, a Bajcsy-Zsi­linszky u. 9. szám alatt lesz. III. Agria Néptánc- találkozó Négy napon át élvezték Eger város vendégszeretetét a III. Ag­ria Néptánctalálkozóra meghí­vott együttesek. A külföldi és a hazai csoportok szálláshelyü­kön, Szilvásváradon is fölléptek, a megyeszékhelyen pedig a Do­bó téren, a Bazilika előtt is szere­peltek, szombat este pedig a Me­gyei Művelődési Központban || megrendezett gálán hódították meg a közönséget. Mivel a talál- ,,,» kozó célja — ahogy a nevében is benne van — nem a versengés volt, a legnagyobb ajándékot az egri publikum kapta: a török Fomged, a beloianniszi görög együttes, az Olaszországból ér­kezett Balarins de Riviera, a ti­szafüredi és az egri táncosok sze­replése jelentett igazi örömet. Ajándékot mindenki kapott a gálán, s egy különdijat is kiosz­tottak a legdallamosabb zenét játszó olaszoknak. (Fotó: Perl Márton) Figyelmeztető balesetek A segédmotoros és a kerékpáros halála Az elmúlt hét végén szomba­ton délután Selypen Sós Attila apci lakos segédmotor-kerék­párral összeütközött az egri Schleer János által vezetett sze­mélygépkocsival. A baleset kö­vetkeztében a segédmotor veze­tője olyan súlyos sérülést szenve­dett, hogy a helyszínen meghalt. Ugyancsak azon a délutánon Nagyfügeden Bernáth Illés helyi lakos az általa vezetett személy- gépkocsival összeütközött a tar- namérai Krancziczky Géza ko­csijával. Mindkét járművezetője nyolc napon belül gyógyuló köny- nyű sérülést szenvedett. Az anyagi kár körülbelül 90 ezer fo­rint. Szombaton az esti órákban Gyöngyösön Marlen Péter helyi lakos az általa vezetett személy- gépkocsival elütötte a gyalogo­san közlekedő Reviczki Zsolt he­lyi lakost, aki nyolc napon túl gyógyuló súlyos sérülést szenve­dett. Vasárnap, kora hajnalban Bükkszenterzsébet és Pétervásá- ra között Kovács Zoltántamale- leszi lakos az általa vezetett sze­mélykocsival elütötte a gyalogos Cs. S. pétervásári lakost, aki nyolc napon belül gyógyuló köny- nyű sérülést szenvedett. A dél­utáni órákban az encspusztai be­kötő és az Atkár-Gyöngyösha- lász között vezető útkeresztező­désben Csizmadia Lajos sályi la­kos segédmotorjával a pásztói Tóth Mátyás által vezetett sze­mélygépkocsival ütközött. A se­gédmotor-kerékpár vezetője nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett. Az anyagi kár körülbelül 55 ezer forint. Ugyanazon a napon az esti órákban Gyöngyössolymoson Szatlóczki László gyöngyösi la­kos személygépkocsijával az út­testen megcsúszott, és felborult. A baleset következtében Módos Richárd gyöngyösi lakos nyolc napon belül gyógyuló könnyű sérülést szenvedett. Az anyagi kár körülbelül 20 ezer forint. Az esti órákban Mezőtárkányban Tógyer László János helyi lakos az általa vezetett tehergépkocsi­val figyelmetlenül tolatott, mi­közben elütötte Szakái'István ugyancsak helyi kerékpárost. A baleset miatt a kerékpáros olyan sérülést szenvedett, hogy a hely­színen meghalt. A késő éjszakai órákban Andomaktálya és Me­zőkövesd között az egerszalóki Hajlik András vezette személye gépkocsi lehaladt az útpadkára, majd az árokba borult. A baleset miatt Hamar Zsolt egerszalóki lakos nyolc napon belül gyógyu­ló könnyű sérülést szenvedett. Az anyagi kár körülbelül 70 ezer forint. A balesetek ügyében a rendőr­ség tovább folytatja a vizsgálatot. Hare Krisna-fesztiválEgerben is A nemzet lelki értékek nélkül félkarú óriás — vallják a magyar- országi Krisna-tudatú hívők, akik most az indiai kultúra bemutatásá­ra nagyyszabású fesztivált szerveznek szerte az országban. Srila Prab- hupada jóvoltából a világ 1965 óta ismeri a védikus tanításokat, s az eseménysorozaton az ő nyomdokain haladva szeretnék megszerettet­ni az érdeklődőkkel ezt a világszemléletet. A körút 14 várost érint Magyarországon, és szeptember 19-től október 6-ig tart. Egerbe október másodlkán látogatnak, amikor a Megyei Művelődési Központ nagytermében este hét órakor kezdő­dik a rendezvény. Műsorukat indiai tánc, zene, egy több ezer éves dráma és pantomim színesíti. Az est két részből áll majd, az első té­mája a lelki kultúra, a másodiké pedig a lélekvándorlás és a karma. A találkozót vegetáriánus ételkóstoló zárja. Az egri közösség vezetőjétől, Mafia Dzsan Dasztólmegtudtuk, hogy a három lelki tanítómester prédikál majd Egerben, s céljuk, hogy az embereket ráébresszék arra, csupán az anyagi jóléttől nem lesznek boldogok, mint ahogy attól sem, hogy a nyugati demokráciá­kat követik. Véleménye szerint az igazi boldogsághoz fel kell ismer­nünk saját lelki azonosságunkat, s Istent állítjuk életünk középpont­jába. Eger központjában egyébként már a héten mindennap találkoz­hatnak a fesztivál és a Krisna-tudat iránt érdeklődők Maha Dzsan Dasszal. Heves Dzsessz a rendőrségen A Hevesi Rendőrkapitányság számos új szolgáltatással, ötlettel próbál kedvébe járni ügyfeleinek és — egyáltalán — a varos polgá­rainak. Nemrégiben nyílt meg a házban egy büfé, s ezután hely ben is kapható lesz okmánybé­lyeg, illetve nyomtatvány. Sőt, immár—a fotoautomata segítsé­gével — percek alatt készíthető el az igazolványhoz szükséges fénykép is. Az átalakított nagyteremben pedig különböző programokat rendeznek majd a jövőben. Hol­nap, szerdán például Szepesi György és együttese lép fel a rendőrségen. A show-musor este hét órakor kezdődik. Csak sértetlenül Meg kell menteni az egri platánokat Több, Eger természeti értéke­it féltve szerető barátom hívta fel a figyelmemet arra, hogy az egri képviselő-testület mai ülésének egyik témája: Előterjesztés a he­lyi védelem alatt álló platánfa ágának lavágásáról. (A reuma­kórház bővítése kapcsán.) Tudni kell, hogy Egerben három pla­tánmatuzsálem él és virul: egy az Érsekkertben, kettő pedig a strandfürdő területén, mely egy­kor a püspöki, majd érseki kerté­szethez tartozott. Körülbelül 18- 20 éve levéltári adatot találtam arra vonatkozóan, hogy Eszter- házypüspök kertésze 1770 körül platánfákat ültetett a városban. Ezt közöltem is a tanárképző fő­iskola növénytani tanszékén dr. Suba Jánossal, az egri meleg vi­zek és környékük szakértőjével. Amikor 1983-ban a város kiadta „Az egri gyógyvizek és fürdők” című monográfiát, a növénytani rész megírására Suba tanár úr kapott megbízást. Hogy minő ér­tékeket képviselnek a strandfür­dő platánmatuzsálemjei, Suba János ily módon jellemzi: „Kü­lön ki kell hangsúlyozni azokat a nevezetes fafajokat, melyek igen jól érzik magukat a meleg vízi oá­zis környékén, gyorsan fejlőd­nek, és nagy méreteket érnek el. Elsőként a híres két platánfát említem, melyek korát mintegy 250 évre becsülhetjük. Levéltári anyagok bizonyítják, hogy Esz- terházy püspök idejében már te­lepítettek platánfát Egerben. Ezek feltehetően ez időből ma­radtak fenn, és ma is évről évre szépen fejlődnek. A két idős pla­tánóriás azért is nevezetes, mert egymás mellett láthatjuk a keleti (Platanus orirntalis) és a nyugati platánt (Platanus occidentalis).” Ezen fák védelem alatt állnak, s tudnunk kell, hogy egy-egy fa gyökérzete a fa lombkoronájá­nak körvonaláig terjed. Ha tehát ezen példátlan becsű és ritkaságé fák ágát levágják építés céljából, úgy a levágott ágnak megfelelő­en végzett épületalap-ásási mun­kálatok a gyökérzetet és így az egész fát is súlyosan károsítják. Vegyenek példát az illetéke­sek a reumaosztály létesítése kö­rüli nagy vitákról, amikor a me­gyei tanács tervosztálya a Török fürdő emeletráépítésével kíván­ta megoldani a fejlesztést, míg végül műemléki szakemberek ál­lásfoglalása alapján úgynevezett „nyaktag”-gal kapcsolták a kór­házi osztályt a műemlék épület­hez, de a platánok sérelme nél­kül. Ha egy 220 éves, ritka platán ­faj megcsonkításáról dönt a vá­ros vezető testületé, okvetlenül ki kell kérnie országos szaktekinté­lyek véleményét is, — s nem árta­na megvizsgálni, hogy nem le- hetne-e déli irány helyett keleti irányba végezni az építkezése­ket, megóvva a becses platánma­tuzsálemet. Sugár István Üdülőtelkek Szűcsiben Sajátos helyzetet kellett figyelembe vennie Szűcsi önkormány­zatának a közelmúltban meghozott döntésénél. Ugyanis az ecsédi tó közepén húzódik a közigazgatási határ, s a keleti rész már Szűcsihez tartozik. Mivel a déli terület fejlesztésének kérdéseibe nem avatkozhat­nak bele, így a saját közigazgatási részükön készíttetik el a part végle­ges rendezési tervét. Októberre ez már az önkormányzat elé kerül, s akkor megkezdhetik a háromszáz hobbitelek fejlesztését. A tervek szerint úthálózatot, vízvezetéket építenek, s az áramellátást is meg­oldják. Amint ezzel elkészülnek, már megkapják a tulajdonosok a hétvégi házak hivatalos építési engedélyét. Hatvaniak székelyföldi testvérkeresése (Folytatás az 1. oldalról) Kézdivásárhely életvitele kap­csán feltétlenül szólnunk kell Kovács Attila polgármester-he­lyettes, Mocsáry Béla főépítész, valamint Jochom István lapszer­kesztő megnyilatkozásairól is, amelyek Tábi Zoltán hatvani képviselő érdeklődése nyomán hangzottak el. A vendéglátók megjegyezték, hogy erős az em­berek közötti elidegenedés, ami a hivatal cselekvőképességét is ká­rosan befolyásolja, Kézdivásár­hely hetilapjának kényszerű szü­neteltetése pedig kivett a polgár- mesteri hivatal kezéből egy olyan fegyvert, amely hat a lakosság közhangulatára. De úgy véljük, hogy ugyancsak támogatandó Márk Mária vásárhelyi népjóléti osztályvezető ama irányelve, mi­szerint a két város, a két község kapcsolatait az alkalmi, hivata­los találkozásokkal párhuzamo­san a családok szintjére kell emelni, amiből mélyebb, tartal­masabb, szélesebb körű barátság fejlődhet az idők sodrában, Mo­csáry Béla szerint pedig külsejé­ben csak úgy fejlődhet egy telepü­lés, ha ugyanakkor óvja nemes építőkultúráját. E tartalmas esz­mecsere végül oly állásfoglalás­sal zárult, miszerint a barátság, az együvé tartozás munkálása végett a magyarországi, illetve er­délyi települések elkészítik hosz- szabb távú együttműködési ter­vüket, ezt szándéknyilatkozat­ban rögzítve juttatják el egymás­nak, októberben pedig — a most lezajlott „kézfogót” követően — megtörténik a frigy, az igazi há­zasságkötés, amelyre Hatvanban várják a testvérvárosok és -köz­ségek küldöttségeit. A jó félnaposra sikerült előké­szítő tárgyalást természetesen szép és maradandó értékű prog­ramok követték. Kézdivásárhely múzeumigazgatója, Incze László például bemutatta vendégeinek páratlan értékű ipartörténeti múzeumukat, majd Bodoni Zsu­zsa, Kosztándi Jenő, Plugor Sán­dor, Sárosi Csaba festőművé­szek, valamint Vetró András szobrász műtermükben fogadták a küldöttséget. E tanyázásból az kerekedett ki, hogy a helyi koló­nia tagjai már az idén értékes anyaggal gazdagítják a Hatvani Galériában november végén nyíló nyolcadik országos portré- biennálét. Ezt pedig később egyéni bemutatkozások követik, jövő év első felében pedig a kéz- divásárhelyi népszínház is bemu­tatja legsikeresebb darabjait a Zagyva-parti városban. Persze sorolhatnánk a Szent Anna-tó- hoz vivő kirándulást, a Csemá- tonban alapított néprajzi múzeu­mot, amely főként a tájegység mezőgazdaságának múltjára, annak tárgyi értékeire, illetve az alapító, Haszmann Pál iskola­igazgató és népművész gazdag hagyatékára épül. Voltak azonban ellentmondá­sos tapasztalataink is a négyna­pos látogatás során. Nekem kü­lön feltűnt a Fő tér szökőkútja körül kialakult szituáció, éspedig egy fiatalokból álló népes cso­port, amely utolsó kézdivásárhe- lyi esténk során ősi népdalokat énekelt, kört alkotva, majd a Székely Himnusszal ajkán vonult el onnan. Történt pedig mindez tucatnyi milicista jelenlétében, akik kedélyesen beszélgettek maguk között, megfeledkezve talán a vállukon nyugvó géppisz- ! tolyokról is. Megrázott viszönt az a látvány, amely Aradon tíz 1984-49-es szabadságharc már­tírjainak — immár új helyen fel­állított — emlékművénél foga­dott lótrágya, halomnyi szemét és egy futballpálya zsibongó szomszédságában. S ami szomo­rú: nem vagyok benne biztos, hogy e kegyeletgyalázó szituáció csupán román szomszédaink magatartásán múlik. Felelős ezért talán az ott élő, bár szoron­gatott magyarság, de ugyanak­kor a magyar kormánykörök is kezdeményezhetnének végre olyan akciót a diplomácia szint­jén, amely végérvényesen és köl­csönösen előmozdítaná az ehhez hasonló anomáliák megakadá­lyozását. Moldvay Győző • HEVES MEGYEI „ MUNKAÜGYI n KÖZPONT ■■ 3301 EGER, KOSSUTH L U. 9. TEL: 36/12-256 Kirendeltségek címei: Eger. Klapka u. 9. ti 36/1*149. Gyóngyós, Kossuth ül I.T.: 37/13-046. Hatxem, Kossuth tér 2. T.: 33/11-301. Ilexes, Tanácsköztársaság tér 3. T.: 39/11-416. Füzesabony, Rákóczi üt 62. T: 39/41-033. rétes vására, Kossuth Lu/. T.: 36/68-449. állásajánlatai: FIGYELEM: A Heves Megyei Munkaügyi Központ szervezésében 1991. szeptember második felében induló, az alábbi képesítést nyújtó átképző íauío!y2»nokra lehet még jelentkezni: Egerben: — felnőtt szakápoló — nőiruha-készítő — GSZÍergályos — tüze­léstechnikai és kéményseprő szakmunkás. Gyöngyösön: — nőiruha-készítő — hegesztő — tüzeléstechnikai és ké­ményseprő szakmunkás Hatvanban: — hegesztő — tüzeléstechnikai és kéményseprő szakmun­kás. A tanfolyamokra csak azok a nyilvántartott munkanélküliek, illetve pá­lyakezdők jelentkezhetnek, akik egyébként munkanélküli-járadékra, il­letve pályakezdők munkanélküli-segélyére jogosultak. A képzés időtartama alatt a résztvevők átképzési támogatásban része­sülnek. A jelentkezés feltételéire! 2 Munkaügyi Központban a 36/13-011/121- es telefonon és a kirendeltségeknél lehet érdeklődni: Jelentkezést 1991. szeptember 20-ig fogadunk el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents