Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-31-09-01 / 204. szám
„KÉNYES KÉRDÉSEK PEDIG NÁLUNK SINCSENEK” HEVES MEGYEI (4. oldal) EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1991. AUG. 31—SZEPT. 1., SZOMBAT-VASÁRNAP HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA H. ÉVFOLYAM 204. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT 316. sz. TÜZÉP-telep Füzesabony. Telefon: 39/41-248. Szovjet hullámpala 1750x1125 méretben kedvező áron 396,30 Ft/db. Kapható telepünkön. ^ / Arany Érdemkereszt Jancsó Miklósnak A Magyar Köztársaság elnöke Jancsó Miklós Kossuth-dijas, kiváló művész filmrendezőnek filmművészeti tevékenysége elismeréseként 70. születésnapja alkalmából a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Göncz Árpád tegnap a Parlament Nándorfehérvári Termében nyújtotta át. Esküt tettek a tisztifőorvosok Megyei és fővárosi tisztifőorvosokat nevezett ki szeptember 1-jei hatállyal tegnap a Népjóléti Minisztériumban Surján László miniszter. Az új tisztifőorvosok hivatali esküt tettek a miniszter előtt. Megbízatásuk egy évre szól. Országos tisztiorvos: dr. Kertai Pál; országos helyettes tisztifőorvos: dr. Pápay Dénes, dr. Várfalvi Vilma; országos tisz- tifőgyógyszerész: dr. Paál Tamás. Megyei tisztifőorvos Heves megyében dr. Müller Erzsébet. Jeszenszky Géza athéni látogatása A magyar kormány nagy érdeklődést tanúsít Görögország, az Európai Közösség tagállama, a dél-európai térség fontos országa iránt: a fokozott figyelem középpontjában a két ország közötti sokrétű és intenzív kapcsolatrendszer kiépítése áll. Ennek egyik állomása Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter látogatása. A miniszter csütörtökön késő este érkezett Athénba. Görög kollégája, Antonisz Szama- rasz májusban járt Budapesten, és azt viszonozza most a magyar diplomácia irányítója. Kilakoltatják az MSZMP-t A kormány a pillanatnyi politikai helyzetet kihasználva, diszkriminatív döntést hozott az MSZMP-vel szemben — válaszolt az MTI érdeklődésére pénteken Tóth Miklós szóvivő. Ezt azzal kapcsolatban jelentette ki, hogy a kormány csütörtöki ülésén döntött: a Munkáspárt (MSZMP) a jelenlegi Budapest, IX. kerület Köztelek utca 8. szám alatti központja helyett ezután egy szerényebb épületet használhat székházául. A párt szóvivője hozzáfűzte, hogy a „kilakoltatásról” még nem kaptak hivatalos értesítést. A házak nyugalma feszültséget rejt A többség játszóteret akar az Almagyar-dombon Hogyan válik a közterület észrevétlen magánbirtokká? A végső szót a közgyűlés mondja majd ki Régen és ritkán írtunk Eger egyik legszebb részéről, az Alma- gyar-dombról, ahol az évek alatt gombamód szaporodó épületek lakóteleppé terebélyesedtek. Igaz, számszerűen aránylag kevesen — 200-300 család — laknak itt, úgy tűnik, súrlódásmentesen. Vagy ez a békés együttélés csak látszólagos? A Zöldfa utca mögötti kert sorsa borzolta fel hónapokkal ezelőtt az embereket. Két táborra szakadtak a környékbeliek: tíz család meg akarja vásárolni e közterületet, több mint félszáz família pedig játszóteret szeretne. Az idén május óta tart a huzavona, amelyben a harmadik résztvevő a telek tulajdonosa, a polgármesteri hivatal. De kövessük csak végig a történteket időrendi sorrendben. Május 13-i keltezéssel, a Zöldfa utca 21-27. szám alatti lakók aláírásával kérelem érkezett a főmérnöki iroda vezetőjéhez: „...az 1988. évtől részünkre bérleményként átadott, városi tulajdonú földet megvételre felajánlani szíveskedjen. Az általunk bérelt terület eredetileg közparkként volt tervezve, amely anyagi erő hiányában szemétteleppé vált. Nem készült el a Zöldfa úti lakásokat a vízelöntéstől védő, több millió forint értékű, csapadékvizet elvezető övárok sem. ...A kedvező áron történő megvásárlás esetén alulírottak eltekintünk a helyi önkormányzatot kötelező övárok elkészítésétől, illetve költségeitől.” E levelet május 20-án újabb követte a játszótér mellett kar- doskodók aláírásával, a főépítésznek címezve: „Nagyszerűnek tartottuk azt az elképzelést, hogy a házak által határolt belső közterületen játszótér kialakítását tervezik... A gyerekek az utcán kénytelenek játszani, ami a területi adottságok miatt meglehetősen balesetveszélyes, főleg a Zöldfa utcában. Kérjük, hogy azt a területet, amelyet eredetileg is játszótérnek szántak, biztosítsák gyermekeinknek. Tisztában vagyunk azzal, hogy a polgár- mesteri hivatalnak nincs anyagi forrása erre, éppen ezért vállaljuk, hogy mi azt társadalmi munkában megépítjük.”(55 aláírás) A dologban nem intézkedhetett egy személyben a főépítész, ezért a kérelmet továbbította az urbanisztikai bizottsághoz a következő megjegyzéssel: „Javaslom az eredeti funkciót úgy, hogy olyan szerződés készüljön, mely egyrészt kötelezi az aláírókat a karbantartásra, másrészt a városra nézve anyagi teherrel nem jár. A jelenleg érvényes szerződések ellenőrizhetetlenek.” Az urbanisztikai bizottság május 30-i ülésén tárgyalta ezt a kérdést, majd javasolta, hogy az említett közterületet, kertvégeket idegenítsék el. A jegyzőkönyv szűkszavú, egymondatos megjegyzésére kértünk bővebb indokolást a bizottság elnökétől, Várkonyi Györgytől. — Úgy mérlegeltünk — mondta —, hogy a terület nem túl nagy, és a megközelítése is elég nehézkes, hiszen egy keskeny úton lehet csak oda bejutni. A város rövid, sőt azt is mondhatnám, hogy hosszabb időn belül sem tud ott játszóteret kialakítani az anyagi gondjai miatt. Mivel a területet ellepte a szemét, buijánzik a gaz, a vízelvezetés nem megoldott, úgy gondoltuk, ha a vásárlást támogatjuk, ennek a területnek a rendezése biztosítva lesz. Míg a játszótér kialakításával — ami társadalmi munkában készülne — problémák keletkezhetnek, melyek nem a városnak, hanem az ott lakóknak okoznak majd később bosszúságot. Bennünket egy cél vezérelt, hogy a terület ne maradjon „parlagon”, gazda nélkül. Mi természetesen csak javaslattal élhetünk, a végső szót a közgyűlés mondja majd ki. Addig a bérleti szerződéseket sem hosz- szabbítjuk meg. (Folytatás a 2. oldalon) Külön bizonyítás nélkül A polgármesterek is kaphatnak lőfegyvert A fegyvertartás és -forgalmazás jelenlegi ellentmondásos, nem egy esetben anakronisztikus helyzetének rendezése érdekében készült az a rendelettervezet, amelyet augusztus 29-i ülésén fogadott el a kormány — állapította meg Nagy Károly, a Belügyminisztérium Rendészeti Hivatalának vezetőhelyettese pénteki sajtótájékoztatóján. Mint mondta, az október 1-jén hatályba lépő rendelet, a megváltozott társadalmi viszonyokat követve, jelentősen közelíti a hazai lőfegyveijogot az Európai Közösségnek a fegyverek megszerzésének, illetve birtoklásának ellenőrzéséről szóló szabályozásához. Az esetenként még a nyugateurópai gyakorlatnál is szigorúbb szabályozás szintjének a Kiválasztásakor a rendeletalkotók figyelembe vették azt az alkotmánybírósági határozatot, mely szerint nem szükséges feltétlenül törvényi szintű szabályozás a fegyverek tartásával összefüggő kérdésekről. A rendelet egyébként a jelenlegi európai gyakorlathoz igazítja a hazai jogot azzal, hogy mindazoknak lehetővé teszi önvédelmi célból a lőfegyver tartását, akik bizonyítják, hogy tevékenységük miatt életük és testi épségük fokozott védelmet igényel. Taxatíve felsorolja a rendelet azokat — a rendőrtől a polgármesterig bezárólag —, akik külön bizonyítás nélkül kaphatnak lőfegyvert. A széles skálájú engedélyezési kör azonban egy igen szigorú biztonsági, nyilvántartási és engedélyezési rendszerrel párosul. A fegyvertartási engedélyeket továbbra is a rendőrségek adják majd ki mindazoknak a büntetlen előéletű nagykorú állampolgároknak, akiket erre jogosultnak tartanak, s akiknek egyúttal elméleti és gyakorlati vizsgát is kell tenniük. Speciális lőfegyverekre, így például az automata fegyverekre nem adnak ki engedélyeket magánszemélyek részére. Engedély kell viszont a jövőben a gáz- és riasztófegyverek megszerzéséhez, tartásához is. Végül fontos eleme a szabályozásnak, hogy 1992. március 31-ig minden korábbi, lőfegyverrel összefüggő engedélyt meg kell újítani. Kérdésekre válaszolva elhangzott, hogy az elmúlt évben 11.934 önvédelmi fegyvert vontak be belügyminiszteri utasításra. Közülük mintegy négyezernek a tulajdonosa ismét kérte fegyverét, de csak 2500-an kapták vissza. A többi bevont fegyver sorsa ma is bizonytalan, annak ellenére, hogy a fegyvertartási engedélyek továbbra is érvényben vannak. közeledik a török roham Eddig 380 ezer török állampolgár tért vissza hazánkon keresztül Németországba, s miután korábban összesen 500 ezren utaztak Magyarországon át haza, így a mostani és a következő hét végén még 120 ezer török tranzitutassal számol a határőrség — mondta tegnap az MTI érdeklődésére Krisán Attila, helyettes szóvivő. Felhívta a figyelmet: a belépők főként szombaton többórás várakozásra számíthatnak Tompánál, Röszkénél és Hercegszántónál, a nyugati határszakaszon a kilépés pedig 40-60 percbe telhet. Nem végleges számítások szerint a török utasok tranzitvízumából több mint 1 milliárd forint rendkívüli bevétele lesz a költségvetésnek. (MTI) Firenzéből erkeztek Szervita nővérek Egerben A több mint hétszáz éves szervita rend egri rendházába Olaszországból — Firenzéből — érkeztek nővérek, s megkezdték egyházi szolgálatukat a Fájdalmas Anya-plébánián. Az 1223-ban hét firenzei kereskedő által Szűz Mária tiszteletének ápolására és terjesztésére alapított római katolikus szerzetesrend magyarországi közösségeinek működését a történelem során kétszer is megszüntették. A 18. század végén II. József, 1949-ben pedig a Rákosi-rezsim oszlatta fel a szervitákat, akik csak 1989-ben kapták vissza jogaikat. A fehér köpenyes rend tagjainak egri visszatérésével egyidejűleg megkezdődött a rendház rendkívül szép, copf stílusú műemlék épületének felújítása is. Az utcai front rekonstrukcióját szeptember 15-re szeretnék befejezni: ekkor lesz a több ezer embert vonzó szervita búcsú, amely a felvidéki, a Rozsnyó, Fülek, Losonc, Kassa környéki katolikus magyarok legnagyobb Mária- ünnepe. Bányásznap Gyöngyösorosziban Folytatódik a HAF-üzem építése Az Országos Érc- és Ásványbányák Mátrai Üzemeinek dolgozói a Gyöngyösoroszi Altárón ünnepelték az idei bányásznapot. Sulyok Pál igazgató elmondta, hogy a válságágazatként számon tartott bányászat a térségben is az előremenekülés útját választotta: majd kétesz- tendős huzavona után a vállalat igazgatótanácsa egyhangú döntést hozott arról, hogy a magyar- országi ólomhulladék-újrahasznosító üzem építését hamarosan folytatni fogják. Mint ismeretes, az elsősorban hulladék akkumulátorok újrahasznosítására tervezett, környezetkímélő, zárt rendszerű üzem építését a közelmúlt párt- csatározásai idején lakossági tiltakozásra állították le. Az építkezés folytatása önmagában is munkalehetőséget jelent a környékbeli lakosság számára. Számottevő motívuma volt a gyöngyösoroszi bányásznapnak, hogy részt vett rajta a falu cigányvajdája a HAF-üzem építését pártoló Fal Kör képviseletében, s köszöntötte a bányászokat Keresztes György, Gyöngyös polgármestere. Alapítvány a rászorulókért Komputertomográfot a megyei kórháznak! A legkorszerűbb röntgenkivizsgálást komputertomográf tenné lehetővé. Sajnos, a megyei kórházban egyelőre nem rendelkeznek ilyennel. Éppen ezért Heves megye önkormányzati hivatala, a Markhot Ferenc Megyei Kórház igazgatósága, valamint Trombitás István és Geda Sándor vállalkozók alapítványt hoztak létre beszerzése érdekében. Szeretnék, ha a berendezést sikerülne megszerezni és folyamatosan működtetni. Ára ötvennégymillió forint, melynek felét az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság biztosítja. A megye közgyűlése augusztus 23-i ülésén tízmillió forintot ajánlott föl erre a célra. Az alapítók ismételten kérik a rászorulók érdekében, hogy kiki lehetőségéhez mérten adományozzon. A felajánlott összegeket a Budapest Bank Rt. egri fiókjának 351-11469-es számlájára lehet befizetni. A befizetett összeg az adóalapból levonható. Önkormányzati ülés Pétervásárán Szennyvízből biozöldséget Tegnap délután tartotta soros ülését Pétervására önkormányzati testületé. A képviselők első napirendi pontban a városi utak helyzetével foglalkoztak, áttekintették, hogy szükséges-e útfelújításokat, útépítéseket végezni. Ezt követően arról tárgyaltak, hogy a testület mely hatásköreit ruházzák át a bizottságokra, illetve a polgármesterre. Szóba került a szennyvízkérdés is. Ennek megoldására két alternatíva van: az egyik a hagyományos, régi rendszer, a másik egy új, biológiai módszer. Ez utóbbinak az a lényege, hogy szelektív szemétgyűjtést kell végezni, külön a szerves és a szervetlen hulladékot. A szerves anyag feldolgozása révén aztán bioenergia (biogáz) nyerhető, mellyel például egy nagyméretű városi üvegházat lehetne fűteni, amelyben biozöldséget termesztenének. Pétervására önkormányzata a gödöllői egyetemmel tárgyalt erről a megoldásról. Az egyetem készítené a tanulmány- tervet, amely 300 ezer forintba kerül: most arról döntöttek a képviselők, hogy áldoznak-e pénzt erre a tervre. Az ülés végén az említettek mellett állásfoglalás született a nevelési segélyek ügyében is. Megérkeztek a kínai röpisek Tegnap este a Lufthansa járatával megérkeztek Magyarországra a kínai röplabdás lányok, akik az Eger SE bajnokcsapatában folytatják pályafutásukat. A fiatalabbik, név szerint Su Na előkészítő játékos, az idősebbik, a huszonhét esztendős Lei Xiao Feng ütőposzton szerepeltethető. Ó egyébként korábban tagja volt hazája válogatottjának. A két röplabdázó a tervek szerint már a mai edzésen Kosziba István rendelkezésére áll, annál is inkább, mert a bajnoki rajtig csak három hét van hátra.
