Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-05 / 182. szám

4. PF 23. HÍRLAP, 1991. augusztus 5., hétfő Üzen a szerkesztő K. B. írja: „Nagy örömmel olvastam, hogy a Szentatya jön Magyaror­szágra. De nagy meglepetéssel azt is olvastam, hogy az Országgyűlés ötszázmillió forintot szavazott meg a költségekre. Én mégegyhá- zi iskolába jártam, ahol azt tanul­tam, hogy a jó isten segít, csak kérni kell. Ezt most már nem ér­tem, hogy még a pápának sem ad? Nekünk kellene megpótolni talán a nyudijunkból az ötszázmilliót? Végképp nem értem az egészet, félrevezettek már gyerekkorom­ban is? Tisztelettel: aláírás.” Igen tisztelt Asszonyom, önt nem vezették félre gyerekkorá­ban sem, most sem akaija az ide­látogató II. János Pál pápa zse­bébe dugni azt a ötszázmilliót, amiről a Parlamentben döntés született. Ön vagy tudatosan, vagy a teljes tájékozatlanság bol­dog tudatlanságában leledzve vetette fiapírra gondolatait. írá­sát tekintve ön nem „Mari néni a hóstyák legvégéről”, hanem pontosan fogalmazó értelmiségi, csak játssza azt a naivat aki és ami önnek nem áll jól. Ön na­gyon jól tudja, hogv egy ilyen diplomáciai látogatás mekkora közlekedési és biztonsági kérdé­seket vet föl, főképp zaklatott korunkban, amikor minden ma­gas szintű politikai és diplomá­ciai találkozás kitűnő lehetőség arra a terroristának, hogy elkép­zeléseik valóraváltásában, a vi­lág szájuk íze szerinti átalakulá­sára gondolva eredményesen robbanthassanak, esetleg ölje­nek. Ismerjük Macchiavelli né­zeteit az eszközökről, azok szen­tesítéséről. Az ország jelenlegi helyzeté­ben ez a meghívás — még Miklós Imre, a volt Állami Egyházügyi Hivatal volt elnöke eszközölte — jelentős erkölcsi és politikai ha­szonnal kecsegtet. A megrende­zés, a fogadtatás biztonságos le­bonyolítása kétségkívül terheket jelent az országnak, a lakosság­nak is, de közelebbi és távolabbi céljaink szolgálatában ezt vállal­nunk kell. Nem is érdemelne különösebb figyelmet ez a kis írás, amellyel ön foglalkoztatott minket, gon­dolom, tűi azon, hogy környeze­tében is igyekezett, „komoly meglátását” vita tárgyává tenni. Amiért foglalkozunk az ön köl­tőinek nem mondható függő­kérdésével az az, hogy a társada­lomban egyre-másra előfordul­nak belemagyarázások. Tevé­kenykednek belemagyarázók, félreinformálók, akik a vasutat Kossuth-tal hajlandók össze­kombinálni, csak hogy valami olyasmi jöhessen ki végül az ok­fejtésből: no lám, ezek a katoli­kusok, vagy egy kicsit tágabban, ezek a keresztények már megint sokba kerülnek nekünk, már megint elszedik a pénzünket, „dézsmálnak” minket. Az ön le­vele kísérőjelensége egy nagy eseménynek. Mint ahogyan az a tévériport is belerágd, belema­gyarázó tettként értékelhető, amikor a pesti útlezárásokat is­mertette, a roggyant léptű nyug­díjasokat, azok lépteit, hogy a montásból kitessék: ezek a relig- élók mit szenvednek el a pápá­ért, ki és hogyan foga ezeket a gyalogolni kényszerülő szeren­csétleneket — akár lelkiekben is — kárpótolni ezekért a pápa mi­atti gyaloglásokért? Tessék elgondolkozni a ten­denciózusan így más mellé tett gondolat és láttatás közötti ösz- sze függésről. Az egri polgármesterhez cím­zett levelének egy másolatát ne­künk is megküldte az alábbi fel­hívással: „Kérem, olvassák el, és ha önök is úgy érzik, igazam van, egy rövidített kivonatot jelentes­senek meg az újságban belőle. Köszönöm. Tisztelettel, aláírás.” Legkevésbé sem szeretnénk belekontárkodni egy ilyen pa­nasz elintézésébe, csak a szúlő helyzetének ecsetelése, a levon­ható erkölcsi tanulság okából közlünk egy fontos részt a pa­naszból: „Azért írattam (gyer­mekemet, — a szerk.kieg.) 1990- ben a Tittel Pál úti bölcsődébe, mert úgy gondoltam, hogy az ott lévő gyermekek automatikusan együtt átkerülnek majd Tittel P. úti óvodába és a fennmaradó helyre veszik fel a további jelent­kezőket. A lár yomat nem vették fel a Tittel P. úti óvodába, a kisfi­út és a további közeli barátait igen. Az, hogy őket elválasztják egymástól, az én gyermekemnek iszonyú lelki törést fog okozni. Ezzel a döntéssel kiszakították a gyermekeket ebből a körből! Ezt hogyan magyarázzam meg ne­ki?* Emiatt a legutóbb feltett kér­dés miatt ismertetjük meg a pa­nasz lényegével az olvasókat. Mert valóban néha a szülő, vá­ratlanul és teljesen érthetetlenül kerül olyan helyzetbe a saját gyermekével szemben, amikor oktalanul csalódást okoz, mert nem tudja elintézni azt ami a má­sok esetében olyan egyszerű és olyan magától értetődő. A kedves Mama sok irányban elragozza ezt a valóban köznapi- an szürke szituációt, közbeavat­kozásokról beszél, protekciót emleget, kivételezést, olyan elő­nyöket, amik nem is lettek volna indokoltak. A Mama fellebbezés után van. Mi töprengünk egy sort, amíg a nyilvánosig szűrője alá bocsá­tottuk a panasz fontos, szülőt próbáló elemét. Hátha elolvas­sák, hátha elgondolkodnak rajta azok is, akik illetékesek! MEGJELENT A .1-----------------­Keresse a Hírlap­árusok­nál, illetve elő­fizet­hető: HEUR Bp. 1900. V Lapjuk rendszeres Olvasója és mint volános dol­gozó (Török Béla) reflektálni kívánok a megyei Hírlap 1991. július 26-i számában megjelent „He­ringes keringés” című, (ni) szignóval jelzett glosszá- hoz, kizárólag annak igényével, hogy az Olvasók (akik rendszerint Utazók is) a problémát illetően pontosabb tájékoztatást kapjanak. Kissé furcsának találom a T. Cikkíró állítását, mi­szerint most a nyár kellős közepén az utas „alig fér a kocsiban, úgy összezsúfolódik társaival, mint azok a bizonyos szerencsétlen heringek a dobozban”. Valószínűleg elkerülte a figyelmét, hogy — a diákság a nyári tanszünetben mint Utazó, gyakorlatilag „nincs jelen”, — a tarifaváltozás után jelentős utasszámcsök- kenés történt, — a Széchenyi út lezárása miatti közúti elterelés is csak a gyalog közlekedő városlakók számát gya­rapította. Laikus számára valóban forgalomszervezési hiá­nyosságnak tűnik a jelenség, amikor azonos idő­pontban több (esetenként 3-4) autóbusz követi egymást, csakhogy: — nem sajnálva a fáradságot, alaposabb szemlé­lődés után meg lehet állapítani a más-más célállo­másukat, — azonos viszonylatjelző táblák észlelése ese­tén, olykor-olykor arra gondol(-ni) sem oktondi- ság, hogy a közlekedtető vállalat esetleg e visszaút nagyobb terheltségét szem előtt tartva vezényli ilyen érthetetlen módon járműveit az utakon, — ezéken túlmenően egyéb forgalmi okok (pl. sorompó, forgalom-irányító lámpák stb.) is kiala­kíthatják az autóbuszok torlódását. Bár Önnek nem kötelessége tudnia, de az Agria Volán a menetrendet nem öncélúan szerkeszti, ha­nem előzetes (és higgye el alapos) tájékozódás után a termelő üzemek, intézmények, sőt egyéni igény­bejelentők véleményének figyelembevételével. Ennek ellenére sem lehet — sajnos — azt meg­ígérni, hogy az utazási igény és a szállítási lehetőség minden alkalommal találkozzon. Korhoz, nemhez, út- és időjárási viszonyokhoz igazodó menetrendet — úgy tudom — még sehol sem szerkesztettek. Szíves figyelmébe ajánlom a „puszta véletlenek és szerencsés találkozások” gyűjteményét — közis­mertebb nevén a menetrendi tájékoztatót. Lapoz­gatása — és főképp ismerete — sok kellemetlenség­től óvhatja meg Ont városbéli utazásai során. Én is laikus vagyok az újságírást illetően, lehet, tévedek is ha úgy gondolom: — a szerkesztőség ablakán kitekintve „tömeg­közlekedni” nemigen lehet, az így szerzett tapasz­talatokat közzétenni nem szerencsés, bár mosolyfa­kasztó hatása kétségtelen, — hogy egy cikk csak akkor etikus, ha tartalma VALÓSÁGHŰ, célszerű, hasznájható és gazdasá­gos. Most azonban T. Cikkíró az Önére ezen jelzők nem illenek. (csakhogy Önhöz igazodjak) Köszönöm (-la) érdeklődését és megjegyzéseit idézett kis glosszámmal kapcsolatban. A személyes tapasztalatok azonban — amiket rendszeres, bérle­tes napi utasként szereztem és gyűjtögetek továbbra is -: sajnos tények. Változatlanul fenntartom, hogy valósdghűek, közölhetem: nem a szerkesztőségi szoba ablaka mögött kitalált olcsó jópofaságok, s ez esetben sem csak egy 10x10 cm-es fehér négyzet el­takarására szolgáltak lapunkban. Sok hasonló uta­zó megélt — ha nem is állandó, de mindenképpen elég gyakori — kellemetlenségeire szerettem volna felkéretlenül is felhívni az Agria Volán illetékesei­nek a figyelmét. írásom — úgy érzem — etikus is. Lehet persze, hogy élményszerzéseim közben nem voltam teljesen körültekintő, nem mérlegeltem mindent, s így — talán a T. Olvasók a legjobb meg­mondhatói ennek — a kelleténél kevesebbet írtam. Ám — ha ez megnyugtató — legközelebb majd pó­tolom mulasztásomat. (-ni) Ki segít az egyedülálló nyugdíjasnak? Azért írok a Hírlapnak, mert bízom benne, hogy leközlik és valaki majd meghallgatja egy egyedülálló nyugdíjas panaszát. A kormány és a képviselő-testü­let meghozta a nyugdíjtörvényt, illetve döntött'az elosztásról, de arra már nem gondoltak, hogy aki egyedül, egy nyugdíjból él, hogyan gazdálkodjon hétről hét­re, sőt sokszor napról napra. Könnyebben viselik a terheket ott, ahol 3-4 ember lakik egyfe- dél alatt. Nekik is annyiért világít a lámpa, mint egynek, a rezsit is jobban ki tudják fizetni, mint a magányos kisnyugdíjas. A havi jövedelmem 5925 forint, amiből 5600-at kell kifizetnem. A mara­dék 225 forintból még ennivaló­ra sem telik. Mit tehetek? Szaladgálok a piacra, eladom azokat a dolgokat, amikre éppen nincs szükségem, vagy munkát vállalok 66 évesen. Igaz a köz­mondás: a jól lakott ember nem érti meg az éheset Ha én hétezer forintot kaphatnék, olyan bol­dog ember lennék! És még hány hasonló helyzetben lévő idős ember él így, vagy talán még en­nél is rosszabbul. Hála az önkor­mányzatnak, néha adnak egy kis segélyt, abból hosszú időre bevá­sárolok. Nem szorulnék rá, ha annyi nyugdíjat kapnék, amiből meg tudnék élni. Azt mondják, hogy 7 ezer forintnál nem lehet kevesebb a bér, hát a nyugdíj le­het? Dolgoztunk mi is eleget, gyerekeket neveltünk, és most, hogy elfáradtunk az élet taposó malmában, magunkra hagytak, nem törődik velünk senki. Re­mélem, a Parlamentben elgon­dolkoznak ezen a képviselő urak, hiszen nekik is van édes­anyjuk, édesapjuk, ók is meg­öregednek egyszer, és mit szól­nak majd, ha kiszolgáltatottan magukra maradnak... V. Mné. Füzesabony Kioktatott, mint egy kölyköt... Július 25-én délután, egy óra előtt pár perccel az 5-ös, BX 67- 55 rendszámú busszal jöttünk hazafelé. Csak jöttünk volna, mert hiába jeleztünk két ajtónál is, nem állt meg. A Kisasszony temetőnél akartunk leszállni, és nem a végállomáson Csebokszá- riban. Előre mentem és megkér­deztem a buszsofőrt, miért nem állt meg? Mert nem jeleztek! — volt a válasz. Egy úr erre megje­gyezte: talán a vészcsengőt kel­lett volna megnyomni? Amikor leszálltam és megnéztem a rend­számot, a buszvezető csúnyán megsértett: inkább arra lett vol­na esze, hogy csöngessen — je­gyezte meg epésen. Kikérem ma­gamnak ezt a hangot! Azért, mert nyugdíjas vagyok, még van annyi eszem, tudom, hogy le­szállás előtt csöngetni kell. Arról viszont, hogy elől rossz a vissza­jelző, nem én tehetek. Okosabb lett volna, ha hallgat a gépkocsi- vezető; vagy legalábbis bocsána­tot kért volna... Kozma Béláné Eger Szenvedünk a füsttől A Hírlap korábbi számá­ban írtak az egri Koszorú utca sarkán lévő pékség ál­dásos tevékenységéről. Szeretném, ha azt is megír­nák, hogy a környéken la­kók, köztük én is, mennyit szenvedünk a kenyérüzem füstjétől. Minden este, szombat kivételével 7-8 és 10 óra körül fűtenek, és el­árasztják a környéket füst­tel. Hiába zárjuk az ablako­kat, bejön a füst, csípi a sze­münket, torkunkat. Nyá­ron még csak mozog is a le­vegő, nem ül meg órákig, de mi lesz télen? A ködös, párás időszakban éjfélig is füstben úszunk. A levegő­szennyezésre ezúton hívom fel a környezetvédők fi­gyelmét. Takács Józse/né Eger Horoszkóp augusztus 5-től 11-ig KOS (III.21.-IV.20.) Szerelem: Amíg nincs tisztában saját érzéseivel, ne­hezen tudja megítélni kap­csolatát Hiva­tás-. Kedvezőek a csillagállások a karrierjét illetően, de feltétlenül saját erejére támaszkodjon, má­soktól csak tanácsot fogadjon el. Ne hagyja, hogy Ön helyett más végezze el a vállalt munkát. Köz­lekedjen óvatosan ezekben a na­pokban, különösen akkor, ha au­tóval jár. BIKA (IV.21.-V.20.) Szerelem: Ezen a héten nem tudja el­nyomni lelké­ben a félté­kenységet. Bi­zalmatlan, s ta­lán van is alapja, de csak önma­gának árt vele. Hivatás. Valami­lyen fontos feladatról megfeled- kezik,esetleg addig halogatja, amíg kifut az időből. A jogos dorgálásra ne vágjon vissza, mert azzal csak tetézi a bajt. IKREK (V.21.-VI.21.) Szerelem: Ki­látástalannak érzi kapcsola­tát, változtatni mégsem mer, mert attól fél, megbántja partnerét Valami csodában re­ménykedik, s várja, hogy ő mondja ki a döntő szót. Hivatás. Üj feladatokat kap, melyek nem­csak anyagi és erkölcsi elismerést hoznak, de örömét leli bennük. Ha most venné ki szabadságát, kellemes, hosszú utazás van kilá­tásban. RÁK (VI.22.-VII.22.) Szerelem A nagy kaland, amire várt, ez­úttal lehet, hogy bekövet­kezik, de egyáltalán nem biztos, hogy boldognak érzi ma­gát. Hivatás. A hét elején öröm­teli hírrel fogadják a munkahe­lyén, viszont rossz hírt közöl a kezelőorvosa. Jobban kellene vi­gyáznia az egészségére. Tartsa be az utasításokat! OROSZLÁN (vn.23.-vm.23.) Szerelem Még nem tudja el­dönteni: barát­ság-e vagy sze­relem, amit új ismerőse iránt érez, de bol­dogságnak érzi már a találkozást is. Hivatás. Nagyon sok olyan feladat várja a munkahelyén, amire nem számított. Ezért né­hány családi-baráti programot le kell mondania. XVIU.24.-IX.23.) Szerelem Olyan boldog, hogy a felle­gekben jár, s néha „leszáll” a földre, cso­dálkozik, hogy a világ nem osztozik örömeiben. Hivatás. Néhány kellemetlen pillanat várható a határidők be nem tartása miatt, vagy mert olyanokkal veszekszik, akik nem szolgáltak rá. MÉRLEG (IX.24.-X.23.) Szerelem A Ari nagy kalandra 1< ezen a héten (Ttoihiába vár. Csöndes, ese­ménytelen na­pok következ­nek. Bár van, akit éppen ez tesz boldoggá, hiszen így veszekedés sincs. Hivatás. Nem kötik le a te­endők, gondolata mindig másfe­lé kalandoz, s ha csak teheti, ki­bújik a felelősség alól A hét ele­jén minden komolyabb követ­kezmény nélkül lazíthat. Törőd­jön többet egészségével! SKORPIÓ (X.24.-XI.22.) Szerelem Újabb hódítás van kilátásban, de ne gondolja, hogy ez a futó kaland az a kapcsolat, amire életében vágyott. Hivatás. Ne a háttérből figyelje az esemé­nyeket, rukkoljon elő elképzelé­seivel, különben megint más aratja le a babérokat. Baráti kö­réből valaki az Ön segítségére számít, ne utasítsa el! NYILAS (XI.23.-XII.21.) Szerelem Né­ha az az érzése, kihűlőben van mostani kap­csolata. A hé­ten azonban rádöbben: méltatlan Önhöz az efféle pesszi­mista gondolkodás. Hivatás. Biztos benne, hogy a megfelelő munkakört tölti be? Örömét leli abban, amit csinál? Ha nem, ak­kor ez a magyarázata rossz köz­érzetének. Ha igen, legjobb, ha már a hét elején orvoshoz fordul, mert levertségét betegség okozza. BAK (XII.22.-I.20.) Szerelem: A hét első fele ál­modozással te­lik, szombaton viszont valami akadály miatt teljesen elkese­redik, úgy érzi, összedől a világ. Hivatás. Nehezen tud koncent­rálni, a régi feladatok már nem kötik le a figyelmét. Valami új munkára vágyik, de most még nincs itt a változtatás ideje. VÍZÖNTŐ (I.21.-II.20.) Szerelem: m Minden kíván­/ Aylu-jjj! sága teljesülhet I vfNLjSv) a héten, part­nerc kényez- tetni akaija, s Ön ezt rendkí­vül élvezi. Hivatás. Kicsit elru­gaszkodott a realitás talajáról, ezért némi csalódással kell tudo­másul vennie, hogy a körülmé­nyek miatt csak annyit érhet el, amennyit Most nehezen viseli az apró kudarcot is. HALAK (11.21.-10.20.) Szerelem: Ez a hét a szerelem és erotika je­gyében telik. Lehet, hogy az élvezetekben keres gyógyu­lást munkahelyi sérelmeire? A végeredményen ez mit sem vál­toztat! Hivatás. Legszívesebben messze ívben elkerülné munka­társait, annyira dühös rájuk, őket okolja azért, amit pedig saját ma­gának köszönhet. Herczeg Kata (Átvéve a Tvr-hétből) (-ni) csak kibeszél

Next

/
Thumbnails
Contents