Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-06 / 183. szám

HÍRLAP, 1991. augusztus 6., kedd MEGYEI KÖRKÉP 3. Galéria „I” „Legyen meg a te akaratod...” címmel, szerdán délután öt óra­kor Bállá Demeter fotóművész alkotásait láthatják az érdeklő­dők az egri Ifjúsági Házban. A kiállítást — amely szeptember 20-ig, naponta délután egytől, öt óráig tekinthető meg — Mezei András újságíró, az Élet És Iro­dalom főmunkatársa nyitja meg. EFOTT ’91 Ebben az évben is megrende­zik a már hagyományosnak szá­mító rendezvénysorozatot: az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozó­ját. A diákoknak ezúttal a nyír­egyháza-sóstói múzeumfalu ad otthont, ahová tíz-tizenkétezer vendéget várnak az idén. A résztvevők augusztus 16-19. kö­zött „EFOTT”-oznak, úgy hogy ezúttal a különböző kisközössé­gek számára is szerveznek szek­ciófoglalkozásokat. „Edzőtáborban’ ’ a maklári néptánccsoport A nyárvégi és az őszi fellépé­sekre készülődve, a makiári For­rás Gyermek Néptánccsoport augusztus 1-jétól hét napon át napi kétszer három órán át „edzőtábort” tart a helyi műve­lődési házban. A csoportot két vendégkoreográfus készíti fel, akik szatmári táncokat tanítanak a gyerekeknek. Az új műsort az együttes az Egri Szüreti Napok rendezvénysorozatában kívánja bemutatni a közönségnek. Utcaszínház az egri Dobó téren Több gyermekszínpad részvé­telével rendeznek utcaszínházat augusztus 18-án az egri Dobó té­ren. Délelőtt tíz órától három, délután négytől két csoport mu­tatkozik be összesen kilenc pro­dukcióval. Bugát Pál Természetismereti Verseny Az „Értem a természetet” ver­seny 1986-ban vette fel a Bugát Pál nevet, hogy ezzel is jobban kifejezze a kötődését a rendező városhoz, Gyöngyöshöz. A há­romfős csapatok az ország kü­lönböző középiskoláiból érkez­nek, hogy összemérjék tudásu­kat. A korábbi kétnapos verseny az idén háromnapos lesz: au­gusztus 21-én, 22-én és 23-án ta­lálkoznak a résztvevők a Mátra Művelődési Központban. FIATALOK! FELSŐFOKÚ MANAGER ASSZISZTENS-HOSTESS 900 ÓRÁS, INTENZÍV NYELVOKTATÁSÚ KÉPZÉS INDUL EGERBEN! Jelentkezési határidő: 1991. augusztus 10. RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁS: hétköznapokon 9—13 óráig a Gyermek-Szabadidő­központban Eger, Bartók Béla tér 6. Telefon: 36/13-792 vagy 12-686 JELENTKEZZEN NÁLUNK, LEGYEN A HALLGATÓNK! SZOMA KFT. V _____________ T erjeszkedik az egri főiskola a Füzesabony — Debrecen vasútvonal Befejezéséhez közeledik az egri Eszterházy Kií roly Tanárképző Főiskola Leányka úti új számyá- nak építése. Az impozáns létesítmény kivitelezője a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat. A mű­szaki átadásra rövidesen — a tervek szerint augusz­tus 15-én — kerül sor, s ha mindent rendben talál­nak, a szeptember 10-i tanévkezdéskor már meg­kezdődhet az oktatás. A korszerű épületegyüttes egyelőre a földrajz, a filozófia s a politikatudományi tanszékeknek ad otthont, s idekerül a főiskola ide­gennyelvi lektorátusa is. A következő tanévben, az elképzelések szerint más, természettudományi tan­székek is „felköltöznek majd” a Leányka útra. (Fotó: Szántó György) Nyolcvan dolgozót elbocsájtanak a Sámson Mátra Gépgyárnál Csökkentett termelés — gazdasági kényszerből pétől felfüggesztették a szovjet piacra szánt gépek gyártását, il­letve július 22-től, augusztus 2-ig, kényszerszabadságra men­nek a dolgozók. „Ha az akkreditív augusztus 5-ig nem nyílik meg, gazdasági kényszerből a jelenlegi 780 fő­ről, 700-ra csökkentik a vállal­kozás létszámát, és átmeneti részmunkaidős foglalkoztatásra, vagy további üzemi leállásra is számíthatnak a gyöngyösi Sám­son Mátra Gépgyárban.” — írja tudósítónk. — Ma, augusztus 5-én keres­sük Önt — hívtuk fel az igazgató, Misuta Jánost — kell-e elbocsáj- tani dolgozókat? — Sajnos igen, a tudósítójuk­nak jók az értesülései. Huszon­egyen már megkapták a felmon­dólevelüket, a többiek ezen a hé­ten vehetik kézhez. Úgy néz ki, hogy tényleg hétszáz dolgozónk marad csak. (d.j.) A pipis-hegyi Sámson Mátra Gépgyár üvegipari gépei sikert arattak a július elején rendezett kijevi üvegipari kiállításon. Saj­nos hiába az érdeklődők köré­nek bővülése és a jövő évi terme­lésegyeztetések, nehézségekkel küzdenek a gyöngyösiek — tud­tuk meg Csefán József tudósí­tónk leveléből. Hogy borúlátása nem alaptalan, ezt Misuta János igazgató is megerősítette, akit te­lefonon kerestünk meg. A februárban aláírt szerződé­sek szerint az SMG június 15. és december 15. között, 6 millió dollár értékű üvegipari gépet szállít a Szovjetunióba. A szovjet fél jelenleg már 2,4 millió dollár­ral tartozik a gépgyáriaknak. Egyelőre elmaradt még az akk­reditív megnyitása, és ez súlyo­san érintheti a kollektívát. A má­sodik féléves hazai és tőkés meg­rendelések nem biztosítják az üzemeltetés feltételeit. Ez is hoz­zájárult ahhoz, hogy július köze­Roma Ifjúsági Szervezet Hatvanban Az Agrárszövetség felhívása Ajégverte Hajdúság károsultjaiért Hatvan éve nem látott kataszt­rofális jégverés sújtotta Hajdú- Bihar megye néhány települését — írja szerkesztőségünkhöz el­juttatott levelében Nagy Húszéin Tibor, az Agrárszövetség főtitká­ra. A területen a mezőgazdasági termények megsemmisültek, és óriási károk keletkeztek az épü­letekben is. A károk összege az előzetes felmérések szerint meg­haladja az ötszázmillió forintot. A helybéliek megsegítésére az Agrárszövetség országos gyűjtést szervez. Az adományokból be­folyt összegeket az illetékes ön- kormányzatok juttatják el a sze­rencsétlenül járt károsultakhoz. Az adományokat a Mez őbank Rt-nél nyitott számlán váiják a 219-98911-es számon. Kérik, hogy valamennyi adakozó tün­tesse fel az utalványon: ”A bihari jégkárosultak javára ”. A megyei közgyűlés az elsők között nyilatkozott az új vicinális támogatásáról, és még 1886. őszén 150 ezerforintos rész vény­jegyzést vállaltak a megyei költ­ségvetés terhére. Minden kibo­csátott részvény elkelt, s 1889. októberében „egyszerre hatezer munkással kezdik meg” az épít­kezést. A gyors munka eredmé­nyeként 1890. nyarán a korabeli lapok beszámoltak az első sza­kasz elkészültéről: „Az első vo­nat a füzesabony — debreceni vasútnak, Füzesabonytól a Ti­szafüred hídfőig terjedő szaka­szán július 10-én robogott végig. A Tisza-parti füzes lombjai alatt az érkezetteket magyaros lakoma várta, amelyen számos pohárkö­szöntők hangzottak el ’ Száz évvel ezelőtt 1891. au­gusztus 5-én új korszak kezdő­dött a vasút által érintett telepü­lések életében. A terület fejlesz­tését elősegítő vaspályát a me­gyei vezetők és Eger polgárai példamutató előrelátással segí­tették, jelezve az utókornak is a hosszú távú gondolkodás hasz­nosságát. (A már említett sze­melvényeket Dr. Majddn János egyetemi adjunktus, a pécsi Tör­ténettudományi Intézet munka­társa bocsátotta rendelkezé­sünkre, aki kutatásában vala­mennyi vicinális történetét fel­dolgozta.) Tegnap különvonat érkezett a centenárium alkalmából Debre­cenből Tiszafüredre, ahol az állo­máson Lipcsey Imre alpolgár­mester köszöntötte a vendége­ket, majd a tiszafüredi zeneiskola fúvószenekara játszott. Ez alka­lomból nyitották meg a Kiss Pál Múzeumban a vasútvonal törté­netét feldolgozó időszaki kiállí­tást, és a helyszínen emléklapot is árusítottak, valamint elsőnapi bélyegzés is volt. (sz. r.) Miért nincs TV2-es adás Egerben? Javítják az emódi átjátszóállomást Bosszúsan tapasztalhatták a megyeszékhely lakói, hogy az el­múlt estéken hiába kapcsoltak át — a jó műsor reményében — az MTV 2-es csatornájára: képtelen volt a képernyő... A hiba nem az önök készülékében van — adta a tájékoztatást tegnap Losonczi Fe­renc, a kékestetői tv-állomás üzemmérnöke. Mint elmondta, vasár­nap reggel 8.30-kor üzemképtelenné vált a TV2 programját Egerbe sugárzó emődi átjátszóddá. A hiba elhárítását a Magyar Műsorszóró Vállalat helyi üzemegységének szakemberei megkezdték, s mint ígérték — várhatóan — mától ismét élvezhető lesz majd a budapesti második csatorna műsora. Környezetvédelmi vizitübor Poroszlón A természetvédelem nemcsak szólam annak a hetvennégy lel­kes környezetvédőnek a számá­ra, akik augusztus 5-től 16-ig Po­roszlón táboroznak. A Megyei Környezetvédelmi szövetség és a Megyei Művelődési Központ már tavaly is szervezett hasonló akciót A nagy sikeren felbuz­dulva az idén már nem is kellett toborozni, jöttek idősek és fiata­lok egyaránt. A sátortáborozás költségeihez pályázatokból sze­reztek hozzájárulást a szervezők. Három altáborban „dolgoz­nak majd” a résztvevők. Dr Szít­tá Tamás, a Bükki Nemzeti Park igazgatója vezeti a madártani al- tábort, ahol a madarak befogása, gyűrűzése, megfigyelése a fő program. A vízi élet jellegzetes­ségeit vizsgálja a másik közösség. A harmadik csoport pedig az A l- föld növény és állatvilágának jel­legzetességeivel ismerkedik. Gyakorlati feladatokra is vállal­koznak a résztvevők, például egy famatuzsálem megmentésére, továbbá víztisztításra és strand­takarításra. A szabadidős prog­ramok is sokat ígérnek: művész­vendégeket várnak, szerveznek vízitúrákat, vetélkedőket, s kaja­kozni is lehet majd. Szigorúan ellenőrzött vállalat A hatvari Roma Ifjúsági Szervezet— mint azt Oláh Béla elnök elmondta — felhívja a város alakulóban lévő hasonló szervezeteinek figyelmét, hogy szándékában áll tárgyalóasztalhoz ülni képviselőik­kel a cigányságot érintő kérdések, problémák békés megvitatása és megoldása végett. Az elnökségnek elhatározása továbbá, hogy nem kívánja a társszervezetek útját keresztezni, de a hatvani cigányság szempontjából mindenképpen sorsdöntőnek véli az érdekképviselet egységes kialakítását, a különböző szervezetek elképzeléseinek kö­zös nevezőre hozását. Ütközések — súlyos sérültekkel Hétvégi balesetek Több személyi sérüléssel járó közúti baleset történt az elmúlt hét végén megyénkben. Gyön­gyös és Kardcsond között közle­kedett 3-án este Almási Szabó Istvdnné budapesti lakos, aki személyautójával összeütközött az abasári Juhász Ferenc \ezette tehergépkocsival. A baleset kö­vetkeztében Almási Szabó Ist­vánná nyolc napon túl gyógyuló, súlyos, míg Juhász Ferencné könnyű sérüléseket szenvedett. Augusztus 4-én három bal­esethez is hívták a helyszínelő rendőröket. A kora hajnali órák­ban a selypi cukorgyári vasúti át­járónál Szántó László hatvani la­kos az általa vezetett személyko­csival elütötte gyalogos A. K. pe- tőfibányai lakost, aki könnyeb­ben megsérült. Aznap délelőtt az M3-as autópályán — Budapest és Gyöngyös között — Bóka Ist­ván Dezsőink budapesti lakos az általa vezetett személygépkocsi­val a szalagkorlátnak ütközött, majd felborult. A vezető könnyű sérülésekkel úszta meg az esetet. Az esti órákban //er&ibelterüle- tén H. J. helyi lakos kerékpárjá­val nekiütközött a szintén herédi Vasas János vezette személyau­tónak. A kerékpáros nyolc na­pon túl gyógyuló, súlyos sérülé­seket szenvedett. A rendőrség a balesetek ügyé­ben folytatja a vizsgálatot. (Folytatás az 1. oldalról) — Nagyon fontos, ez kétség­telen. Ha csak azt veszem, hogy az energiára most 40 millióval kell többet kiadnunk, mint ko­rábban, ez még nem minden. Azoknak az anyagoknak az ára is emelkedett, amiket használunk, például a fűszereké. Nem kis té­telekről van szó. Vagy hadd mondjam: eddig az úgynevezett hulladékanyagokat pénzzé tud­tuk tenni. Most nekünk kell el­szállítani, és nemcsak hogy egy fillért sem fizetnek érte, hanem örülhetünk, hogy átveszik. — Milyen a kereskedelmi for­galmuk? — Olyan, mint az egész orszá­gé. A vevőért meg kell dolgozni. Nemcsak naponta kell igazod­nunk a kereslethez, hanem szinte minden órában. Volt időszak, amikor óriási mennyiségű áru volt a raktárainkban. Ezért is csökkentettük a hús árát 17 szá­zalékkal. Hogy a vevő ezt a bolti vásárláskor hogyan tapasztalja, azt nem tudom megmondani. — És a vállalat saját szaküzle­teiben? — Azokban a hús ennyivel ol­csóbb. Láss csodát! Ilyen is van. Vagy ezt már máshol is kitalálták? Esetleg úgy hozták nyilvános­ságra, mintha a húsbolt saját kez­deményezése lenne az árcsök­kentés? A húst el kell adni. A sok élő állatot le kell vágni. Ehhez ar­ra is szükség volt, hogy február óta heti 10-14 órával dolgozza­nak többet az itteniek. Tudták, miért van erre szükség, és vállal­ták is a túlórázást. Most már egy kicsit fóradtak. De míg kell...! Mi ez? A húsipariak mennybeme­netele? Üj idők, új szelek...! A vállalat igazgatója nemrég vizsgázott. Méghozzá bizottság előtt a mi­nisztériumban. Úgy igazából. Tételt kapott, kérdésekre vála­szolt szóban és írásban. Megmé­rettetett. — Az eredmény? — Nem közölték, de én nyu­godt vagyok. Nemcsak az igazgató, az egész vállalat is vizsgázott. A Közös Piac küldöttsége ellenőrzött mindent: technológiát, a higiéni­át, a feldolgozást... és kimondta az „áment”. Kaptak egy azonos­sági számot. Ez olvasható min­den áruféleségen. Ez a nyilván­tartási adatuk. Belépő, útlevél, minőségi garancia, minden, amit csak el lehet képzelni. Enélkül öt deka szalámit sem lehet eladni Nyugaton. Visszakanyarodtam a hazai ál­lapotokhoz. — Hány sertés vár arra túlhí­zott állapotban, hogy ide beke­rüljön? — Úgy voltunk vele, hogy minden felkínált állatot átvet­tünk. Amíg ez az ügylet le nem bonyolódott, szinte „égtek” a te­lefonok nálunk. Polgármesterek, gazdasági igazgatók, vállalkozók mondták: úgy hallották, mi min­den sertést megveszünk. Segít­sünk rajtuk. Segítettünk. Nem mondom, hogy ez nagyon simán zajlott le, azt sem állítom, hogy manapság is minden olajozott gépezetként, szinte magától mű­ködik. Sok fáradságunkban, erő­feszítésünkben van az, hogy olyan eredményeink legyenek, amilyenek vannak. — Igazgató Úr! Nem tudom megállni, hogy rá ne kérdezzek: mennyire biztosüott a jövője a majdani új felállásban? — Engem ez a kérdés eddig sem foglalkoztatott, most sem foglalkoztat. A tárgyalások so­rán ez a személyi kérdés fel sem merült. Ki tudja ma megmonda­ni, hogy mi lesz vele holnap? Két kezét széjjeltárta, ezzel a mozdulattal is nagyobb hang­súlyt adva szavainak. Pillanato­kig szó nélkül néztünk egymás szemébe. Valószínű, ugyanazok a gondolatok forogtak az agyunkban... G. Molnár Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents